Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-24 / 172. szám

MAG 58 Szombat, 1982. július 24. Ágh István Nagy László szülőháza Az anyja írja Á babérkoszorút az udvarba tették, de már le ls dobták, a szalagot letépték és eldobták, a hamut is kiszórták, a cseresznyefát megfosztották. levagdalták az ágait, úgy szedték le a cseresznyét, a fészerbe húzták, I. egy kocsi ágat vitt haza, amit letördeltek, amit nem tudtak, azt meg lefűrészelték, az egész udvar tele aggal, borzasztó, már a falat is megkezdték bontani, azt a lábat, ami a színben van, ami a gerendát tartja, a zsalut meg összetörték, nem ls lehet elmondani, amit bent csináltak, most még rendet csináltam, amint lehetett, most a seregélyek nem bántották. Az öccse írja Erdei rém. sose látott, nincs is, a bölcs kitalálta: ne legeljen ott mások birkája. Álmodjon a Heuzról, ha erdejére vágyna, mert az az álomi véres fogsor vérüket ontja. Álomi irha, sárragacsos mancs, sárga szembe betörni, mikor rémes villámot pislant, berottyantás, satöbbi. Heuzt a szülőházba! « mintha lenne az ólban egy félméteres patkány. % Nincs ló a lószerszámnak, kéz kapának, kaszának, minden a tied tolvaj! a rabló kishordóm is kihúzta már alólam. Jaj, meglopott halottak! Álmodjon a Heuzról. aki oda vágyna, mert az az álomi véres fogsor vérüket ontja. Életcél, boldogság, jövőkép FÜLÖP ILONA RAJZA Meiter Attilo Agak és csillagok Hát (gy vagyunk hogy megvagyunk van hely hol meghúzzuk magunk fejünk fölött egy csöpp tető — éppen hogy megfizethető. Épp hogy megérdemelhető szerelmünk ami még ragyog fák tartják fölé kezüket s körülülik á csillagok. M

i lesz a gyermekemmel? Ezt a kérdést a szünidő kezdetén számtalan családnál fogalmazták meg a tanácstalan szülők. Az iskolai tanévek közti két és fél hónap alatt bizony nem kis feladat megszervezni a gyermekek megnyugtató felügyeletét. A közös családi nyaralás előtt, vagy után ilyenkor kapnak rendkívüli megbízatást nagyszülők, más rokonok. barátok. És ezenkívül? Napközis tábor. úttörőtábor, építőtábor, otthoni tartózkodás céltalanul, vagy művelődési tábor, amelyek közül most egvről, az olvasótáborokról essék szó. Az első táborokat 1972-ben a fiatal írók szervezték. Az idén, 1982-ben. már mintegy másfélszáz olvasótáborban több mint 10 000 fiatal vesz részt előadásokon, vitákon, közös gondolkodást serkentő kiscsoportfoglalkozásokon, készségfejlesztő órákon. Mindez nyáron történik, amikor a művelődési lehetőségek korlátozottak, hiszen bezárnak a színházak. egyes ' mozik és könyvtárak is részlegesen zárva vannak, és ürességtől konganak a művelődési házak. A gondtalan napozás és fürdőzés mellett tehát a művelődés iránti igényesség fenntartható, megőrizhető? Vagv talán életszemléletünkkel van baj, mert azt hiszszük, hogy a nyár, á „szabadság" egyenlő a teljes semmittevéssel, mert ezáltal felfrissülünk és pihenten foglalhatjuk el ismét helyünket a munkában? Kétségtelen, hogy ezen csak akkor tudunk változtatni, ha már gyermekkorban megszokunk valamilyen más életformát, amely nemcsak ismereteink gazdagodásához vezet, hanem egyúttal egy örömmel járó szellemi fejlődési folyamat természetes része is. Talán egyetlen ifjúsági nyári tábort sem kísér annyi vita és figyelem, mint az olvasótábort. Mivel magyarázható ez a nyugtalan kíváncsiság? Az olvasótáborok egyik elméletben és gyakorlatban jártas szakembere, Kamarás István e közművelődési gyakorlatról többek között így vall: „Ügy gondolom, akkor kerülünk helyünkre, ha még az olvasótáborunk megkezdése előtt elkészül (és soha le nem zárul) hibagyújteményünk, ha két hétig tartó lelkiismeretfurdalást alapos lelkiismeret-vizsgálat. és lelkiismeretes felkészülés előzi meg". Az olvasótábor rendezői számára indokolt-e a koncentrált Figyelem? Ügy vélem: igen. A pedagógiai-közművelődési cél nem csekély értékű. Az olvasótáborok célja, hogy sajátos módszereivel és eszközeivel elsősorban a közösségben történő együttgondolkodással segítse a résztvevőket személyiségük formálásában, önmaguk és környezetük megismerésében. Ha az olvasótábor előkészítése és rendezése ennek a célnak szellemében történik, akkor a közösségi foglalkozások elősegíthetik, hogy a táborban résztvevő fiatalok világosabban lássák jövőjüket, egyéni és közösségi feladataikat. Iskola a nyárban? Félreértés ne legyen, nem erről van szó. Az olvasótábor olyan közművelődési alkotótábor, amely megfelelő vitalégkörben a közösségi élet egyfajta értelmes tevékenységmodell.jét kívánja megteremteni, nyílt demokratikus fórum formájában. • Fertődön például 16 éves szakmunkástanulók részére rendeztek olvasótábort. Azok kaptak meghívást, akik évközben is tagjai voltak az olvasótáborozók klubjának.A nyári tíznapos e»"üttlét tehát nem alkalmi találkozás. hanem a folyamatos művelődés — személyes indítékokból is táplálkozó — természetes következménye. Az olvasótábor rendezését indokolja az önismeret kialakításának és fejlődésének támogatása, az olvasás. az önművelés, a szabadidő kulturált eltöltése iránti igény fejlesztése, a honismeretre, a hazaszeretetre való nevelés. Az olvasótáborban naponta sűrűn váltják egymást az előadások és a kétségfejlesztő kiscsoportos foglalkozások. Néhány téma a foglalkozások sorozatából: „Emberi kapcsolatok; ilyen vagyok én, ilyenek vagyunk mii", „Alkossunk együtt! — rögeszmekör", „Egyén-közösség, magánélet-közélet", „Unatkozom, mit csináljak? (művelődési stratégiák)". Vajon a tábor résztvevői e témák megbeszélése helyett nem vállalkoznának-e szívesebben fürdőzésre, vagy gondtalan semmittevésre? A fürdés — ha erre mód van — a sport, a természetjárás, a természettel való ismerkedés is része az olvasótábori programnak: A céltalan unatkozásra — az eddigi tapasztalatok alapién — nincs sem igény, sem idő. Nem lényegtelen szempont az sem, hogy ki vállalkozzék olvasótábor vezetésére. A tábor célja, kívánatos légköre többféle jártasságot követel. Ezek közül a legfontosabb, hogy a feladatra vállalkozó legyen jó pedagógus, felkészült népművelő, megfelelő gyakorlattal rendelkező könytáfos. Mindezek értelmében legyen a gyermekek — beszélgetésére, vitatkozására — felkészült őszinte partnere. Legyen őszintén kíváncsi a gyermek véleményére, tekintse őket az eszmecserében egyenlő partnernek, és ne tekintse magát vesztesnek. ha netán gondolataiban korábban tévedett. A olvasótáborok szervezésének, rendezésének jelenleg a Hazafias Népfront a gazdája. E politikai, társadalmi tömegszervezet — többek között — az Olvasó népért mozgalom szervezője és irányítója. Az Olvasó népért mozgalom és ennek részeként az olvasótáborok társadalmi támogatása a közművelődés szervezeti és szellemi gyarapodásának egyik forrása lehet.. Ennek megvalósulását segítik az olvasótáborokat támogató szervek és Intézmények, a KISZ, az Úttörőszövetség, a SZOT, a Művelődési Minisztérium, a Magyar Írók szövtsége. a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa. Az olvasótábori munka a. társadalmi gondoskodás és a művelődési lehetőségek egyenlőtlensége miatt hátrányban lévő tehetséges rétegekkel való törődés következtében válhatott hatékonnyá. Az idei olvasótáborok mintegy kétharmadában 12—13 éves általános iskolai tanulók vesznek részt a közös munkában. Számottevő a cigányszármazású gyermekek, a szakmunkástanulók, a nemzetiségi gyermekek olvasótáborainak száma. Az idén termelőszövetkezeti fiatalok, jövőre szocialista brigádtag munkásfiatalok is kapnak meghívót. Más céllal, de hasonlóképp olvasótáborban találkozhatnak a szakos tanárok. E két utóbbi próbálkozásnak egyik legfőbh célja, hogv a fiatal pedagógusok és könyvtárosok cselekvő részesei. tová bbvivői legyenek a gyermekkorból lassan felnövekvő közművelődési mozgalomnak. A Hazafias Népfront és a társszervek nem kívánják az olvasótáborokat intézményesíteni. Az olvasótóborok a jövőben is akkor lehetnek hatékonyak, ha nyitottságukat megtartják. A könyvtárosok és a pedagógusok jelenléte pedig arra utal, hogy az olvasótábori célok megvalósításának legfőbb eszköze a könyvhasználat és az olvasásra való ösztönzés. Az iskola és az olvasótóbor csakis együtt képes az elméletben megfogalmazott nevelési célokat megvalósítani. Az olvasótáborok jövője attól is függ, hogv a táborvezetők és az olvasótábor! kiscsoportvezetők elméleti és gyakorlati jellegű továbbképzését és tapasztalatcseréjét mennyire sikerül állandósítani. és új — céljának megfelelő — vonásokkal gazdagítani. MARÖTI ISTVÁN NÉMETH JÓZSEF: FAVÁGÓ PAPP GYÖRGY: SZIRÉNEK