Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-09 / 159. szám

Péntek, 1982. július 9. 3 Nincstováhb falva ICüics Ezerféle tulajdonság alapján jellemezhet a közszokás településeket, földrajzi egységeket, kiragadva valamely szembetűnő meghatározó jegyet, hogy aztán az szinte összeforrjék hordozójával, s néha akár közhellyé válva át-átvegye a jelölt szerepét. „Észak-Velencéje" — Leningrád, a „Napfény városa" — Szeged (most éppen a „Ködös Albion"-hoz illően borult az ég). „Szőke Tisza", „Kék Duna", „magyar tenger" — Balaton . .. Mint ahogy parodizálni csak híres embereket érdemes siker reményében, úgy az állandó jelzőre is csupán a közismertebb helyek tarthatnak igényt. . Kübekháza nem az. Ha az lenne, alighanem Nincstovábbfalvának hívnák, mert az egyetlen fő — sőt legfőbb — úton bejövet csak visszafordulni lehet a határszéli község túlsó végén. De, mert az „át"-utazni főnévi igenév itt érvénytelen, értelmetlen, nincs idegen, aki látnivalókért idejönne, megkíméltetik a falu eme jellegzetességéből adódó ragadványnévtől. A megítélés persze nézőpont kérdése. Ha a szép park körül álmosan terpeszkedő, kihalt délelőtti főtérről óhajtunk következtetni, már-már Gyűrűfűt idéző gondolatok jutnak eszünkbe. Kissé odábblépve viszont Petőfi: De a kocsma bezzeg hangos ..." (cimbalmos nincs is!) ám korántsem lenne igazságos, elvégre is a vendéglátás államilag elismert ipar, a sörivás magánügy, s különben ezzel az erővel Szegeden is összeszámolhatnánk a délelőttönként munkaruhában kocsmázó atyafiakat — ettől még nem részeges a város. Nézzünk inkább mást. Az Épül a takarékszövetkezet élet jeleit. A szép mezőgazdaság: még az egykori futballpálya helyén is érő búzatábla hullámzik a szélben. Előkészületek a mázsaház átépítéséhez: négy éve ezer disznót adtak át a kistermelők, most a dupláját, plusz 25 szarvasmarhát, s amint dr. Szögi Zoltán vb-titkár mondja — a téesz és az állami gazdaság állatait is itt adják le a felvásárlónak. Bent a faluban kőművesek dolgoznak, épül a takarékszövetkezet: különösen a sertésfelvásárlások idején szinte be sem férnek a régi helyiségbe az ügyfelek. Pirosra festett mászókák, vadonatúj hinták — a templom falánál a békés egymás mellett élés jegyében — hirdetik, hogy társadalmi összefogással játszóteret avattak a gyermeknap tiszteletére. Az elvégzett munkák értéke — mondotta a vb-titkár — mintegy 250 ezer forint. Két beszakadt, régi víztároló, egy új, nagymedence a Utazási ajánlatok ősziül tavaszig Az IBUSZ sajtótájékoztatója Tegnap, csütörtökön délután Szegeden tartotta országos sajtótájékoztatóját, az IBUSZ. Képviseletében Macht Alajos főosztályvezető tájékoztatta az újságírókat az ez év végi, jövő év eleji kül- és belföldi utazási lehetőségekről. A tervek szerint az idén mintegy 360—370 ezer résztvevő számára biztosít lehetőséget belföldi üdülésben és országjárásban az IBUSZ. A szokásos őszi—téli belföldi utazási akciók között ismét szerepel balatoni üdülés, budapesti kirándulás, valamint külön programmal szervezett hosszú hétvége kínálata és kétnapos túrák sora. 1982-ben közel 280 ezer külföldi utazóra számítanak. Különösen naw az érdeklődés a 8—14 napos körutazások, a haióuta'r és a csoportos jelentkezések alapján szervezett kiránduló utazások iránt. A külföldi utak szervezésénél mindent elkövetnek annak érdekében. hogy a jövőben javuljon a budapesti és a vidéki jelentkezők aránva. az utóbbiak iavára. Különös figyelmet fordítanak arra i« hogy az IBUSZ-utak az átlag magyar államoolgár számára árban megfelelőek legyenek. ennek érdekében az utazások 70 százalékát ez évben is 5 ezer forint alatt hirdették meg. A nemrégiben megjelent őszi—tavaszi programfüzetben 27 országba aiánlanak — Európába. Ázsiába és a Tátralomnicra. valamint Drezdába és Berlinbe látogathatnak el. A szilvesztert vidám, külföldi utazással összekötni szándékozók is számos gjánlat között válogathatnak. „Hegyvidéki üdülések" címmel hirdettek meg a programfüzetben a csoportosan és egyénileg utazók számára igen olcsó, változatos'utakat. Sítúrát terveznek Bulgáriába. az AlacsonyTátrába. Az őszi—tavaszi idényben két hajóút is szerepel a tervek között. Az Al-Duna fekete-tengeri hajóút Budapest—Belgrád— Jalta—Odessza állomásokat érinti, a másik hajóút Budapest—Pozsony—Bécs— Budapest útvonalat kínálja az utazóközönség számóra. Említést érdemelnek még a városlátogató túrák között a Tavaszi Lipcsei Vásárra, valamint Csehszlovákia fővárosába szervezett négynapos túrák. Az IBUSZ olyan távol-keleti és tengerentúli egzotikus országokba is kínál utazásokat, mint Vietnam. Korea és Kuba. Ezek az utak természetesen kevésbé kímélik az utazóközönség pénztárcáját, de a borsosabb árért kárpótlást nyújtanak mindazok a különlegességek. melyeket ezek a távoli országok élményben adnak. A speciális ajánlatok között figyelmet érdemel a vállalatoknak. iskoláknak, kollektíváknak kínált utak gazdag választéka. Az őszi utazások ez évben vízműnél: „Kübekházán a felújítás alatt levő községi vízmű minden igényt kielégít", vízkorlátozást még a kertlocsolásokra sem kell elrendelni. Ha a szűkös keretek biztosította lehetőségeket nézzük, a fejlődés apróbb lépcsőfokait kicsi, de egy kis település életében nem jelentéktelen állomásait láthatjuk: elkészült a Szegedre vivő műút, sárrázókat építenek a bekötőutakhoz. Két ház áll befejezés előtt, tanácsi keretből „célcsoportos" beruházás. Szigetelik az óvoda falát, megoldják a központi fűtést. Járdát építenek két utcában és a külterületen rendbehozzák a művelődési házat, renoválják az egészségházat stb. Takaros épület az egyik utcában; a kevesek egyike. Az utóbbi két évben kevesebb. mint tíz ház épült. A lakóház száma mintegy ezerötszáz, az elköltözés egy , ideje megállt, betelepült jövevény két év alatt: négy. Az igények fejlődésének jelei: kisiparost keresnek. Asztalost — hej, ha valaki megcsinálná a tanácsháza redves, kibicsaklott hirdetőtábláját! — női fodrászt, autószerelőt. Fiatalember bukkan fel sportszatyorral a csendbe süppedt tér sarkán. Két óra alatt az ifjabb korosztály egyetlen képviselője. Ráérősen bandukol a szegedi busz felé. Jó húsz méterre jár. amikor felberreg a motor. A legény futásnak ered. Késő. A busz otthagyja. Hja. ké- i rem, az idő Kübekházán is ' nagy úr! Igric/,i Zsigmond tengerentúlra — 170 úticél- is kedvezményesek, az árak lal 60 ezer turista részére kiutazási lehetőséget. Az év végi ajánlatok között gazdag választékban szerepelnek a karácsonyi ünnepekre és szilveszterre szervezett utak. A téli utazásokat között kedvelők többek a csehszlovákiai a főszezonhoz képest 20—40 százalékkal lesznek alacsonyabba^ Számos utazásnál biztosítanak n.yugdíiaskedvezrnényt, és rendkívüli reklámakció keretében szerveznek utazásokat, a bolgár tengerpartra. Moszkvába és Leningrádba. KISZ-vezetőknek Korom Mihály előadása Korom Mihály, a Mam,ar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagia. a Központi Bizottság titkára csütörtökön Szárvasra látogatott. és az egyetemi és főiskolai KISZ-szervezetek vezetőinek tanfolyamán tájékoztatást adott időszerű belpolitikai kérdésekről. Előadásában és a résztve--"v kérdéseire adott válaszában szólt az államélet az államigazgatás, a gazdasági -kulturális politika több időszerű kérdéséről. M' unkahelyen, társaságban, vagy akár az iskolában kinek ne lenne határozott véleménye arról, hogyan szerepelt a foci-világbajnokságon Nyilasi, milyen erényeket mutatott fel a játékban, s közben miféle hibákat vétett. Az is közismert — s mindennapi beszédtéma —. hogy miként nyilatkozott egv ismert rendező a tévében (vagy az újságokban) a magyar film helyzetéről, s jó néhány színművészünknek nemcsak a színpadi teljesítményét ismerjük a tömegkommunikáció jóvoltából, hanem filozófiai nézeteit, gasztronómiai ismereteit vagy esetleg magánéleti ügyes-bajos dolgait. Az a gyanúm azonban, hogy sokan zavarba jönnének a kérdéstől: vajon a műszaki tudományokban, az urbanisztika terén. a pedagógiában, vagv éppen a közegészségügy hazai zászlóvivői közül kik azok az értékes egyéniségek, akiknek tevékenységére érdemes odafigyelni? Forgó László professzor nemrégiben kaoott igen magas kormánykitüntetést. Ha Kovács István filmrendező jóvoltából annak idején nem láttuk volna a „Nehéz emberek"-et, most valószínűleg fogalmunk se lett volna, hogy a Heller—Forgó világszabadalom párosának egyikében kit is érdemes tisztelnünk. Kétségtelen, hogy — néhány divatos, népszerű, látványosan tálalható terület szakembereitől eltekintve — kevés szó esik azokról, akik a gazdaság és a társadalom más-más posztjain kulcsembereknek számítanak. Egyáltalán, nehéz behatárolni, megfogalmazni, hogy kik is sorolhatók egyéb kategóriába. A statisztika nem ismer olyan közelítést, hogy munkahelyi vezéregyéniség (a szó átvitt és nemes értelmében), az a dolgozó (vagy vezető), akire a többség hallgat, akinek a leghatásosabb a példamutatása: magatartást, ízlést, munkastílust formál — vagyis kulcsember. A statisztika csupán arról képes számot adni. hogy például hazánkban a felsőfokú végzettségűek száma 150 ezer. .Mértékadó vélemények szerint közülük talán minden harmadik — tehát mintegy 50 ezer ember —, akinek működése olyan itatással van a tudományra, gazdaságra. hogy az eldöntheti egy-egy tervidőszak sikerét vagy kudarcát, de legalábbis nagymértékben befolyásolhatja az elért eredményeket. (A világért sem szándékszunk valamiféle voluntarizmus hibájába esni. Természetesen pénzügyi, műszaki, értékesítési — belső és külső — körülmények meghatározottságát csupán a személyi akaraterő, cselekvőkészség kéntelen a visszájára fordítani, de az is igaz. hogv nagyon sok függ az embertől. Láttunk már olyan ..csodát", amikor nehéz objektív körülmények közepette kisebb-nagyobb közösségek túltettek azokon, akik viszonylag sokkal jobb eséllyel indultak valamilyen gazdasági Hársadalmil versenyben.) Ha már a statisztikánál tartunk, aera vannak összehasonlító adataink. hogv egyes — vélhetően aktív. kulcspozíciót betöltő — rétegei; helyzetét összevessük. A felsőfokú végzettségű műszakiak száma Magyarországon (tízezer aktív keresőhöz viszonyítva) több mint Csehszlovákiában, csaknem máfélszerese az NDK hasonló számarányának, a szocialista országok között e tekintetben csupán a Szovjetunió mögött magaradunk le. Ha a műszakiak keresetét vizsgáljuk, akkor kiderül, hogv ez 1338-ban éppen háromszorosa volt a szakmunkások átlagos bérének. 1940-ben már csak kétszerese. 19G4-ben 54. tavaly pedig mindössze 18 százalékkal haladta meg ázt. Ugyanakkor az NSZK-ban ma is átlagban 80 százalékkal. Franciaországban pedig 200 százalékkal keres átlagosan többet egy mérnök a szakmunkásnál. Mindebből kövekeztetni lehet á kulcspozíciókban dolgozók hazai megbecsülésének erkölcsi és anyagi mértékére. Az erkölcsiekhez különben az is hozzátartozik, hogy igen sok mérnök munkaidejének teljes vagy legalábbis jelentékeny részében nem a képzettségének megfelelő feladatokat lát el. A kreatív, az alkotó munka helyett értekezik, anyag után szaladgál, a termelés napi döccenőit helyrehozandó, tűzoltómunkával van elfoglalva. Mennyiben tud így megfelelni a beosztásából adódó kulcsfeladatoknak? Ahelyett, hogy a nehezen megválaszolható kérdések számát szaporítanánk, megpróbálunk néhány általános tapasztalatra hivatkozni. Ki ne ismert volna — esetleg épp a saját munkahelyén — olyan esetet, hogv egy-egy új vezető munkába lépése nyomán gyökeresen megváltozott a légkör. Váratlanul kibontakozott (visszaesett) az emberek tenniakarása. munkakedve, s egykettőre szép eredményeket aratott (a korábbiakhoz képest a mélypontra süllyedt) az üzem. az osztály, az intézmény vagy a gazdaság teljesítménye. Ki ne ismerné a tekintélyes, fehér üstökű szaki bácsit, akinek munkamódszereit igyekszenek ellesni a fiatalok? Ki ne találkozott volna olyan pedagógussal, akinek magatartását nemcsak tanítványai próbálták akaratlanul is utánozni, hanem a tantestület tapasztalatlanabb tagjai is? Ki ne hallott volna körzeti orvosról, aki nem arról nevezetes, hogy betegei az elvárható hálapénz nagyságának arányában részesülnek a gondoskodásban, hanem arról, hogy mindenkihez van néhány érdeklődő, jó szava. nem feledkezik meg az idős nyugdíjas különös kívánságairól: s hogv körzetében az átlagosnál jobb egészségnek örvendenek az emberek, az nem kizárólag a modern gyógyszereknek köszönhető? I

lyen és hasonló példák is bizonyítják: nagyon sok függ egy-egy kiváló egvéniségnek a környezetére gyakorolt hatásától, mondhatnánk, lénye személves varázsától. Az efféle szellemi értékek — akármilyen meglepő — olykor tárgyi, anyagi hatásokat is ellensúlyozni képesek. Ismert, hogy az energia- és nyersanyagárak robbanásából az ilyen természeti kincsekkel bőségesen megáldott országok ielentős többletjáradékra tettek szert, anva,gi előnyhöz jutottak. Ezt kompenzálni kizárólag azok az országok voltak képesek, amelyek — pénzügyi erőforrásaik és piaci monopóliumaik mellett — növekvő arányú magasan kvalifikált szellemi munkával vonzották magukhoz és hasznosították gazdaságúkban a felhalmozott .olajdollárokat". Ma már „szellemi infrastruktúrának" is nevezik ezt a közeget, amire jellemző. hogv sok jól képzett szakember alkotóerejével ügyesen sáfárkodnak. Mindez nemcsak a megfelelő embert a megfelelő helyre irányító kádermunka javításának, az egveniősdit megszüntető differenciált bérezés gyakorlati megvalósításának fontosságát húzza alá, hanem azt hogy sok még a tennivaló a kulcsemberek erkölcsi megbecsülése, ió ízlésű népszerűsítése. társadalmi megítélése ügyében. Vajda János Csongrád megye Befejeződött az árpa aratása A nagyüzemi gazdaságok- gazdaságában maradt még szakemberek úgy vélik, várban már a múlt hét végén némi aratni való, különösen hatnak még néhány napot, befejeződött az őszi árpa aratása megyénkben. A szakszövetkezeti a mélyebben fekvő területe- hátha szárazabbak lesznek a ken. A hét első felében szemek, s nem kell beindíKereskedelem és ipar együttműködése tagok kis- azonban ezeket is „összeszedték" a kombájnok. Az utakat járva egyre sűrűbben kell kerülgetni a földekre igyekvő kombájnokat. Teljes erővel folyik a búza aratása, a megye legtöbb mezőgazdasági üzeme a A hazai külkereskedelmi vállalatok 1982. első félévében mintegy 90 millió forinttal járultak hozzá hazai iparvállalatok exportfejlesztő beruházásainav finanszírozásához. A Komplex Külkereskedelmi Vállala* társasági szerződés keretében 10 millió forintot ad a Fémmunkás Szövetkezet gyártmányfejlesztéséhez. A Metrimpex a Labor Műszeripari Művekkel közös fővállalkozásban szintén 10 millió forintot. költ oktatási létesítmények műszereinek gyártására. 1978 és 1980 között a külkereskedelmi vállalatok öszszesen 900 millió forengedtek át fejlesztési célokra a termelővállalatoknak, s mintegy 330 millió dolláros többletexporttal számoltak. tani a költséges üzemanyaggal működő szárítókat. Ebben nem segített a csütörtökre virradó éjjel hullott permetező eső, a reggeli bő harmatok is csak kilenc óra felé száradnak föl. Az árpaszalmát igyekeznek hét elején csoportosította át ; é{ 16bb összegvűiteni A KofoUo„ífA <Tir>oif a búzatáb- eiouu összegyűjteni. n betakarító gépeit a Iákra. A legnagyobb területekről, Makó, Hódmezővásárhely és Szentes térségében takarították be eddig a kisgazdaságokban régi hagyományai vannak a másodvetésnek: a szakszövetkezeti tagok sürgetik is a bálázókenyérnek valót. Szeged kör- kat> hogy burgonyát, csala_ nyékén is mindenütt aratnak. Ahol még várnak az aratás megkezdésével, illetve csak kóstolgatják a munkát, ott is megvannak az indokok: a búza nincs túlérve, a szem nem szóródik, a mádét, káposztát, ezt-azt vethessenek az árpatarló helyére. Nemcsak a kistermelők foglalkoznak azonban másodvetéssel. A balástyai Alkotmány Téeszben például 100 hektáron kölest vetnek. j