Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-17 / 166. szám

fii T/ •• r i r 1 mindenesetre ő, aki — Babits Shaw a Korszinhazban rsstríüfi rus amellyel az értelmes életre hív A nyári színházi szezon külön- ben is lehetett volna egyetlen fgi s a maga sajátos módján leges színei közé tartoznak évek estén játszani. Ám, e hátrány tesz hitet a jövő mellett. Nem óta a budapesti Körszínház elő- ezúttal könnyebbségre is szol- minden malícia nélküli, amikor adásai. A hajdani városligeti gált, mert a művet átdolgozó, az üdvhadsereg tagiai cédulákat BNV egyik kiszolgált kiállító- magyar színpadra alkalmazó és osztanak szét a közönségnek ez­csarnokában jó félkaréjban üli rendező Kazimir Károlynak így zej a szöveggel: „Több napsugár. körül a közönség a színjátszó- bátran nyilt lehetősége jócskán több napsugár — Ez az, mit a terel, melyen többnyire valami- meghúzni, rövidíteni belőle. Ál- világ vár", de mégis ebbe sűrű­lyen sajátosan eredeti földolgo- kaimat szolgáltatott hozzá szá- södik valami igazság abból, amit zást van alkalma megtekinteni, mos olyan korabeli aktualitás, a shaw-i filozófia sugall e da­Történelmi és földrajzi távolsá- amelyet az átlag mai néző egy- rabban. S végül is ez fölemelő gokat áthidalva, távoli és köze- általán nem vagy csak nagyon gondolat, párosítva azzal a mé­lebbi világok legendái, mondái, nehezen értett volna meg. A tö- ívebb sugallattal hogv az ember hitregéi keltek itt életre, testet mörítéssel viszont Shaw közis- az emberiség eredendően magá­öltöttek például az ótestamentu- mert ironikus életbölcselete, ban hordozza azt az erőt. amely mi Énekek éneke szerelmesei szarkasztikus humora még hatá- újabb korokra teszi képessé, éppúgy, mint a Gilgames vagy a sósabban érvényesülhetett. mondhatnánk úgy is: újabb, fej­Kalevala hősei, a Mahabharata Gondolatgazdagságban valóban lettebb társadalmak felé viszi. sejtelmes figurái és Till Ulen- nem szűkölködik ez a furcsa mű. a hosszú élet úgymond tu­spiegel igazságkereső vidámsága. Cselekményét viszont még akkor lajdonképpen magán az emberen E sorból látszólag kilóg az is nehéz volna elmondani itt. ha múlik, idei bemutató, amely George e színházi levélre több helyünk Szórakoztatva gondolkodtat Bemard Shaw: Vissza Matuzsá- adódna. Shaw máskor is, itt is. Filozó­lemhez című drámáját vitte a A Körszíhháznak — mondhatni fikus és fanyar humorú, gunyo­közönség elé. Am rögtön megért- — éppen az egyik lényeges spe- rosan bölcs eszméit Hevesi Sán­jük a műsorválasztás indítékát, cialitása: úgy ötvözni az elő- dor 1920-as évekbeli, de máig ha elolvassuk a színlapról, amit adást, hogy a legmélyebb bölcse- friss fordításában közvetítheti a maga a szerző fűzött főcíméhez: letet is fölválthassa vagy kere- Körszínház népes együttese. köz­Adalékok a modern bibliához. S tezhesse a szinte revüszerű lát- tük a legjelentősebb szerepekben valóban a Paradicsomba vezet az ványosság. Ez a koncepció kap Kozák András, Esztergályos Ce­elején, Ádámhoz és Évához, de teret ezúttal is, pedig nem ki- cília, Drahota Andrea. Verebes olyannyira nem áll meg itt, hogv sebb problematika foglalkoztatja István lncze József, Inke László, a következőkben, még a jövő a színpadi történés részeseit, Bitskey Tibor, Schubert Éva. századba, a harmadik évezredbe mint az élet és a halál ismétlődő Konrád Antal.' is átkalauzol bennünket. folyamata, pontosabban: meg- a Körszínház előadásainak ér­Egyáltalán nem a megszokott hosszabbítható-e az élet, akár tékelésében évek óta ellentétes, értelemben vett darab tehát háromszáz esztendőre, kényszerű heves vélemények csapnak össze. Shawnak ez a nálunk még soha szükségesség-e a halál, s egyál- Nem is jogosulatlanul. Annyi elő nem adott műve. Sőt, tulaj- talán miért kell meghalnunk, mindenesetre biztos, hogy az donképpen nem is egy darab ez, Feleletet persze Shaw sem adhat idei bemutató is színháztörténeti hanem öt egyfelvonásos sorozata, végérvényeset és megnyugtatót esemény. amelyet természetesen egyvégté- ezekre az ősi kérdésekre. Am LÖKÖS ZOLTÁN Lezárt borítékok Jó hangulatban találtam legutóbb Propeller urat. aki megszokott helyén kortyolgatta sörét. Azt mondta, hogy neki jól jött a labdarúgó-világbai­nokság. mert két hétre való nedűt nvert a oléh­szegélv mellett, sőt egy választási malacot la ma­gáénak mondhat, egv összesített és kombinált fo­gadás megnyerésével. — S mit csinál avval a malackával? — érdek­lődtem. — Megsütjük szerkesztő uram. s ha meg nem sértem, ön is a vendégünk. — Tudja, hogvan lehet nyerni egv malacot? — kérdezte az öreg fontoskodva, miután a csapos ki­hozta rendelésem. — Hogyan? — Legalább kilenc márkőzés végeredményét pontosan el kell találni. Ennvi az egész. Fanyagolgva reagáltam Propeller úr szellemes­kedésére. ezzel is tudtára adván, hogv nem ilyes­féle történetet várok, hiszen a Mundiál ideje alatt éppen elég volt az efélékből. Vette a lapot az öreg és arról kezdett beszélni, hogv az utóbbi időben egyre többen fordulnak hozzá olyan kérdésekkel, hogy azt maid továbbítja nekem, s hátha bekerül az újságba is az ügy. — De én nem élek vissza a szerkesztő úr bi­zalmával. — folytatta. — Azonnal szelektálom a dolgokat és tanácsot adok a panaszosoknak. A mi­nap is bekopog hozzám a szomszédasszony, s heve­sen-előadja. hogv ő már nem mer élszakai iiave­letre indulni a Zöld Sándor utcai rendelőbe, mert errefelé huligánok riogatják a nőszemélveket Kolléganőjének még a táskáját is elrabolták pe­dig arra nagv szüksége lett volna, hiszen benne volt az útlevele is. szabadságra készülődött. Mi­iven tanácsot adhattam volna, mint azt. hogv ez nem a szerkesztő úr asztala, fordulion a rendör­séghez. — Helyesen válaszolt Propeller uram. — Amiért igv megdicsért, elmondok magának egy régebbi esetemet, amikor még lakásszövetkezeti tisztségem is volt. — Miféle tisztséget viselt? — Akár hiszi, akár nem. én voltam a felüsve­16 bizottság elnöke. Ugyebár mindenki tudta, hoav értek a számszaki dolgokhoz, hiszen mint emiitet­tem volt. hajdanában revizori munkákat láttam el. Az öreg körülményeskedve elmondta, hogv még a tarjáni ..egves ütem" kifli alakú lakóházában választották meg e bizalmat föltételező posztra. S ennek már több mint tíz esztendeje. — De nem bírtam tovább három évnél, s le­mondtam. — nézett rám kérdően. — Miért mondott le? — Fölöslegesnek éreztem az egészet. — hör­pintett egyet, kézfejével megtörölte a száia szélét és poharát a csapos felé emelte, hogv szorítsa ki a levegőt belőle. Miután ez megtörtént, csak akkor kérdeztem meg Propeller urat: — Miért volna a lakásszövetkezet felügyelő bi­zottsága fölösleges szervezet? Az öreg tovább is elment meeáUanításaiban. mert fölöslegesnek értékelte még a felsőbb lakás­szövetkezeti bizottság hasonló csoDortiát is. — Havonta kaptam a felügyelő bizottság címé­re egy-két levelet. Stencilezett rendelkezések vol­tak, szorgalmasan olvasgattam az előírásokat, hogv mit kell tennünk és miképpen. Olvkor választ is kértek, fölméréseket kellett volna készítenem. Már nem is emlékszem, mi mindent kívántak. — Gondolom, hogv Propeller úr pontosan ele­get is tett a kívánalmaknak. — Azt maga csak gondolta. Egyetlen levélre sem válaszoltam. Sőt. tudja mire vetemedtem? — Mire? — Egv év után a vaskos borítékokat föl se nyi­tottam. Egvrészt azért sem. mert kíváncsi voltam, mi történik mondiuk fél esztendő, vagv egv esz­tendő elteltével. De már eltelt másfél év is. S tudja mi történt? — Nem tudom. — Semmi nem történt, tehát én se tudom, s még ma se derült ki. — S amikor lemondott, akkor se firtatták a lezárt borítékok dolgát. — Nem. Bár akinek átadtam az ügveket. az megkérdezte, hogv miért vannak leragasztva a borítékok. Azt feleltem neki. rá se rántson, azok föl se voltak nyitva. Megnyugtattam, hogv a ház­nak semmi baja. sőt. ami igazán ritkaság, még csak be se ázik a teteje. Nem ez a legfontosabb szer­kesztő uram? — Végül is az a legfontosabb. GAZDAGH ISTVÁN Kevesebben vannak ugyan, de lelkesebbek, s az apróbb szépsé­gek iránt fogékonyabbak azok a kirándulók, akik a természet rez­düléseit figyelve kelnek útra. Nekik talán szükségtelen is ajánl­gatni, mert ők a másnak unal­mas. egyhangú, pusztán is meg­találják a maguknak tetsző ér­dekességet. Ezúttal azoknak kínálunk al­kalmas úticélt. akik — szerény­ségből, vagy okos önismeretből, mindegy, de — nem tartják ma­gukat természetbúvároknak, ám éreznek magukban hajlandóságot az alföldi táj élővilágának meg­ismerésére. Vadvfzország. Így nevezte dr. Bereczk Péter ornitológus a te­rület értő kutatója a Szeged ha­tárában. az 5-ös számú főközle­kedési műút mentén elterülő szi­kes pusztát, amely sokáig őrizte a tocsogós vízivilág jellegzetes Hová menjünk kirándulni? arculatát. Ez volt a címe annak a Homoki Nagy István-filmnek, amely éztizedek távolából is élő­vé,. szeretetre méltóvá varázsolta elénk az itt meglesett életképe­ket sirályokról, cankókról, go­dákról, halat rabló rétisasról, a vízi- és vízkörnyéki növényekről, állatokról. Vadvízország ma nem igazán azonos a majd három év­tizede lencsevégre kapott vízi­birodalommal, lévén, hogy ala­posan megizmosodott a területén lévő halgazdaság. átalakítva a táj arculatát, s vele együtt vál­tozó, hozzá alkalmazkodott élő­világot. Ma ez a szegedi Fehér­tó még mindig gazdag flórával és faunával. Ha kisebb számban is. de meg­található itt a hosszú lábú, ke­cses fekete-fehér gólyatöcs. a felfelé görbülő csőrrel, a vízben ..kaszáló" elegáns gulipán, itt füttyögetnek a különböző can­kók, s itt rikoltoznak a Korom­szigeten a nagy telepekben fész­kelő dankasirályok. A Fehér-tó természetvédelmi terület. Védett, de látogatható — feltéve, ha az ide belépő tiszte­letben tartja az illendő ^ köte­lező előírásokat. Külön engedély nélkül a Kilátóig szabad belépni, ahonnan távcsövön keresztül gazdag szemlélődési lehetőséget talál az érdeklődő. Emellett azonban előre bejelentett csopor­tok beléphetnek a kilátón túli területre is, a Szeged Tourist biztosít szakképzett vezetőt. Vele lehet — de csak vele! Orsovai Emil Az öltözőben Végre. Csak állsz egy pillanatra. Hogy nem néznek már: szinte jó. Füledben zúg az este tapsa. Csak állsz. Ébren aludni volna jó. Zümmög a színház, siker záporoz. Szemed rátéved a nyitott szerepre. Antézel rajta és továbbtolod. Egykedvű holmik tégely és üvegcse A folyosón futás még. csapkodások. A mű megfoghatatlan illata. Milyen meleg hevít. De fázol. Egészen elborít a pillanat. Aztán tükröd kilép a félhomályból. S a smink alatt fölismered magad. KLIGL SÁNDOR RAJZAI

Next

/
Thumbnails
Contents