Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-09 / 159. szám

2 Fentek, 1982. július Díszvacsora a Parlamentben a francia vendégek liszfeletére . - alábbiakban Mitterrand elnök látogatásának egy olyan eseményéről tudósítunk. amelyre szerdán este. lapzártánk után került sor: Kádár János és Losonczi Pál a Parlament vadásztermében díszvacsorát adott Francois Mitterrand tiszteletére. A díszvacsorán részt vett Lázár György. Aczél György. Trautmann Rezső. Mariai József, Péter János. Katona Imre, Púja Frigyes, Köpeczi Béla, Méhes Lajos. Váncsa Jenő, Veress Péter. Béni/i József, továbbá az Elnöki Tanács több tagja, valamint állami és társadalmi életünk számos vezető személyisége, köztük Szentáaothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Lékai László bíboros, esztergomi érsek. Jelen voltak a francia elnök kíséretének tagjai: Claude Cheysson. Michel Jobert, Jean-Pierre Chevenement. Jack Láng. Pierre Joxe, René Chazelle. Jacques Lecompt, s a köztársasági elnökkel érkezett más francia személyiséaek. A díszvacsorán az MSZMP KB első titkára és a Francia Köztársaság elnöke pohárköszöntőt mondott. Kádár János pohárköszöntője Excellenciás uram! Hölgyeim és uraitri! Barátaink! Elvtársak! Szívből, régi ismerősként köszöntöm Francois Mitterrand urat. a Francia Köztársaság elnökét. Köszöntöm minden francia vendégünket. Megtiszteltetés ' számunkra, hogy a Francia Köztársaság elnöke ellátogatott Magyarországra. Önök. szívesen látott vendégeink, s legfőbb kívánságunk, hogy érezzék jól magukat nálunk. Ennél az asztalnál két nép képviselői találkoznak. Mi jól ismerjük a francia nép dicső történelmét, amely az emberiség számára is sokat jelentett. A nagy francia forradalom eszméi hozzánk is eljutottak, élénk szellemi kapcsolat volt a magyar és a francia progresszió között. A magyar nép legjobbjai — Batsányi János szavaival szólva — Párizsra vetették vigyázó szemüket. Amikor ma este a Kossuth téren a Marseillaise-t hallottam, eszembe jutott, hogy munkásmozgalmunk 6a .iát nemzeti himnuszunkon kívül jól ismerte a Marseillaise-t is. Ismerjük a francia nép hősies harcát a porosz militarizmus és a Hitler-fasizmus ellen. Tudjuk azt is, hogy Franciaország ma is az európai és a világpolitika jelentós tényezője. Ma is pozitív várakozással tekintünk Franciaországra közvéleményünkben, népünkben mély rokonszenvéi Franciaország és a francia nép iránt. Mi — „a másik fér — egy kisebb lélekszámú nemeetet képviselünk, egy olyan népet, amely több mint ezer éve él itt a Duna és a Tisza partján, s az utóbbi évtizedekben új országot., új társadalmat épít: a szocializmust Az évszázados szellemi és kulturális kapcsolatokon kívül sok minden más is öszszeköti népeinket. Államközi kapcsolataink a történelem során nemegyszer bonyolultak voltak, most mégis örömmel állapíthatom meg, hogy a két ország és a két nép kapcsolataiban új szakasz nyílik. Igaz, hogy népeink különböző társadalmi rendszerű országban élnek, különböző szövetségi rendszerhez tartoznak, mégis úgy gondoljuk, hogy vannak közös érdekeink: mindenekelőtt az. hogy mindkét nép békében akar élni, és békében szeretné élvezni munkájának gyümölcsét. Gazdasági kapcsolataink volumene még nem nagy, de azért megállapíthatjuk, hogy az utóbbi öt évben külkereskedelmi forgalmunk megkétszereződött. Kapcsolataink kiterjednek az élet úgyszólván minden területére, beleértve ebbe a lakosság közvetlen kapcsolatait is. Meggyőződésem, hogy az ön látogatása még nagyobb lendületet adhat a magyar—francia kapcsolatok fejlődésének. Az ön látogatása, elnök úr, kiemelkedő jelentőségű a magyar—francia kapcsolatok történetében, hiszen francia államfő első ízben jár Magyarországon. A jelenlegi bonyolult világpolitikai helyzetben ez a látogatás — véleményem szerint — nemcsak a kétoldalú kapcsolatok szempontjából jelentős. A nemzetközi politikában ma különböző törekvések hatnak, közöttük olyanok is, amelyek újabb fegyverkezési hullámot, gazdasági bojkottot, sőt, akár kereskedelmi háborút is hozhatnak,. Természetesen vannak pozitív erők is, amelyek a feszültség csökkentésére, a fegyverkezési verseny megfékezésére, a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti normális kapcsolatok fenntartására és fejlesztésére törekszenek. Az emberiség többsége Európában és a világon mindenütt békét akar. Ezért mindazoknak a lelkiismeretes és felelős politikusoknak. akik jelentős befolyással bírnak országaik életére, bármilyen társadalmi rendszerű országban dolgoznak, az a kötelességük, hogy népük óhaját és akaratát, a béke ügyét szolgálják. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe — ha lehet — két kézzel szavaz a békére és az enyhülésre. Szövetségeseinknek hű szövetségesei, partnereinknek korrekt partnerei akarunk lenni. Az adott nemzetközi helyzetben ,még ha fontos kérdésekben véleményeltérések is vannak, nagy a jelentősége a kapcsolatok fenntartásának, a találkozóknak, a tárgyalásoknak, az eszmecseréknek, amelyek megkönnyítik, hogy jobban megértsük egymást és megtaláljuk egymás érdekeit, figyelembe véve a közös találkozási pontokat. A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés, a Francia Népköztársaság a NATO tagállama. Ebből következik, hogy az ön magyarországi látogatásának a kétoldalú kapcsolatokon túlmenő jelentősége van. Mi, magyarok azt valljuk: közös célunknak kell tekintenünk, hogy nagyobb, szilárdabb nemzetközi biztonságot teremtsünk a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Ma reálisan ezt a célt lehet kitűzni. A gyümölcsöző, közös érdekeknek megfelelő, széles körű kapcsolatoknak vagyunk hívei. Meggyőződésünk, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. Az ön magyarországi látogatása — bárhogy .nézzük — Kelet- és NyugatEurópa, Kelet és Nyugat találkozója is. Ügy gondolom, jó és hasznos találkozó lesz. Mitterrand urát, a Francia1 Köztársaság tisztélt elnökét régebbről ismerem. Nem először találkozunk, s többi francia vendégünk között is vannak, akiket nem először látunk. Az elnök úrral való korábbi találkozóimról és tárgyalásaimról — jómagam erről szólhatok — elmondhatom. hogy kellemesek az emlékeim: nyíltan, érdemileg, baráti légkörben, hasznosan tudtunk beszélgetni. Erre a két napra olyan programot állítottunk össze, hogy érdemi beszélgetéseket, tárgyalásokat tudjunk folytatni. Arra törekszünk, hogy vendégeink bepillanthassanak népünk életébe, találkozhassanak a magyar társadalom különböző képviselőivel. Befejezésül Kádár János Francois Mitterrand és valamennyi francia vendég egészségére, a nagy francia népre, a két nép barátságára emelte poharát. ismerem a németeket. és megértem az Önök törekvéseit is. Ki ne óhajtaná, hoey azok az egyensúlyi ' ttelek, amelyek lehetővé tették a tényleges egymás mellett élés gyakorlati megvalósulását, ismét érvényesüljenek Erre van szüksége F"-óoának. amelyben Önöknek és nekünk — másokkal együtt — lényeges szerepet kell betöltenünk. Franciaország ezen munkálkodik. Nem enged sz' - • lárdságából, ha . törvén "-"s ' 'elekéiről van szó. ha veszélybe - kai üN a .pépek iioga, hogy maguk rendelkezzenek sorsuk felett, ha sérelem éri az emberi jogokat, de nyitott minden igazi párbeszéd előtt. Ragaszkodunk az egyensúly megőrzéséhez. mert tudjuk. hogy annak legkisebb me«v - ' '.sa is háborúhoz vezethet. Le keli tehát mondani minden uralmi törekvésről, el kell utasítani, hogy 'r! 1 's erővel lépien fel másokkal szemben. S ez a szabály mindenkire érvénves. Ne legyen sem kereskedelmi, sem kulturális háború, nem akarunk semmiféle háborút. A mai feszült helyzetben meg kell őriznünk mindazt, amit elértünk. Mindegyikünk a maga szövetségi rendszerében védelmezze a világpolitikai egyensúlyt. Kerüljük el, hogv azon a kis földrészen. amelyen élünk, túl sok fewver halmozódjék fel. Kerüljük el a mások belügyeibe való beavatkozást. Ismerjük a legutóbbi világháború után kialakult reaUte—'-at. és természetes. hogy valamennyi európai nép önmegvalósításra törekszik. Eközben azonban szem előtt kell tartani, hogy ne tépiék szét azt. aminek epysége fontos, ne siettessenek olyan eseményeket, amelyeket kézben kell tartani. Mi ragaszkodunk A madridi konferencia folytatásához. s ahhoz, hogy sikeresen fejeződjék be. Nem mintha nem lennének szigorú észrevételeink bizonyos iriagatartásbeli megnyilvánulásokról. de ha azt akarjuk. hóav a helsinki tanácskozást követő értekezletek sikerrel járjanak, akkor először a helsinki záróokmányban foglaltaknak a megvalósítását kell elérT nünk. A csomagok egy részét ' nem szabad útközben elveszítenünk. különösen, ha ezekben az emberi szabadság értékei rejlenek. Úgy véljük, hogv a madridi tanácskozás pótolhatatlan Európa számára, mert egyike azoknak a ritka helyeknek, ahol mindenki találkozik. , Élénken helyeseltük — akárcsak,Önök — a két jelentős genfi tárgyalás megkezdését. vagy ha úgv tetszik, felújítását. Az az óhajunk, hogy a tárgyalásokat komoly szándékkal folytatva sikerre vigyék. Ez mindkét fél érdeke, s a miénk is. A szükségletek és a törekvések e találkozása széles alapot nyújt a nemzetek, s a mi népeink közötti igazi politikai párbeszédre. Franciaország világosan szokta kifejezni magát. Most is egyértelműen szeretném kijelenteni: Franciaország azt óhajtja, hogy a párbeszéd legyőzze az ellentéteket. Ez a párbeszéd nyílt szókimondást feltételez, beleértve azt is, hogy mindenki tegyen eleget az emberi szabadság, a nemzeti függetlenség és a béke elsőrendű követetlményeinek. A béke veszélyben lehet, és veszélyben van, ha a világ stratégiai színterén vagy akár csak Európában tartósan felborul az egyensúly, kiváltképpen a fegyverzetek területén. Magyarországi látogatásomról szólva el szeretném mondani, hogy kíséretemben van a francia kormány négy jeles tagja, két kiváló parlamenti képviselő: a francia—magyar baráti csoportok vezetői, az irodalmi, a tudományos és a diplomáciai élet számos személyisége. Igaz volt, első titkár úr, amikor azt hangoztatta, hogy ez a látogatás is bizonyítja készségünket az. Önök országával >-ft.)lyt;ttőít párbeszédre. Magy&KrtW.áS úgy véljük — természetes törekvéseinél fogva nyitott erre a dialógusra. Remélem, hogy nem az egyedüli ilyen kelet-európai ország, de valamelyikkel meg kellett kezdeni a látogatások sorát Azt hiszem, hogy ez volt a jobb megértéshez vezető legrövidebb út. Tisztelt első titkár úr, hölgyeim és uraim, szeretnék néhány szót szólni kétoldalú kapcsolatainkról is. Ezek fejlesztésére törekszünk, hogy rendszeresebbek és gyümölcsözőbbek legyenek a kulturális cserekapcsolatok, egymás nyelvének oktatása. A magas színvonalú fordítások révén jól ismerjük Magyarország jelentős hozzájárulását a modern kultúrához. Találkozom néhány híres írójukkal, akiknek nevét határainkon túl is ismerik. Meg kell sokszorozni az üzleti kapcsolatokat, az ipari együttműködést, a közös kutatásokat, vagyis minden területen együttes erővel előre kell lépnünk. Ezt hazatérve én is figyelemmel fogom kísérni. Országaink között már több éve tart ez a kapcsolatépítés. Mégis van hol előrelépnünk, nem lesz nehéz megtalálni ezeket a területeket. Közöttünk igazi, de kissé elszenderült barátság van. Minden arra ösztönöz tehát bennünket, hogy szoros kapcsolatok épüljenek ki a belső szervezetét nyugodtan, folyamatosan fejlesztő Magyarország és Franciaország között, amelynek kormánya megvalósítja a népe által óhajtott változásokat. Erről beszélünk majd a következő két napon sorra kerülő. tárgyalásokon. Meg kell vizsgálnunk, hogy a múltban mi akadályozta szándékaink sikerre vitelét, hogy a jövőben leküzdjük az akadályokat Még egyszer megköszönöm a meghívást, amely lehetővé tette ezt a látogatást. Kívánom, hogy tárgyalásaink kapcsolataink fejlesztésének újabb kiindulópontjait alkossák. Élve a tömegtájékoztatási eszközök adta lehetőségekkel, ki szeretném fejezni a Francia Köztársaság elnökének nagyrabecsülését a magyar j\ép iráflf. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy -mn eflrtfck % népnek a vendége lehetek. Végezetül Francois Mitterrand Kádár János, Losonczi Pál, a jelenlevők egészségére, a magyar népre, Magyarország jövőjére emelte poharát. Francois Mitterrand válaszbeszéde Tisztelt első titkár úr. tisztelt elnök úr. hölgyeim és uraim! Köszönöm első titkár úr Bzavait. Mélyen átérzem annak a kiváltságos helyzetnek a jelentőségét, hogy itt vagyok Budapesten. Európa szívében, és hivatalban levő francia államfőként először léphettem magvar földre. Óh Európa hány határ! — kiáltott fel 1927-ben az önök nagy költője. József Attila. Európa két része között valóban túl sok és túl széles határ húzódik. Márpedig mi egy közös történelem. kultúra és civilizáció örökösei vagyunk. Ezért is tulajdonítok naev jelentőséget magyarországi látogatásomnak. A franciák emlékeznek arra. hogv francia pápa küldte a koronát Szent Istvánnak. Anjouk uralkodtak Magyarországon. s a kereszténység. a reformkor, az enciklopédisták. a szabadságharcosok mind-mind szoros Bzalakkal fűzték össze népeinket. Szent István és IX. Lajos egyaránt megalapozták nemzeteink jövőjét. De az Európa két távoli részén élő és sok tekintetben különböző Magyarország és Franciaország mégsem lépett elég szoros kapcsolatba egymással, s voltak idők. amikor viszonyunkat a szembenállás jellemezte. De beszéljünk inkább a máról és a holnapról. A magyarországi kedves meghívásnak azzal a szándékkal tettem eleget, hogy viszontlássam azt az országot, ahol 1976-ban már jártam, hogy találkozzam azzal az erdett és bátor nemzettel, amely történelme során o1-' sokszor helytállt, hogv megismerjem azt az államot, amelv az adott helyen és feltételek között szavát hallatva megbecsülést vívó4* H magának, önnel, első titkár úr, most harmadszor találkozom, és munkásságának értelmét, világosan látom. Mint ön is emlékeztetett rá, utazásomra olyan Időpontban került sor. amikor a világ állapota és a vezető hatalmak közötti kapcsolatok helyzete súlyos aggodalomra ad okot. Több alkalommal is módomban állt kifejteni Franciaország álláspontját. Ez természetesen eltér az Önökétől, hiszen Önök is mindenekelőtt — s ki tenne ezért szemrehányást — saját nemzetük és szövetségeseik érdekeit tartják szem előtt. Mi is hasonló elvekből indulunk ki. de a kor parancsa önöktől és tőlünk is azt követeli, hogv keressük, miként tudná n1fokozatosan, de minél hamarabb hasonló nézőpontból szemlélni a világot. Franciaország samálattal állapította meg. hogv a folyamat. amelyet egy elfogadott kifeiezés-el enyhülésnek neveznek, kárt szenvedett. Teljes mértékben értékelem azokat a jelentős előnyöket, amelyekkel az enyhülés sok ország számára járt. Nemrégiben osztrák szomszédaiknál jártam, jól Brezsnyev üzenete Reagannelk Libanonban és különösen annak fővárosában. Bejrútban mind jobban éleződő helyzet kapcsán Leonyid Brezsnyev felhívással fordult Ronald Reaganhez: tegyen meg mindent, ami az Egyesült Államoktól telik, annak érdekében, hogy Libanonban véget vessenek a vérontásnak, hogy megállítsák a libanoniak és a palesztinok — asszonyok, gyermekek és öregek — izraeli csapatok által történő barbár megsemmisítését. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke felhívásában hangsúlyozta, hogy ma egyetlen felelős államférfi sem a föld egyetlen becsületes embere sem maradhat érzéketlen azok jajszava iránt, akik az izraeli megszállók kezétől pusztulnak el Libanonban. Azokkal a megnyilatkozásokkal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok elvben készen áll amerikai csapatkontingenst küldeni Libanonba, Leonyid Brezsnyev figyelmeztette az Egyesült Államok elnökét: amennyiben ez valóban bekövetkezik, a Szovjetunió e tény figyelembevételével fogja alakítani politikáját. A szovjet államfő kifejezte reményét, hogy a libanoni események e kritikus percében a felelősségérzet és a józan ész fölébe kerekedik a konjunkturális számításoknak és az Egyesült Államok minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy az izraeli agresszió megszűnjék, és hogy az Egyesült Államok és közel-keleti küldöttjének ténykedése ne szolgáljon fedezésül az izraeli agresszió folytatásához, és a palesztin arab nép megsemmisítéséhez. Magyar—svéd egészségigyi ellátási egyezmény A Budapest (MTI) Magyar—svéd egészségügyi ellátási egyezményt írt alá dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter és Karin Söder szociálisügyi miniszter — aki svéd egészségügyi küldöttség élén tartózkodik hazánkban — csütörtökön, a Duna Intercontinental Szállóban. Az egyezr mény értelmében az átmenetileg egymás országában tartózkodó svéd, illetve magyar állampolgárokat heveny megbetegedéskor vagy más halaszthatatlan esetekben ugyanolyan kórházi ellátásban részesítik, mint a saját állampolgárokat. Haderő-csökkentést ' tárgyalások Magyar felszólalás Bécsben 6 Bécs (MTI) Bécsben csütörtökön megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 312. teljes ülését. Reece nagykövetnek, a kanadai delegáció vezetőjének elnökletével. Az ülésen elsőként Lőrinc Tamás nagykövet, a Magyar Népköztársaság delegációjának vezetője szólalt fel. Beszédében rámutatott, hogy a szocialista országok, köztük a Magyar Népköztársaság, központi feladatuknak tartják a fegyverkezési hajsza korlátozását és a leszerelést. A bécsi haderő-csökkentési tárgyalásokon szereplő kérdések megérettek a megoldásra — hangsúlyozta a magyar nagykövet. — Ennek bizonyítása a szocialista országok részéről már 1980ban megkezdődött, amikor a szóbeli összevetés világosan megmutatta, hogy fontos kérdések egész sorában van egyetértés a tárgyaló felek között. Az azóta előterjesztett újabb szocialista javaslatok további lépésekkel vitték előbbre a tárgyalásokat. I