Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-03 / 128. szám

3 Csütörtök, 1982. június 3. Uj aknát nyitottak Tatabányán Űi bányában kezdték mea a széntermelést Tatabánván. Az 5/C jelű aknát olyan területen'mélyítették. ahol korabban .külszíni fejtéssel művelték a szenet, de miután <a felszínhez közeli szénrétegek elfogytak. le.i•tősaknákat hajtottak ki, hogy ilyen módon elérjék a 60—100 méter mélységbenhúzódó negyedmillió tonna szenet. Az új bányában magas fokon gépesített frontfejtést alakítottak ki. A szénfalat szovjet gyártmányú marótárcsás jövesztőgéppei bontiák meg a bányászokat Várpalotán gyártott pajzsok védik az omlástól. Naponként 1100 tonna szenet küldenek felszínre az 5/C aknából, amely a tatabányai vállalat legkisebb és legnyereségesebb üzeme. Az innen felszínre kerülő szén ugyanis 5500— 6000 kalóriás. (MTI) Knopp András Szegeden Tegnap, szerda délelőtt Szegedre látogatott Knopp András, az MSZMP KB tudományos. közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője. A megyei pártbizottságon dr. Koncz János. a megyei pártbizottság titkára fogadta a vendéget. Délután aktivaértekezletre került sor az MSZMP megyei bizottsága Oktatási Igazgatóságán, ahol ideológiai életünk időszerű kérdéseiről tartott előadást Knopp András. A vendég a mai napon ellátogat a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézetbe. Papi békegyűlés Tegnap, szerdán délelőtt Szegeden, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága. a megyei Római Kótolikus Papi Békebizottság elnöksége, valamint a pi-otestáns és egyéb egyházak lelkészi békebizottsága békegyűlést rendezett a népfront városi székházában. A gyűlésen részt vett Molvár Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Szabó G. László, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese. valamin Varqa István, megyei egyházügyi titkár. A békegyűlést Rapcsák Liter református esperes nydotta meg, majd Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára tartott tájékoztatót a nemzetközi helyzet és a békemozgalom időszerű kérdéseiről. Előadásának első részében megemlékezett a fasizmus felett nemzetközi összefogással kivívott győzelemről. Ezt követően szólt azokról az imperialista törekvésekről, melyek napjainkban a béke megőrzését fenyegetik. A feszültséget fokozó tényezők ismertetése után a hazai *s - nemzetközi békemozgalmak enyhülést szolgáló erőfeszítéseiről beszélt. Eefejezésül Nagy Tibor apát kanonok mondott zárszóit. Koszorúzás a Lidiceemlékmíínél A Hazafias Népfront és a KISZ Szeged városi bizottsága Lidice falu lerombolása 40. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendez Szegeden. Az ünnepség holnap, pénteken délután 4 órakor kezdődik a Sajtóház előtti Lidice-emlékműnél. n kereskedelmi ellátásról Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Az országgyűlés nyári ülésszakára készülve tegnap, szerdán, Öpusztaszeren a tanácsházán ülésezett a Csongrád megyei országgyűlési képviselőcsoport. A tanácskozáson többek között részt vett dr. Horváth Károlyné, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője. A képviselők először meghallgatták Kecskeméti Gáspár ópusztaszeri tanácselnök tájékoztatóját a község fejlődéséről, majd Szabó Jánosáénak, a megyei tanács elnökhelyettesének előadása után megvitatták a megye kereskedelmi és idegenforgalmi helyzetét, végül Takács lmréné, a képviselőcsoport vezetője ismertettea nyári ülésszakra való készülés legfontosabb teendőit. Délután a képviselők látogatást tettek az ópusztaszeri emlékparkban, ahol dr. Trogmayer Ottó múzeumigazgató adott felvilágosítást az emlékpark építéséről. A kereskedelmi ellátás szerves része életszínvonalpolitikánknak és a tegnapi tanácskozáson ezért is nagy figyelemmel foglalkoztak az áruforgalom eredményeivel. Szabó Jánosné tájékoztatójában rámutatott a VI. ötéves tervidőszak legfontosabb célkitűzéseire. Kiemelt figyelmet fordítanak az alapvető árucikkek folyamatos kínálatának biztosítására, a tanyai ellátás javítására és arra, hogy az alacsony jövedelműek, a nagycsaládosok, a kis nyugdíjasok hozzáférjenek az olcsó, de jó minőségű termékekhez. Ezenkívül fontos feladat az egészséges, korszerű táplálkozás elterjesztése, a gyermek- és diákétkeztetés bővítése, a magánerős lakásépítkezéshez szükséges építőanyagok választékának növelése, a helyi árualapok fokozottabb feltárása, a fogyasztói érdekvédelem érvényre juttatása, az új üzemeltetési formák népszerűsítése. Hangsúlyozta, hogy a megyében az ellátás kiegyensúlyozott. A választékbővítést nemcsak a kishatárforgalommal, hanem a szomszédos megyekkel való szoros együttműködéssel érték el. Az idén a bolti élelmiszerek es a vendéglátás forgalma a tervezettnél, gyorsabban növekszik, nem mondható el ez a ruházati cikkekre és a vegyes iparra. A szabad idő növekedésével a megyei szervek is jobban számolnak a belföldi turizmus emelkedésével. A nyári idény kezdetére 571 szálláshelyet tudnak biztosítani a megyébe erkező turistáknak. Az ellátás fontos tényezője, hogy milyen a kereskedelmi hálózat. Szabó Jánosné elmondta, hogy bár a korábbinál mérsékeltebbek a fejlesztési lehetőségek, a VI. ötéves tervben 24 ezer négyzetméter alapterülettel bővül az üzlet- és bolthálózat. Tavaly 6 ezer négyzetméternyi áruházi, éttermi terület készült el. Az ülésen részt vett és felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője, megyénk országgyűlési képviselője. Egyebek között rámutatott arra. a kereskedelem helyzetéről olyan körülmények között beszélünk, amikor mindent megteszünk annak érdekében, hogy megőrizzük eredményeinket. S' ez nem kis, nem lebecsülendő feiadat, nagy felelősséget igényel. Mindennapi közérzetünket befolyásolja, hogy a kereskedelemnek milyen a kulturáltsága, s ebben olyan tartalékok vannak, amihez nem szükséges anyagi befektetés. Jobb szakmai felkészültséggel, udvariassággal, törődéssel, becsületes munkával elérhető, hogy a vásárlók közérzete tovább javuljon. Szükség van további kezdeményezésre, egészséges versenyre, a dolgozók érdekeltségének fokozására. A többi képviselő is elsősorban a közellátás helyzetével vagy kérdőjeleivel foglalkozott. Dr. Petri Gábor megjegyezte, hogy némelyik nagyobb vidéki városban az árukínálat jobb mint Szegeden. Ö is az eladók, üzletvezetők anyagi érdekeltségenek fokozását kérte. Beszélt az egészségesebb közétkeztetés követelményeiről, amelynek feltételeit és lehetőségeit bővíteni, javítani kell. Ferenczi József szerint a kereskedelmi szervek között még nagyobb versenyre lenne szükség, aminek hasznát a vásárlók hamar megéreznék. Papp Gy. Lászlóné elmondta, milyen sokat tettek Vásárhelyen a diákétkeztetés feltételeinek megteremtéséért. Dr. Antalffy György beszélt a fogyasztói érdekvédelemről, hangsúlyozva, hogy a kereskedelmi felügyelet ellátja a feladatát, de esetenként szigorúbb lehetne. Felszólalásában foglalkozott a kereskedelmi dolgozók felkészültségével, szakképzettségi színvonalával. Dr. Dobi Ferenc elégedettségét fejezte ki, de hangsúlyozta, hogy a vevő és eladó ne legyen „ellenfél". Felhívta a figyelmet a kenyér minőségének javítására is. Tóth László választókörzetének — szentesi járás — tapasztalatait elemezte. Kérte a megyei tanács illetékeseit, tegyenek intézkedést a kenyér minőségének .javítására. Felszólalásában foglalkozott Csongrád megye termálvizeinek gyógyászati és idegenforgalmi hasznosításával is. Kangyalka Antal a tápellátás helyzete, Vallyon Aladárné az árellenőrzések tapasztalatai, Tóth Edit a házhoz szállítás, mint speciális szolgáltatás lehetősége és eredményei iránt érdeklődött. Dr. Rusz Márk felvetette a diákélelmezés igényeit, Csókási Zoltánné pedig az udvariasabb kiszolgálásra hívta fel a figyelmet. Az országgyűlési képviselők kérdései, felszólalásai után dr. Horváth Károlyné kérte, hogy közéleti munkásságukkal is segítsék elő a képviselők — ahol szükszéges — a fogyasztók, illetve a kereskedelmi dolgozók szemléletváltozását; így még jobb feltételt biztosítsanak a kulturáltabb kereskedelemhez. A felvetésekre. megjegyzésekre Szabó Jánosné válaszolt. Egy vetélkedő természetrajza A

jelenet már-már ideális: ősz hajú, idősebb munkásember emelkedik föl az asztaltól, s a zsűri felé fordulva, tempósan, nyugodtan és értelmesen beszélni kezd Arany János A walesi bárdok című balladájáról. Egyre ihletettebben, egyre nagyobb hévvel elemzi a művet, amikor pedig illusztrációként idéz és odaér: „...elhunyt csatában a derék / no halld meg, Eduárd / neved ki diccsel ejtené / nem él oly walesi bárd" — az Ifjúsági Ház nagytermében már teljes a csönd. Az előadásmód magávalragadó, az elismerés egyöntetű. A fenti szituáció egyszerre két fontos következtetésre is alkalmat ad. Csongrád megye legnagyobb kulturális mozgalma, az elmúlt hét végén befejeződött Munka és műveltség vetélkedő idén közel 15 ezer embert, összesen 1106 brigádot mozgatott meg, s az írásbeli és a szóbeli megyei döntővel zárult vetélkedősorozat előbb felelevenített „nagyjelenete" a részt vevő kollektívák között a mindenkoron szükséges egyéniségek szerepét mutatta meg. Ha úgy tetszik, a minőség árulkodó fennsőbbségét a mennyiséggel szemben. Évről évre nő a mozgalomban indulók száma, különböző tematikai változások is történtek — s íme. valami, ami. a számszerű „mutatóknál" is fontosabb kell. hogy legyen a jövőben. Az Arany-ballada jeles tolmácsolója ugyanakkor ama konklúzióhoz is elvezethet bennünket: a gyakran tapasztalható, előírásszerűen kipipálható „jól felkészültség" mögött a színes, valóban átélt és a legszemélyesebbé vált élmény motiválta teljesítmény a legszebb, a legtöbbet adni tudó. Nem ismerem A walesi bárdokról beszámoló embert, csak annyit tudok róla, hogy a DÉLÉP Szántó Kovács János brigádjának tagja, de még valamit megtudhattam: a kultúra nála valóban hatott, beléasszimilálódott, személyiségének olyan elemévé lett, amely immár kiirthatatlan. S nem leckefelmondásként, nem jól nevelten „visszajelzett' ismeretanyagként, hanem élmény ként. A szó totális értelmében. Persze, a példa mindig azért is példa, hogy tipikusnak ne tarthassuk. A vetélkedőn sajnos kivételnek számított a DÉLÉP-nél dolgozó versenyző előadásmódja. Tévedés ne essék: nem a felkészültséggel volt baj. Mind a négy témakörben, a politika 1945-től napjainkig terjedő kérdésdzsungelében, a Mátyás király koráig, illetve a tatárjárásig kijelölt történelmi és művészettörténeti feladványokban, s a száz éve meghalt Arany János és a száz éve született Kodály Zoltán életművéből készült élménybeszámolókban alapos tudásról, gondosan, lelkiismeretesen megszerzett ismeretekről adtak számot a brigádok. Csak éppen mintha mindezt túl iskolásán tették volna. Minden vetélkedő természetrajzához tartozik — minél nagyobb szabású, annál jobban —, hogy a résztvevők a feladatokat a lehetőség szerint játékosan, könnyedén, .felszabadultan oldják meg. Ügy számolván be ismereteikről, hogy ne csak azok mennyisége, hanem a tolmácsolásban azok mélysége is tükröződjék. Arany Jánostól A walesi bárdokat ismerni vagy a honfoglaló magyarok viseletét bemutatni, önmagában is elismerésre méltó dolog, de mennyire más, ha mindezt úgy teszik, hogy közben észrevehetően maguk is szórakoznak, feloldódva és örömmel. Előre hallom az ellenvetést: e „komolytalanabb" megközelítéssel egyben féligmeddig gyerekeknek fokoznánk le a versenyzőket, holott felnőtt, értelmes emberekről van szó, akik e műveltséget komoly apparátus közreműködésével teszik magukévá. Csakhogv — mi használ többet az emberek személyiségének kiteljesítésekor (a kultúrálódás növekedésével egyenes arányban): a pótiskolaszerű beszámoltatás, avagy — láthattunk azért ilyen feladatokat is — az, ha például játékos képzeletbeli riportot kell készíteniük a versenyzőknek a jáki templom építőiével? (Különösen a politika és a történelem témakörökben volt feltűnő az egyébként precízen, nagy gonddal és elmélyültséggel kidolgozott feladatok túlságosan „jól szabott" merevsége.) Ha már vetélkedő-természetrajznál tartunk: a mozgalom nevének első fele a munkára vonatkozik. A munkásművelődés fogalma köztudottan átalakulóban van. hiszen az általános (ezen belül mindenekelőtt a humán) műveltséggel párhuzamosan a szakmai kulturáltság egyre inkább része mindannak, amit egy ember műveltségének nevezünk. Mert nemcsak a pár éye annyit hangoztatott érv — jobban, eredményesebben dolgozik az, akinek a világról szélesebb körű ismeretei vannak — igaz, U

gyanilyen helytálló e megállapítás fonákja is: igazán jól az dolgozhat, akiben a világról alkotott ismeretek a szakma magas fokon elsajátított műveltségi szintjével párhuzamban állnak. Egyszerűbben szólva: aki végzett munkájának részleteiben is művelt. A vetélkedőn néhány évvel ezelőtt vezették be önálló témakörként a szakmai ismereteket, s rögvest tegyük hozzá, igen okosan. Ám ennek korábbi jelentősége mintha csökkenne, és ez bizony baj. Hiszen ellentmond a munkásművelődés korszerű értelmezésének. Nem mondom én, hogy ez a munkahelyi döntők szintjén alkalmazott témakör valami pofonegyszerű módon „följebb", a megyei döntőkön is bevezethető, hiszen mondjuk a betonozás szakmai rejtelmeit igencsak nehéz például a vendéglátóipar szakembereivel közérdekű szinkronba hozni, ráadásul mindezt közös feladatok vetélkedőkeretei között. Viszont lehetnének általános érvényű, a munkavégzéshez széles körben kapcsolódó témakörök, például a munkaszervezés és -védelem, a munkamorál, a teljesítmény és a juttatások összefüggéseinek eredeti, egyéni feldolgozásra építő kérdései stb. Nem vagyok biztos abban, ez esetben nem érhetné-e a zsűrit és a nézőket olyan kellemes meglepetés, mint A walesi bárdok ismertetésekor. Egy vetélkedő természetrajza, különösen, ha olyan speciális mozgalomról van szó. mint a Munka és műveltség, sohasem intézhető el három-négy jól-rosszul felvázolt, jelzésszerű észrevétellel. Bonyolultabb, összetettebb jelenség áll előttünk. Az viszont már többször, ezúttal is bebizonyosodott: a munkásművelődésnek e tömegmozgalmi formája a megyében olyan tartalékokkal rendelkezik, hogy érdemes közülük néhányat bátrabban, határozottabban alkalmazni. Elhatározás, elmélyültség és találékonyság dolga. És felelősséggé: tudni, hogy kikért, mit — hogyan teszünk. Donionkos László Téma: a lakás A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége lakásszövetkezeti bizottságának végrehajtó bizottsága hazánkban tartja ülését. A szerdán kezdődött 3 napos eszmecserén Kovács Sándor, a SZÖVUSZ elnökhelyettese adott tájékoztatást a magyar lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek eredményeiről, gondjairól, feladatairól. A résztvevők megvitatják az elavult városrészek modernizálásával összefüggő tennivalókat, elemzik a biztosítás szerepét a lakásszövetkezeti gazdálkodásban, és foglalkoznak a fiatalok. a mozgássérültek, továbbá az úgynevezett vendégmunkások lakáshoz juttatásának kérdéseivel. Kicserélik a tapasztalatokat az energiagazdálkodás. a házkezelés és a szövetkezeti tagokkal való kapcsolattartás kérdéseiről. A tanácskozáson részt vesz Róbert Davies. az SZNSZ ügyvezető igazgatója, akit fogadott Szlamenicky István, a SZÜVOSZ elnöke. (MTI) Tájékoztató a munkaversenyröl Szerdán, a SZOT-székházban Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese a munkaverseny-mozgalom helyzetéről, fejlesztésének módjairól tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondta, hogy a szakszervezetek hosszabb ideje foglalkoznak a munkaverseny-mozgalom hatékonyságát növelő tényezők felkutatásával, új ösztönzőrendszer kidolgozásával. Ehhez széles körben gyűjtik a tapasztalatokat, hogy azután a legalkalmasabbakat elterjesszék. Gál László hangsúlyozta, hogy szorosabb összhangot kell teremteni a munkafelajánlások és a vállalati tervek között: a szocialista munkaverseny akkor lehet valóban hasznos, ha a vállalati feladatok sikeres teljesítését, a minőség javítását a gazdaságos export fokozását, a racionálisabb anyag és energiagazdálkodást szolgálja. A vállalatok-, nak érdeke, hogy már a tervek készítésekor támaszkodjanak a dolgozók kezdeményezéseire. A munkaverseny-felajánlás akkor értékes, ha a dolgozó munkakörének átlagos színvonalát meghaladó teljesítmény elérésére vállalkozik, de az is jó eredmény lehet, ha megőrzik a már elért kiemelkedő színvonalat. A munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztésében nélkülözhetetlen, hogy növekedjék a szocialista brigádok önállósága. A tájékoztatón részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára is. Rámutatott, hogy a szocialista munkgversenymozgalom fontos tényezője a tervek teljesítésének és a termelésben jelentkező nehézségek áthidalásának. A munka versenynek is jobban kell igazodnia a népgazdaság új követelményeihez. Ehhez elsősorban az szükséges. hogy a dolgozók jó ötleteit, javaslatait a vállalati vezetők felkarolják. r t