Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-12 / 109. szám
21 Szerda, 1982. május 12. 5 Konferencia Az Eötvös Loránd Tudományegyetem rendezésében kedden Siófokon megkezdődött « VIII. európai határfelületi kémiai konferencia. Az ötnapos tanácskozáson 15 ország mintegy 120 kutatója vesz részt. A konferencián számos olyan elméleti kérdést vitatnak meg. amely az olajbányászati, vegyipari, mezőgazdasági és környezetvédelmi feladatok megoldásához kapcsolódik. Goethe-szobor A német költőfejedelemnek, Johann Wolfgang Goethének állítanak szobrot az ország egyik legnépesebb német nemzetiségű településén, a Baranya megyei Bolyban. Halálának 150. évfordulójára az idén emlékezünk. szobra megalkotásának is ez adta az időszerűségét. A bolyi emlékmű egyszersmind a német nemzetiségű lakosság kulturális hagyományainak ápolását szolgálja, akárcsak a közeli Somberek községben 1979ben felavatott Heine-szobor. A Baranya megyei tanács egy bolyi származású művészt, Trischler Ferencet bízott. meg a feladattal: formálja meg szülőfaluja számára a német költőóriás szobrát. A mű az út általános iskola elé kerül: az oktatási intézmény a terv szerint Goejjhe nevét veszi majd fel. A mobil art mestere Kiállítási napló Szegeden, a Horváth Mihály utcai Képtárban különös és érdekes tárlat nyílt, mely modern hatású festményeken kívül, fénylő, elektromos szerkezetű mobilokat mutat be. E kinetikusművészet körébe sorolható alkotások rangos mestere, Szegedi Dobó Illés, helyi születésű, Budapesten élő művész, akinek közel félszázados — nemzetközi sikerekben gazdag — pályájáról lapunk hasábjain pár évvel ezelőtt már hírt adtunk. A nálunk először szereplő, így nóvumot jelentő, változatos megoldású, szellemes szerkezetek között, itt láthatjuk azt a két megcsodálni való alumíniummobilt, melyek 1978 79-ben, a lengyelországi Koninban megrendezett nemzetközi Alumínium Biennálé kitüntetését, illetve nagydíját nyerték el. Nem kevésbé figyelemre méltóak azok a Kék-mobi. lok, melyek az idén készültek el, és most Szegeden kerültek elsőként bemutatásra. A hatvanas évtizedben konstruált bronzmobdlokat, a hetven-nyolcvanas években felváltották a tükörrel, üveggel szerkesztett alumíniumművek. E kinetikus alkotások lényege a mozgás és a fény. Orvosi vélemények sze. rint a mobilok megtervezett, szabályozott mozgás-, fényés színvariációi megnyugtatják a7 idegeket, segítenek Ezétoszlatni, feloldani a nyomasztó lelki-hangulati árnyékoltságokat. Sajátos, mechanikus ritmusukkal változatosságot tudnak vinni a házgyári lakótelepek sivár épületegyüttesei közé. Tekintve, hogy városunkban ez az első olyan kiállítás. melyen mobilokat láthatunk. érdeklődéssel tölthet el Szegedi Dobó Illés ide vágó véleménye és törekvése, melyet röviden így foglalt össze: „A rohanó, állandóan újat hozó mai világban az emberek millióit egy nap alatt annyi im~ pulzus — lelkesítő és letargiát szülő — impresszió éri. mint a régi kornak emberét egy életen át. Ezzel magyarázható a féyiplasztikai müvek, továbbá a mozgó, világító mechanikai képzőművészeti alkotások előretörése szerte a világon. A mai korról, a kornak megfelelő formanyelven kívánom tolmácsolni gondolataimat és érzéseimet. Az eletkromosság és a mechanika gyermekkorom óta foglalkoztat. Schöffer Miklós inspirációjára kezdtem érdeklődni a kinetikus művészet iránt, természetesen más utakon járva, más célokkal és szerkezeti megoldásokkal, eltérő technikával dolgozom." „A festészetben, is új utakat kerestem — vallja a mester —, az anyaggal való viaskodás során jutottam el — a tápéi benyomások alapján — a gyékényhatású festményekhez. Ezzel a technikával készült képeimet a külAz ének szelleme Kodály Zoltán, akinek tentenáriumát az idén ünrepeljük, azt írta egyhelyütt: „Mechanizálódó ko3 unk olyan módon halad, i melynek végén az ember yéppé válik. Ettől csak az • nek szelleme véd meg." J z a gondolat motoszkált a i ijemben, miközben hétfőn i ste a Tisza-szálló koncertt nmében a szegedi Juhász «lyula Tanárképző Főiskola 7. számú gyakorló általános i ••kólájának immár hagyo) .áwyos, évi hangversenyét 1 allgattam. Tudvalévő, hogy f'zegeden két iskolában fo1 /ik ének-zenei tagozatos lépzés, ezek közül egyik a lanárképző gyakorló iskolája. Illik tehát, hogy e munka eredménye eljusson a falakon kívülre is, megismertesse e kollektív tevékenység eredményeivel a város érdeklődő közönségét is. A mostani koncertnek két szempontból is különös jelentősége volt. Egyrészt ebben az évben Kodály Zoltán születésének 100. évfordulóját ünnepelve az ének-zene oktatás az érdeklődés homlokterébe került Másodsorban, hogy a gyakorló iskola ének-zenei oktatásának megteremtője, • motorja és a Bartók Gyermekkórus vezetője, Erdős János tanár úr 25 éve vezeti az együttest. A program méltó volt a kettős ünnephez. Az énekzene tagozat alsó osztályaiból szerveződött Kodály gyermekkórus és a fölsősök Bartók gyermekkórusa mellett sikerrel szerepelt a nem tagozatosokból szerveződött Mozart -kórus, valamint a Bartók kórus egykori tagjaiból tíz éve alakult, s a Bartók Béla Művelődési Központ égisze alatt működő Ifjú Zenebarátok Kórusa. E tény két fontos jelenségre ls utal. Az egyik, hogy az iskolában odafigyelnek a nem tagozatos gyerekek zenei nevelésére is, a másik, hogy nem hagyják elkallódni az iskola kapuját elhagyó idősebbeket sem. Aki ott ült a széksorókban, az hallhatta, láthatta, hogy a közös éneklés milyen örömet tud szerezni a gyerekeknek, mennyire közösséggé képes kovácsolni egy-egy iskolai csoportot, milyen érzékenyen tudják közvetíteni mór ezek a gyerekek is az emberlét legszebb, legigazibb ' gondolatait és érzéseit. A Kodálymódszer sikerének diadala a főiskola gyakorló iskolájában folyó ének-zenei oktatás. Annak bizonyítéka, hogy a muzsika szeretete, ismerete és közös művelése gazdagabbá teszi mór a gyerekek életét is. Az összkar által előadott Kodálymű, a Berzsenyi versére komponált A magyarokhoz pedig a művész egyik kritikusának mondatát idézte: „Kodály hangja zenében Magyarország hangja". S még egy gondolat a nagy zeneköltőtől: „Mélyebb zenei műveltség csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja... Az emberi hang, a mindenkihez hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termőtalaja." Hátfőn este mintegy 200 gyerek hangja bizonyította, hogy jól előkészített a termőföld. T. L. földi kritika nemcsak egyéninek találta, hanem magyaros, népi eredetűnek is." Ha megtekintjük — a mobilokkal együtt kiállított — kis méretű, finom tónusokra épített képeit, azt tapasztaljuk, hogy e lírai hangvételű színkompozíciók a természet egy-egy tüneményes hangulatát sugallják. Szeged képzőművészetének meghatározásánál számon kell tartanunk azokat az alkotókat, akik helyben születtek vagy fiatalon itt dolgoztak, s innen indultak el pályájuk kiteljesedése felé. Példaként elég. ha közülük Csáky József, Buday György és Moholy-Nagy Lászlóra utalunk, akik külföldön letelepedve. s ott világhírű művészekké válva sem lettek hűtlenek ifjúságuk színteréhez, Szegedhez. A Budapesten élő helyi származású festők, szobrászok, grafikusok között is vannak, akik — mint most Szegedi Dobó Illés — alkotásaikat, a velük aratott nemzetközi sikerek után Tisza-parti városunkba is elhozták. E szép gesztusukban van valami a szülőhelyükről egykor elkerültek büszke-boldog beszámolójából, mely kölcsönösen jó érzést vált ki a hazalátogató művészekből és az alkotásaikban gyönyörködő tárlatlátogatókból. Reméljük, hogy a differenciáltan újszerű kifejezési formákkal konstruált — a változatosságot, az örök mozgást sugalló — kinetikus munkáit itt bemutató művésznek egykori pátriájában, a modern plasztikai kompozíciókat megérteni igyekvő, becsülni tudó táríatkedvelőink soraiban is sikere lesz. Ügy véljük, hogy Szegedi Dobó Illés, akit — a párizsi, római, hannoveri és más külföldi eredményes szereplései után — 1980-ban, a Poznanban rendezett nemzetközi plasztikai kiállításon, a „Mobil Art mestere" címmel tüntették kl, méltán számíthat a helyi közönség érdeklődésére is. A neves mester azt javasolta, hogy múzeumunkban hozzuk létre a Szegedről elszármazott művészek galériáját. Nyomatékul és kedvet keltően felajánlotta, hogy saját mobiljai közül, egy alkotását, valamint a vele régi barátságban álló Schöffer Miklósnak, a Párizsban élő világhírű konstruktőrnek — aki Szegeden járt egyetemre —. egy. az ő tulajdonában levő értékes művét a Móra Ferenc Múzeumnak adományozza. E pécsi példához hasonló nagyszerű terv mielőbbi megvalósítása szép feladatként áll előttünk. A „szegediség és európaiság" a művészetben -is kimutatható kontaktusát. a múzeumban mostanság kialakított remek Buday-terem is jól tükrözi, amely egy folyamat kezdete lehet. Szelesi Zoltán 1 mm KISZ-bizottság ölése A KISZ Szeged városi bizottsága, kedden a DÉLÉP központi épületében tartotta soros ülését. Megtárgyalták a testület, valamint munkabizottságai és apparátusa munkarendjének, munkastílusának továbbfejlesztéséről, s az idei év politikai képzési feladatairól szóló javaslatokat. Jelentés hangzott el az FMKT-szervezetek és a FAT helyzetéről. A Fiatal Mérnökök és Közgazdászok Tanácsa — Szegeden a városi KISZ-bizottság kezdeményezésére 1976-tól — hivatott keretet, lehetőséget adni a fiatal műszakiaknak, közgazdászoknak. hogy részt vehessenek a tudományos kutatási, műszaki-fejlesztési és termelési feladatok végrehajtásában. Feladatuk továbbá, hogy segítsék a7. ifjúsági termelési mozgalmak szervezését, az időszerű népgazdasági, munkahelyi, valamint politikai kérdések megvitatását. Az FMKT munkahelyi csoportjainak érdekvédelmi, érdekképviseleti feladatokat is el kell látniuk. A szegedi tapasztalatok szerint több helyen még alkalomszerűen szerveződnek, de akad ió néhány, amely a KISZszervezet segítségével eredményesen végzi munkáját. Például a MAV-nál. az ATIVIZIG-nél, a DÉLÉPnél, a Volánnál. A fiatal agrárszakemberek tanácsa rövidebb piúltra tekint vissza, a szervezetek feladatai hasonlóak az FMKT-éhoz. A testület a FAT-okkal kapcsolatban megállapította, a rendszertelen munkaidő-beosztás nehezíti a fiatalok találkozását. hiányzik a téeszek és vezetőik közötti jó kapcsolat, a KISZ-szervezetek segítsége sem kielégítő az FMKT és a FAT-munka segítése érdekében a KISZ Csongrád megyei bizottsága és az MTESZ Csongrád megyei elnöksége tavaly októberben kötött együttműködési megállapodást — e megállapodás máris, s a jövőben még inkább éreztetheti jótékony hatását. Az ülésen összegezték a közelmúltban lezajlott Forradalmi Ifjúsági Napok szegedi tapasztalatait is. Tanulmányi versenyek, pályázatok Az Országos Pedagógiai Intézet tájékoztatta a középiskolákat az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 1981/82. évi eredményeiről. Korábbi információink több szegedi diák sikeréről adtak hírt, most teljessé válik a kép. Megyénkben még a következő tanulók jutottak be a legjobb 10 közé. s élveznek az érettségin vizsgamentességet, jeles minősítéssel. Biológia szakosított tantervű osztályok versenyében 5 helyezett Blahó Gábor (Radnóti gimnázium, tanára Ésifc Zoltán. Szolnoky Jenőné), 8. helyezett Lödi Ágnes (Radnóti gimnázium, tanára Szolnoky Jenőné). Kémia általános tantervű osztályok versenyében 4. helyen végzett Fazekas Gábor (hódmezővásárhelyi Bethlen gimnázium, tanára Hoefecker Józsefnél. A szakosított orosz tantervű osztályok versenyében 10. helyen végzett Márki Aranka (Radnóti gimnázium, tanára Takács József). Közreadták a Magvar Mezőgazdasági Múzeum Hazánk mezőgazdasága diákszemmel című pályázatának eredményeit. A pályázatra 2 ezer 186 dolgozat érkezett, s a szegedi Radnóti gimnázium tanulói idén is szépen szerepeltek, ismét elnyerték a főigazgatói díjat. A meghirdetett 9 témakörben a következő radnótista tanulókat díjazták: I. díj: Szabó Emese. II. díj: Juhász Róbert. Kállai Róbert. Vastag Aladár, Monostori Tamás. Konti Gabriella, III. díj: Herke Edit. Turgonyi Éva, Budai Éva. Harmann Róbert. Dicséretben részesült Makula Éva. Kis Fekete Beáta, Völgyesi Erika. Bujdosó Ágnes. Tóth István. Timár Renáta. Bán Rita, Rigó Iván és Zsótér András. A szegedi szakközépiskolák tanulói közül ugyancsak szép számmal értek el helyezést az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen. Az Erdészeti szakközépiskolából a növénytermesztőállattenyésztő szakon Bük József a negyedik helyen, Ördögü Zoltán pedig az ötödik helyen végzett. (Mindkettő tanára Katona Jánosné és Nádaskay Gábor.) Az Építőipari szakközépiskolában a mélyépítési ágazaton szerepelt sikerrel két tanuló. Varga Tibor az I. helyet, Frankó Attila pedig a III. helyet szerezte meg. (Mindkét tanuló tanára Firbás Zoltán.) A Kőrösy közgazdasági szakközépiskola tanulói közül a kereskedelmi gazdaságtan tantárgyból Magda Irén a nyolcadik lett. (Tanára Király Leventéné.) A Rózsa Ferenc szakközépiskolából az autógépész szakterületen Mester Tibor a II. helyezést érte el. (Tanára Urbán Sándor.) Az Egészségügyi szakközépiskola szakmai versenyében Csonka Erika jutott a III. helyre. (Tanára dr. Gál Györgyné.) A Tisza-parti óvónői szakközépiskolából Szabó Mária a hatodik. Szegedi Erzsébet pedig a 9- lett. (Felkészítő tanáraik: dr. Hofszang Józsefné. Kovács Ivánné. Mihalik Hajnalka, Szabó András, Urbán Sándorné és Vargáné Tóth Gizella.) Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982, augusztus 9-től Bécsben rendezi meg a világűr kutatásával és békés célú felhasználásával foglalkozó, második nemzetközi konferenciát. Ebből az alkalomból a rendező bizottság a Magyar Tudományos Akadémiához intézett levelében 2 diák dolgozatának kiküldését tette lehetővé. A Hogyan alakíthatja az űrkutatás hazámat és a világot? című. az ENSZ valamennyi tagállamától kért 2—2 dolgozatot nemzetközi bizottság zsűrizi. A pályázatok elbírálása megtörtént. A Művelődési Minisztérium értesítése szerint a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára Révész Mihálynak, a Radnóti gimnázium tanulójának dolgozatát jutalomban részesítette, s azt angol nyelvre fordítva eljuttatta a nemzetközi bíráló bizottsághoz. ieefgi klubvezetők tanfolyama Oklevél és jutalom Az Állami Biztosító elismerő oklevélben és pénzjutalomban részesítette Hídvégi József hírlapárust, aki április 27-én a Keleti pályaudvaron egv utast — aki roszszul ugrott fel a már mozgó vonatra, s ígv a magas peron és a szerelvény közé esett — saját életének kockáztatásával mentett meg. A jutalmat Gerebenics Imre, áz Állami Biztosító vezérigazgatója kedden, tegnap adta át. Háromhetes bentlakásos tanfolyamot rendezett a Csongrád megyei Továbbképzési és Módszertani Intézet és a KISZ Csongrád megyei bizottsága a megye ifjúsági klubvezetőinek az újszegedi KISZ-iskolában. A május 3-tól 21-ig tartó kurzus célja. hogv a klubok vezetői olyan elméleti és gyakorlati ismereteket kapjanak. amelyek képessé teszik őket arra, hogv az ifjúsági klubok életében tapasztalható gondokat, hiányosságokat minél könnyebben fölismerjék. megszüntessék és így jobb közösségeket alakítsanak ki. Előadások, önismereti és „vezetői helyzetpróba"-játékok. filmvetítések, klublátogatások szerepelnek a programban, s feltűnő, mennyire átfogó igénnyel kívánnak hozzájárulni a tanfolyamot rendező szervek Csongrád megye klubmozgalmának jobb színvonalához. A Budapestti Műszaki Egyetem filozófia tanszékének oktatója például a szocialista társadalom szerkezetéről, az életmód és a művelődés összefüggéseiről tartott előadást. de hallhatnak a résztvevők művelődéspolitikánk aktuális kérdéseiről, az audiovizuális eszközök szerepéről. a lélektan köréből a motivációról és az ifjúság életkori sajátosságairól. a beszédkészségről, az esztétikai nevelés módszereiről, ifjúságpolitikai kérdésekről és egészen gyakorlati, hétköznapi teendőkről (például a programtervezésről) is. Az MSZMP megyei bizottságának és oktatási igazgatóságának, továbbá a Népművelési Intézetnek munkatársai, tudományos kutatók. népművelők, szociográfusok és újságírók tartanak előadásokat s a gyakorlati képzést segítendő, a hallgatók ellátogatnak a balóstvai és a hódmezővásárhelyi ifjúsági klubba, s egésznapos kirándulást is tesznek a megyében. Á klubvezetőket tehát tartalmas elfoglaltságok várják háromhéten át Szegeden. S mivel mindez érdekükben, sőt voltaképpen a klubokba járókért, történik, remélhetjük. hogv a komoly apparátussal megszervezett, komplex ismereteket nyújtó tanfolyam haszna rövidesen tapasztalható lesz. — Csongrád megye minél több klubjában. Újabb bútorok Üjabb bútorcsaláddal bővítette az elemes bútorok választékát a Győri Cardo Bútorgyár: most kezdték meg a tavalyi BNV-n bemutatott Anitra fantázianevű szekrénysor gyártását. Az elegáns megjelenésű, színezett, pácolt bútor — amelyhez akasztós szekrény és üvegajtós könyvszekrény tartozik — a gyár tervezőinek munkáját dicséri. Figyelembe véve a házgyári lakások méreteit, s ugyanakkor gondolva a magánerőből épülő lakásokra is, a szekrényt alacsonyabb és középmagas kivitel benállítják élő.