Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-04 / 129. szám

Péntek, 1982. június 4. 5 Pedagógusok kitüntetése Tegnap, csütörtökön Budapesten. az Egészségügyi Minisztériumban az idei pedagógusnap alkalmából dr. Hutás Imre miniszterhelyettes kitüntetéseket adott át az egészségügyi oktatás területén kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. A Szegedi Orvostudományi Egyetem oktatói közül Kiváló Munkáéit kitüntetést kapott dr. Penke Botond docens (orvosi vegytani intézet), dr. Pethő Zoltán adjunktus (ideg-elmegyógyászati klinika) dr. Révész Mihály adjunktus fmarxismus—leninizmus intézet), dr. Rosztóczy István adjunktus (mikrobiológiai intézet), dr. Simonné dr. Talpas Gizella tanársegéd (gyógyszerészi-vegytani intézet), dr. Szalay László adjunktus (szemészeti klinika), dr. Varga László docens (I. sz. belgyógyászati klinika) és dr. Wayer Mária adjunktus (gyógyszertechnológiai intézet). Miniszteri dicséret ben részesült: Demeter Jánosné főelőadó (általános orvoskar, dékáni hivatal). Halmos Lajos tanár (oktatástechnikai központ, Papp Lajosné vezető óvónő (egyetemi óvoda), és dr. Vezendy Klára tanársegéd (II. sz. belgyógyászati klinika). * A KISZ Szeged városi bizottsága tegnap, csütörtökön délután pedagógusnapi ünnepséget rendezett a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében. Novákné Halász Anna a városi KISZ-bizottság első titkára köszöntötte a tanárokat és méltatta oktató, nevelő munkájukat. Hangsúlyozta, napjainkban egyre fontosabbá válik tevékenységük, amelyet úgyszólván az egész társadalom szeme láttára végeznek. Talán ezért feltűnőbbek az előforduló hibáik, de a sikereik is. Külön tisztelet, megbecsülés jár közülük Is azoknak, akik részt vállalnak az ifjúsági mozgalomból, úttörő- és KISZ-vezetői feladatokat is ellátnak. A köszöntés után kitüntetések átadására került sor. Az idei tanévben végzett kiemelkedő mozgalmi tevékenysége elismerése jeléül a KISZ KB Aranykoszorús jelvényét kapta Vassné Joó Ágnes (Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola), Nagyné Zombori Margit (Zalka Máté ált. iskola). Ónozó Géza (Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola), Kiss Dezső (Sáevári Endre Gimnázium). A KISZ •JCB Dicsérő Oklevelében részesült Kissné Balogh Anikó (Rózsa Ferenc sugárúti óvoda), Mónok Mária (Déry Miksa Szakközépiskola), Maróti Antalné (Dorozsma, II. számú általános iskola). Iiiéilítás és -szimpozioa Budapesten Csütörtökön a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban Georgi Dimitrov életét és munkásságát bemutató kiállítás nyílt a bolgár és a nemzetközi munkásmozgalom nagy alakja születésének 100. évfordulója alkalmából. A megnyitón megjelent Boncso Mitev. a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete. A centenárium jegyében ugyanitt szimpoziont tartottak a vendéglátó intézmény és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezésében. Elsőként Krsztju Tricskov, a Bolgár Hazafias Front Országos Tanácsának első elnökhelyettese tartott előadást. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára emlékeztetett arra, hogy a Dimitrov vezetésével megszületett új Bulgária részt vállalt Magyarország felszabadításában ls. Ml magyarok erre is gondolva emlékezünk rá. Ezt követően a szocialista országok budapesti kulturális központjainak képviselői tartottak korreferátumot. (MTI) Szegedi munkás Mennyit ér a diploma? Az átmeneti társadalom ellentmondása VITA (A szociológia a társadalmi igény által létrejött tudomány, sokszor meglovagolt divat és a valóság feltárásának, korunk föltérképezésének. egyik lehetősége. A szocializmusban a szociológia meghonosítója és legjelentősebb tudós kutatója Erdei Ferenc volt. Munkásága kiierjedt szűkebb pátriájára, Csongrád megyére és eszméitető városára, Szegedre is. Nem véletlen hát. hogy amikor három szegedi kutaró. Szentirmai László, Papp Ignác és Pető Zoltán a városi pártbizottság propaganda- ég művelődési osztá'ya, valamint a városi tanács művelődési osztálya megbízásából arra vállalkozott, hogy fölmérést készít a Szegeden dolgozó nagyüzemi munkások társadalmi jellemzőiről, életmódjuk legfontosabb vonásairól és általános életkörülményeikről, <kkor kiindulópontnak Erdei Ferenc 1971-ben megjelent Város és vidéke című munIcájának idevonatkozó megállapításait tekintették. Firryelembe véve, hogy az azóta eltelt több mint egy évtizedben éppen e téren mentek végbe a legnagyobb strukturális változások, A Nagyüzemi munkások Szegeden cimű szociológiai tanulmány az ünnepi könyvhétre jelent meg a városi tunács gondozásában.) A h&fom szerző három tő Tejeseiben adja közre kuta*tsai eredményeit. Nagyító aai vették a város nagyiparban aolgozó munkásságának társadalmi jellemzőit, tevékenység-struktúráit és zéseel. Néha-néha érdeklőművelődési röntgenké- dik társadalmi-politikai kérpét; vizsgálták társadal- dések iránt, ritkán nyilvánít mi-politikai magatartá- véleményt Ha beteg, inkább sukat, az egészség és életmód körzeti orvoshoz fordult, összefüggéseit. Általánosítás- mint üzemorvoshoz, legtöbbra szolgáló adataikat tízsze- szőr testi panasszal — íájdagedi nagyüzembői szerezték lom, rosszullét, rossz közérbe. A kérdőíves vizsgálat tíz zet, láz. Persze a szegedi fő kérdéscsoportot tartalma- „Átlag Lajos" portréját lezott, kiterjedt a közvetlen hetne gazdagítani, s a kötetermeléslrényítókra, a szak- tet forgatva ezt bárki megmunkásokra, a betanított és teheti. segédmunkásokra, a felméA könyv szerzői megállarés során 789 kérdőívet dol- ításaik mellé megfogalgoztak fel a JATE kjberneti- mazzák továbblépés felkaUm\?r A° kötrtanaaz ezS adatait is' Ez * metSZet n*m" k a torsai. A kötet.azezekDoL c nagyüzemek vezetőileszurt megállapításokat ta- nek adhat tampontot a pasztalatokat és a. ezekből tüVabbiakban de a közműkövetkező feladatokat osz- vel6dé> eRész apparótusának. szegezi. az orvostársadalomnak és a A könyv adataiból, táblá- kutatóknak is. zalaiból mintegy mozaikkép (A N yüzemi mUnkÁsok összeáll egy szegedi „Átlag s den címú k0t t megje. Lajos", statisztikai nacrfase- ^^ a,kalmából ^ ünnepi mi munkás portréja. Életko- kö vhét gedl reúdezvéra 38 év, elvegez e a nyolc ként könyvpremierrel altalánost és szakképzettse- " get szerzett, családos, felesé- egybekötött ankétot rendezne is az iparban dolgozik, tek tegnap, csütörtökön délhavi átlagbére 3901 forint, a ejőtt a Szegedi Akadémiai család jövedelme 7211 fo- Blzottság dísztermében dr. rint. A Nagykörúton kívül Antalffy György egyetemi lakik, rendszeresen kiegészí- tanárnak> a JATE rektoráéi jövedelmét valami mellé- ^ elnmetével szentirmai kessel. Kétszobás lakótelepi Liszló Papp lgnác <g Pet0 lakása van, nemrégen vettek ZoUán referátumát követően új bútort, szól a rádió, a te- élen/c, tartalmas vita bontalevízió. búg a mosógép meg fco2űtt ki a fcötetrói. a hűtőszekrény. Naponta 21 percet fordít olvasásra, legkedvesebb költője Petőfi, (rója Jókai. Mindenekelőtt a képernyő jelenti számára a tájékozódást, művelődést és szórakozást, vasárnaponként 2 óra 12 percet tölt tévénéT. L. Az utóbbi évek tartós jelensége. hogy egészében romlott a magyar értelmiségnek. mint rétegnek más rétegekhez viszonyított helyzete. Természetesen az értelmiség egészén belül is van rétegződés. Jól mutatja ezt. hogy némely oályák irat t még nagy az érdeklődés — néhol tolongás is tapasztalható. Utóbbi csak olyan helyen, ahol a szakma presztízse és a későbbi anyagi megbecsülés — mellékessel, paraszolvenciával — biztosított. Az viszont valamennyi értelmiségi szakmára jellemző, hogy a pályakezdők keveset keresnek. A vitaindítóban közolt számok alapján fölmerül az emberben: hogyan lehet ebből egyáltalán megélni? Nos, 'egyféleképpen: a pályakezdő értelmiségi már tanulmányait is csak szülei nagy anyagi áldozatával tudja elvégezni. Amikor munkába áll. további anyagi segítségre van szüksége, talán még egy évtizedig is. Nemcsak a munkabérek, hanem bizonyos szociálpolitikai juttatások — lakáshoz jutás — is a fizikai munkát végzőket juttatják előnyhöz. Mindennek következménye. hogy akinek a szülei nem bírják anyagiakkal vagy nem vállalják gyermekük támogatását, az vagy nem is szerez felsőfokú képesítést, vagy ha meg is szerezte a diplomát, inkább vállal fizikai munkát, vagy hátat fordít a pályának, hogy egzisztenciáját meg tudja alapozni. Mindez főkért férfiakra vonatkozik. A biológiai adottságokból meg a társadalmi tradíciókból következően ugyanis a családi munkamegosztásban még mindig a férfi a fő kereső. A rossz anyagi lehetőségek egyik következménye bizonyos értelmiségi pályák elnőiesedése is. Mindez fokozottan érvényes a műszaki értelmiség helyzetére. A műszaki felsőoktatási intézmények tartósan felvételi gondokkal küszködnek. Ennek egyik fő oka, hogy a nálya nem vonzó, az erkölcsi-anyagi megbecsülés nem csinál kedvet hozzá a fiatalok körében. Amit ugyanis a vitaindító a közgazdasági számítások nyelvén kifejezett, azt a 10—18 éves fiatalok is tudják a mindennapi élet tapasztalataitól. Azt szokták mondani, felelőtlen. aki diplomával a zsebében elmegy benzinkutasnak. vagy a nagyvásártelepre rakodni. Én azt gondolom. igenis azért megy el, meri nagyon is felelősen gondolja végig maga és a családja sorsát, lehetőségeit Mint műszaki szakközépiskola igazgatójának, feladataim közé tartozik, hogy a legjobb képességű növendékeket a műszaki értelmiségi pályákra ösztönözzem. Meg kell mondanom, egyre nehezebben sikerül. Nemrégiben volt egy tan'tvönyom. Szülei mindketten vezető beosztásban dolgozó műszaki értelmiségiek, a gyereknek voltak tehát közvetlen tapasztalatai a rá váró lehetőségekről. És talán éppen ezért tudatosan elhatározta. hogy segédmunkás lesz! Hosszú viták után végül is hátat fordított az Iskolának. Azzal érvelt, ő egy nyári fizikai munkával, minden szakképzettség nélkül annyit keresett, mint a szülei hosszú évek után, felelős beosztásban, hatalmas menynvaségű felhalmozott tudással. O úgy szerette volna kezdeni az életét, hogy ne legyen hátrányban. E mostani. pénzcentrikus világban a szülőknek és az iskolának igen nehéz nevelni a fiatalokat Hiszen mivel érvelhet az ember? Ha nem akarja, hogy megmosolyogják, nem álihat elő olyasmivel, hogy magadnak tanulsz. fiam. meg. hogy amit tudsz, azt senki nem veheti el tőled. Mégsem mondhatunk le arról — ma sem, a mostani értékrend ismeretében sem —. hogy a legiobb képességű gyerekeket ösztönözzük a műszaki értelmiségi pályákra. Mindig elbeszélgetek * végző osztályok tanulóival. Azt szoktam mondani, elképzelhetetlen. hogy a mostam. az értelmiséget, s ezen belül a műszaklakat ennyire háttérbe szorító értékrend hosszú távon — egy ma az életét eltervező 18 éves fiatal munkáséveinek 35—40 esztendejére N— változatlanul maradjon. Az értékrendnek ez a torzulása szerintem olyan ellentmondás, amely átmeneti társadalmunkra ideiglenesen jellemző. Társadalmi érdekből föl kell oldani, mégpedig belátható időn bel ÜL A műszaki értelmiség helyzete nem is annyira önmagában. hanem más rétegekhez, főként a szakképzetlenekhez viszonyítva rossz. Véleményem szerint a segédmunkát fokozott gépeshéseel kiküszöbölni. nem pedig mértéket meghaladó módon megfizetni kellene. Azt tanácsolom hát a gyerekeknek: Igaz. hogy a mostani értékrend olyan, amilyen, de biztosan nem marad ötökre így. Aki megszerezte a diplomát az még elmehet u'.ána benzinkutasnak, disznót bikát hizlalni, fóliázni, zöldségeskofához, kőművesmesterhez anyagmozgatónak. De ott a papír a fiókjában, s bármikor elővehetl. ha a tudásnak egyszer megint lesz akkora becsülete, amekkora egy modern ipari társadalomban meg kell. hogy illesse. Azt hiszem, manapság ez az egyetlen reális érvelés amivel meg lehet győzn: ŐKet a továbbtanulás fontc ságáról. Egy-egy ilyen ősz.; te beszélgetés után négye ölen mindig megváltoztat! szándékukat és továbbiam nak. Ám nem mellék hogv a társadalom érdek ben főlhasználják-e valaha a megszerzett tudást, vae • csakugyan a fiókban tarti' diplomájukat. Engem igazhogy az érettebbek, a 25 é körüliek már törekednek a technikusminősítés megsz< zésére — 8 ilyen osztályú mŰKÖdik. Igaz. egyelőre ői sem hagyják magukat leemelni, de a vezetővé válás lehetőségét ők már fönntartják maguknak. Hogy ezt az ellentmondást hogyan lehetne feloldani? M'korra és milyen eszközökkel? A világgazdasági helyzet, külkereskedelmi nyitottságunk ismeretében egyelőre úgv gondolom, a legkézenfekvőbb megoldás: pénzzel. A reáljövedelmek bizonyos arányú átrenttezésével. Ma ugyanis a felelős beosztásban levők jövedelme alig haladja meg beosztottaikét. Sréjjelebb kellene húzni azt a bizonyos jövedelmi ollót. Hiszen most pont a .iobb képességű műszakiak húzódoznak attól, hogy kiemelik őket. és ezzel kapásból másfél ezer forinttal csökken a fizetésük. Talán nem vagyok telhetetlen. ha azt mondom.- a műszaki értelmiség és a szakképzetlen segédmunkások jövedelme között mintegy 3:1 arányt kellene tartani — az értelmiségiek javára. így mód lehetne arra. hogy a kiemelés, a mind felelösebb beosztások rangját biztosítani tudjuk, hogy a középvezetők is felelősségük súlya arányában keressenek. Ha ez megtörténnék, lehetővé válna, hogy a kulcsfontosságú irányító posztokra a legalkalmasabbak. legjobb képességűek kerüljenek, megszűnjék a kontraszelekció: a diploma, a tudás, a társadalmi érdek iránti fele-ősség devalválódása. Dr. Perényl János, a Déri Miksa Szakközépiskola igazgatója Dajkáló táj Az ünnepi könyvhét szegedi programjának kiemelkedő eseménye lesz az az irodalmi fst, amelyet ma, pénteken este 7 órakor rendeznek a Bartók Béla Művelődési Központban Dér Endre Szegeden élő József Attiladíjas író 60. születésnapja alkalmából. A Dajkáló táj című program során az ünnepelttel Varga Domokos író beszélget, közreműködik Korompai Vali színművésznő. Ez az irodalmi est része a Bartók Béla Művelődési Központ Írástudók felelőssége cíinű sorozatának, lülfeiifivizsgcilc vidéken is Budapesten kivül három városban szervez általános alapfokú állami nyelvvizsgákat az Állami Nyelvvizsga Bizottság. Június 1től Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetemen, Szegeden a József Attila Tudományegyetemen, Veszprémben a Vegyipari Egyetemen is lehet vizsgázni. Miskolcon csak Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár, Szegeden csak Csongrád és Békés, Veszprémben pedig csak Veszprém, Vas és Zala megye lakosai tehetnek vizsgát. E megyék lakói tehát ezentúl kívánságuk szerint vagy Budapesten az Idegennyelvi Továbbképpző Központban, vagy a területi beosztás szerinti egyetem idegennyelvi lektorátusán jelentkezhetnek általános alapfokú állami nyelvvizsgára. A művelődési miniszter egyébként legutóbb 1980. novemberében szabá'rortn ' nyelvvizsgák módját (MTI) Kongresszusra készülnek B Vöröskereszt országos vezetőségének tanácskozása Csütörtökön ülést tartott a Magyar Vöröskereszt országos vezetősége. A tanácskozáson Hantos János főtitkár előterjesztésében megvitatták a szervezet októberben megrendezendő VI. kongresszusa elé kerülő beszámoló tervezetét. A városi, a járási és a budapesti kerületi küldöttértekezletek tapasztalatait is összegző kongresszusi beszámolótervezetben nyomatékkal kapott helyet, hogy a véradók mintegy félmilliós tábora ma már biztosítani tudja a szükséges mennyiségű vért az egészségügyi ellátás számára. A Vöröskereszt megalakulásának 100. évfordulója fellendülést hozott a munkában ; számos kezdeményezés született a társadalmi problémák öntevékeny megoldására. Sokat Javult — különösen az iskolákban — az egészséges életmódra nevelés érdekében végzett ismeretterjesztő munka színvonala, s továbbra ls népszerűek az egészségvédelmi hőnapok, hetek. A Vöröskereszt jelentős propagandát fejt ki a tudatos családtervezés érdekében, s klubfoglalkozásokat szervez a gyes-en lévő kismamák számára. Az alapszervezetek tagjai segítik az időskorúak egészségügyiszociális ellátását, javaslataikkal és tevékeny részvételükkel támogatják a gyermek- és Ifjúságvédelmi munkát (MTI)