Délmagyarország, 1982. június (72. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-24 / 146. szám

S Z E G P 72. évfolyam 146. szám 1982. június 24., csütörtök Ara: 1,40 forint Ülés! iarieit a Magyar Szocialista Mimkáspárl Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Kczponti Bizottsága 1982. június 23-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Közponli Bizottság megvitatta és elfogadta az idő­szerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatói, továbbá a népgazdaság fejlődésének ez cvi tapasztalatairól és kül­gazdasági kapcsolataink alakulásáról, fejlesztésének felada­tairól készített előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Új kenyérgyár Budapesten Megkezdődött az üzemi próba a jelenleg legnagyobb budapesti, angyalföldi úi ke­nyérgyárban A négy üzem­sor közül egy már működik a Váci úti Észak-pesti Ke­nyérgyárban. Sajnos, elhúzódott a beru­házás, de remélhető, hogy július közepén már teljes ka-: pacitással dplgozhat az üzem. (MTI) Megelőzés, vagyonbiztonság A társadalmi tulajdon védelme a szállításoknál A termelési célkitűzések megvalósítása, párosuljon ha­tékony és jó minőségű mun­kával, önmagában kevés a gazdasági fejlődéshez. Gaz­daságpolitikai törekvéseink valóraváltásának alapvető feltétele közös vagyonunk, a társadalmi tulajdon védelme. Ez természetesen politikai kérdés is, hiszen a vissza­élések, a tetemes károkat előidéző hanyagság és gon­datlanság társadalmunk alapját veszélyeztetik. Jelen gazdasági helyzetünkben kü­lönös fontosságú, hogy óv­juk meglevő értékeinket — többek között erre figyel­meztetett közelmúltban tar­tott ülésén a Miniszterta­nács. a társadalmi tulajdon védelmét vizsgálva. A megelőzés, a vagyon­biztonság fokozása a népgaz­daság egyetlen ágazatában sem nélkülözhető. Főként nem az eszközigényes, ko­moly értékekkel dolgozó közlekedési és postaügyi ágazatban. Vagyis o vasúti és a közúti szállításban, va­lamint a hírközlésben. Bősé­gesen adódnak gondok mindhárom területen. A gondatlanságból eredő mu­lasztások és a szándékos' bűncselekmények évről évre több millió forint kárt okoz­nak a népgazdaságnak. Annak ellenére, hogy a vállalatok gazdasági vezetői a bűnül­döző szervek hatékony tá­mogatását élvezve mind na­gyobb figyelmet fordítanak a közös vagyon védelmére. A jelenlegi helyzet és a javításához szükséges felada­tok megvitatására gyűltek egybe tegnap, szerdán dél­előtt a MÁV Szegedi Igaz­gatóságán a KPM • tárcához tartozó vállalatok képviselői. Tekintve, hogy a vasúti és a postaigazgatóság működési területe három megyét ölel fel, a tanácskozásra nem­csak Csongrád, hanem Bács­Kiskun és Békés megyéből is eljöttek a vagyonbizton­ságért felelő szakemberek és a megyei rendőr-főkapi­tányságok képviselői. A megbeszélésre készített írásos beszámolót, a Csong­rád megyei Rendőr-főkapi­tányság elemzését a társa­dalmi tulajdon védelmének a KPM tárcához tartozó vál­lalatoknál tapasztalt ered­ményeiről, gondjairól, a bűn­cselekmények alakulásáról már előzőleg kézhez kapták a meghívottak. Az összejö­vetel így alkalmat adott a személyes tapasztalatok, a napi munkában észlelt prob­lémák megvitatására, örven­detesen sokan éltek az al­kalommal, mondták el ja­vaslataikat és az eredmé­nyes megelőzéssel kapcsola­tos aggodalmaikat. Hasonló összejövetelt többször is tare tottak már a MÁV Szegedi Igazgatóságán. Ám talán so­ha nem fogalmazták meg oly egyértelműen mint most: a közösség vagyonára első­sorban azoknak kell vigyáz­niok, akiknek az, munkájuk folytán, a gondjaira van bízva. Vagyis: a társadalmi tulajdont óvni alapvetően nem a bünüldözőő szervek kötelessége, nem a rendőr- | ság dolga, hanem mindany­nyiónk, főként a különböző beosztású és rangú munka­helyi vezetők s a dolgozók feladata. Hogy ennek jelen­tőségét kellőképpen átérez­zék az emberek, erősödnie kell a tulajdonosi szemlé­letnek, mely ma még sokak előtt annyit tesz: ami közös, az a mienk, következésképp az enyém is, tehát elveszem. Legalábbis, akik — például a vasútnál — fosztogatják a vagonokat, hazaviszik — például a Volántól — a gáz­olajat, feltehetően így gon­dolkodnak. Amíg a párt- és tö'megszervezetek agitációja nem hoz kellő eredményt, addig a belső ellenőrzés ja­vítására, a jogi szankciók érvényesítésére kell külö­nös gondot fordítani. Hol, milyen eszközökkel lehetne eredményt elérni — erről többen is elmondták véleményüket. Dr. Vineze Zoltán ezredes, a Csongrád megyei Rendör-főkapitány­ság helyettes vezetője — csatlakozva az egyik hozzá­szóló gondolatához — azt hangsúlyozta, hogy annál a vállalatnál, amelynél rend van, fegyelmezett, tervsze­rűen ellenőrzött a munka, ott kevesebb a hanyagságra, bűncselekményre lehetőséget adó alkalom. Következéskép­pen biztosított a társadalmi tulajdon védelme. Dr. Kiss László őrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság vasúti, szállítási és hírközlési ve­zetője elmondta, hogy noha 1981-ben csökkent az előző évhez képest a társadalmi tulajdont megkárosító bűn­cselekmények száma, koránt­sem lehetünk elégedettek A kárérték ugyanis jelentő sen nőtt. ö is a megelőzés fontosságára hívta fél a fi­gyelmet, csakúgy, mint Me­gyik Ferenc, a MÁV Szegedi Igazgatóságának helyettes vezetője, az igazgatóság tár­sadalmi tulajdonvédelmi ta­nácsának elnöke. L. Zs. Manilában Losonczi Pál megbeszélései A Fülöp-szigeteken hiva­talos baráti látogatáson tar­tózkodó Losonczi Pál szerdai programja a Nayong Filipino elnevezésű skanzen község meglátogatásával kezdődött. Á ' nemzetközi repülőtér kö­zelében fekvő község né­pességét úgy alakították ki, hogy képviselve legyen . az ötvenmillió lakosú szigetor­szág több nemzetisége, né­pe, népcsoportja. Az Elnöki Tanács elnökének bemutat­ták, hogyan élnek a Fülöp­szigetek falvainak lakosai. Innen a manilai Ayala mú­zeumba vezetett a magyar államfő útja. A magyar ál­lamfő Nagy-Manila polgár­mestere. Imelda Marcos va­csoravendége volt. A nap folyamán Losonczi Pál tiszr teleiére Cesar Virata kor­mányfő adott ebédet a mi­niszterelnökségen. Mindkét alkalommal pohárköszöntők hangzottak el, amelyekben a vendég, s a vendéglátók utal­tak hazánk és a Fülöp-szi­getek máris jó, gazdaságilag Ígéretes kapcsolataira. Szerdán az Elnöki Tanács elnöke folytatta ismerkedé­sét a délkelet-ázsiai ország történelmével, szokásaival, népművészetével, kultúrá­jával. Szerdán Melega Tibor kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes Roberto Ongpin kül­kereskedelmi és iparügyi mi­niszterrel folytatott tanács­kozásain áttekintette partne­rével n jelenleg viszonylag alacsony kereskedelmi forga­lom bővítésének konkrét for­máit. Egyetértettek abban, hogy a fe'ek tájékoztatják egymást fejlesztési-vásárlási elképzeléseikről, élénkítik a vállalatok közötti kapcsola­tokat, s keretmegállapodásra törekszenek. Meghatározták — még nem véglegesen — azoknak az áruknak a körét is, amelyeket hazánk, illetve a Fülöp-szigetek szállíthatna egymásnak. Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke Gre­goria Cendana miniszterrel, a vendéglátó ország tájékozta­tási hivatalának elnökével találkozott. flmi van, és ami hiányzik Megbeszélés a szerelőiparról Immár tizedszerre ülik ipar jobban tudja szolgálni körbe az asztalt a szakem- az építő vállalatokat. Lénye­berek, hogy megvitassák, gében arról volt szó, hogy mit kell és mit lehet tenni miként lehet koordinálni a azért, hogy szak- és szerelő- fejlesztési elképzeléseket. A rendezvény házigazdái. az Építőipari Tudományos Egyesület Csongrád megyei csoportjának épületgépész szakosztálya és a DÉLÉP. Az értekezleten az összes a me­gyében dolgozó építőipari vállalat részt vett. Ott vol­tak a DÉLTERV, a CSOMI­TERV. és a Szegedi városi Beruházási Vállalat munka­társai is. Vitaindítót Vad János, a DÉLÉP műszaki üzemigaz­gaíó-helyettese tartott. Több mint egy évtizede, hogy gyö­keresen átalakítottuk a7 épí­tőipari technológiát. Ma már nem a kőműveseké, hanem szakiparosoké a főszerep — mondotta. Ismeretes, hogy a beruhá­zások ügyében elég rosszul állunk. Nincs elég pénzünk. Ám az épitővállalatoknak meg kell élni. A DÉLÉP több kórházat és egészségügy; in­tézményt épít a közeljövő­ben Algériában. Ez sok új feladatot, az eddigieknél na­gyobb leckét jelent. de a vállalat vezetői úgy gondol­ják, hogy meg tudnak felel­ni ^ magasabb követelmé­nyeknek is. Ez főkénp a sze­relőiparban dolgozókon mú­lik. Honi tapasztalatok már vannak. Külföldiek még nincsenek. A7 élesedő gazda­sági verseny azonban min­denkit • sikeres vizsgára kényszerít. A DÉLÉP-et is. Ennek a vizsgának a sikeré­hez járult hozzá a tegnapi tanácskozás is. :1 berendezés Somogyi Kápolyné felváltaié Negyven fokra is emelkedhet nyáron a hőmérséklet a Szegedi Textilművek fonó II. üzemrészében. Itt lánvok és asszonyok 8 órán át dolgoznak a párás hőségben. Kezdet­től/fogva működik egy hűtő. párásító klímaberendezés az üzemben, ez azonban elavult hűtése nem megfelelő La­katosok. csőszerelők, hegesztők — valamennyien a evár dolgozói ->- nagy munkába fogtak, hogv a fonónök hely­zetén iavítsanak. öt nagy teljesítményű. NDK-gvártmánvú hűtőberendezéshez építik az alapozást, a csőrendszert.»s ha maid az új gépeket beállítják, lényegesen kellemesebb lesz e munkahely hőmérséklete. Száz év Kner Izidor száz esztendő­vel ezelőtt nyomdát alapított Gyomán. Nevét ma az ország második legnagyobb. Békés megve hat nyomdaüzemét magában foglaló Kner Nyom­da viseli, méltó folytatója­ként a magvar könyvnyomta­tás és tipográfia, a könyv­művészet megújításának, ha­gyományainak. A centenárium alkalmából a Magyar Tudományos Aka­démia nyelv- és irodalomtu­dományi osztálya, az MTESZ Papír- és Nyomdaipari Mű­szaki Egyesülete a nvomdá7 val közösen emlékbizottsá­got alakított, amelv ze-rlán sajtótájékoztatót tartott a Kossuth téri technika házá­ban. Tolnai Gábor az em'ékbi­zöttsáe elnöke ismertette a centenáriumi ünnepségsoro­zat gazdag programját > VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents