Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-17 / 166. szám

• . > .. i V son. Ma már ir.kább szobai használatra veszik, kivétel több népi táncegyüttes melyek tagjai előszeretettel ropják a táncot Rátkai mester papucsaiban. Készítése igen gondos munkát igénvei. A felső rész. anyaga hímzett kalapbársony. melyet bőrre húzva varr a mester a talphoz. A szegedi papucs egyik titka a ió varrás, amit semmiképpen nem szabad ragasztással helyettesíteni. A sarok rászegése után még néhány simító igazító művelet, és rövidesen gyönyörködhetünk is az újonnan elkészült papucsban. Képeinken a munka néhány érdekesebb pillanatát mutatjuk be. TAKÁCS GÁBOR A következő héten. kedden kezdjük A szegedi papucs című ötrészes sorozatunkat. Ez dr. Talpai Emil írása. — Nemrég olvastam egv tanulmányt: több mint 700 tényezőt sorolt fel. amelvek gátolják a szelemi kapacitás eredményesebb hasznosítását. Az MTESZ és tagegyesületei rendszeresen figyelik, elemzik a — műszaki, gazdasági, társadalmi. pénzüavi. vezetési, szabályozási vagv éppen emberi — tényezőket. Nemcsak elemzőnk. javaslunk is. Az MTESZ tagegyesületeiben dolgozó szakemberek véleménve szerint — löbbek között — erősíteni kellene a társadalmi termelésben részt Pályaudvar Kendők alszanak lebegve Bejönnek pohár sörre vagy pogácsát rágni A nyilvános WC csempéi vakító tiszták Szerelmesek parkban töltött órák után — mikor magányuk homokba fúródott üvegszilánk — átfázott testtel elnehezülnek A kéménvekből fekete hó hull és nincs két forintod az automatához I 2 5 is elmúlt Még nem tudjuk: köd miatt a Názárethi késik vevő egységek kapcsolatrendszerét. Szorosabb együttműködésre van 'zükség a kutató-fejlesztő, termeiő és értékesítő vállalatok között. Mivel kitűzött feladatainkat a vártnál is nehezebb külső feltételek között kell megoldani, ezért különösen fontos. hogv eredményesebben alkalmazzuk a kollektív és egyéni érdekeltség meglevő eszközeit. Anyagi forrásainktól függően szükség van a műszaki értelmiség egyes kategóriáiban a keresetek javítására, a Birtalan Ferenc Vándorének testem nyomát ha megtalálod kerted végén a fák alatt sovány batyummal messze iárok viszem a kihűlt álmokat nem fejtheted meg merre mentem helyem pihenni lesz-e űz a hajnal kérlelhetetlen sovány batyummal messze A műszaki értelmiség jelene és jövője Hazánk gazdasági fejlődésének jelenlegi és jövőbeni szakaszában értelemszerűen komoly szerepe van a műszaki értelmiségnek. Éppen ezért nem mindegy, hogyan élnek a műszaki szakemberek. mik a problémáik. miiven feladatok állanak előttük. Minderről pedig a legpontosabb képet nyilvánvalóan a műszaki, gazdasági, agrár- és természettudományi szakenibereket tömörítő szervezet, a Műszak és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) adhatja. Ezért kerestük fel kérdéseinkkel dr. Tóth Jánost, az MTESZ-főtitkárát. — Hazánkat nyersanvagsz.egény országként emlegetik — mondja —. ami igaz ugyan, de van egy erőforrás, amelyben rendkívül gazdagok vagyunk: a dolgozók munkaereje, szellemi kapacitása. Ez olvan népgazdasági tartalék, amelyet eddig csak kis részben használtunk ki. Persze a tartalék összvolumenét. felső határát nehéz lenne meghatározni, de úgy vélem, hogy ez az erőforrás végül is kimeríthetetlen. A pontosság, a szorgalom nem elhanyagolható tényező a gazdaságban. de műszaki szakembereinktől ennél sokkal többet várunk. És nemcsak a műszakiaktól — de az innovációs folyamatban kutatás-fejlesztés-termelésértékesítés-felhasználás) reszt vevő minden szellemi és fizikai munkástól is. # Milyen szellemi kavacitást képvisel a műszaki értelmiség? Létszámuk elegendő-e a tervfeladatok teljesítéséhez? — Az 1980-as népszámlálás szerint több mint 360 ezer ún. nem fizikai szakember dolgozott műszaki területen. 120 ezer közülük felső fokú végzettsegű. A nyugdíjasokkal egvütt e szám körülbelül 140 ezer. Az alkalmazott műszakiak létszáma 240 ezer. Nehéz ítéletet mondani: sok vagv kevés a mérnök hazánkban? Én a nagyobb problémát inkább abban látom, hogv nem használjuk ki kellőképpen műszaki szakembereink felkészültségét és képessegét. Nem tudtuk még megteremteni azt a feltételrendszert, amely, ha kell. gazdasági kényszerrel hozza felszínre a szunnyadó tartalékokat. Pedig sok eszköz, és a nemzeti jövedelem évi 3 százaléka áll a szellemi munka területén dolgozók rendelkezésére. De az anyagi és szellemi ráfordításokhoz képest, nemzetközi összehasonlításban is, kevés a nemzeti végtermék. tt Eszerint a. népgazdaság bemeneti oldalán" jelentősek a szellemi erőforrások, de a ..kimeneti oldalon", ahol a végtermék megjelenik. nem mindig azt kaviuk. amit a hazai és külföldi vevő vár? AkkoY a ..bemenet" és ..kimenet" közti termelörendszerben van a hiba? hátrányos megkülönböztetések fokozatos felszámolására. Olvan társadalmi és munkahelyi légkör kialakítása is indokolt. amelv jobban kedvez, az úiat akaró szakembereknek. És gondoljunk utána, milyen pocsékolás az. ha mondjuk egv fiatal műszaki alkotómunka helyett műszaKi rajzolással. alkalmi munkával egészíti ki jövedelmét? Itt segíthetne a nyilvánosságot formáló sajtó is: jobban be kellene mutatni a ió — de a rossz — eredményt produkálókat is, és azokat a vezetőket. akik a kiemelkedő teljesítményt anyagilag is kiemelkedő mértékben támogatják. De emellett növelni kellene a műszaki értelmiség közgazdasági ismereteit. nyelvtudását is. Sokféle feladat vár hát ránk. És nem is igényel mind „fentről jövő" intézkedést. inkább szemléletváltoztatást és a meglevő lehetőségek hatásosabb alkalmazását. Gyakran panaszkodnak fiatal műszakiak: érdemi munka híján csak lézengenek munkahelyükön. És ezt a vezetők eltűrik. Előfordul az is, hogy egv versenytárgyalásnál, döntésnél az igazgató a helyettest, a főosztályvezetőt kérdezi meg. nem azt. aki a konkrét témához legjobban ért. Gyakran tapasztaljuk, hogv a külföldi utaztatásnál sem a szakértelem. hanem a ranglétre dönt. Újítások halnak el nemtörődömség. közöny miatt. És mindezekért. úgv hiszem, nem sok vezetőt vontak még nálunk felelősségre. Nem is minden vezető szereti a mindig újat akaró fiatal szakembert. A technikusképzés tíz év előtti megszűntetése kárt okoz a termelés szervezésében. Sorolhatnám tovább, de ebből is látható: a régi szemléletben gyökerező gondokról van szó. Ezeket egyszerre nem lehet feloldani, de a már megtett intézkedések példája nyomán, lépésről lépésre. cselekedetek sorával igen! II Gyakran halljuk a kisvállalkozás ..elszívja" a jó szakembereket. Valós e veszély? — Véleményem szerint sok olyan tevékenységi forma van. amely nagyvállalati keretek között gazdaságtalan. Ezért szükségesek a kisebb termelőegységek. És szakemberekre ott is szükség van. A kiemelkedő tudású műszaki a népgazdaságnak akkor is hasznot hajt. ha munkáját kisvállalozásnál végzi. Nem a kisés nagyvállalat szembeállítására hanem együttes fejlesztésére van szükség! O Az MTESZ mivel segíti a műszaki értelmiséget megnövekedett feladatainak ellátásában? — A szövetség és a tagegyesületek feladata kettős. Egyrészt a tagok megismertetése a műszaki-tudományos haladás legújabb eredményeivel, másrészt fórum biztosítása a közéleti aktivitásuk számára. A rendelkezésre álló. és a társadalmi munka eszközeivel hasznosítható szellemi erőket elsősorban az energiagazdálkodás, az eletkronikai alkatrészgyártás, az élelmisz.er-gazdálkodás ipari háttere, a gyógyszeripar fejlesztése. az innováció, az újítások, találmányok hasznosítása, széies körű elterjesztése érdekében kell összpontosítani. Üj vonás a szövetség munkájában, hogv az ötlettől a megvalósulásig kíséri végig. segíti a tudományos-műszaki gondolatot, erre mozgosítia a szakembereket. A véleményezésen és javaslattételen túl önálló kezdeményezések. koncepciók kimunkálásával járulunk hozzá a műszaki-technikai haladás meggyorsításához. A szövetség részt vesz a népgazdaság 2000-ig szóló. és a műszaki-gazdasági értelmiség helyzetének alakulásával foglalkozó egyes részkoncepciók kimunkálásában és véleményezésében. Üj és megtisztelő feladatot jelent számunkra a Minisztertanácsnak az a döntése, hogv az MTESZ-t intézményesen bevonják a műszaki-gazdasági döntések előkészítésébe és végrehaitásába. SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN A. papucsos Csendes felsővárosi ház a templom mellett. Kapuián egyszerű tábld hirdeti: Itt lakik és dolgozik Rátkai Sándor papucskészítő mester. A tágas veranda egvik világos sarka a műhely. A kéoet-tekintélyes méretű tölgvfatuskó uralja. Ez nem is nagv — mondja Sándor bácsi — régebben voltak két-hnromemberes tüskök is. Bizony csak régebben. Ma ő az egyetlen, aki igazi szegedi papucsot készít. Szívesen beszél munkájáról. annak eredetéről, gyökereiről. A papucs maga török eredetű. a XIV—XV. század folyamán honosodott meg hazánkban. Eredetileg teljesen bőrből készült. később kezdtek más anyagokat is használni. Még 30—60 évvel ezelőtt is általánosan hordott utcai lábbeli volt. főleg Tápén. Felsővároson és AlsóvároKárolyi Amy Festmény Egy régi ház. Rozsdaszín vonalak. Ablak mögött sötét ágyak mélyén nagy dunyhák alatt nénik alszanak Álmodnak fánkról, kávésbögréről, álmodnak nyárról, álmodnak télről. Száncsengő csilingel a párnáiukon. Főznek. Öltöznek. Lakodalom. Küszöbbe botlik egy kisgyerek, én voltam? te? vagy a szomszédgverek'' A pókhálókban nevetés tanyáz. Mindenki meghalt. Mindenki él e képen. Múlhatatlan délután. Eső előtt. Eső után. Bókkon Gábor