Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-03 / 128. szám

3 Csütörtök, 1982. június 3. Uj aknát nyitottak Tatabányán Űi bányában kezdték mea a széntermelést Tatabánván. Az 5/C jelű aknát olyan te­rületen'mélyítették. ahol ko­rabban .külszíni fejtéssel művelték a szenet, de mi­után <a felszínhez közeli szénrétegek elfogytak. le.i­•tősaknákat hajtottak ki, hogy ilyen módon elérjék a 60—100 méter mélységben­húzódó negyedmillió tonna szenet. Az új bányában magas fo­kon gépesített frontfejtést alakítottak ki. A szénfalat szovjet gyártmányú marótár­csás jövesztőgéppei bontiák meg a bányászokat Várpa­lotán gyártott pajzsok védik az omlástól. Naponként 1100 tonna szenet küldenek fel­színre az 5/C aknából, amely a tatabányai vállalat legki­sebb és legnyereségesebb üzeme. Az innen felszínre kerülő szén ugyanis 5500— 6000 kalóriás. (MTI) Knopp András Szegeden Tegnap, szerda délelőtt Szegedre látogatott Knopp András, az MSZMP KB tu­dományos. közoktatási és kulturális osztályának he­lyettes vezetője. A megyei pártbizottságon dr. Koncz János. a megyei pártbizott­ság titkára fogadta a vendé­get. Délután aktivaértekez­letre került sor az MSZMP megyei bizottsága Oktatási Igazgatóságán, ahol ideoló­giai életünk időszerű kérdé­seiről tartott előadást Knopp András. A vendég a mai napon el­látogat a szegedi Gabonater­mesztési Kutató Intézetbe. Papi békegyűlés Tegnap, szerdán délelőtt Szegeden, a Hazafias Nép­front Csongrád megyei bi­zottsága. a megyei Római Kótolikus Papi Békebizott­ság elnöksége, valamint a pi-otestáns és egyéb egyhá­zak lelkészi békebizottsága békegyűlést rendezett a népfront városi székházában. A gyűlésen részt vett Mol­vár Sándor, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára. Szabó G. László, a Csongrád megyei tanács el­nökhelyettese. valamin Var­qa István, megyei egyház­ügyi titkár. A békegyűlést Rapcsák Liter református esperes nydotta meg, majd Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára tartott tájékoztatót a nemzetközi helyzet és a békemozgalom időszerű kérdéseiről. Elő­adásának első részében meg­emlékezett a fasizmus felett nemzetközi összefogással ki­vívott győzelemről. Ezt kö­vetően szólt azokról az im­perialista törekvésekről, me­lyek napjainkban a béke megőrzését fenyegetik. A fe­szültséget fokozó tényezők ismertetése után a hazai *s - nemzetközi békemozgal­mak enyhülést szolgáló erő­feszítéseiről beszélt. Eefejezésül Nagy Tibor apát kanonok mondott zár­szóit. Koszorúzás a Lidice­emlékmíínél A Hazafias Népfront és a KISZ Szeged városi bizott­sága Lidice falu lerombolása 40. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget ren­dez Szegeden. Az ünnepség holnap, pénteken délután 4 órakor kezdődik a Sajtóház előtti Lidice-emlékműnél. n kereskedelmi ellátásról Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Az országgyűlés nyári ülés­szakára készülve tegnap, szerdán, Öpusztaszeren a ta­nácsházán ülésezett a Csong­rád megyei országgyűlési képviselőcsoport. A tanács­kozáson többek között részt vett dr. Horváth Károlyné, az MSZMP megyei bizottsá­gának osztályvezetője. A képviselők először meghall­gatták Kecskeméti Gáspár ópusztaszeri tanácselnök tá­jékoztatóját a község fejlő­déséről, majd Szabó János­áénak, a megyei tanács el­nökhelyettesének előadása után megvitatták a megye kereskedelmi és idegenfor­galmi helyzetét, végül Ta­kács lmréné, a képviselő­csoport vezetője ismertettea nyári ülésszakra való ké­szülés legfontosabb teen­dőit. Délután a képviselők látogatást tettek az ópusz­taszeri emlékparkban, ahol dr. Trogmayer Ottó mú­zeumigazgató adott felvilá­gosítást az emlékpark épí­téséről. A kereskedelmi ellátás szerves része életszínvonal­politikánknak és a tegnapi tanácskozáson ezért is nagy figyelemmel foglalkoztak az áruforgalom eredményeivel. Szabó Jánosné tájékoztató­jában rámutatott a VI. öt­éves tervidőszak legfonto­sabb célkitűzéseire. Kiemelt figyelmet fordítanak az alapvető árucikkek folyama­tos kínálatának biztosításá­ra, a tanyai ellátás javítá­sára és arra, hogy az ala­csony jövedelműek, a nagy­családosok, a kis nyugdíja­sok hozzáférjenek az olcsó, de jó minőségű termékek­hez. Ezenkívül fontos fel­adat az egészséges, korsze­rű táplálkozás elterjesztése, a gyermek- és diákétkezte­tés bővítése, a magánerős lakásépítkezéshez szükséges építőanyagok választékának növelése, a helyi árualapok fokozottabb feltárása, a fo­gyasztói érdekvédelem ér­vényre juttatása, az új üze­meltetési formák népszerű­sítése. Hangsúlyozta, hogy a megyében az ellátás ki­egyensúlyozott. A választék­bővítést nemcsak a kisha­tárforgalommal, hanem a szomszédos megyekkel való szoros együttműködéssel ér­ték el. Az idén a bolti élel­miszerek es a vendéglátás forgalma a tervezettnél, gyorsabban növekszik, nem mondható el ez a ruházati cikkekre és a vegyes ipar­ra. A szabad idő növekedé­sével a megyei szervek is jobban számolnak a belföldi turizmus emelkedésével. A nyári idény kezdetére 571 szálláshelyet tudnak bizto­sítani a megyébe erkező tu­ristáknak. Az ellátás fontos tényező­je, hogy milyen a kereske­delmi hálózat. Szabó Já­nosné elmondta, hogy bár a korábbinál mérsékelteb­bek a fejlesztési lehetőségek, a VI. ötéves tervben 24 ezer négyzetméter alapterülettel bővül az üzlet- és bolthá­lózat. Tavaly 6 ezer négy­zetméternyi áruházi, étter­mi terület készült el. Az ülésen részt vett és felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB osztály­vezetője, megyénk ország­gyűlési képviselője. Egyebek között rámutatott arra. a kereskedelem helyzetéről olyan körülmények között beszélünk, amikor mindent megteszünk annak érdeké­ben, hogy megőrizzük ered­ményeinket. S' ez nem kis, nem lebecsülendő feiadat, nagy felelősséget igényel. Mindennapi közérzetünket befolyásolja, hogy a keres­kedelemnek milyen a kul­turáltsága, s ebben olyan tartalékok vannak, amihez nem szükséges anyagi be­fektetés. Jobb szakmai fel­készültséggel, udvariasság­gal, törődéssel, becsületes munkával elérhető, hogy a vásárlók közérzete tovább javuljon. Szükség van to­vábbi kezdeményezésre, egészséges versenyre, a dol­gozók érdekeltségének foko­zására. A többi képviselő is el­sősorban a közellátás hely­zetével vagy kérdőjeleivel foglalkozott. Dr. Petri Gá­bor megjegyezte, hogy né­melyik nagyobb vidéki vá­rosban az árukínálat jobb mint Szegeden. Ö is az el­adók, üzletvezetők anyagi érdekeltségenek fokozását kérte. Beszélt az egészsége­sebb közétkeztetés követel­ményeiről, amelynek feltéte­leit és lehetőségeit bővíte­ni, javítani kell. Ferenczi József szerint a kereskedel­mi szervek között még na­gyobb versenyre lenne szük­ség, aminek hasznát a vá­sárlók hamar megéreznék. Papp Gy. Lászlóné elmond­ta, milyen sokat tettek Vá­sárhelyen a diákétkeztetés feltételeinek megteremtésé­ért. Dr. Antalffy György beszélt a fogyasztói érdek­védelemről, hangsúlyozva, hogy a kereskedelmi fel­ügyelet ellátja a feladatát, de esetenként szigorúbb le­hetne. Felszólalásában fog­lalkozott a kereskedelmi dolgozók felkészültségével, szakképzettségi színvonalá­val. Dr. Dobi Ferenc elé­gedettségét fejezte ki, de hangsúlyozta, hogy a vevő és eladó ne legyen „ellen­fél". Felhívta a figyelmet a kenyér minőségének javítá­sára is. Tóth László válasz­tókörzetének — szentesi já­rás — tapasztalatait ele­mezte. Kérte a megyei ta­nács illetékeseit, tegyenek intézkedést a kenyér minő­ségének .javítására. Felszó­lalásában foglalkozott Csong­rád megye termálvizeinek gyógyászati és idegenforgal­mi hasznosításával is. Kangyalka Antal a tápellá­tás helyzete, Vallyon Ala­dárné az árellenőrzések ta­pasztalatai, Tóth Edit a ház­hoz szállítás, mint speciális szolgáltatás lehetősége és eredményei iránt érdeklő­dött. Dr. Rusz Márk fel­vetette a diákélelmezés igé­nyeit, Csókási Zoltánné pe­dig az udvariasabb kiszol­gálásra hívta fel a figyel­met. Az országgyűlési képvi­selők kérdései, felszólalásai után dr. Horváth Károlyné kérte, hogy közéleti mun­kásságukkal is segítsék elő a képviselők — ahol szük­széges — a fogyasztók, il­letve a kereskedelmi dol­gozók szemléletváltozását; így még jobb feltételt biz­tosítsanak a kulturáltabb ke­reskedelemhez. A felveté­sekre. megjegyzésekre Szabó Jánosné válaszolt. Egy vetélkedő természetrajza A jelenet már-már ideális: ősz hajú, idősebb munkásember emelkedik föl az asztaltól, s a zsűri felé fordulva, tempósan, nyugodtan és értelmesen be­szélni kezd Arany János A walesi bárdok című balladájáról. Egyre ihletettebben, egyre nagyobb hévvel elemzi a művet, amikor pedig illusztrációként idéz és oda­ér: „...elhunyt csatában a derék / no halld meg, Eduárd / neved ki diccsel ejte­né / nem él oly walesi bárd" — az Ifjúsági Ház nagytermében már teljes a csönd. Az előadásmód magávalragadó, az elismerés egyöntetű. A fenti szituáció egyszerre két fontos következtetésre is alkalmat ad. Csongrád megye legnagyobb kulturális mozgalma, az elmúlt hét végén befejeződött Munka és műveltség vetélkedő idén közel 15 ezer embert, összesen 1106 brigádot mozgatott meg, s az írásbeli és a szóbeli megyei dön­tővel zárult vetélkedősorozat előbb fel­elevenített „nagyjelenete" a részt vevő kollektívák között a mindenkoron szük­séges egyéniségek szerepét mutatta meg. Ha úgy tetszik, a minőség árulkodó fenn­sőbbségét a mennyiséggel szemben. Évről évre nő a mozgalomban indulók száma, különböző tematikai változások is történ­tek — s íme. valami, ami. a számszerű „mutatóknál" is fontosabb kell. hogy le­gyen a jövőben. Az Arany-ballada jeles tolmácsolója ugyanakkor ama konklúzióhoz is elvezet­het bennünket: a gyakran tapasztalható, előírásszerűen kipipálható „jól felkészült­ség" mögött a színes, valóban átélt és a legszemélyesebbé vált élmény motiválta teljesítmény a legszebb, a legtöbbet adni tudó. Nem ismerem A walesi bárdokról beszámoló embert, csak annyit tudok ró­la, hogy a DÉLÉP Szántó Kovács János brigádjának tagja, de még valamit meg­tudhattam: a kultúra nála valóban hatott, beléasszimilálódott, személyiségének olyan elemévé lett, amely immár kiirthatatlan. S nem leckefelmondásként, nem jól nevel­ten „visszajelzett' ismeretanyagként, ha­nem élmény ként. A szó totális értelmé­ben. Persze, a példa mindig azért is példa, hogy tipikusnak ne tarthassuk. A vetél­kedőn sajnos kivételnek számított a DÉ­LÉP-nél dolgozó versenyző előadásmódja. Tévedés ne essék: nem a felkészültséggel volt baj. Mind a négy témakörben, a po­litika 1945-től napjainkig terjedő kérdés­dzsungelében, a Mátyás király koráig, il­letve a tatárjárásig kijelölt történelmi és művészettörténeti feladványokban, s a száz éve meghalt Arany János és a száz éve született Kodály Zoltán életművéből ké­szült élménybeszámolókban alapos tudás­ról, gondosan, lelkiismeretesen megszer­zett ismeretekről adtak számot a brigádok. Csak éppen mintha mindezt túl iskolásán tették volna. Minden vetélkedő természet­rajzához tartozik — minél nagyobb szabású, annál jobban —, hogy a résztvevők a fel­adatokat a lehetőség szerint játékosan, könnyedén, .felszabadultan oldják meg. Ügy számolván be ismereteikről, hogy ne csak azok mennyisége, hanem a tolmácso­lásban azok mélysége is tükröződjék. Arany Jánostól A walesi bárdokat ismerni vagy a honfoglaló magyarok viseletét be­mutatni, önmagában is elismerésre méltó dolog, de mennyire más, ha mindezt úgy teszik, hogy közben észrevehetően maguk is szórakoznak, feloldódva és örömmel. Előre hallom az ellenvetést: e „komoly­talanabb" megközelítéssel egyben félig­meddig gyerekeknek fokoznánk le a ver­senyzőket, holott felnőtt, értelmes embe­rekről van szó, akik e műveltséget komoly apparátus közreműködésével teszik magu­kévá. Csakhogv — mi használ többet az emberek személyiségének kiteljesítésekor (a kultúrálódás növekedésével egyenes arányban): a pótiskolaszerű beszámoltatás, avagy — láthattunk azért ilyen feladato­kat is — az, ha például játékos képzelet­beli riportot kell készíteniük a verseny­zőknek a jáki templom építőiével? (Külö­nösen a politika és a történelem témakö­rökben volt feltűnő az egyébként precízen, nagy gonddal és elmélyültséggel kidolgo­zott feladatok túlságosan „jól szabott" merevsége.) Ha már vetélkedő-természetrajznál tar­tunk: a mozgalom nevének első fele a munkára vonatkozik. A munkásművelődés fogalma köztudottan átalakulóban van. hi­szen az általános (ezen belül mindenek­előtt a humán) műveltséggel párhuzamo­san a szakmai kulturáltság egyre inkább része mindannak, amit egy ember mű­veltségének nevezünk. Mert nemcsak a pár éye annyit hangoztatott érv — job­ban, eredményesebben dolgozik az, akinek a világról szélesebb körű ismeretei van­nak — igaz, U gyanilyen helytálló e megállapí­tás fonákja is: igazán jól az dolgozhat, akiben a világról alkotott ismeretek a szakma ma­gas fokon elsajátított műveltségi szintjével párhuzamban állnak. Egysze­rűbben szólva: aki végzett munkájának részleteiben is művelt. A vetélkedőn né­hány évvel ezelőtt vezették be önálló té­makörként a szakmai ismereteket, s rög­vest tegyük hozzá, igen okosan. Ám en­nek korábbi jelentősége mintha csökken­ne, és ez bizony baj. Hiszen ellentmond a munkásművelődés korszerű értelmezésé­nek. Nem mondom én, hogy ez a munka­helyi döntők szintjén alkalmazott téma­kör valami pofonegyszerű módon „föl­jebb", a megyei döntőkön is bevezethető, hiszen mondjuk a betonozás szakmai rejtelmeit igencsak nehéz például a ven­déglátóipar szakembereivel közérdekű szinkronba hozni, ráadásul mindezt közös feladatok vetélkedőkeretei között. Viszont lehetnének általános érvényű, a munka­végzéshez széles körben kapcsolódó té­makörök, például a munkaszervezés és -védelem, a munkamorál, a teljesítmény és a juttatások összefüggéseinek eredeti, egyéni feldolgozásra építő kérdései stb. Nem vagyok biztos abban, ez esetben nem érhetné-e a zsűrit és a nézőket olyan kel­lemes meglepetés, mint A walesi bárdok ismertetésekor. Egy vetélkedő természetrajza, különösen, ha olyan speciális mozgalomról van szó. mint a Munka és műveltség, sohasem in­tézhető el három-négy jól-rosszul felvázolt, jelzésszerű észrevétellel. Bonyolultabb, összetettebb jelenség áll előttünk. Az vi­szont már többször, ezúttal is bebizonyo­sodott: a munkásművelődésnek e tömeg­mozgalmi formája a megyében olyan tar­talékokkal rendelkezik, hogy érdemes közülük néhányat bátrabban, határozottab­ban alkalmazni. Elhatározás, elmélyültség és találékonyság dolga. És felelősséggé: tudni, hogy kikért, mit — hogyan teszünk. Donionkos László Téma: a lakás A Szövetkezetek Nemzet­közi Szövetsége lakásszövet­kezeti bizottságának végre­hajtó bizottsága hazánkban tartja ülését. A szerdán kezdődött 3 napos eszmecse­rén Kovács Sándor, a SZÖ­VUSZ elnökhelyettese adott tájékoztatást a magyar la­kásépítő és -fenntartó szö­vetkezetek eredményeiről, gondjairól, feladatairól. A résztvevők megvitatják az elavult városrészek mo­dernizálásával összefüggő tennivalókat, elemzik a biz­tosítás szerepét a lakásszö­vetkezeti gazdálkodásban, és foglalkoznak a fiatalok. a mozgássérültek, továbbá az úgynevezett vendégmunká­sok lakáshoz juttatásának kérdéseivel. Kicserélik a tapasztalatokat az energia­gazdálkodás. a házkezelés és a szövetkezeti tagokkal való kapcsolattartás kérdéseiről. A tanácskozáson részt vesz Róbert Davies. az SZNSZ ügyvezető igazgatója, akit fogadott Szlamenicky Ist­ván, a SZÜVOSZ elnöke. (MTI) Tájékoztató a munkaversenyröl Szerdán, a SZOT-székház­ban Gál László, a SZOT fő­titkárhelyettese a munka­verseny-mozgalom helyze­téről, fejlesztésének módjai­ról tájékoztatta a sajtó kép­viselőit. Elmondta, hogy a szakszervezetek hosszabb ideje foglalkoznak a munka­verseny-mozgalom haté­konyságát növelő tényezők felkutatásával, új ösztönző­rendszer kidolgozásával. Eh­hez széles körben gyűjtik a tapasztalatokat, hogy azután a legalkalmasabbakat elter­jesszék. Gál László hangsúlyozta, hogy szorosabb összhangot kell teremteni a munkafel­ajánlások és a vállalati ter­vek között: a szocialista munkaverseny akkor lehet valóban hasznos, ha a vál­lalati feladatok sikeres tel­jesítését, a minőség javítá­sát a gazdaságos export fo­kozását, a racionálisabb anyag és energiagazdálko­dást szolgálja. A vállalatok-, nak érdeke, hogy már a ter­vek készítésekor támaszkod­janak a dolgozók kezdemé­nyezéseire. A munkaverseny-felaján­lás akkor értékes, ha a dol­gozó munkakörének átlagos színvonalát meghaladó tel­jesítmény elérésére vállalko­zik, de az is jó eredmény lehet, ha megőrzik a már elért kiemelkedő színvona­lat. A munkaverseny-moz­galom továbbfejlesztésében nélkülözhetetlen, hogy nö­vekedjék a szocialista bri­gádok önállósága. A tájékoztatón részt vett Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára is. Rámutatott, hogy a szocialista munkgverseny­mozgalom fontos tényezője a tervek teljesítésének és a termelésben jelentkező ne­hézségek áthidalásának. A munka versenynek is jobban kell igazodnia a népgazda­ság új követelményeihez. Ehhez elsősorban az szük­séges. hogy a dolgozók jó ötleteit, javaslatait a válla­lati vezetők felkarolják. r t

Next

/
Thumbnails
Contents