Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-04 / 129. szám

4 • Péntek, 1982. június 4: Osztermann Ferencre emlékezünk Szegeden a forradalmi renc részt vett az ország- kásosztály szervezeti egvsémunkásmozgalom több nem- gyűlési képviselő-választások gének őszinte híve volt. A zcdéke ismerte öt. n kedves politikai munkájában Sze- rőkusi pártszervezet elnökéírfbácsír'völt^Mó^dé4 R('den' S°k elvtársával vé választották. 1949-ben. a íyű. humorból ki nem fogvó €gyüU aLiírásokat gyűjtött a nagykereskedelmi üzletek Osztermann Ferenc. aki szociáldemokrata párt kép- államosításakor megyei ha1892 iúnius 5-én született viselőjelőltjelnek parlamen- taskörrel kinevezték szakSzegeden. Kereskedelmi tl indulásához szükséges tá- ma! főellenőrnek, majd 1950szaklpan iskola iá utón se- „., ,, „ _ , _„ gédként dolgozott a Ketting- of;:atas megszerzéséhez. Egy ben a Dél-magyarországi t'oie ruházati kereskedőüzlet. 1830 júniusában készült Textilnagykereskedelmi Vól. bm. Korabeli, megőrzött csoportképen, a Népszava lelathoz osztályvezetővé neszakszervezeti könyvének előfizető gyűjtők és terjesz- vezték ki, ahol nyugdíjazáS l! óTvolt taKiaTMt írtjának népes tá- sóig. 1966-lg dolgozott ebborában Osztermann Feren- ben a beosztásban. 1975. okcet is ott találhatjuk. A sze- tóber 3-án hunyt el Szegegedl Munkás Testedző Egye- den. Több kitüntetés jelzi gán és Kereskedelmi Alkalmazottak .Országos Szövetsége szegcdi szervezetének. Snyirt^a még éííegS vezetőségében pénztá- munkájának megbecsülését: rosi megbízatása volt 1935- a Szocialista Hazáért Értől 1944 áprilisáig, amikor is demrend (1967), a Hűségért a munkásszervezeteket bel- (SZOT arany fokozatú kiúRyminiszterl rendelettel tüntetés), s a Felszabadulási betiltották és bezárták. Jubileumi Emlékérem (1970). A felszabadulás után tag- Osztermann Ferenc elvtárs ja maradt a szociáldemokra- emlékét tisztelettel megőrizri harcostársainak s közeli ismerőseinek visszaemlékezésére hagyatkozva emlékezünk életútjára, születésének 90. évfordulóján. Az I. világháború utolsó éveiben kapcsolódott be a mt nkásmozgalom helyi eseményeibe. és fordult az osz- ta pártnak a két munkástályharcos munkásság felé. pm eByeflüléséi^ , a mun. Város a sivatag Az osztályharcos munkásszervezeteknek, egyleteknek igen kevés kereskedődolgozó tagja volt. Osztermann Ferenc ezen kevesekhez tartozott A szegedi Munkásszínpad egyik alapító tagja volt. Az 1917—1919-es években mar állandó tagja ennek a „színtársulatnak". Eleinte az Apolló moziban béreltek helyiséget a Munkásszínpad előadásaihoz, s a szervezők is ott rendezkedtek be. maid 1919-ben a nagykörúti Honvéd laktanyában kaptak helyet. Az ellenforradalom felülkerekedése után onnét kiverték őket Horthy darutollas legényei. Jóval később azután a Hétvezér utcai Munkásotthon vált állandó otthonukká. Osztermann Ferenc baloldali-magatartása. forradalmi és marxista felfogása erjedést vitt a korábban „tisztán" nemzeti és osz^ályharcellenes felfogást valló Magán és Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetébe. Főképpen az Ö érdeme, hogy a szervezőt az akkor marxista elveket valló szociáldemokrata párt eszmei, politikai és cselekvési hatása a'.á került Az 1920-as évek végén és az 1930-as évekbep a Munkásszínpad műsorpolitikai át a munkásság művelődésének osztályharcos felfogása és igénye határozta meg. Ekkor már sok kiváló baloldali munkás és értelmiségi szervezett harcos tevékenykedett a Munkásszínpad műsoraiban, akik Osztermann Ferenc elvtárs eszmei és politikai fejlődését elősegítették. Ezek között említjük Szepesi Imrét, Stem Dávidot és nejét. WaltT.er Mihályt, s a harmincas évek végén — a negyvenes évek elején pedig a flata.labb nemzedék forradalmi harcosait: Nagygyörgy Mariát. Nyári Izabellát (Móczán Lajosné), Komócsin Zoltánt, Komócsin Mihályt. Bányász Ilonát. Markovits Tibort és még másokat.„OsztI bácsit" tisztelték és szerették a fiatalok is. örültek annak, ha körükben volt. többek közt az örökké jó kedvre derítő humoráért és tréfás kedvéért ls. A szociáldemokrata párt szeaedl szervezetének 1932 végétől volt tagja. A pártvezetőség ellenőrző bizottságának 1937-től 1944-ig állandó tagja volt. Pártvezetőségének megbízásából ellenőr tagja volt a Társadalombiztosítási Igazgatóság szege, di fiókjának, s ott a munkásság szociális érdekeit képviselte. Osztermann FeDr. Sárközi István Évente több ezer turista keresi fel Szamarkand és Buhara építészeti emlékeit. A két város között félúton, a Kizil-Kum sivatag szélén feleszik az alig negyedszázados város, Navoi, amely a híres üzbég költőről kapta a nevét. Lakóinak száma meghaladja a 90 ezret. Az új városok kialakulása a Szovjetunióban mindennapos jelenség. Azokon a területeken épülnek elsősorban, ahol a föld mélye gazdag nyersanyagokban. Navoi tipikusan ilyen város. Gyapottermesztő vidéken, nagy föld gázmező közelében létesült. Hőerőműve, elektrokémiai gyára, vegyi üzeme van. Az itt gyártott műtrágyával csaknem háromszorosára növelték a gya| pottermelést. kertbarátoknak A málna termesztése, ápolása A málna kedvelt gyümölcseink közé tartozik. Szívesen fogyasztjuk frissen, de kedvező üdítő hatású, egészséges, vitamindús a saját lógiai folyamata a sarjválogatás. ez a sarjak négyzetméterenként ö—6 szálra airténő ritkításával biztosítható. Mint az előzőekben már készítésű málnaszörp is. Az említettem, hagyományos Jelentések a zöldségfrontréS 4. A sorok újra rendezése A zöldség szint© örökzöld — Nehéz szerződést kötni sét nem tudjuk világpiaci téma. Szilágyi Ernő, a a mezőgazdasági üzemekkel, színvonalra emelni. KivonaCsongrád megyei tanács vb mert olyan kevés pénzt tos részlet az öeszefoglalómezőgazdasági és élelmezés- ajánlhatunk a portékáért, bői: ügyi osztályának vezetője amitől elijednek. Körzetünk- _ tsz elvtársak vitatkozemlítette, hogy a prlmörter- bőj eltűnt a zöldbab és a hatnak, melyik kap többet, mesztes gazdaságossága rom- borsó, mert helyette inkább a feldolgozóipar vagy a terlott ezért sokan virágot ül- kukoricát, meg gabonát vet- mel67 Mindkettő sokat kap. tétnek az uveghazba. nek a gazdaságok. Nincs mi- Ezek viszonylagos kérdések. ~ ?á *8 kényszerülnek: — bői dotálni a termelőket, Sokan fölvetik, szabad-e neropndja. dr. Marton Sándor, nincs rá pénz. A veszteségen künk dróga importból olcsó a szentesi Árpád Tsz fő- senki sem szeret osztozni, exportot előállítanunk.. Ez könyvelője. — MI kezdettől csak a nyereségen — ez ter- az ágazat szerves része a akarjuk, hogy friss legyen a mészetes. Sokat segítene, ha magyar élelmiszeripari zöldség és meg is érje. A el tudnánk szipkázni a nye- struktúrának — erről hozott korai felé orientálódtunk, reség -minket megillető ré- határozatot a Minisztertaúgynevezett guruló málna mélyhűtött állapotban egész évben fogyasztható. Termesztése nem igényel különösebb szakértelmet, csak lelkiismeretes, következetes munkát. A málna — a többi gyümölcsfajtától eltérően — félcserje. Termése a második éves megfásodott sarjakon, az úgynevezett termővesszőkön fejlődik, melyek a termésérés után elpusztulnak. A hajtásrendszere a növekedésben levő új hajtásokból, a sarjakból termesztéstechnológia esetében a sarj növekedése egybeesik a gyümölcs kifejlődésével. ezért próbálkozások történtek újabb technológia bevezetésére. A módszer: a március elejétől április közepéig fejlődő sarjakat kapával tőből el kell távolítani, melynek következtében a tápanyag a gyümölcsfejlődesre használódik fel. Az április második felétől fejlődő sarjakat már meghagyhatjuk, ezek gyorsan kifejlődnek. Erőteljes, zömöle, rövid ízközű sarjak képződ* taJLeÍ,ŐZŐ nek. melynek a négyzetmétesarjakból. termővesszőkből áll. Az új sarjak legerőteljesebb növekedése egybeesik a gyümölcs kifejlődésével, ezért a kritikus időszakban (május—június) a termővesszők és a fejlődő sarjak egymás konkurrensel. Az renkéntl darabszáma az Igényeknek megfelel. (Ritkítani nem kell. elegendő a kora tavaszi yisszametszcfckor az esetleges vesszőket tőből eltávolítani.) Kísérletek folynak a termővesszók és . a sarjak közötti konkurrencia egyensúly fenntartása meg- megszüntetésére. melynek JÍ eredményeként kétéves, válTúlzott terhelés esetén szátósoros termesztési módot mottevően nő a termés. kívánnak kiaiakítani. E műugyanakkor csókken a vegetatív növekedés, ez pedig csökkenti a következő évi termést is. Fokozott mértékben érvényes ez akkor, ha száraz a május—június, mert a víz és tápanyag nagyobb része a termés klnevelésémert közelünkben olcsóbb a fűtés, mint máshol A legjobban azon csodálkozunk, miért nem vagyunk Jók a nyugati piacon, mikor nászát a kereskedőtől. nács is. Erről nem mondhaA paprikatermesztők sze- tunk le, de optimalizálni rlnt a gépesítés ma-holnap kell, hogy minimális legyen csődöt mond — vissza kell a vesztesége, az átlagosnál térni a hagyományos ter- több ráfordításkor. Ez az Például az egy „égy- Stési mód^t ^t ágazat csak devizakitermelő nn J a feZfS" gazdaságok nagyon * ágazatként tud megmaradni, onos a fejlett orszá- , 7. A makói Annyi zöldség mindig terem, auríSTZx kertészet színvonala csak fokozasa a cel. pár osztással van lejjebb, — Változtatni muszáj a mint a növénytermesztésé, kialakult helytelen szervezéakkor a zöldségtermesztés si elven, amely az egységes gépesítését mélyen alatta ta- szervezési folyamatot funk1 aljuk. Okos, többhasznú gép ció szerint megbontotta, hiányzik a hazai kertészet- szervezetileg elkülönítete, bői, és ugyanúgy a kis- hogy mindegyiket külön het, hogy nehéz eladni a jó portékát a tőkés piacon? Mások mást feszegetnek: tartható állapot-e hogy a költségek 200 százalékkal emelkedtek, az árak meg csak 40-nel. Meg hogy a szabályozók „suba alatt" kimondták, hogy a nagyüzemi ^u^Tf^l^JÍ^ gazdaságokból. Mivel szor- központban tarthassa kézadják oda a magánosoknak. Azonkívül egy téesztagra 46 ezer forint adó jut Valaki úgy fogalmazott: ennyit még ^^^^éért annakidején a kulákokra se termeszté8 Jövöj6ért' gos munkáskezek egyre job- ben. Ezért lettek monopóliuban elnehezülnek, helyén mok, ezért válhatott külön a belker a külkertől, a termelés a kereskedelemtől, a bevetettek ki. Kiszámították a hozzáértők hogy, hogy a költségek meghaladják árbevételt megkérdőjelezi a gazdasá- erre, gosságot. Sándor Tibor, a forráskút! D, Csikós Nagy Béla. . Magyar Közgazdasági Társa- Keu Lulami az é^üítműkü-1 oltással végezhetjük el i -*Mit,/,lniní TTl/b/vH mo(T n velési módnál az egyik soron vagy parcellán csak a termő vesszőket hagyják meg. a sarjakat folyamatosan eltávolítják, míg a másokon a térmővesszőket távolítják el. és csak az új sarjakat ,„ , .... hagyják meg. Ennek követhez szükséges, a tövek nem keztében évenként váltakozululnak meg. az ültetvény va a termőtöveknek csak a idő előtt elöregszik. A ha- felén érlelődik termés. A gyományos termesztestech- garjakat megfelelő időben nológia eseten a vegetatív eUávolítvaj a konkurrencia és generatív részek egyen- nélkül maradó vesszőkön súlyát a termővesszők ritk- ^ az ela6 évben 30 6záza. tájával. visszametszésevel, lékkal n- a termés ^ for_ tehát a termőalapok c;ók- dJt a term6vesszdk eltákentésével érhetjük el Ncgv- volítága után potenciálisan zetméterenként 4-5 termő- ^g^pp termőképességű vesszőt célszerű meghagy- sar,ak fejlődnek. Az eddigi ni. A vesszőhossz. 20—30 ldsér]etek eredménye alapszazalékanak eltávolítása ján ha(. faJta átlag5an 80_ csökkenti a fürtök szarnál 120 8zázaiékkal termett töbde a termés mennyiséget bet a hagvományosnál. tenem. A vesszők visszamet- hót a vegetativ fázisban leszésének hatására az esvéb- v6 nem termő parcellák ként alva maradó rügyek terméaklesését pótolja a egy része kihaltam kénysze- többlettermék. Az ápolás és a növényvédelem i6 lényegesen könnyebb és egyszerűbb. rül. így nagyobb a fürtönkénti bogyók száma és súlya. A termőegyensúly fenntartás másik fontos technoHa nem ered meg a szőlő Hu tavasszal végzett ol- milliméter átmérőjű, kissé tásunk nem ered meg, vagy fasodott hajtásból készítsük. közben gondoljuk meg, hogy meglevő szőlőnket mégis A kacsokat tőből, a leveleket kis (fél—egy centiméteszeretnénk más fajtára át- res) levélnyélrész meghacserélnl, június közepéig zöldre fás-, vagy zöldre zölddés legracionálisabb módját, I ™flv,?let*vl~ amelvik « sok fölösleges ter- tásokon levő rügyek megfeés ez nyomban tazáró beszédében ki is tért a™elyiK ^tdáui áni idl oda lel5en beérnek. Az oltás biaz ság elnöke, államtitkár, vitologatása — az ágazatról Említette, hogy korábban leveszi. Átszervezési kamtj , .. _ _ . .. jó prognózisokat lehetett pánnyal ez nem érhető el, Haladas Tsz elnöke kljelen- mQndanl> M ^pan meg hanem csak akkor, ha olyan tette: erős kényszerei zöld- lehett ^rp^ a mozgáso- viszonyok alakulnak ki, homoKioiae- ^ Miótft integrált tő- amelyek automatikusan kés piacon kell helytálim, a szerveződnek... Lehet, hogy ségtermesztés a ken. Másból még ennyit se fw^í" magyar gazdaságnak egyre ebben a megyében szükség fektetések árán. Mindaddig nehe^bb áUni versenyt. van 2200 - kereskedőre, Í/J7Z* Viszont ebben senkire nem nem tudom, ilyesmit az idő ^petg eredményesen lenét háztáji igyekezetét, ameddig lehe 6zamít,ani csak ma. döntsön el, lényeg, hogy az vele próbálkozni, tehát a zonyos mértékű szakértelmet, de főleg nagyfokú gyakorlatot igényel, ezért a kezdő kertészeknek javaslom, hogy a fajtaváltást szemzéssel hajtsák végre, ahol az eredés valószínűsége lényegesen nagypbb, mint az oltásnál, és július közepéig eredményesen nem megy a közös gazdálkodás rovására. Az sem lenne jó, ha a zöldségtermesztés minden gondja újra a nagy gunkra. Nincs amerikai adja el az árut, aki legjobnagybácsi. aki kisegítene bon érti a módját. m.nnen ™„,» u,™ « na*r- bennünket. Eddig is voltak _ Azt mindenki tudja náüzpmek TyaXUS ^ŰÜ ^^ K a+fo^ó soJeíenleg képtelenek erre a zetes végrehajtások. kall1a aZ árat; a termelő sofeladatra, s az állami pénzek A jelenlegi nemzetközi po- kallja, amit a kereskedő csatornáinak vékonyodásával rondon csak minőségi áruval zsebrevag. a kereskedelmet még jobban azok lesznek. A lehet helytállni. A mezőgaz- meg támogatni kell Azert forgalmazást kellene megszi- daság azért szerencsésebb az lehetnek ellentmondások, lárdítani. hiszen a vantól so- iparnál, mert jó tíz évvel mert irracionális a szervesem szabad megijedni, mert előbbre tart a gazdaságos Mas fajta — marketing lényegesen jobbs mint a termelésben. Azonkívül a típusú szervezeti rendszerre r..ncs sokat vitatott zöldségpiacáé- — lenne szükség — mondot" Sokan a konzerviparban viza kitermelő funkciót is ta végül Dr. Csíkos Nagy látják a megoldás lehetősé- betölt. A kertészeti ágazat— Bela. , Két Ami nem fogy el a Pia- amely elmarad a növényter- Tolón majd a közeljövő con amit nem visznek kül- mesztéstől — helyét kell kialakítja a maga helyes földre, azt dolgozzák föl a megtalálni az állami támo- módszerét. Mert most még gyárak. Nekik is megvannak gatások renszerében. Az ott tartunk, hogy a pár foa speciális gondjaik Rósa összehangolt munkának en- rintért átvett áruért néha László. a Szegedi Konzerv- nél nagyobb szüksége még háromszorosát fizeti a vágy Av igazgatója így summá- sose mutatkozott., hiszen en- sárló... aottj nek az ágazatnak a termeié- Majoros Tibor meg nem eredt zöldoltás szemzéssel pótolható. gyásával távolítsuk el a szemzőhajtásról. Ezt követően a rügy mögötti oldalon, a szárcsomón át olyan ferde, másfél, két és fél centiméter hosszú metsz lapot vágunk, amelynek egyharmada a szárcsomó fölé, kétharmada a bélrekesz alá kerül, s a szemzőcsap rügye alatti része hegyesedik kl. A jobb és tartósabb kötözés céljából a szárcsomó fölött félcentis, kissé ferde, a rügy felé lejtő csonkot halehet gyünk. Az alanyhajtáson levő T alakú bevágásnak a héját a szemzőkés fokával kétoldalt óvatosan megemeljük, és az elkészített szem pajzsot behelyezzük. Kötözésre 0,1 milliméter vastag, 8 milliméter széles, körülbelül 30 centiméter hosszú műanyagot használjunk fel, melyet a szemzés alatt kezdünk el rászorítani úgy. hogy a szalag egyik szálát leszorítjuk, és feszesen a szemzésre tekerjük szár csomó aíátt ^ maradjon hézag, és a szempajzsot sem takarjuk el. Miután az alanyt és nemes sebrészeit hézagmentesen, szorosan bekötöttük. a szalagot felülről lefelé veretve, a szemzés alatt elkötjük. Dr. Tóth Mihály. megyei fökertész A szemzés végrehajtása röviden a következő: a zöldoltás magasságában készített szemzőékor az ékoltáshoz hasonlóan az alanytőke erős hajtásaiból az arra alkalmas 2—3 szálat használjuk fel. Az alany hajtását — ahol a 6—7 milliméter vastagságot meghaladja — »z ízköz felső részénél. a vághatjuk el. A legfelső csomóról a levelet, a hónaljhajtást és rügyet vágjuk le. A csonkot a rügy felőli részén T formában a farészig vágjuk be. így az alany héját könnyen el tudjuk majd választani. A kiválasztott nemes szem pajzsot 4—5