Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-03 / 128. szám

4 Csütörtök, 1982. június 3. ^©leütések : 3: ::... •. 3. Védekező állásban Keseregtek a közgazdászok tanácskozásán a hozzászólók, hogy az idei bő „salátaál­dast" az üzemi étkezdékben sz.nte észre se vették. A vá­sárlók lassan megszokják, hs»gv az árak er.,elkednek, ha termett zöldség. ha nem... A kérdés: mit mond erre • kereskedő? Korábbi beszélgetés sum­mázataként Regöczi István. a ZÖLDÉRT Vállalat Csong­rád megyei igazgatója sze­tint meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy most rvrn lesz olcsó a zöldség. A vállalatot nem kényszeríthe­tik többé ráfizetéses üzletre. Csak azt veszik meg. amit biztonsággal tovább is ad­nak. amit szerződéssel vál­lalnak. Az önálló gazdálko­dás új távlatokat teremt a zöldségkercsked e lem ben. Kiderült még. senkinek nem érdeke, hogy filléres portékát áruljon a piacon. A jelenlegi érdekeltségi rendszerben szinte csak a naRy haszon elve dominál. Az aöró forintnak tán nincs becsülete. Lényegesen elő­nyösebb eladni egy nagy zsák kávét, mint ötszáz ap­ró csomagot, ha a bevétel ugyanannyival emelkedik. Ezért a ZÖLDÉRT-ek is in­kább egymástól adnak-vesz­nek szívesen, hogy megle­gyenek a tervben előirány­zott számok. Miután nincs szerződéskö­tésre kényszerítve se zöld­ségtermelő gazdaság, se a felvásárló vállalat, ezért mindenki ott piacol ahol tud. A szövetkezetek lgvekez­ncnek maguknak megtartani a közvetítésért iáró forinto­kat, mert a zöldségtermesz­tés majdnem ráfizetéses. Az otszág ilyen 850 gazdaságá­ban több mint kétmillió torna zöldség terem évente. Ebből jut áru a lakossági fogyasztásra, a konzervipar­nak és exportra is. Minden zöldségre más a költségszá­mítás módja; ezért is nehéz általánosítani. A nagyüze­mekben főleg a könnyebben gépesíthető és sokat termő zöldségek honosodtak meg. A paradicsom, a zöldborsó, a zöldbab és a burgonya nagy része a közös gazdasá­gok parcelláin terem. A gé­pek. az üzemanyasok árá­nak emelkedésével, a techni­kai szint elmaradottsága miatt, arányosan növekedtek a gazdaságok kiadásai. Nem rúrdegy tehát, hogy a por­tékájuk árából mennyit tar­tanak maguknál. A helytállás a piacon nem­csak elhatározás kérdése, de aki manapság csak fillérek­kel olcsóbban és árnyalattal szebb árut kínál, mint a ZÖLDÉRT vállalat. már nyert ügye van. Nincs kon­kurrencia. (Sajnos.) Lényegében nem sok vál­tozást hoz a zöldségpiacon, lia többféle, szebben szortí­rozott, frissebb árut kínál­nak az eladók, mert még mindig nem a kereslet-kíná­lat törvénye szabja meg az árakat. A cél. hogy a piac szabályozza önmagát. S aki termel, elad. alkalmazkod­jék. A közgazdászok tanács­kozásán ls elhangzott: az a-uljon. aki ért is hozzá. Dc ki készítse el az árut? A marakodásra legtöbbször aLpot ad. hogy a termelő ugv szeretné, ha a kínált portékát csak odaöntené a kereskedő vállalatnak. és mivel van rá embere, osz­tályozzák azok kedvük sze­rint. A kereskedők viszont úgy gondolják. válogassa, csomagolja, szállítsa az árut a termelő, megszerzik hozzá a piacot. Ebből aztán egy­másra mutogatnak, míg vé­gül valaki lecsap a kínálko­zó lehetőségre, és elhappol­ja elölünk a jó értékesítés­sel járó hasznot. Mindez megtörtént a tavasszal pél­dául a burgonyával. Jó üz­let kínálkozott, de nem tud­tak a téeszek összeszedni annyi jó minőségű árut. amennyire 6zi\ks4g lett vol­na. Pedig volt krumpli bő­ven. Mintha megszoktuk volna; könnyebb vitázni, mint dol­gozni. Ezért is olyan a zöld­ségkereskedelem. amilyen. A zöldségfölvásárló válla­latokra eddig sokat áldozott az állam. A Csongrád me­gyei ZÖLDÉRT csaknem egymilliárd forint értékű va­gyonnal rendelkezik. Több mint kétezer dolgozó bonyo­lítja az üzletet, évente 105 millió forint bérért. Rajtuk kívüi még az Afészek. a bol­tok kereskedői is járják a piacot. A gazdaságok mégis in­kább maguk vállalják a ke­reskedéssel járó kockázatot. Mondván: a fölvásárló vál­lalat csak a kis termés ide­ién korrekt partner. (Ha va­lamiből többet ad a föld a tervezettnél, mindjárt elő­kerül a szabvány.) A válla­lat persze nem esett kétség­be a „kuncsaftok" elveszté­se miatt, hiszen tavaly is 2$ millió forint lett a nye­resége. Lengyel Árvád főosztály­vezető említette, hogy az alapítása. 1951. január else­je óta. legalább tizenötször szervezték át a ZÖLDÉRT vállalatot. Jelenleg 1 milli­árd 493 millió forint a be­vételi terve, amelyből 692 millió forint értékben, csak­nem 100 ezer tonna zöldsé­get és gyümölcsöt kell fel­vásárolniuk. Ez általában 67 ezer ton­na zöldséget. 15 ezer tonna burgonyát. 14 ezer tonna gyümölcsöt jelent. A termelők és a felvásár­lók „marakodása" évek óta tart. s nehéz a kiutat meg­találni. Különböző elképze­lések láttak és latnak nap­világot. s mindegyik az ösz­szehangolt munkát tartja a továbblépés feltételének. Csakhogy a harmóniát el­rendelni naranccsal, határo­zattal nem lehet, a szüksé­ges feltételek megteremtése nélkül. Olyan, mint a közös érdekeltség tisztessége, mind­két szerződőnek elfogadható haszon. Csak így juthat el a legrövidebb úton a friss zöldség a termelőtől a fo­gyasztóig. A közbeeső állomásokat, a bonyolításból adódó nehézsé­geket. a jelenlegi értékesíté­si rendszer nehézségét meg­szüntetni máról holnapra az eddigi gyakorlat föladása r.ólkül nem lehet. A gyors és leleményes zöldség-gyü­mölcs kereskedelem, amely altkor is funkcionál, mikor bőven teremnek a földek. még várat magára. Példa erre az előző rész­ben is vázolt deszki saláta­történet. Majoros Tibor Kurpn kincsek Moldáviában A szkíta sírok feltárása az I. e. VII. századtól idő­számításunk utáni III. sz.-ig a Don—Duna közén élő sztyeppei népek titokzatos világára dérit fényt. E re­mek lovas nyilazók, nomád pásztorok életéről az első értékes Információt a világ­hírű antik görög történetíró, Hérodotosz műveiben talál­hatjuk meg. A szkítákat mégis 15 hosszú évszázad­nyi időre elfelejtette a vi­lág: attól kezdve, hogy az i. sz. utáni III. században a szkíta állam megszűnt lé­tezni, egészen a XIX. szá­zadig semmit sem tudtak róluk. Az első szkíta kurgánokra 150 évvel ezelőtt bukkantak a régészek. Az 1930-as krími ásatások során, a Kul-Oba kurgánban csodálatos ék­szerremekeket találtak. A feltárt szkíta sírok száma azóta egyre nőtt, de úgy tűnik, az újabb leletek csák sokasítják a régészekben felmerülő kérdéseket. Legújabban Moldáviában végeztek sikeres ásatásokat, ott, ahol sokáig nem hitték, hogy valaha is éltek szkíták. 1970-ben a köztársaság déli részén bukkantak rá vé­letlenül egy kurgánra, s az­óta évről évre mind érde­kesebb leleteket találnak. A moldáviai szkíta-kuta­tók szemében az eddigi leg­szerencsésebb év az 1981-es esztendő volt, amikor pár­ratlanul szép arany nyakék került felszínre. E felbe­csülhetetlen értékű muzeá­lis ritkaság az eddigi leg­nagyobb szkíta nyakék: át­mérője 25 cm, súlya 820 gramm. Ez a méreteinél fogva is tekintélyes ékszer arról tanúskodik, hogy egy hadúr vagy törzsfő temet­kezési helyét nyitották fel. rej lektor A KRESZ ismerete — és semmibe vétele „Tettük, amit kellett! 99 Az a nap semmiben sem különbözött a többitől. Egy­szerű munkáshétköznap volt, a fődarabfelújító műhelyben mégsem a megszokott han­gulat uralkodott Persze, a kívülálló mindebből csak annyit észlelhetett, hogy a rövid megbeszélésre össze­gyűlt Gera Sándor brigád tagjainak arcán, tekinteté­ben valami megkönnyebbü­léssel vegyes várakozás ült és hogy ez a megkönnyeb­bülés ott vibrált Szalai Sán­dor brigádvezető hangjában is, amikor bejelentette: — Sikerült. Kezdhetjük a gyártást. A benemavatott számára e szavak épp oly talányosak voltak, mint a műhelyben uralkodó furcsa hangulat. Hogy mindent megértsen, tudnia kellett volna az előz­ményekről. Arról, hogy a szegedi Volánnál a ZIL te­hergépkocsik első futóműve javításánál egy idő óta- gon­dot okozott a függőcsapsze­gek hiánya. Félő volt; hogy a futóművek javításával le kell állni, hacsak saját erő­ből nem találnak valami megoldást. Akkor határozták el Szalaiék, hogy megpró­bálkoznak a hiánycikké vált alkatrész gyártásával. Igen ám, de honnan sze­rezzék be a gyártáshoz szük­séges speciális anyagot? Más választásuk nem volt: mint már annyiszor, a rendelke­zésükre bocsátott UAZ gép­kocsival anyagbeszerző kör­útra indultak ... És siker­rel jártak. Kezdődhetett a kísérletezés, majd Szalai Sándor fenti bejelentése után a függőcsapszegek gyártása ... Mindez tavaly történt. S bár közbelépésük nélkül a ZIL-kocsik első futóművének javítását még ma sem tud­nák megoldani, a brigádban már szóba sem hozzák az esetet. Szalai Sándor is csak ennyit nyilatkozik róla: — Nem nagy ügy volt. A szükség úgy hozta, hogy •neg kellett csinálni, és meg­csináltuk. I Azt már más mondja el, I hogy a fődarabfelújító mű­helyben szinte megszokott vendég ez a, szükség, s ha ebből különösebb baj még­sem adódik, az az itt dol­gozók leleményességének, ügyességének, kiváló szaktu­dásának köszönhető. Ha anyagellátási gondok van­nak, beszerzési körútra in­dulnak; a cserealkatrész­hiányt saját gyártással, újí­tásokkal oldják meg. Tavaly például a motorok javításá­hoz szükséges anyagok közel 50 százalékát ők szerezték be és kilenc újítással segí­tették az egyéb gondok meg­oldását. — Szerencsére van három olyan gépünk, amelyekkel mindent megcsinálhatunk — mondja a brigádvezető. De én hozzáteszem: a gépek mitsem érnének a szaktudás, az újítókészség nélkül — ami ezt a kis közösséget jellem­zi. Az eredményes munká­hoz, amellyel kiérdemelték a Volán Tröszt Kiváló Bri­gádja cimet (az elismerő ok­levelet a május 1-i ünnepsé­gen nyújtották át nekik), olyan emberek kellettek, mint Szalai Sándor, aki a Kiváló Üjító kitüntetés arany vagy Török László, aki a kitüntetés bronz foko­zatának tulajdonosa. És per­sze a többiek: Varga II. Fe­renc, Bobály György, Nagy József, Kiss István, Kocso­nyi János, Varga Imre és Tqth László. Idézzünk a vállalatvezetés értékeléséből, amellyel a bri­gádot a kitüntetésre java­solták: Közvetve ennek a bri­gádnak is köszönhető, hogy a vállalat műszaki mutatói és gazdálkodása 1981-ben megfelelően alakult... A vállalt 24 millió forint ér­tékű munkát több mint 25 százalékkal teljesítették túl..., 1981-ben társadalmi munká­ban 532 órát dolgoztak; az egy brigádtagra jutó telje­sítmény meghaladja a 66 órát..." — Nem csináltunk mi semmi különöset — szabad­kozik Szalai Sándor. — Csak dolgoztunk. Tettük, amit kel­lett. És ezután is ezt csinál­juk. Izsák András Tűz a Szatniár Bútorgyárban Szerdán nem sokkal dél­után négy óra után tűz ütött ki a mátészalkai Szat­már Bútorgyár félkészter­mékeket tároló raktárában. A tizennyolc méter fesztávú épület teljesen kiégett, s az eddig még kiderítetlen ok­ból keletkezett tűz marta­lékául estek az épületben raktározott anyagok, így a fenyőfából készült kárpit­váz szerkezetek, a párná­zásra szolgáló pliuretán hab­A gyári önkéntes tűzoltók a dolgozókkal vállvetve azonnal hozzáláttak, hogy megakadályozzák a lángok továbbterjedését. Nagy tel­jesítményű fecskendőkkel locsolták a vizet a félkész raktár melletti készárurak­tárra. és a kárpitosüzem közelmúltban átadott új nagy csarnokára, nehogy ezeK is tüzet fogjanak. Rö­vid időn belül bekapcsolód­tak a tűz lokalizálásába a mátészalkai állami tűzoltók, az időközben megérkező kis­várdal és nyíregyházi tűz­oltóegységekkel együtt el­oltották a tomboló lángokat. Fáradozásuk eredménye, hogy a készáru tárolóhelyén csupán a víz tett kisebb kárt a bútorokban. A meg­semmisült .félkészáru raktár s a benne égett anyagok értéke az első becslések sze­-rint három-négy millió fo­rintot tesz ki. Á tűz okának felderítése, valamint a kár­érték* végleges megállapítása végett szakértők bevonásá­val folyik a vizsgálat. lrMa már több mint 93 ezer gépjárművel és mint­egy 100 ezer gépjárműveze­tővel számolunk Csongrád megyében" — hangzott el a bejelentés még ez év már­ciusában. a Csöngrád me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács évenként egyszer összehívott legmagasabb fó­rumán, a tanácskozó ülésen. A motorizáció üteme — bár mérséklődött valamelyest, de — lényegében töretlenül fej­lődik. Egyre több személy­és teherszállító jármű, ma­gántulajdonú és tömegközle­kedési eszköz veszi igénybe a lényegében adott útháló­zatot. Alig van család, ahol ne lenne valamilyen közúti közlekedési eszköz, mert vé­vül ls az a vizsgatételhez nem kötött kerékpár is. Minden második, harmadik család rendelkezik autóval, vagy motorkerékpárral. Te­hát nem túlzás, ha azt mondjuk, a közlekedés min­denütt napi téma. • Idős bácsival beszélgettem a napokban: autózik. Nem is tudta, hányadik kocsival jár már. Volt valamikor 500-as Trabantja, Skoda Fe­líclája, kiskerekes Wart­burgja. Ma Lada 1300-ast vezet. És mondja; gondban van. Ezzel a rengeteg táb­lával, lámpákkal, az útbur­kolati sávokkal, rájuk fes­tett jelekkel. Piacozik Sze­geden, rendszeresen. Amint beérkezik a városba az E5­ösön, leáll a Kossuth Lajos sugárúton, jobbról, a szélső sávban és vár. Majd azután, hogy meglát egy zöldségfé­lével jól megrakott utánfu­tós személygépkocsit, utána ered. Szorosan a nyomában marad, gondolván, az is a piacra megy. így nincs gondja a sávváltással, beso­rolással. • A megye egyik szakmai berkekben is legelismertebb tudású KRESZ-előadója mondja: járművezetők to­vábbképzésén vett részt ok­tatóként egyik városunk­ban. Kirakta az „Előzni ti­los" jelentésű tábla rajzát (KRESZ 14. paragrafusa, f. pontja) és megkérdezte hall­gatóságát, lehet-e Itt előzni, vagy sem? A válaszadók Je­lentős többsége mintegy tel­jesen egyértelműen adta a feleletet: nem, semmiképp! Mások arra esküdtek, hogy csak az álló járművet lehet megelőzni. Pedig az előzés nyilvánvalóan csak egy má­sik, de ugyancsak haladó járműre értendő. Az előadó sokmindent hallott végül csak azt nem, hogy „ez a ti­lalom nem vonatkozik két­kerekű motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak, valamint állati erővel vont járműnek és kézikocsinak gépjárművel való előzésére, továbbá az úttest közepén haladó vil­lamos előzésére". Pedig, tessék mondani, egy gépkocsi volánja mögé ülve ki vezet úgy, hogy ne előzne? • Az 55. számú bajai úton Trabant halad. Már este, sö­tétben, s mert utolér egy au­tóbuszt, vezetője tompított fényre kapcsolja a reflek­tort. És e busz előzésébe kezd, 80 kilométeres sebes­séggel. A következő pillana­tokban elüt egy szemben, ki­világítatlan géppel közeledő kerékpárost, s nem érti, mindez hogyan eshetett meg. Az, hogy a belátható útsza­kaszon ekkora sebesség mel­lett egyszerűen képtelenség megállni, eszébe sem jut. Még a történtek után sem. Pedig nyilvánvaló volt. hogv a megelőzendő busz elé nem tud ..zavartalanul visszatér­ni. mint azt a KRESZ az egyik előzési feltételként ki­mondja. Nem. mert a „za­varó körülményt", a kerék­páros Jelenlétét, nem is áas­lelte. « A vasúti kereszteződésben valamilyen ok — szerelési munka, vagy műszaki prob­léma — miatt nem működik a fénysorompó. Ilyenkor a kihelyezett jelzőtáblák uta­sítása vart érvényben. Hogy a „vasúti átjáró kezdetét" jelző, álló vagy fekvő „And­rás-kereszt" a fényjelzések híján megállási kötelezettsé­get jelent? Ez nemcsak jó szándék és óvatosság kérdé­se. de ugyancsak szabályis­mereti probléma is. Egy napja adtunk hírt még csak arról, hogy egy elsőbb­ségadási kötelezettségére nem figyelő autós miatt öten sérültek meg, közülük há­rom kisgyermek, még tíz éven alullak. A gépkocsive­zető mondta, hogy nem i* hajtott gyorsan. De három kisgyerek, közöttük a saját­ja is, mégis csak szenvedő alanyai a történteknek, s az egy idős ember is, és még egy asszony. Persze hogy nem akarta ő mindezt. El­lenkezőjére senki sem gon­dolt egy pillanatra sem. Csakhogy ez mit sem vál­toztat. • A szabályok ismeretének hiánya ugyanúgy bajt, tra­gédiát is okozhat, mint azok utasításainak, intelmeinek figyelmen kívül hagyása. Mégis ezek a — következ­ményeik ellenére is — bo­csánatosabb tévedések. Am hányszor lát az odafigyelő olyat, amire azt mondja: er­re nincs bocsánat. Szinte úgy nincs, mint a tudato­san, elóre megfontolt szán­dékkal elkövetet bűncselek­ményekre. Hódmezővásárhelyen — alig egy hónapja — a lezárt vasúti sorompót áttörte egy Lada gépkocsi, az előle félre­ugró vasutas csak annyit lá­tott, hogy rendszáma IK be­tűjellel kezdődik. A már­már odaérkező vonat fékei csikoroglak. A gépkocsiveze­tő megállás nélkül hajtott tovább. (Kiléte azért nem maradt ismeretlen.) Vásárhely központja felöl érkezik egy 850-es, világos zöld színű FIAT kiskocsi és s strand előtti zebrán elüt egy gyalogost — az súlyosan megsérül —. majd megállás nélkül tovább hajt. Szeged felé. A mögötte haladó au­tós üldözőbe veszi, többször megelőzi, de nem tudja meg­állásra kényszeríteni. A rendszám alapján a rendőr­ség két órán belül őrizetbe veszj és le is tartóztatja a cserbenhagyót, már a laká­sán, Kiskundorozsmán. Ittas volt (ö egyébként még ma is tölti büntetését.) Egy Trabant az ópuszta­szeri úton a járművezető ittassága fniatt áttér a bal oldalba, elüt egy kerékpá­rost súlyos sérülést okoz neki. A vezető, talán azért, mert ittas és fél a büntetés e súlyosbító körülményétől, tovább hajt, majd 800 mé­terrel arrébb egy kanyar­ban felborul és utasa életét veszti. De lehet-e véletlenül Inni és utána kocsiba ülni? Le­het-e véletlenül ráhajtani a gyalogátkelőre. amikor ott emberek haladnak csoport­ban, vagy akár egyedül is? Lehet-e felelőtlenül reszkír­vállalás nélkül gázt adni a jelző lámpa sárga fényére és gyorsítva suhanni át a piros jelzéskor, amikor már ellen­kező irányban indul a for­galom? n Vannak természetesen is­mereti hiányosságaink. Min­denkinek, még a szabályok­kal gyakorta foglalkozóknak is. De oly nyilvánvaló tilal­makat. mint a tilos fényjel­zés, vagv az alkoholfogyasz­tás. senki sem léphet, át büntetlenül. S n« i« izdIIFS­sen. Zrínyi Péter *

Next

/
Thumbnails
Contents