Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-09 / 159. szám

Péntek, 1982. jüfius 9. 5 I A váci Váci könyvkötő Mennyit ér a diploma? Etikai és anyagi szempontok Minikönyvek és könyvóriások Váci György műhelyeben Vácott, a Géza király tér egyik műemlék épületében él és dolgozik Váci György kétszeres Arany-dí jas könyv­kötőmester. Az ősi mester­séget öt évtizedes munkál­kodása során művészi tö­kélyre emelte. A 6zakma megszállottjaként Ismerik. Aranyozott, díszes mintájú kötései megtalálhatók az Elnöki Tanácsnál, a Minisz­tertanácsnál, a magyar ENSZ Bizottságnál, követsé­geken, tanácsházaknál, isko­lákban és másutt. Pár éve összeállította a könyvkötés mesterségének a történetét. A tablók, munka­eszközök, a mini- és óriáskö­tések sokaságát először szü­lővárosában, Kiskunhalason mutatták be. Az országjárás folytatódott. Eger. Szombat­hely, Sopron. Vác. Budaoest és más városok, után eljutott, a ritka anyag a határon túlra: Kassa, majd Krakkó közönségét tanította, gyö­nyörködtette. Júniusban Keszthelyen mutatták be. a következő állomáshely: Sze­ged. Július 23-án Tóth Béla József Attila-díjas író, a So­mogyi Könyvtár igazgatója nyitja meg Váci György tár­latát a Roosevelt téri köz­művelődési palotában. — Örömmel megyek Sze­gedre, a Duna partjáról a Tisza mellé — mondta a mester. — Felújított, felfris­sített anyagot viszünk a 60. tárlat helyére, és szeretném, ha megnyerné a dél-magyar­országiak tetszését Papp Rezső Ötnapos munkahét a Patyolatnál Csökken a határidő - Nem károsodunk Jgnuár elsejétől a Patyo­lat is áttért az ötnapos munkahétre és az új rend szerint végezte szolgáltatá­sait Am mi, ügyfelek, mit sem vettünk észre az átállás ' gondjaiból- Nem kellett szoknunk az újat s ha a nyitvatartás időpontját be­tartottuk, nem hiába cipe­kedtünk szombatonként sem. A teljes igazság ugyanis az, hogy januártól csak a Fo­nógyári úti központi üzemben dolgoztak ötnapot, a felvevő üzletekben, a szalonokban változatlan maradt a mun­karend. Megyéje válogatja, hogyan vezették be a patyo­latosok az ötnapos szolgál­tatást — Csongrád megyé­ben a fokozatosság elvét választották. Megfigyelték előbb — s az eltelt jó néhány hónap bő­ségesen elegendő volt a ta­pasztalatok összegzésére is — hogyan változik az új munkarend szerint dolgozók igénye. Szolgáltatásaikat új elvárásaink szerint kívánták biztosítani. Félév alatt majd­nem sikerült megtanulnunk hat nap helyett ötben gon­dolkodni, legalábbis ez a patyolatosok véleménye. Lé­nyegesen kevesebb látoga­tójuk volt szombatonként, január óta, mint annak előt­te. Így „nyugodt lelkiisme­rettel" kezdtek hozzá az új nyitvatartási rend kidolgo­zásához. Mondhatnánk: vég­re egy intézmény, amely nem állított sakk-matt hely­zet elé bennünket, hanem előbb kitapasztalta megvál­tozott kívánalmainkat, s utá­na intézkedett véglegesen. Módjuk volt így cselekedni? Más ágazatokkal szemben lehet, hogy a meglévő fel­tételeik jobbak e szempont­ból, de hogy a dolgozók nem kis áldozatot vállaltak, az is igaz. A 48 nődolgozó szom­batonként is elvégezte a munkát. A közeljövőben a 69 kisgyerek édesanyja a szombatját is a családjával töltheti. Ugyanis július 12­től az üzletekben is beve­zetik az ötnapos nyitvatar­tási. Az új rend szeript a felvevőüzletek (Lenin krt., Somogyi utca, Bécsi körút, Tarján 10-es, Tarján 7-es) hétfőtől péntekig 7 órától este 6-ig tartanak nyitva, csütörtökönként este 7-ig. A szalonok (Tarján, Odessza, Lenin körút) ugyanilyen nyitva tartással üzemelnek. Kivéve a Lenin körúti gyorstisztítót, amely az ün­nepi hetek idején, augusz­tus 23-ig szombatonként is nyitva lesz fél 8-tól fél l-ig. A további 10 üzlet, amely­ben 1 dolgozót foglalkoztat­nak hétfői napokon fél 10­től 6-ig, keddenként 7-től fél 4-ig, szerdánként 10-től 6-ig, csütörtökönként 7-től fél 4-ig, pénteki napokon pedig fél 10-től 6-ig lesz nyitva. Változik a vállalási rend is. Július 12-től a lakossági hagyományos, „sima" mosás, vegytisztítás eddigi 10 na­pos határideje 8-ra csökken. Ennél több nem lehet, ter­mészetesen a szombatokat, vasárnapokat, egyéb ünnep­napokat nem számítják be. Mint Nyári Mihály, a Patyolat igazgatója mondta: „árban, határidőben, minő­ségben" nem károsodhatunk július 12-től sem. M. E. Tudnivaló Útmegszakítás, vasúton A nemzetközi forgalom­ban az utazás folyamatossá­ga a menetjegy érvénytar­tamán belüj általában meg­szakítható. Egy utazáson be­lül több útmegszakításra is mód nyílik, ez azonban a menetjegy érvénytartamát nem hosszabbítja meg. Az általános feltétel alól kivétel a vietnami, a kínai, a koreai, a mongol és a szovjet vasút, ahol az út­megszakítást az útmegszakí­tás állomásán be kell jelen­teni. Spanyolország vasútvona­lain az útmegszakítást ugyancsak záradékoltatni kell. Ennek a vasútnak a vonalain azt is be kell je­lenteni, ha az utas csatlako­zás hiánya miatt szakítja meg útját. Ha az utas ezt elmulasztja, menetjegye ér­vénytelenné válik. A felvetett kérdés számos foglalkozási ágat érint és jog­gal kelt nyugtalanságot a fiatalság körében, de sok más emberben is, aki a tár­sadalom változó objektív szükségleteit, szubjektív igé­nyeit, gazdasági életünk ala­kulását és a közgondolko­dásban mutatkozó jelensége­ket latolgatja, miközben az ország jövőjének alakulására gondol. Előrebocsátom, hogy az orvosi pályán tapasztalt ne­hézségek korántsem tartoz­nak a legsúlyosabbak közé: mégis evvel foglalkozom a felkérés alapján, meg termé­szetesen azért is. mert ezt is­merem a legközelebbről. A munkaerő tervezése ért­hető módon azokban a fog­lalkozási ágakban a legköny­nyebb, melyekben a foglal­koztatottak száma szorosan az intézményhálózattól függ. és az intézményhálózatot elő­re tervezik. Ez a fel­tétel szinte egészében ér­vényesül az egészségügyben, mely jellegénél fogva vi­szonylag független a kon­junkturális változásoktól. A felpanaszolt bajoknak nem az a lényege, hogy pél­dául a végző orvosok nem tudnak elhelyezkedni, hiszen az oklevél elnyerésekor min­den végző orvosnak jut állás, csak éppen nem mindig rög­tön azon a munkahelyen, amelyet az illető a maga számára a legkedvezőbbnek tartana: nem feltétlenül azon a szakterületen és nem ab­ban a helységben. Az egész­ségügyi hálózat évtizedek óta évről évre bővül. ígv az ál­lások száma is lassan egyre nő és rendszeresen megha­ladja a foglalkoztatható or­vosok számát A műszaki pályákon végző fiatalok pa­nasza tehát az orvosi pályá­ra egyáltalában nem vonat­koztatható. Az orvosi pá­lyán egyáltalában nem for­dul elő. hogy valakinek ne volna hasznos munkaköre, melyben képességeit kifejt­heti és ismereteit felhasznál­hatja. Ellenkezőleg. a panaszok vizsgálatában abból kell ki­indulnunk. hogy a végző or­vos a képzés természeténél fogva rászorul, hogy még néhány évig gyakorlatilag képezze magát: a legtöbben valamilyen szakképesítés megszerzésére is törekednek, és ennek átlagos tartama 4 év. Minthogy az intézmények­ben (klinikák, kórházak, or­szágos intézetek. KÖJÁL-ok) az orvoslétszám kötött és alig növekszik, ígv üresedés ren­desen csak akkor adódik, ha valaki elhagyja a munkahe­lyét és másutt helyezkedik el. Természetes. az Anyagtakaré^ssági pályázat erediaénylirtlelése Zakók exportra Csütörtökön Szombathe­lyen átadták a Styl Ruházati Vállalat új üzemcsarnokát. Az 1400 négyzetméter alap­területű csarnokban csak za­kókat készítenek, igaz, azok­bol évente 190 ezret. Az új üzemrészből Nyu­gat-Európába, Amerikába és a Közel-Keletre kerülnek a modern technológiával gyár­tott ruhadarabok. Az üzem­épületet a tanácsi építőipari vállalat nyolc hónap alatt építette fel­Csütörtökön az MTESZ í székházában kihirdették az | Ipari Minisztérium, a társ­I intézmények és a társadalmi szervek tavaly novemberben közzétett anyagtakarékossági pályázatának eredményét. Juhász Ádám ipari mi­nisztériumi államtitkár, a bíráló bizottság elnöke ér­tékelte a pályázatot. A beérkezett 300 pályázat közül a bizottság hatvanat díjazott, illetve jutalmazott. Az ezekben javasolt új el­járások, technológiák és szervezési módszerek révén — a bírálók és szakértők véleménye szerint — a be­vezetéstől számított egy éven belül összesen másfél mil­liárd forint takarítható meg. Figyelemre méltó, hogy a díjazott pályázatok 47 szá­zaléka országosan is beve­zethető javaslatokat tartal­ma?, s több mint 50 száza­lékuk nem igényel — vagy csak egészen minimális, a vállalati erőből könnyen megoldható — beruházást. A pályaművek között az t acélszerkezetek, hengerelt acélok gyártására és a vas­kohászatra vonatkozó anyag­takarékossági javaslatok aránya a legmagasabb, de többen javasoltak a cement, üveg- és faipar, a műanyag­ipar, az építőipar és a szer­vezés, számítástechnika te­rületén megoldható anyag­takarékossági eljárásokat is. A bizottság kevesellte, hogy a gépipar, a bányászat, az elektronika, a finommecha­nika és a közlekedés terü­letéről összesen csak 16 da­rab pályázat érkezett, holott véleményük szerint ezek­ben az ágazatokban is sok a kiaknázatlan lehetőség az anyagtakarékosságra. A pályázat kiírói a pálya­művek kizárólagos értékesí­tési és forgalmazási jogával, országos szintű bevezetésé­vel az Alkotó Ifjúsági Egye­sülést bízták meg. A bíráló bizottság elnöké­nek értékelése után Fock Jenő, az MTESZ elnöke át­adta a legjobbnak ítélt pá7 lyázatokért járó díjakat és jutalmakat. egyetemi városokban a vég­zők létszáma a sokszorosa a megüresedő állásokénak. A nem egyetemi városokban jobb a helyzet, és az ott évenként megüresedő álláso­kat pályázat útján töltik be. Az üres. betölthető állások száma itt is kisebb, mint az állást igénylőké, és ezen nem lehet változtatni. Az igazsá­gos megoldás természetesen az volna, ha ilyen körülmé­nyek közt az nyerné el biz­tonsággal az állást, aki iobb eredménnyel végezte tanul­mányait. Ez a valóságban nincs így, részint, mert a személyi kapcsolatok, de fő­képpen a lakásviszonyok be­leszólnak a dologba; aki mér eleve a megpályázott állás helyén lakik, az előnyben ré­szesül, hiszen az illető taná­csot nem terheli az új doktor lakásigénye. Fokozza a ne­hézséget, hogy a végző fia­taloknak elég gyakran már családja van, nem ritkán a házastárs is orvos, és az ő számára is állásra van szük­ség. Az utóbbi kívánalom az egyetemi székhelyeken is gondot okoz. mert nem egy­szer csupán egyik házasíéi alkalmas egyetemi utánpót­lásul. de a családokat ter­mészetesen nem lehet szét­szakítani. Ilyen módon az ál­lások betöltésébe nemcsak a szakmai, hanem a szociális körülmények is beleszólnak. Az elhelyezkedés egyik sú­lyos tehertétele a kezdő or­vosok illetményének alacsony volta, mely a lakáshoz irtás­nak is alig elhárítható aka­dálya. Ha valakinek van la­kása. az helyhez köti — te­kintet nélkül arra. hogy szakmai szempontból esetleg más helységben célszerűbb volna elhelyezkednie. Az anyagi viszonyok szorítása azokra a szakokra tereli a végző fiatalságot, melyeken nagyobb a várható mellékjö­vedelem. így aztán hiánysza­kok alakulnak ki. melyek már-már komolyan fenyege­tik egyes szakterületek ellá­tását. Épp így a falu és a város közti különbség és ezen túlmenően az egyes te­lepülések távolsága a váro­soktól. elriasztja a pályakez­dőket a kis településektől, ami egyes megyékben szá­mottevő orvoshiányra vezet. Az egészségügyi ellátás or­szágos érdek, melyért a tár­sadalom valóban sokat ál­doz. Társadalmi szempontból jogos az a várakozás, hogv akinek a kiképzésére sok százezer forintot fordítottak, az ott vállalja hivatása gya­korlását. ahol erre a bete­geknek szüksége van. E te­kintetben a közérdek és a személyes érdek ütközése ez idő szerint elkerülhetetlen. Vannak a környezetünkben olyan államok is. ahol a végzés után kötelező egy idő­re ott munkát vállalni, ahol a közérdek ezt megkívánja. Nálunk erre még nem került sor. A morális érvekre való hivatkozással sokra nem le­het menni, mert ezek oly­kor könnyen visszafordítha­tok. Megoldásként én három dologra tudok gondolni és ezek mindegyike csak együt­tesen vezethet a célhoz: 1. felébreszteni még a hallgatói évek alatt a hiányszakok iránti érdeklődést és vonzó­dást; 2. oda kiírni az álláso­kat, ahol orvosra szükség van. és külön állásokat biz­tosítani a megfelelő szak­képzés helyén a hiánysza­kokra készülőknek: 3. olyan illetményben részesíteni a hiányszakokra vállalkozókat, hogy anyagilag is jól járja­nak. Nincs mit tagadni raj­ta. hogy ez utóbbinak van a legnagyobb vonzóereje. Eh­hez tartozik a lakás is. Az ..érdekeltség" egyértelműen kettős: a fiatal orvosoknak az az érdeke, hogv képzett­ségüknek és a t-áiuk váró nem könnyű feladatnak meg­felelő módon élhessenek: az ellátásért felelős szerveknek az az érdeke, hogv a fontos állásokat iól képzett és elé­gedett emberek töltsék be. Mindezek elismerése köze­pette is aggályosnak vélem a kérdés olyan feltevését, hogy „mennyit ér a diploma?". Ügy is fel lehetne tenni a kérdést — és ez ugyanolyan aggályos volna —. hogv mennyit ér például az orvosi oklevél társadalmi presztí­zse? Mert végül is minden jogos észrevétel ellenére leg­alább kétszer annyi érettsé­giző jelentkezik erre a pá­lyára. mint amennyi a felve­hetők száma. Fel lehetne vetni továbbá, csak éppen ez nem időszerű, a Különbö­ző iskolai képzettséget meg­kívánó emberi foglalkozások társadalmi értékének alig megválaszolható kérdését. akárcsak azt a kérdést, hogv a mai illetmények hogyan viszonyulnak akár a végzett munka minőségéhez. akár éppen az illető munka össz­társadalmi fontosságához. A fiatal orvosok elhelyez­kedési kérdéseiben lényegi­leg egy etikai és egy anyagi szempontnak kell eleget ten­ni. ha a jelen helyzeten vál­toztatni akarunk, és ez a kettő elválaszthatatlanul összefügg: 1. meg kell gátol­ni, hogv az orvosi hivatás gyakorlása a borravalós fog­lalkozások sorába kerüljön: ehhez kielégítő illetményekre van szükség, vagy az anyagi kérdéseknek az adott viszo­nyokkal egybehangzó, átfo­gó. a feladattal és a teljesít­ménnyel arányos hivatalos rendezésére. Evvel párnuza­mosan az orvosi pályára tö­rekvő fiatalság számára vi­lágossá kell tenni, hogv az orvosi hivatás nem iár a gyors meggazdagodás esé­lyével, és ezen a pálván a kötelezettségek nagyobbak, mint a jogok. Aki az orvosi működésben csak foglalko­zást lát. annak nem jó ezt a hivatást választani. 2. A . rög­höz kötöttség"-et úgv lehet feloldani, hogy a fiatal orvo­sok akár hosszú lejáratú kölcsön ellenében rövid időn belül lakáshoz iutnak. Ez a két feltétel együttes teljesülése teremtené meg a társadalmi és az egvéni ér­dek oly kívánatos összhang­ját. Végül nem szeretném el­hallgatni, hogy a vitaindító cikk provokatív és egyolda­lú kérdésfeltevésével nagyon nem értek egyet. Az ipari vezető állásokról Írottak arra utalnak, hogy a cikkíró már elfelejtette azt az időt. ami­kor a felszabadulás utáni években, maid az ellenforra­dalom után a vezető állások betöltésében a politikai meg­bízhatóság volt az első szem­pont. mert a feladat a mun­kásfiatalom Stabilizálása volt. Azóta céltudatosan folyik a szakértelem előtérbe helye­zése és mindannak a lehető­ségnek a keresése, melv a munka hatékonyságát fokoz­za. Aki beletekint a statisz­tikákba, észre kell. hogv ve­gye. hogy a nem bevált ve­zetőket vagy nyugdíjazzák, amikor a korhatárt elérték, vagy más beosztásba helve­zik. A fiatalság érvényesü­lése közérdek, és erre töre­kedni kötelesség. A cikKiró állásfoglalása olyanféle meg­oldást sugall, mintha egy zsúfolt villamoson a felszáll­ni akarók úgy segítenének magukon, hogv a már fenn levőket lerángatják. A meg­oldás nyilván nem ez. és ilyenféle biztatással kár fo­kozni a nemzedékek közti természetes és napjainkban kiéleződött ellentéteket. Vannak olyan megoldások, melyek az egyiknek használ­nak anélkül, hogy a másik­nak ártanának. A fiatalság gondjait meg kell értenünk, panaszukat minden rendelkezésre álló eszközzel orvosolnunk kell. de uszítani bizonyosan nem helyes, mert ez csak a fe­szültséget növeli anélkül, hoev a bajokat orvosolná. Baj van. nem is éppen ke­vés. de a türelmetlenség egyikre sem gyógvír. Dr. Peíri Gábor. a SZOTE rektora

Next

/
Thumbnails
Contents