Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

Elfelejtett honvédtábornok Mind több cikket olvashatunk a hírlapok. folyóiratok hasabjain — nemrég a Délmagyarországban is — arról, hogv nemes hagyománnyá válik egyes városainkban és községeinkben a nősi halált halt 1848-as honvédek sírjainak felkutatása és ápolása. Azok a helységek, ahol a honvédsereg mártír tábornokait temették el. nagy hazaszeretre nevelő erőt találhatnak. A főtisztek közül sajnos. sokan nem Magyarország területén alusszák örök álmukat, így sírjukat csak haláluk évfordulóián érik gondozó kezek és boritiák az emlékezés virágai. Ezért meglepő, hogv Szeged városa, amelynek temetőjében nyugszik a szabadságharc egyik tábornoka. Répássv Mihály, nem emlékezik meg még halálának évfordulójáról sem. A Belvárosi temető régi kapuiától néhány méterre áll a mohával borított sírkő. tetején a gúlába rakott ágyúgolyókkal. alatta a magyar címerrel. keresztbe állított ágyúval és karddal, a fölirattal: 1849-iki huszártábornok RÉPÁSSY MIHÁLY A tábornok 1789-ben Nagyváradon született. 1817-ben a 3.. Knézich báró nevét viselő dragonyosezredbe állt katonának, ahol kapitányi rangig vitte. Ezután került át a magvar királyi testőrségbe, ahol lovassági oktató lett. 1846-ban áthelyezték a 6.. IVurttenberg-huszárezredbe. . Itt érte a szabadságharc kitörése. A Balaton környékén állomásozott, máid a betörő Jellasich elől Pákozdig vonult vissza. Részt vett a szabadságharc első győztes csatájában. és vitézségéért dandárparancsnokká léptették elő. A szerencsétlen schwechati ütközetben a magyar balszárnvat vezette, és sikerült megállítania az osztrák támadást, de a középhad megfutamodása miatt vissza kellett vonulnia. 1849. január 2-án Perczel Mór tábornok hadtestébe osztották be. maid a tábornok lemondása után a 2. hadtest parancsnoka lett. A kápolnai csata ideién (1849. február 26—27.) a vezénylete alatt levő hadtest Füzesabonyt és Tiszafüredet, szállta meg. biztosítva a kormánv székhelyét. Debrecent. A tavaszi hadjárat ide.ién a hadügvminisztériomba rendelték, ahol pótlovazási főfelügyelővé nevezték ki. 1849 áprilisában tábornokká léptették elő. ezt kö" vetően május 8-tól a hó végéig helyettes hadügyminiszter volt. Debrecenből a kormánnyal együtt költözött Pestre. Itt a Szemerekormány igazságügyi minisztere. Vukovics Sebő felkérte, hogv vállalja el a Katonai Főtörvénvszék elnöki tisztét. Répássv igent mondott. de a főtörvénvszék felállítására a katonai helyzet gyors rosszabbodása miatt már nem került sor. A tábornok a kormánnyal együtt július 11. körül érkezeit Szegedre. A városban ekkor már javában szedte áldozatait a kolera. Megkapta a halálos kórt. és szállásadóiának Korda Istvánnénak leggondosabb ápolása ellenére. 1849. július 30'án éjjel meghalt. A kormány éppen elhagvni készült Szegedet. ígv a július 31 -i temetés a szabadságharc utolsó díszes honvédtemetése volt. Bár Dembinszky Henrik altábornagy — aki már ekkor a Szegeden levő csapatok fővezére volt — nem engedélyezte a katonai temetést, mondván, hogv a sereg a varos körüli sáncokat az ellenség közelsége miatt egv pillanatra sem hagyhatja el. s ígv katonai tiszteletadás nélkül, de a szegediek tömegeitől kísérve temették el. Sirianal Kossuth Lajos mondott búcsúbeszédet. A jelenlegi síremléket a szegedi honvédeavlet 1861-ben. a város által adományozott díszsírhelyre emelte úgv. hogv közös sírba temették a tábornokot Szöllősi Gáspár hadügyminisztériumi titkárral és Tóth János tüzér hadnaggyal. A sír — bár ma is virágok díszítik — igen rossz állapotban van. a márvánvtábláián a nevek csak nehezen olvashatók. Pedig Répássv Mihálv tábornok éppen olvan nemzeti hős. mint azok a főtisztek, akik Aradon a bitófán. illetve a kivégző osztag előtt végezték életüket. Mészáros Lázár tábornok, hadügyminiszter írja Répássyról emlékirataiban: .Szerencsés férfi! Mert még szabad, füagetlen honban hunyhatott el. s ennek buktát nem látta: kétszerte szerencsés, hogy nem Havnau. hanem a természet köteles áldozatta lett." Nevét ma hiába keressük az iskolai tankönyvekben. Szeged utcanevei között sem szerepel. Pedig ennyivel nemcsak neki. hanem magunknak és az utókornak is tartoznánk. Tegnap volt halálának, ma van temetésének 133. évfordulója, ami ugyan nem egv kerek dátum, de arra érdemes és alkalmas, hogv az eddig elmulasztott megemlékezéseket némileg pótoljuk. VASS LÁSZLÖ A pipakészító A vásárhelyi fazekasság egyik érdekes, de csak kevéssé ismert ága a cseréppipa-készítés. A valódi pipáknál jóval olcsóbb lévén. a szegény emberek — béresek. zsellérek, napszámosok — pipája volt még századunk első évtizedeiben is. Készítői közül már csak id. Varsányi Péterrel, egvkori oipakészítővel beszélgethetünk e majd' elfeledett mesterség érdekességeiről. Ma már ő sem dolgozik de a hozzá betérőnek szívesen mutat néhány régiszép. remekbe készült cseréppipát. A pipa a használati tárgvak jellemző vonásait, a praktikus célszerűség jegyeit viseli. Hogv mégis van rajta mértéktartó díszítés. az készítője egvéni ízlését. kedvét dicséri. A pipa feie két részben, korongozással maid az összeillesztés után esetleg figurális díszítéssel készült Leggyakoribb a csizma alakú, csikó vagv emberi arc formájú oipafei. melyre fémkupak is került, a parázs kihullásának megakadályozására. F.nnek a szántóföldi munkánál különösen aratáskor volt jelentősége Az aratógazda csak olvan munkásokat alkalmazott. akik nináián kuoak volt. de még ígv is csak félrevonulva, a gabonától távol engedélyezte a pipázást. A szar legtöbbször meggvfa. melyet felizzított esernyődróttal szúrtak végig. A dohány elszívása után. a tisztításhoz a oinafeiből ki kell venni a szárat. Eközben a fei könnven leeshet és mivel cserép, eltörik. A leesés ellen véd a ..kantár", mely összeköti a két darabot. Gyakran nemzetiszínű szalagból kötötték, ezzel is díszesebb ünnepélyesebb külsőt adva a pipának. TAKÁCS GÁBOR Emlékérem a Kodály-centenáriumra A Szegedi Érmek címet viselő sorozatban az éremgyűjtők Csongrád megyei szervezetének gondozásában, a városi tanács művelődési osztályának támotásáva' Kodálxt Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából elkészült Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész centenáriumi bronz emlékérme. A7 alkalmi érem előlapján a világhírű zeneszerző és pedagógus karakteresen szép portréja látható. Az alkotó, Borsos Miklós szoros barátságban volt Kodállyal. ebből táplálkozik az arcmás ismerete és szeretetteljes megformálása. Az érem hátlapján a zeneoktatás és közös éneklés jelentőségét, reprezentáló kórusjelenet látható, mely utal. Kodály ez irányú tevékenységének elévülhetetlen érdemeire. Az énekkar csoportja fölött néhány apró felhő, amely Szeged csillagos színházára, a szabadtérire is utat. Nem véletlenül. hisz Kodály számos művét keltették életre a városban, s itt ereken a deszkákon is. Ezek az okok is közrejátszottak az érem megszületésében, amire utal a Szeged — 1982 felirat is. A megye éremgyűjtői e mű megjelentetésével emiéket kívánnak állítani Kodály Zoltán kimagasló alakjának, és illeszkednek a centenáriumi események sorába. Az éremgyűjtőkön kívül bizonnyal szívesen fogadják ezt a szép műalkotást zenebarátok, kórustagok, muzsikusok és mindazok, akik szeretik és tisztelik Kodály muzsikáját, munkásságát. Az Állami Pénzverdében készült, 42,5 milliméter átmérőjű érem kétezer példányban jelent meg kék betétes műanyag tasakban. Az érdeklődők is megvásárolhatják az éremgyűjtők klubfoglalkozásain. a Juhász Gyula Művelődési Központban szerdai napokon 16 és 19. vasárnaponként 9 és 13 ór« között. DOMBI GYULA. az éremgyűjtők megyei titkára Tárlat Kodály emlékére Debrecenben a oétedik országos nyári tárlatot az In memóriám Kodály Zoltán című képzőművészeti pályázat anyaoól rendezték meg - Kossuth Laios Tudományegyetem díszudvarában. A nagyszabású tárlaton 131 alkotó 181 művét — festményeket, grafika) lapokat szob-okat, érmeket — tekinthették meg az érdeklődők.) A Pályázó művészek nemcsak Koiálv arcvonásait ke-esték nemcsak életéhek állomásai7 :dé-ték föl. de igvekez'ek - kénző nv"vész"t rp'eb-én Vzv férkőni Kodá'v szeilem'?á"éhez. mű veinek "éoveséhez muzsikáié ho/ Egv mű a k'áMí'ásrFölgi "éter dzegén"; vaavok nv" fes'menve <