Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-09 / 159. szám

4 Péntek, 1982. július 9. 4 A történelem sodrában — Apám kái%>itr>ssegéd páccsal álltunk szembe egy- ket beolvasszák minél naVolt. Munkásnegyedben, a mással: leváltjuk a munkás- gyobb vállalati szervezetekSomogyi telepen laktunk — tanács tagjait. Végül az el- be. Világos volt, hogy nem meséli Fogas János, az lka- lenséges hangadókat kihagy- maradhatunk tovább önálrus szegedi gyáranak igaz- luk, s az utána következő jóak. Házon belül azt monEatÓjt, x . ülősztrájkot is fölszámoltuk, dogattuk, hogy ha már min— Elvegeztem a négy pol- Dorozsmaról hoztunk egy denképpen csatlakozni kell gant, utana esztergályosnak traktort, azzal próbáltuk valahová olyanhoz csatlatanultam Szegeden nem kap- megindítani a gépeket. De- ko2Zunk,' aki nekünk is tettam munkát • győri vagon- cember végére, január ele- ^ik. Termékeink 52 gyarba kerültem. Negyven- jére megindult a munkanégy tavaszán Szegedre jöt- Március 10-én nálunk is tem vissza, utana pedig le- szervezték a munkásőrséget, venteként elvittek, s hadi- Magam is beléptem, rajpafogságba kerültem. Ezcrki- rancsnok lettem, majd szaleneszaznegyvenöt szeptem- kaszparancsnokként szerelberében jöttem haza. Apám tem le 1970-ben. nzzal fogadott, megváltozott Nagy volt a munkanélkülit a helyzet, a baloldaliak, liség azokban az időkben, kommunisták vették át a Politikai kérdés volt, hogy pohtikaban a kezdeménye- minél több munkahelyet zést. tudjunk teremteni. A FémA Lippai-fele fűrészüzem- lemezipari Vállalattól hűben hclyezkecllcm el. Szege- szonegynéhány termék gyárden apro vasipari üzemek xását vettük át: teatojás, voltak fölkerekedtünk, el- diódaráló, habverő, szemétmentünk Budapestre. A Cse- iapát... Azutón autóvillapcl Müvekben dolgoztamegy moa6Ógi cikkek: különböző évet. Feleségem azonban megbetedett, -19-ben hazajöttünk ismét, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat- ... , , ..... . .. x , .. nál helyezkedtem cl. Akkor tunk kul"n%ző nyomdai be' stoplámpák. Gyártottunk belső visszapillantó-tükröt is abban az időben. Készítetmár kezdtem bekapcsolódni a politikai munkába: nem volt ugyan külön MADISZrendezéseket is. Azokban az években kerültünk kapcsolatba az lkaszervezet. de a fiatalokat i'usszal._Kulonbozo reszegyséösszegyűjtöttük. Mint a fiu- 8«k gyártását bízták ránk: talok politikai munkájának tetőszellőzőket, kapaszkodoBzerve/.őjét a helyi pártve- fogantyúkat, zetöségbe is beválasztottak. ötvenhatban az irodagépNegyvenkilencben került technikai részleg különvált, napirendre a kisüzemek ál- Később a tanács újból öszlamoiítása is. Behívattak á szecsapott bennünket. Kipórtbizottságra. Ott már so- lencféle szolgáltatást is vékán voltak. Kaptunk egy- geztünk, például motorteegy borítékot, gépkocsit, kercselést, kerékpárjavítást, rendőrt. Föl volt térképezve Akkoriban népszerűek vola város, kiosztották, ki me- tak a Dongó segédmotorok: lyik üzembe megy. Meg- ezek javítását is mi végezmondták: odamegyünk a tu- tük. Sokfelé volt telephelajdonoshoz, a nép nevében lyünk, a központunk lefoglaljuk az üzemet, a mindig a Honvéd téren, pénztárat, pénztárkönyvet szinte a város közepén. Hatmagunkhoz vesszük. Nekem vanhatban merült föl elődr. Bárkányi Ferenc öntődé- ször a kitelepítés kérdéje es vasműhelyc jutott. se: kaptunk négy holdnyi teHarmincöt fos kisüzem volt rületet a mostani helyen, az, nyolc-tíz kommunista Negyven-negyvenöt fős dolgozott benne. Csóri Jani építőbrigádot szerveztünk, bácsira emlékszem, o volt a hatvankilencben már az új portás. Fél lábát elvesztette eredeti szakmája, fél lábbal is úgy ment a tetőn, mint a macska. , , , , „ helyen termeltünk két üzem- ™ — sSShSBHRS srrsu aa25-.SE - " rítéssel leadtuk más vállalatnak. , , , Gondot jelentett a vállaMasfél évig voltam ebben lat szakmai felügyelete. A a kisüzemben vezető, akkor ^^ ipari <>sztáiyan sem megalakult a Vasipari Egye- értenek mindenhez, a haté- . .... . . . süles. A Koho- es Gépipari k ^^ felügyelet 11- tudjak mémi' honnan tartózó kis- ,úzió ,ehetett csak. Akkori. dúltak, hová jutottak, Minisztériumhoz üzemeket szervezte egységbe. Először a munkaügy és az szazaiékát abban az időben már az Ikarus számára készítettük. Nekünk nagyon megfelelt a pesti nagyvállalat, és az ottani központnak is kapóra jött a lehetőség. A Rába ugyanis átvette a szombathelyi tanácsi fémipari vállalatot, az ott készülő buszalkatrészeknek éppen nem volt gyártójuk. 1976. január l-től, mint az Ikarus szegedi gyára működünk. Fiatal korom óta a történelem sodrásában élek. Föl sem tudnám pontosan sorolni azt a rengeteg profilváltást, ilyen-olyan változást, amin műszaki vezetőként, igazgatóként keresztül mentem, a történelem, az ilyen-olyan gazdaságpolitikai koncepciók kacsicaringóiról nem is beszélve. Az én eddigi életem úgy ment el, hogy nem fáradtam bele a munkába: mindig szórakozás is volt számomra a munka. Hatvanhatban végeztem el a technikumot. Szükség van a tanulásra, ma anélkül nem lehet már megélni, mégis azt gondolom, önmagában semmilyen szaktudás nem ér semmit, ha valaki nem végzi kedvvel és szívesen a munkáját. Én például az utolsó csavarig tudom, mi hol van az üzemcsarnokban: benne van a két kezem munkája. Szép idők voltak ezek, jó viszszaerrúékezni rájuk. A teremtés öröme éltette.az embert. A mostani fiataloknak talán kevesebb a „fűtőanyaguk". Ök már nem nyerhetnek annyit, amennyit én nyertem, amikor elindulvékonyan megkent zsíros kenyereitől a mostani perspektívák felé. Azok közé tartozom, akiknek még van összehasonlítási alapjuk, föl INés ban különben is az volt a milyen áron. anyagé 11 átás lettközös, ké- Képelő, hogy a kisüzemesőbb pedig kezdték Tanács István Hegesztés — „madérszeeimel" Szovjet tudósok a madarak — többek között a galambok — iatásánák, szemszerkezetének közelebbi tanulmányozása során megtalálták egy sokáig rejtélyesnek tűnő jelenség magyarázatát. Eddig megmagyarázhatatlan kérdés volt, % miként képesek a madarak — akár hosszú időn keresztül is — a napba tekinteni anélkül, hogy a fény elvakítaná őket. A kutatók' megállapítása szerint a rendkívüli fényállóság a madárszemben végbemenő pigmentképződéssel függ össze. Pontosabban fogalmazva arról van szó, hogy ' a madarak szemében bizonyos pigmentképződményekböl álló „védőszemüveg" található, amelynek egyébként más funkciók betöltésében — például a tájékozódásban — is szerepe van. Műszeres mérésekkel kimutatták, hogy a galamb recehártyájának bioelektromos potenciálja erősödik, ha a napfény alulról jut a látószervbe, és gyengül, ha a napsugarak felülről hatolnak a madár szemébe. Kiderült, hogy amíg a napsugarak a madár csőrénél magasabb szögben hatolnak szemébe, addig az állat azt nem érzi kellemetlennek. Ha viszont a sugarak alulról jutnak a szemébe, a madarak lehajtják fejüket, megváltoztatván a fénysugár beesési szögét Köztudomású, hogy az embernél súlyos szemgyulladáshoz vezet a hegesztési ívfény lángjába való nézés. A madarakat viszont csöppet sem zavarja az erős fényhatás, sőt kíváncsian direkt odanéznek a fényforrásra. Szovjet szakemberek megpróbáltak a madarak szemszerkezetéhez hasonló szemüveget és maszkot létrehozni a hegesztők számára. Ennek eddig kétféle változatát dolgozták ki: az egyik gyengíti a szembe alulról jutó fénysugarakat, a másik pedig fényelnyelő réteggel védi a szemet a káros fénysugaraktól. összevonni őket. A Honvéd téren volt például a Tóbiás Márton és Fiai. A Madách utcábun a Benkóczy. A harmadik korábban Frischmann Ferencé volt. ötvenegy áprilisában ezt a hármat öszszevonták. Ebből lett a Szegedi Fémipari Vállalat: a korábbi üzemek ennek a telepeiként dolgoztak tovább. Később az öntödéket is fölszámolták. Volt itt a Friedmann, aztán a Rickwelsz, a Bárkányi, a Deutsch: ezeket is hozzácsapták. A Honvéd téren volt a központ Az egyesítés után is rengeteg dolgot gyártottunk. Korcsolyát, bűtorvasalást, körzőt, gamma-féle rajztáblát. Ez a vállulat fuzionált egy másikkal, amelyik motortckercseléssel és irodageptochnikával foglalkozott. Miután a Vasipari Egyesülést fölszámolták, előbb a megyei tanácshoz, később a városi tanács ipari osztályához kerültünk. Üj nevünk is lett: Fémipari és Finommechanikai Vállalat. Kovács Jánosnak hívták az igazgatót, én voltam a műszaki vezető. ötvenhat októberében Temesváron voltunk tapasztalatcserén. Jöttünk hazafelé, Békéscsabán tudtuk meg, hogy mi van idehnza. Kovácsot be sem engedték a gyár területére. Megalakították a munkástanácsot. A pártszervezetnek november vége felé sikerült összeszednie magát. Akkorra már jöttek a Kádárkormány utasításai, de természetesen annyit értek, amennyit végre tudtunk belőlük hajtani. Az egyik ilyen, a mi vállalatunknál döntő összecsapás a sajtolóban zajlott le: pájszerral, nagykalaSzépen magyarul — szépen emberül Nem érdekel!" BS Egyik napilapunk olvasója megírta, mennyire felháborodott egy javítóvállalat alkalmazottjának elutasító magatartásán. Amikor az ígért időpontban visszajött a javításra elvállalt tárgyért, még nem kapta meg, késett a javítás, csak délután érkezik vissza az üzletbe — közölték vele. A tárgy tulajdonosának azonban sürgősen el kellett utaznia. s ezt meg is mondta. Meglepő választ kapott: elutazása a vállalót „nem érdekli", mondván: ez már magánügy. Nem is nagyon ritka magatartásról szólt a levél. Az elhárításnak sokféle módját figyelhetjük meg eladók, kiszolgálók részéről. Efféle magatartás legtöbbször megmarad az érdektelenség nem szóbeli jelzéseinek szintjén: fejrázásnál, beszédes gesztusnál, netán a vásárlót figyelembe se vevő odébbálássnál. Legtöbbször azonban valamilyen hallható jelzést kapunk, mégpedig aszerint, hogy milyen mértékben „érdekli" a válaszolót a tanácstalan ember dolga. Egy igen vagy nem rendszerint elhangzik, néha egy biztató szót is hallhatunk arról, hogy másnap, vagy a jövő héten meglesz az öltöny, nézzen be ekkor és ekkor. Nem ritka a magyarázat sem: „Csak később kapunk árut", „Már egy hónapja hiánycikk", „Jövő csütörtökön érkezik .,.", „Két dolgozónk is megbetegedett" stb. Néha udvariasan kezdődik: „Sajnáljuk..." Az elhárításnak persze vannak kevésbé finom hangjai is: „Hová gondol!", „Hol él maga!" S itt kezdődik az érdektelenség elutasító magatartása — és beszéde. Ha fellapozzuk szófejtő szótárunkat, és az érdeklődik eredetét keressük, megtudjuk, hogy alaptöve az ér ige, amelynek jelentése: .hozzáér'. Ez a jelentés ma az érint igében maradt meg eredeti, konkrét értelmében, de benne volt az érdekel többszörösen képzett formában is, hiszen élt valamikor .bökdös' jelentése is. Akit tehát valami nem érdekel, azt jelenti, hogy nem érinti — átvitt értelemben. Ha megvallatjuk azt a hatalmas szócsaládot, amely az ér Igetőből kisarjadt, akkor jól körülhatárolt jellemrajzát bonthatjuk ki annak az embernek, akit embertársa dolga nem érint. Lássuk! Ez az ember először is nem érti meg felebarátja gondját, mert hiányzik belőle a kellő értelem, azaz nem elég értelmes, tehát értelmetlen. Nincs is érzéke ahhoz, hogy értelmezze a baját, azaz értelmileg felfogja. De nem is érett más ember bosszúságának felfogására, éretlen hozzá, nem jutott el a kellő érettség fokára, mert nem érlelődött meg benne a hajlam az együttérzésre, hiszen erre a szintre csak a lelki élet kifinomodásával lehet eljutni. azaz éreznie kellene nemcsak a maga fájdalmát, örömét, a vonzódást valakihez vagy valamihez, az idegenkedést a kellemetlenségtől. Nem tudja érzékelni társa bánatát vagy örömét, mert érzéketlen maradt, érzelemvilága szánandóaii csökevényes, lelke pedig érdes. Látható mindebből, hová kellene elérkeznie annak az embernek (persze, a vásárólnak is!), aki velünk emberileg akar közösségben élni, művelten viselkedni és beszélni.., Milyen emberi módon vall erről anyanyelvünk rejtett jelentésvilága! Szende Aladár kertbarátoknak Termelünkr értékesítünk A zöldségfélék és a gyümölcsök többsége szedés után közvetlenül fogyasztható, .vagy értékesíthető. Értékes tulajdonságaikat egy részük különösebb tartósítási eljárás nélkül megőrzi. A legtöbb zöldség, gyümölcs azonban a betakarítást követő későbbi fogyasztáshoz külön tartósítási eljárást igényel, ezék közül ismertebbek a zöldségkonzervek, levek, savanyúságok, gyümölcslevek, szörpök, ízek, dzsemek, befőttek és kocsonyák. A betakarítás utáni közvetlen fogyasztáshoz a háziasszonyok megfelelő recepttel, hagyománnyal rendelkeznek, de a forgalomban levő szakácskönyvek is pontos leírást tartalmaznak az elkészítésre vonatkozóan. A feleslegként mutatkozó terményeket értékesíteni kell, melynek megszervezése már esetenként gondot okoz, mivel a többlettermés előzetes felmérése nehézkes, megfelelő gyakorlatot igényel és a természet függvénye is. A legbiztonságosabb értékesítési forma a felvásárló szervekkel kötött szerződés keretében történő áruátadás. A szerződés kötésekor a termelő megismerheti az átadás feltételeit, az áru minőségére vonatkozó igényeket.. A kertészeti termékek többsége szabadáras, ami azt jelenti, hogy a termelő az átvételi árat az átvételt megelőző napon — esetenként közvetlen az átvételkor — ismeri meg. A minőségre vonatkozó előírásokat az érVéftybefl~Ievő SZábéányok tartalmazzák, melyről az átvevők az érdeklődőknek kötelesek tájékoztatót adni. Az áru szedését megfelelően elő kell készíteni. Aki korábban értékesítéssel nem foglalkozott, annak célszerű az értékesítésre szánt termékből a felvásárló telepre mintát vinni, mert a túl korán, vagy túl későn szedett termék áruforgalmazásra gyakran alkalmatlan. A szállításhoz a felvásárló telep göngyöleget biztosít, amit már a szedés előtt be kell szerezni, és az árut már a felvásárló által biztosított göngyölegbe kell szedni. Ezzel elkerülhetjük az áru törődését. A szedést lehetőleg az átadást közvetlen megelőzően kell végezni, araenynyiben rövidebb ideig tárolásra van szükség, erre a célra hűvös, szélmentes helyet jelöljünk ki. Magasabb áron értékesíthető a zöldség, gyümölcs közvetlen bolti értékesítés esetén: ez történhet előre lekötött szerződés alapján, vagy szerződés nélkül. A szerződéses termelés nagyobb értékesítési biztonságot jelent a kiskerttulajdonosoknak, mivel a boltok szerződés nélkül csak abban az esetben vásárolnak szabad árut, ha a szerződésre felvásárolt mennyiség nem elegendő. Bolti értékesítéskor lehetőleg az átlagot mutató mintával célszerű a boltvezetőt felkeresni, ő megfelelő tájékoztatást ad a minőségi igényre, a termék érettségi fokára és az átadható menynyiségre vonatkozóan. Jó minőségű áru szállítása esetén tartós kapcsolatot lehet a bolttal kialakítani. Szabadpiaci értékesítéskor lehet a legmagasabb árat elérni, mivel ebben az esetben az áru a termelőtől közvetlenül a fogyasztóhoz kerül és a szabványtól eltérő minőségű, túlérett, éretlen, méret alatti áru is eladható. A szabadpiaci értékesítés szükségessé teszi, hogy a kistermelő a szállításhoz megfelelő göngyöleggel rendelkezzen. A korszerű táplálkozás alapvető élelmiszerei közé tartoznak a gyümölcs- és zöldségfélék, melyeknek fogyasztása friss állapotban rövid időszakra korlátozódik. A házi konzerválás — vagy közkeletűbb szóval — a befőzés gondos munkát, sokféle ismeretet, alapos szakértelmet kíván, ennek megszerzéséhez adnak segítséget a könyvesboltokban kapható, a háztartásban is megvalósítható receptet, technológiát tartalmazó szakkönyvek. Ezek közé tartozik Ehrhard Donath Házi gyümölcs- és zöldségfeldolgozás című könyve is. (A szakkönyvek ára általába" nem több egy-két kiló fris3 gyümölcs áránál, s segítségükkel elkerülhető a belőttek romlása.) Néhány alapvető követelményre azonban szeretnénk felhívni a befőzni készülő háziasszonyok figyelmét. A zöldségkonzervek készítéséhez megfelelően érett zöldséget használjanak fel. Az előkészítés során a zöldséget jól meg kell tisztítani, a romlott részt el kell távolítani. A tároláshoz tiszta, jól záró edényt szabad csak felhasználni. A tartósításhoz csak a legszükségesebb tartósítószereket alkalmazzák. A sterilizálással tortéttő -tartósítást kell előnyben részesíteni. A természetes íz megtartására kell törekedni, tartózkodni kell a túlzottan édes levek készítésétől. A levek és savanyúságok készítéséhez felhasználhatók a szabványon kívüli, ám megfelelő beltartalmi értékkel rendelkező zöldségek is. A gyümölcsbefőttek készítéséhez ne használjunk túlérett gyümölcsöt, mert a hőkezelés miatt túlzottan elpuhulnak. A természetes ízek megőrzése végett tartózkodjunk a túlzott mértékű cukrozástól. A gyümölcs nagysága nem befolyásolja a cukor mennyiségét. A gyümölcslé folyékony gyümölcs. Tehát törekedni kell a természetes íz megőrzésére. Az alma, körte, szőlő stb. kipréselése után, természetes állapotban, cukor nélkül is megfelel. A csonthéjas és bogyós gyümölcsöknél a sav aránya magas, ez szükségessé teszi cukor alkalmazását. A gyümölcsíz és gyümölcskocsonya készítésnél a cukrot csak a befőzés befejezése előtt szabad hozzáadni, így a készítmény sűrűsége kedvezőbb és az odaégés veszélye is kisebb. A gyümölcsborok készítéséhez általában a túlérett, sza bványkövetelményeknek meg nem felelő gyümölcsöt szoktuk felhasználni. Éppen ezért nagy figyelmet kell fordítani a szedés utáni gyors feldolgozásra. Meleg időben az erjedés gyorsan végbemegy, ezt követően gyorsan le kell dugaszolni és sötét helyen kell tárolni. A gyümölcsborok kedvező savtartalma 6—7 g/l, ennek ismeretében kell a hozzáadandó víz és cukor menynyiségét meghatározni. A borkezelési eljárások továbbiakban az általános borkészítési technológiával megegyeznek. Dr. Tóth Mihály, megyei főkertész