Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-17 / 166. szám

8 Szombat, 1982. július 17. A fiatalok és a népművészet A huszadik életéven innen és túl sajátos szerepet kap az ének és a tánc. A fiatalok izmaiban annyi a mozgásra szánt energia, sodró lendület, hogy ellenállhatatlan kényszer viszi őket a ritmus és a dallam hullámaira; ebben a korszakban a tánc, a mozdulat az önkifejezésnek is eszköze. Így voltunk ezzel mi, mai felnőttek ls, koplalós. fázós, háború utáni egyetemi éveinkben annyit táncoltunk, hogy nagv határ mezőt meg lehetett volna művelni annyi energiával. De a ml ifjúságunk idején még „közösségi" jelleget viselt minden táncos alkalom. lányok és fiúk nem a párjukkal, hanem diáktársaikkal csoportosan mentek szórakozni. Az idók során aztán kialakult * szórakozás páros formája, az „együtt járás", s ezzel az elszigetelődés. néha a páros magány ls. De sok kislánynak hullott leszerelem nélkül a pártája, csupán azért, hogy legyen kivel diszkóba járnia! És de sok unott, fásult párt lehet olykor táncos helyeken látni, akiknek akkor sem lenne mondanivalójuk egymás számára, ha történetesen nem harsogna túl minden emberi közlést a zene üvöltése. „Hej rózsa, rózsa, ékes vagy..." Pár éve azonban az igényesebb, közösségbe vágyó fiatalok — néhány művelődési ház megértő vezetőinek segítségével — meglelték a magukhoz méltó formát az erdélyi táncházak Itthoni meghonosításával. A táncházba nem kell partnert vinni, annyi a csoporttánc. hogy még az sem marad kettesben, aki már karikagyűrűt hord; a zene nem üvölt, s ha elhalkul a közös dalolás, beszélgetésre is nyílik alkalom (a táncházba iáróknak kicserélendő gondolataik is vannak): <4t nincs alkoholfogyasztás, különben is a népművészetből az azt létrehozó szellemiség árad: ott mindenki rendesen, illedelmesen viselkedik, annál js inkább mert nincs sorompó a nemzedékek között. oda a népi kultúrához vonzódó felnőttek is bebocsátást kapnak, előfordul, hogy a nagypapa az unokájával ugyanabban a körtáncban térül-fordul. A táncház a legdemokratikusabb közösség is. ott senki sem kérdi, ki milyen iskolát járt, milyen munkát végez, a népzene szeretete az összetartó erő. Amilyen gyors sikerrel terjed a táncházmogalom a városokban, sajnos, éppoly tartózkodó vele szemben a falu. Mintha a falusi fiatalok félnének, hogy elmaradnak a „világszínvonaltól", ha újra befogadják, ami korábban az övék volt. és inkább füstös diszkókban, rövidital mellett üldögélnek vagy faarccal vonaglanak a zajos zenére. ^ „Selyemsár ha/a, gyöngy koszorúja..." A népi kultúra tehát a táncházból kiindulva nyerte meg a szebbre vágyó fiatalok szívét, és innen indult a tárgvi népművészet diadalútja is. Ez utóbbinál már a világszerte hódító divat is szerepet kap. de száz méterről meg lehet látni, hogy a hímzett kendőt, széki szoknyát viselő kislány valamelyik táncház közösségébe tartozik-e vagy sem. Mert a dalokon, balladákon edzett ízlés nem tűri a stíluslalanságot. A kifinomult szépérzék már vigyáz a ru!"-sdarnbo- összhangjára, s—ínek. motívumok harmóniájára. Valóba.) akadnak fiatalok, akik a tárgyak gyűjtésében csak divatot követnek, ám a folklórt felkaroló többség fokozatosan hozzánő a művészethez melyet önmaga számára felfedezett. „Szivárvány havasán felnőtt rozmaringszál..." Vannak akik nacionalizmust gyanítanak a népi kultúra felvirágzásában. Mások anakronizmust emlegetnek, mondván, ha nincs már paraszti életforma, akkor olyan a népművészet, mint e vágott virág vázában .. Csakhogy a nép paraszti életforma nélkül is nép marad. A nép: mi vagyunk, mindannyian. Szívünk joga. hogy felmenőink kultúrájának gyökereiből szívjuk éltető nedveinket, hogy tiszta forrásból merítsük italunkat. A népművészet pedig minden ellenkező hiedelemmel szemben: internacionális. Motívumaiban formáiban. jó'lehet. jellegzetes, saiátos de életérzésében, természetközelségében. finom bájában a különféle népek érzéseinek azonos elemeit hordozza. A népművészet földközeli és emberi. A városok kőrengetegében felnőtt fiatalnak napienvt. kék eget. erdőzúgást ad. önvédelmet. immunitást életformánk ártalmai ellen. És főként: közösséget eev atomiaira széthulló, elidegenedő világban. Menekvést a magány elől. A páros magánv elől is. Végül: a cselekvés lehetőségét A népművészetet alkotni lehet: az alkotók kedvet kapnak a faragáshoz, hímzéshez, szövéshez. Muoka közben beszélgetni, dalolni is lehet. BOZÖKY ÉVA „Rómáról jut eszembe... Ahol Tosco imádkozott V) A házon színhely ahol Puccini .Totca' cúnü operála leiá'szodif, •., Szt András templom, a Farne.se oalota (most francia követseg). és az Angyalvár (Hadrianus császá: mauzóleuma) Róma voigvének temploma a Szt. And itt templom 'a teljes olasz nevében ez áll) a belváros szivében van. Homlokzata rt Viktor Emánuel korzóra néz és a beiarattól bal. ra az első oloalkápolnát Tosca kápolná.iaKüm emlegetik a? olaszok. \ kápolna felirat; szerint a Bt rberini családé melvről a méhecskés címer is árulkodt i A másod k felvonás színhelye Róma egviir legreprezentatívabb pai< táia. Antonio da Sangallo műve de meghalt mielőtt '.r.űvet befejezte volna. A legfelső emelet kiképzése és a főkapu feletti ablak kialakítása Michelangelo műve. Ezek n.ófcött a Colosseum travertinjeiból készült evönyörű épületdíszek mögött melengettél^ a szabadság eszméjét. akiK még hittek Napóleonban Nem csupán a Toscában szerepi j forradalmár várta az olasz bort'.nök lerombolását, hanem ezer és tízezer forradalmár, akiket a nápolyi. pánnai. római börtönökben kínoztak a porkolábok. Ha errg a történelmi képre gondoluiiK megértjük, miért nézi a sekrtstvés a Toscában olyan gyanakodva a főhős minden lépését. A hai uiac s színhelyről az ' Angyalva. -ol minden igaz amit ,tt len-ok Éppen a/ért írom le, orceii igaz. Saiát síriául épi 'ette Hadrianus császár 135-ben. Építkezés iránt szeretetet tietaion beb'zonvította. amiko. Aauincumban (az óbudai taiógvari szigeten) a helytartói palotát felépíttette. H. lalmas síremléke minden hajdani pompáiétól megfosztva elbűvöli a turistát. A mauzóleumban olvasnató a bölcselkedő hailamú Hadriáius császár derűs, bánatos ve.se. Az Ang- a'várat a háborús dúlások iát ér egyesek menedéknek. mások erődítménynek használlá.c Innen védték a comaiag vámsukat a Barbarossákka szemben, ide meneküllek a papák Maid börtönöket alakítottak ki itt az üsszeesKü/ök. eretnekek, forradalmáron bezárására. Itt raboskodott Giordano Bruno és egy ideig Cagliostro is. Ezt a célt szo gálla 1901-ig. Visszatérve a fejezet címéhez: az Angyalvár börtönéből szökött meg a Tosca opera egyik hőse. a római köztársaság egykori konzulja. Angelotti. de itt sínylődik, majd meghal a „tiszta csillagos égbolt" ... alatt Cavaradossi. utána sze;-plme Tosca is. aki a várfalról a mélységbe veti magát. \ TIMARNÉ MAKKAR ERZSÉBET Tetők és tornyok 9 Toronyból sokféle van: lehet templomé, vagv háztetőé. tarthat vizet tároló tartálvt. meg építhetnek aabonasilót is toronyformára. A szalámigyár érlelő épületét is toronynak hívják, meg a focioálva reflektoriait tartó szerkezetet is. És van ház. amelv toronvmagas. van daru. amelynek gémje messze nyúlik, a tetők fölé. Tetőből is többféle van. Ismerünk nveregtetőt és sátorhoz hasonlót, laposat és kupolásat, féltetös házat és manzárdosat. Fotóriporterünk Nagv László figyelmét is ez ragadta meg: n tetők és tornvok sokfélesége. A lehetséges szegedi látképekből e szempont szerint válogattunk, a teleobjektív segítségével egymástól távoli épületek, iellegzetes tornyok és tetők között teremtve meg a közelség látszatát. Így lett szomszéd a Dorozsmai úti gabonatoronv és a zsinagóga kupolája (első képünkön), a tariáni viztoronv és a nagv színházi építkezés két daruia. A Közművelődési Palota mögött, a szalámigyár üzemi tornyának — harmadik képünkön — Felsőváros tízemeletesei szolgáltatják a hátteret, negvedik felvételünk horizontján pedig négy picike folt: a SZEOL-stadion reflekloroszlopainak kvartettje nyúlik — látszólag — az úl hid fölé. A zárókép tornva. az úiszegedl magasház pedig mintha őrködne mindenek fölött...