Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-03 / 128. szám

4 Csütörtök, 1982. június 3. ^©leütések : 3: ::... •. 3. Védekező állásban Keseregtek a közgazdászok tanácskozásán a hozzászólók, hogy az idei bő „salátaáldast" az üzemi étkezdékben sz.nte észre se vették. A vásárlók lassan megszokják, hs»gv az árak er.,elkednek, ha termett zöldség. ha nem... A kérdés: mit mond erre • kereskedő? Korábbi beszélgetés summázataként Regöczi István. a ZÖLDÉRT Vállalat Csongrád megyei igazgatója szetint meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy most rvrn lesz olcsó a zöldség. A vállalatot nem kényszeríthetik többé ráfizetéses üzletre. Csak azt veszik meg. amit biztonsággal tovább is adnak. amit szerződéssel vállalnak. Az önálló gazdálkodás új távlatokat teremt a zöldségkercsked e lem ben. Kiderült még. senkinek nem érdeke, hogy filléres portékát áruljon a piacon. A jelenlegi érdekeltségi rendszerben szinte csak a naRy haszon elve dominál. Az aöró forintnak tán nincs becsülete. Lényegesen előnyösebb eladni egy nagy zsák kávét, mint ötszáz apró csomagot, ha a bevétel ugyanannyival emelkedik. Ezért a ZÖLDÉRT-ek is inkább egymástól adnak-vesznek szívesen, hogy meglegyenek a tervben előirányzott számok. Miután nincs szerződéskötésre kényszerítve se zöldségtermelő gazdaság, se a felvásárló vállalat, ezért mindenki ott piacol ahol tud. A szövetkezetek lgvekezncnek maguknak megtartani a közvetítésért iáró forintokat, mert a zöldségtermesztés majdnem ráfizetéses. Az otszág ilyen 850 gazdaságában több mint kétmillió torna zöldség terem évente. Ebből jut áru a lakossági fogyasztásra, a konzerviparnak és exportra is. Minden zöldségre más a költségszámítás módja; ezért is nehéz általánosítani. A nagyüzemekben főleg a könnyebben gépesíthető és sokat termő zöldségek honosodtak meg. A paradicsom, a zöldborsó, a zöldbab és a burgonya nagy része a közös gazdaságok parcelláin terem. A gépek. az üzemanyasok árának emelkedésével, a technikai szint elmaradottsága miatt, arányosan növekedtek a gazdaságok kiadásai. Nem rúrdegy tehát, hogy a portékájuk árából mennyit tartanak maguknál. A helytállás a piacon nemcsak elhatározás kérdése, de aki manapság csak fillérekkel olcsóbban és árnyalattal szebb árut kínál, mint a ZÖLDÉRT vállalat. már nyert ügye van. Nincs konkurrencia. (Sajnos.) Lényegében nem sok változást hoz a zöldségpiacon, lia többféle, szebben szortírozott, frissebb árut kínálnak az eladók, mert még mindig nem a kereslet-kínálat törvénye szabja meg az árakat. A cél. hogy a piac szabályozza önmagát. S aki termel, elad. alkalmazkodjék. A közgazdászok tanácskozásán ls elhangzott: az a-uljon. aki ért is hozzá. Dc ki készítse el az árut? A marakodásra legtöbbször aLpot ad. hogy a termelő ugv szeretné, ha a kínált portékát csak odaöntené a kereskedő vállalatnak. és mivel van rá embere, osztályozzák azok kedvük szerint. A kereskedők viszont úgy gondolják. válogassa, csomagolja, szállítsa az árut a termelő, megszerzik hozzá a piacot. Ebből aztán egymásra mutogatnak, míg végül valaki lecsap a kínálkozó lehetőségre, és elhappolja elölünk a jó értékesítéssel járó hasznot. Mindez megtörtént a tavasszal például a burgonyával. Jó üzlet kínálkozott, de nem tudtak a téeszek összeszedni annyi jó minőségű árut. amennyire 6zi\ks4g lett volna. Pedig volt krumpli bőven. Mintha megszoktuk volna; könnyebb vitázni, mint dolgozni. Ezért is olyan a zöldségkereskedelem. amilyen. A zöldségfölvásárló vállalatokra eddig sokat áldozott az állam. A Csongrád megyei ZÖLDÉRT csaknem egymilliárd forint értékű vagyonnal rendelkezik. Több mint kétezer dolgozó bonyolítja az üzletet, évente 105 millió forint bérért. Rajtuk kívüi még az Afészek. a boltok kereskedői is járják a piacot. A gazdaságok mégis inkább maguk vállalják a kereskedéssel járó kockázatot. Mondván: a fölvásárló vállalat csak a kis termés ideién korrekt partner. (Ha valamiből többet ad a föld a tervezettnél, mindjárt előkerül a szabvány.) A vállalat persze nem esett kétségbe a „kuncsaftok" elvesztése miatt, hiszen tavaly is 2$ millió forint lett a nyeresége. Lengyel Árvád főosztályvezető említette, hogy az alapítása. 1951. január elseje óta. legalább tizenötször szervezték át a ZÖLDÉRT vállalatot. Jelenleg 1 milliárd 493 millió forint a bevételi terve, amelyből 692 millió forint értékben, csaknem 100 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt kell felvásárolniuk. Ez általában 67 ezer tonna zöldséget. 15 ezer tonna burgonyát. 14 ezer tonna gyümölcsöt jelent. A termelők és a felvásárlók „marakodása" évek óta tart. s nehéz a kiutat megtalálni. Különböző elképzelések láttak és latnak napvilágot. s mindegyik az öszszehangolt munkát tartja a továbblépés feltételének. Csakhogy a harmóniát elrendelni naranccsal, határozattal nem lehet, a szükséges feltételek megteremtése nélkül. Olyan, mint a közös érdekeltség tisztessége, mindkét szerződőnek elfogadható haszon. Csak így juthat el a legrövidebb úton a friss zöldség a termelőtől a fogyasztóig. A közbeeső állomásokat, a bonyolításból adódó nehézségeket. a jelenlegi értékesítési rendszer nehézségét megszüntetni máról holnapra az eddigi gyakorlat föladása r.ólkül nem lehet. A gyors és leleményes zöldség-gyümölcs kereskedelem, amely altkor is funkcionál, mikor bőven teremnek a földek. még várat magára. Példa erre az előző részben is vázolt deszki salátatörténet. Majoros Tibor Kurpn kincsek Moldáviában A szkíta sírok feltárása az I. e. VII. századtól időszámításunk utáni III. sz.-ig a Don—Duna közén élő sztyeppei népek titokzatos világára dérit fényt. E remek lovas nyilazók, nomád pásztorok életéről az első értékes Információt a világhírű antik görög történetíró, Hérodotosz műveiben találhatjuk meg. A szkítákat mégis 15 hosszú évszázadnyi időre elfelejtette a világ: attól kezdve, hogy az i. sz. utáni III. században a szkíta állam megszűnt létezni, egészen a XIX. századig semmit sem tudtak róluk. Az első szkíta kurgánokra 150 évvel ezelőtt bukkantak a régészek. Az 1930-as krími ásatások során, a Kul-Oba kurgánban csodálatos ékszerremekeket találtak. A feltárt szkíta sírok száma azóta egyre nőtt, de úgy tűnik, az újabb leletek csák sokasítják a régészekben felmerülő kérdéseket. Legújabban Moldáviában végeztek sikeres ásatásokat, ott, ahol sokáig nem hitték, hogy valaha is éltek szkíták. 1970-ben a köztársaság déli részén bukkantak rá véletlenül egy kurgánra, s azóta évről évre mind érdekesebb leleteket találnak. A moldáviai szkíta-kutatók szemében az eddigi legszerencsésebb év az 1981-es esztendő volt, amikor párratlanul szép arany nyakék került felszínre. E felbecsülhetetlen értékű muzeális ritkaság az eddigi legnagyobb szkíta nyakék: átmérője 25 cm, súlya 820 gramm. Ez a méreteinél fogva is tekintélyes ékszer arról tanúskodik, hogy egy hadúr vagy törzsfő temetkezési helyét nyitották fel. rej lektor A KRESZ ismerete — és semmibe vétele „Tettük, amit kellett! 99 Az a nap semmiben sem különbözött a többitől. Egyszerű munkáshétköznap volt, a fődarabfelújító műhelyben mégsem a megszokott hangulat uralkodott Persze, a kívülálló mindebből csak annyit észlelhetett, hogy a rövid megbeszélésre összegyűlt Gera Sándor brigád tagjainak arcán, tekintetében valami megkönnyebbüléssel vegyes várakozás ült és hogy ez a megkönnyebbülés ott vibrált Szalai Sándor brigádvezető hangjában is, amikor bejelentette: — Sikerült. Kezdhetjük a gyártást. A benemavatott számára e szavak épp oly talányosak voltak, mint a műhelyben uralkodó furcsa hangulat. Hogy mindent megértsen, tudnia kellett volna az előzményekről. Arról, hogy a szegedi Volánnál a ZIL tehergépkocsik első futóműve javításánál egy idő óta- gondot okozott a függőcsapszegek hiánya. Félő volt; hogy a futóművek javításával le kell állni, hacsak saját erőből nem találnak valami megoldást. Akkor határozták el Szalaiék, hogy megpróbálkoznak a hiánycikké vált alkatrész gyártásával. Igen ám, de honnan szerezzék be a gyártáshoz szükséges speciális anyagot? Más választásuk nem volt: mint már annyiszor, a rendelkezésükre bocsátott UAZ gépkocsival anyagbeszerző körútra indultak ... És sikerrel jártak. Kezdődhetett a kísérletezés, majd Szalai Sándor fenti bejelentése után a függőcsapszegek gyártása ... Mindez tavaly történt. S bár közbelépésük nélkül a ZIL-kocsik első futóművének javítását még ma sem tudnák megoldani, a brigádban már szóba sem hozzák az esetet. Szalai Sándor is csak ennyit nyilatkozik róla: — Nem nagy ügy volt. A szükség úgy hozta, hogy •neg kellett csinálni, és megcsináltuk. I Azt már más mondja el, I hogy a fődarabfelújító műhelyben szinte megszokott vendég ez a, szükség, s ha ebből különösebb baj mégsem adódik, az az itt dolgozók leleményességének, ügyességének, kiváló szaktudásának köszönhető. Ha anyagellátási gondok vannak, beszerzési körútra indulnak; a cserealkatrészhiányt saját gyártással, újításokkal oldják meg. Tavaly például a motorok javításához szükséges anyagok közel 50 százalékát ők szerezték be és kilenc újítással segítették az egyéb gondok megoldását. — Szerencsére van három olyan gépünk, amelyekkel mindent megcsinálhatunk — mondja a brigádvezető. De én hozzáteszem: a gépek mitsem érnének a szaktudás, az újítókészség nélkül — ami ezt a kis közösséget jellemzi. Az eredményes munkához, amellyel kiérdemelték a Volán Tröszt Kiváló Brigádja cimet (az elismerő oklevelet a május 1-i ünnepségen nyújtották át nekik), olyan emberek kellettek, mint Szalai Sándor, aki a Kiváló Üjító kitüntetés arany vagy Török László, aki a kitüntetés bronz fokozatának tulajdonosa. És persze a többiek: Varga II. Ferenc, Bobály György, Nagy József, Kiss István, Kocsonyi János, Varga Imre és Tqth László. Idézzünk a vállalatvezetés értékeléséből, amellyel a brigádot a kitüntetésre javasolták: Közvetve ennek a brigádnak is köszönhető, hogy a vállalat műszaki mutatói és gazdálkodása 1981-ben megfelelően alakult... A vállalt 24 millió forint értékű munkát több mint 25 százalékkal teljesítették túl..., 1981-ben társadalmi munkában 532 órát dolgoztak; az egy brigádtagra jutó teljesítmény meghaladja a 66 órát..." — Nem csináltunk mi semmi különöset — szabadkozik Szalai Sándor. — Csak dolgoztunk. Tettük, amit kellett. És ezután is ezt csináljuk. Izsák András Tűz a Szatniár Bútorgyárban Szerdán nem sokkal délután négy óra után tűz ütött ki a mátészalkai Szatmár Bútorgyár félkésztermékeket tároló raktárában. A tizennyolc méter fesztávú épület teljesen kiégett, s az eddig még kiderítetlen okból keletkezett tűz martalékául estek az épületben raktározott anyagok, így a fenyőfából készült kárpitváz szerkezetek, a párnázásra szolgáló pliuretán habA gyári önkéntes tűzoltók a dolgozókkal vállvetve azonnal hozzáláttak, hogy megakadályozzák a lángok továbbterjedését. Nagy teljesítményű fecskendőkkel locsolták a vizet a félkész raktár melletti készáruraktárra. és a kárpitosüzem közelmúltban átadott új nagy csarnokára, nehogy ezeK is tüzet fogjanak. Rövid időn belül bekapcsolódtak a tűz lokalizálásába a mátészalkai állami tűzoltók, az időközben megérkező kisvárdal és nyíregyházi tűzoltóegységekkel együtt eloltották a tomboló lángokat. Fáradozásuk eredménye, hogy a készáru tárolóhelyén csupán a víz tett kisebb kárt a bútorokban. A megsemmisült .félkészáru raktár s a benne égett anyagok értéke az első becslések sze-rint három-négy millió forintot tesz ki. Á tűz okának felderítése, valamint a kárérték* végleges megállapítása végett szakértők bevonásával folyik a vizsgálat. lrMa már több mint 93 ezer gépjárművel és mintegy 100 ezer gépjárművezetővel számolunk Csongrád megyében" — hangzott el a bejelentés még ez év márciusában. a Csöngrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács évenként egyszer összehívott legmagasabb fórumán, a tanácskozó ülésen. A motorizáció üteme — bár mérséklődött valamelyest, de — lényegében töretlenül fejlődik. Egyre több személyés teherszállító jármű, magántulajdonú és tömegközlekedési eszköz veszi igénybe a lényegében adott úthálózatot. Alig van család, ahol ne lenne valamilyen közúti közlekedési eszköz, mert vévül ls az a vizsgatételhez nem kötött kerékpár is. Minden második, harmadik család rendelkezik autóval, vagy motorkerékpárral. Tehát nem túlzás, ha azt mondjuk, a közlekedés mindenütt napi téma. • Idős bácsival beszélgettem a napokban: autózik. Nem is tudta, hányadik kocsival jár már. Volt valamikor 500-as Trabantja, Skoda Felíclája, kiskerekes Wartburgja. Ma Lada 1300-ast vezet. És mondja; gondban van. Ezzel a rengeteg táblával, lámpákkal, az útburkolati sávokkal, rájuk festett jelekkel. Piacozik Szegeden, rendszeresen. Amint beérkezik a városba az E5ösön, leáll a Kossuth Lajos sugárúton, jobbról, a szélső sávban és vár. Majd azután, hogy meglát egy zöldségfélével jól megrakott utánfutós személygépkocsit, utána ered. Szorosan a nyomában marad, gondolván, az is a piacra megy. így nincs gondja a sávváltással, besorolással. • A megye egyik szakmai berkekben is legelismertebb tudású KRESZ-előadója mondja: járművezetők továbbképzésén vett részt oktatóként egyik városunkban. Kirakta az „Előzni tilos" jelentésű tábla rajzát (KRESZ 14. paragrafusa, f. pontja) és megkérdezte hallgatóságát, lehet-e Itt előzni, vagy sem? A válaszadók Jelentős többsége mintegy teljesen egyértelműen adta a feleletet: nem, semmiképp! Mások arra esküdtek, hogy csak az álló járművet lehet megelőzni. Pedig az előzés nyilvánvalóan csak egy másik, de ugyancsak haladó járműre értendő. Az előadó sokmindent hallott végül csak azt nem, hogy „ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekű motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak, valamint állati erővel vont járműnek és kézikocsinak gépjárművel való előzésére, továbbá az úttest közepén haladó villamos előzésére". Pedig, tessék mondani, egy gépkocsi volánja mögé ülve ki vezet úgy, hogy ne előzne? • Az 55. számú bajai úton Trabant halad. Már este, sötétben, s mert utolér egy autóbuszt, vezetője tompított fényre kapcsolja a reflektort. És e busz előzésébe kezd, 80 kilométeres sebességgel. A következő pillanatokban elüt egy szemben, kivilágítatlan géppel közeledő kerékpárost, s nem érti, mindez hogyan eshetett meg. Az, hogy a belátható útszakaszon ekkora sebesség mellett egyszerűen képtelenség megállni, eszébe sem jut. Még a történtek után sem. Pedig nyilvánvaló volt. hogv a megelőzendő busz elé nem tud ..zavartalanul visszatérni. mint azt a KRESZ az egyik előzési feltételként kimondja. Nem. mert a „zavaró körülményt", a kerékpáros Jelenlétét, nem is áaslelte. « A vasúti kereszteződésben valamilyen ok — szerelési munka, vagy műszaki probléma — miatt nem működik a fénysorompó. Ilyenkor a kihelyezett jelzőtáblák utasítása vart érvényben. Hogy a „vasúti átjáró kezdetét" jelző, álló vagy fekvő „András-kereszt" a fényjelzések híján megállási kötelezettséget jelent? Ez nemcsak jó szándék és óvatosság kérdése. de ugyancsak szabályismereti probléma is. Egy napja adtunk hírt még csak arról, hogy egy elsőbbségadási kötelezettségére nem figyelő autós miatt öten sérültek meg, közülük három kisgyermek, még tíz éven alullak. A gépkocsivezető mondta, hogy nem i* hajtott gyorsan. De három kisgyerek, közöttük a sajátja is, mégis csak szenvedő alanyai a történteknek, s az egy idős ember is, és még egy asszony. Persze hogy nem akarta ő mindezt. Ellenkezőjére senki sem gondolt egy pillanatra sem. Csakhogy ez mit sem változtat. • A szabályok ismeretének hiánya ugyanúgy bajt, tragédiát is okozhat, mint azok utasításainak, intelmeinek figyelmen kívül hagyása. Mégis ezek a — következményeik ellenére is — bocsánatosabb tévedések. Am hányszor lát az odafigyelő olyat, amire azt mondja: erre nincs bocsánat. Szinte úgy nincs, mint a tudatosan, elóre megfontolt szándékkal elkövetet bűncselekményekre. Hódmezővásárhelyen — alig egy hónapja — a lezárt vasúti sorompót áttörte egy Lada gépkocsi, az előle félreugró vasutas csak annyit látott, hogy rendszáma IK betűjellel kezdődik. A mármár odaérkező vonat fékei csikoroglak. A gépkocsivezető megállás nélkül hajtott tovább. (Kiléte azért nem maradt ismeretlen.) Vásárhely központja felöl érkezik egy 850-es, világos zöld színű FIAT kiskocsi és s strand előtti zebrán elüt egy gyalogost — az súlyosan megsérül —. majd megállás nélkül tovább hajt. Szeged felé. A mögötte haladó autós üldözőbe veszi, többször megelőzi, de nem tudja megállásra kényszeríteni. A rendszám alapján a rendőrség két órán belül őrizetbe veszj és le is tartóztatja a cserbenhagyót, már a lakásán, Kiskundorozsmán. Ittas volt (ö egyébként még ma is tölti büntetését.) Egy Trabant az ópusztaszeri úton a járművezető ittassága fniatt áttér a bal oldalba, elüt egy kerékpárost súlyos sérülést okoz neki. A vezető, talán azért, mert ittas és fél a büntetés e súlyosbító körülményétől, tovább hajt, majd 800 méterrel arrébb egy kanyarban felborul és utasa életét veszti. De lehet-e véletlenül Inni és utána kocsiba ülni? Lehet-e véletlenül ráhajtani a gyalogátkelőre. amikor ott emberek haladnak csoportban, vagy akár egyedül is? Lehet-e felelőtlenül reszkírvállalás nélkül gázt adni a jelző lámpa sárga fényére és gyorsítva suhanni át a piros jelzéskor, amikor már ellenkező irányban indul a forgalom? n Vannak természetesen ismereti hiányosságaink. Mindenkinek, még a szabályokkal gyakorta foglalkozóknak is. De oly nyilvánvaló tilalmakat. mint a tilos fényjelzés, vagv az alkoholfogyasztás. senki sem léphet, át büntetlenül. S n« i« izdIIFSsen. Zrínyi Péter *