Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-12 / 109. szám

19 Szerda, 1982. május 12. Szegedi akadémikusok A Magyar Tudománvos Akadémia az elmúlt hét péntekén befejeződött 142. közgyűlése zárt ülésen döntött az akadémiai tagságokról. Titkos szavazással választották meg a legmagasabb tudományos fórum harminchét rendes tagiát. valamint a tudománvok doktorai közül a harmincnégv új levelező tagot. Közöttük három szegedi tudós is elnyerte ezt az elismerést. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagia lett Alföldi Lajos az MTA Szegedi Biológiai Központiának főigazgatója. Keszthelyi Laios. az MTA Szegedi Biológiai Közoontia Biofizikai Intézetének igazgatója és Solymosi Frigyes, az MTA reakciókinetikai kutatócsoportiának vezetője. Alföldi Lajos Keszthelyi Lajos Az elmúlt évtizedeket világszerte a biológia forradalmának korszakaként jegyzik. Olyan új kutatási irányok, módszerek, vizsgálati lehetőségek fejlődtek ki, melyek alapjaiban megváltoztatták a kutatás struktúráját. Több mint tíz esztendeje kezdődött el a munka a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjában, s falai között az elmúlt évtizedben nemzetközileg is számontartott tudományos eredmények születtek. A hazai biológiai kutatás műhelyének főigazgatója Alföldi Lajos. Miskolcon született, 1927ben. A debreceni református kollégiumban érettségizett, majd orvosi tanulmányait Szegeden végezve 1951-ben kapott diplomát. Már hallgatóként tudományos munkát végzett Ivánovics György akadémikus mellett. Két évtizedet töltött el a SZOTE Mikrobiológiai Intézetében, 1971-ben a szerveződő Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének igazgatója, majd a központ főigazgatója lett. Szűkebb szakterülete a mikrobiális genetika, doktori fokozatát 1972ben szerezte meg. Ivánovics György munkatársaként első tudományos sikerét — melyre Akadémiai-díjat kapott — a B 12 vitamin mikrobiológiai értékmeghatározásával érte el. Ezután kezdett fág-kutatásokkal foglalkozni, melynek egyik eredménye a megacin felfedezése. A molekuláris genetika felé vezette a párizsi Pasteur Intézetben töltött ösztöndíjas tevékenysége, s mind többet foglalkozott örökléstani kérdésekkel, elsősorban baktériumgenetikával. Üjabb tanulmányútján bekapcsolódott a bakteriális RNS-szintézis szabályozásának vizsgálatába, és részt vett a rel-A gén létezésének bizonyításában, genetikai térképezésében. A sejten belüli mechanizmusok szabályozása azóta is tudományos kutatásainak legfontosabb területe. Alföldi Lajos tudományos munkájának jellemzője, hogy az orvosi mikrobiológiai kutatásból kiindulva a molekuláris genetika korszerű irányait vette célba és több területen eredeti felfedezéseket tett. Jórészt neki köszönhető, hogy a protoplasztok mikrobiológiai, genetikai és növénygenetikai kutatásával az intézet nemzetközi hírnévre tett szert, s az ő irányítása alatt született meg a világon ötödikként a szegedi intézetben az első génszintézis. Kiváló tudományszervező, több , nemzetközi szervezet tagja, a hazai genetikai kutatások irányítója. Az MTA Szegedi Biológiai Központjának e városban dolgozó intézetei egységes szemlélettel közelednek a tudományos kutatórpunkához. Feladatuk olyan előremutató, általános biológiai törvényszerűségek feltárása, olyan alapkutatások végzése, melyek belátható időn belül hatással lehetnek a gyakorlati életre. A négy intézet nem négy elkülönült szomszédvár, hanem együttgondolkodó, együtt dolgozó, azonos szemléletű kollektíva. A biofizikai intézetnek vezetője Keszthelyi Lajos, akinek szűkebb szakterülete a magfizika és a nukleáris módszerek alkalmazása. Kaposvárott született 1927ben. Nagydoktori fokozatát 1962-ben szerezte meg, akadémiai levelező taggá választásának indoklásából kitűnik, hogy az atommagfizikában és a nukleáris módszerek alkalmazásaiban hazánkban és külföldön egyaránt elismert új, tudományos, instrumentális fejlesztési eredményeket ért el, továbbá kiemelkedő tudományszervezői, tudományosközéleti és oktatási tevékenységet fejt ki. Kiemelkedő egyénisége annak a fizikusgenerációnak, amelyik a felszabadulást követően rohamos fejlődésnek indult magfizikai kutatásokban döntő szerepet játszott. Tudományos tevékenysége mintegy három évtizedre nyúlik vissza. Főbb eredményei: az első szcintillációs .számlálóberendezések hazai megtelepítése; a Mössbauer spektromentria meghonosítása és közreműködés ipari jellegű berendezések létrehozásában; a szögkorrelációs, a csatornaeffektus és a PIXE mérőberendezések kifejlesztése. Nevéhez fűződik a gyorsító melletti magfizikai kutatások megkezdése, egy általa kidolgozott új módszerrel számos atommag gerjesztett állapotának mágneses nyomatékát határozták meg. Nemzetközileg is kiemelkedőek az ötvözetek fázisátalakítása, a „thermal spike" alatt bekövetkező fázisátalakulás észlelése, a szilíciumban ionbombázásra létrejövő hibahely-koncentráció meghatározása terén végzett kutatásai. Biofizikai vizsgálatai során kidolgozta a „PIXE-related to protein" módszert, továbbá az általa kifejlesztett elektromos orientációs eljárással sikerült tanulmányoznia a töltött részecskék mozgását membránokhoz kötött fehérjék belsejében. Solymosi Frigyes Napjaink világot átfogó gondja többek között a levegőszennyeződés folyamata. Ennek földerítése, csökkentése és a visszaszorítás módszereinek kidolgozása a nemzetközi tudományos világ egyik központi kérdése. Ebbe a tevékenységbe kapcsolódott be az MTA Szegeden működő Reakciókinetikai Kutatócsoportja, Solymosi Frigyes címzetes egyetemi tanár vezetésével. Solymosi Frigyes 1931-ben Kisteleken született. Szegeden szerzett egyetemi diplomát 1955-ben, 1967-ben védte meg nagydoktori diszszertációját, a JATE címzetes egyetemi tanára. Szabó Zoltán akadémikus mellett kapcsolódott be a mintegy negyedszázada megindult szilárdtestek kémiáját vizsgáló kutatásokba. Önálló kutatási szakterülete a fizikai kémia és a reakciókinetika. Kezdetben a szilárdtestek felületén a gázok hatására lejátszódó reakciók elemzésével foglalkozott, s ezeit alapkutatásai hozzájárultak a nemzetközi élvonal eredményeihez. Űjabban olyan, hazánkban és nemzetközileg is fontos és a gyakorlat szépiára nélkülözhetetlen kutatásokkal foglalkozik, mint a NO és a CO levegőszenynyezésben játszott szerepe. Tevékenysége tulajdonképpen alapk'utatás-jellegű, mégsem nélkülözi a gyakorlatba való bevezetés lehetőségét. Kezdeményezésére a Szovjet Tudományos Akadémia és a szocialista országok akadémiái közös tematikát dolgoztak ki e téma vizsgálatára. De kapcsolatuk van a Csongrád megyei Dél-Alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalattal, akikkel együttműködve a háztartási gáz méregtelenítését, a metán- és benzinbontó katalizátorok vizsgálatát végzik, valamint a vascsövek . polietilénre való cseréjére folytatnak kísérleteket. Solymosi Frigyes javaslatára munkacsoport alakult a szocialista országok tudósaiból, akik a Szilárdtestkémiai Munkacsoportjának tagjaiként a környezetvédelmi szempontból végzett katalitikus gáztisztító eljárások vizsgálatára vállalkoztak. Solymosi Frigyesnek igen széles körű, kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak. Több alkalommal volt vendégkutató a vdág vezető egyetemein, kutatóintézeteiben. Nemzetközi elismerését példázza sok külföldi meghívás, előadásai, szaklapokban megjelent cikkei. Tagja több hazai és nemzetközi akadémiai bizottságnak, több tudományos elismerés, díj birtokosa. Eletünk a tanulók szemével A pártoktatás tapasztalataiból Közeledik a tanév vége. Az iskolák összegeznek, értékelik a tanulók eredményeit. A pártoktatásban is summázzák a tapasztalatokat. Szegeden mérlegelik annak a 14 ezer párttag, illetve pártonkívüli hallgatónak az érdeklődését, aktivitását, vélerpényét, akik az 1981/82es oktatási évben különböző szintű és témájú politikai tanfolyamokon képezték magukat. A városi pártbizottságon figyelemre méltó tapasztalatok gyűltek össze. Megállapítható, hogy a hallgatók szökatlahul nagy figyelmet fordítottak a gazdaságpolitikai kérdésekre. Ez tulajdonképpen nem meglepő. Legtöbben tudják, mert megértették, hogy a bonyolultabbá vált belső és külső feltételek kedvezőtlen hatása mellett az életszínvonal megőrzése komoly feladat. Élénk vita jellemezte gazdasági életünk új jelenségeinek, összefüggéseinek tárgyalását. Többek szerint a szabályzók túl gyorsan változnak, a dolgozók nehezen igazodnak el közöttük, nem látják szerepüket, hatásukat. Még sokan nem értik az új I vállalkozási formák beépüI lését a szocialista gazdálkoI dásba. Ügy yélik, hogy még a jó bérszínvonallal rendelkező vállalatok, szövetkezetek sem lesznek versenyképesek velük. Az ipari üzemek tanfolyamain élénk vitát váltott ki a KGST-n belüli együttműködés. Több ipari példát mondtak a hallgatók a szerződéses fegyelem hiányosságaira és az ezekből adódó nehézségekre. Megítélésünk szerint a szocialista építés tanulságainak nyílt, őszinte elemzése, megvitatása erősítette a bizalmat a párt politikája iránt. Az eszmecserék során sokan foglalkoztak a pályakezdő fiatalok, a friss diplomások helyzetével, lehetőségeivel. Nehéznek tartják a családalapítást, kedvezőtlennek a kezdő értelmiségiek anyagi megbecsülését. Sok esetben meghatározónak tartják a fiatalok ' fejlődése, közérzete szempontjából a képzettség és a kapott feladat közötti ellentmondást. A tanulság: jobban kell gazdálkodni az ifjúság felkészültségével, aktivitásával, tenniakarásával. A hallgatók általában megértették és elfogadták, hogy a nemzeti egységet minden nemzedékkel újra meg kell teremteni, ami folyamatos munkát kíván az állami, a társadalmi és a pártszervektől egyaránt. A szocialista demokrácia kibontakozása ellenére, helyenként formálisnak tartják a jogok gyakorlását, a dolgozók részvételét a döntések előkészítésében. Esetenként hiányolják a fórumok tartalmas működtetését. A párt szövetségi politikáját alapvetően helyeslik. Üzemi tanfolyamokon sok bírálat érte a káder- és személyzeti munkát. Felvetik a gyenge vezetők lecserélésének fontosságát, mert a munkahelyi légkör alakulásában a vezetőknek döntő szerepük van. Értelmiségi hallgatók igénylik az emberi viszonyokat érintő törvények, több rétegre vonatkozó központi bizottsági határozatok előzetes széles körű társadalmi vitáját. Nyilvánvaló lett a vitákban, hogy nagyon megnőttek a párttagokkal szembeni elvárások a munkában, a közéletiségben egyaránt. Egyes párttagok őszinteségét, szerénységét, önzetlenségét és példamutatását nem tartják megfelelőnek. Többen szót emeltek a még gyakori bürokráciával, korrupcióval, nemtörődömséggel szemben. A nemzetközi politikai kérdések tárgyalásakor az USA agresszív politikája állt az érdeklődés középpontjában. A résztvevők pozitívan ítélik meg a Szovjetunió békekezdeményezéseit. A háború és a béke kérdéseiről, a béke megőrzésének fontosságáról az idősebbek sokkal érzékenyebben, felelősségteljesebben nyilatkoznak. A munkásmozgalom témájánál bírálatként hangzott el, hogy a tananyag száraz, nem rendezett és sok az évszám. A szocialista kultúra és ideológia kérdései című anyagról az a vélemény, hogy elvont, terjengős, hiányoznak a példák, sok az idegen szó. Nyelvezete és szerkesztése sem felel meg a tömegtanfolyamokon részt vevők felkészültségének. Az oktatási bizottság szakcsoportjai közvetlenül segítették az irányító, ellenőrző munkát. Tevékenységük felkészültebb, tartalmasabb, s elismerést érdemel. A propagandisták önzetlenül látták el feladatukat. Az Elméleti Konferenciák, a Politikai Vitakörök és a Politikái Akadémiák sikeréhez nagyban hozzájárultak a JATE Marxizmus—Leninizmus Tanszékének oktatói, akik szívesen és önzetlenül vállalták az előadások megtartását. Társadalmi munkájuk, a világnézeti nevelésben való aktív részvételük elismerésre méltó. Borok bajnoksága Eredményt hirdettek Tegnap hirdettek eredményt a megyei borok és üdítő italok versenyében Szegeden, az MTESZ székházában. Dr. Tóth Mihály megyei főkertész ismertette a tájegység bortermelésének eredményeit és gondjait. Összességében javult menynyiségben is, minőségben is a bortermelés színvonala. Bár nem túl magas ,— a korábbi évek átlagához viszonyítva mégis eredményesnek tekinthető, hogy 1981-ben 40 mázsa fölött volt a hektáronkénti termésátlag. Az eredmény annál értékesebb, mivel fakadás után jelentős fagykár érte az ültetvényeket. Különösen a korszerűbb művelési módoknál lehetett megfigyelni a nagyobb átlagokat. A szakértők közül is attól tartottak néhányan, hogy a nagyüzemi művelési módra áttérés után romlik a borszőlő minősége. Valamivel valóban csökkent a cukorfok a hagyományos fejműveléshe?. képest, de ez elhanyagolható. A tájegység alkalmas jobb minőségű borszőlőfajták termesztésére is. Ilyen, sokat ígérő, terjedőben levő fajták a különböző rizlingek: a rajnai rizling vagy a rizlingszilváni. Váltás mutatkozik a vörösbor-szőlőknél: a kadarka a nagyüzemi műveléssel kisebb eredményre képes, viszont új, kitűnő minőségű vörösbor-szőlők terjednek el helyette: a kékfrankos és a Cábernet. Csongrád és Mórahalom körzetében jelöltek ki vörös bort termő területeket. A borfeldolgozás 85—90 százalékát a Dél-alföldi Pincegazdaság végzi a megyében: A szakvállalaton kívül borászkodik még a pusztamérgesi Rizling, a hódmezővásárhelyi Rákóczi. a csongrádi-bokrosi Kossuth Tsz, a mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet. a Szegedi és a Felgyői Állami Gazdaság, és néhány kisebb borfeldolgozó is működik. Természetesen a kistermelők is dolgoznak föl bort. Április végén, a pusztamérgesi művelődési otthonban rendezték meg a megyei borversenyt, amelynek eredményét most kihirdette a megyei főkertész. Szilágyi Ernő, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésÜgyi osztályának vezetője pedig a díjakat és okleveleket adta át. A Dél-alföldi Pincegazdaság 12 arany-, 10 ezüst- és 8 bronzérmet nyert boraival, 1 arany- és 8 ezüstérmet üdítő italaival. A pusztamérges! Rizling Tsz 2 arany-, 4 ezüst- és 1 bronzérmet kapott. A Szegedi Állami Gazdaság 2 arany- és 2 ezüstérmet, a csongrádbokrosi Kossuth Tsz 3 ezüst- és 1 bronzérmet. a hódmezővásárhelyi Rákóczi Tsz 1 ezüst- és 4 bronzérmet, üdítő italára szintén egy bronzérmet nyert. Aranyérmes lett a mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet üdítő itala, boraira 1 ezüst- és 1 bronzérmet kapott. A Felgyői Állami Gazdaság és a hódmezővásárhelyi Május 1. Tsz 1—1 ezüstérmet kapott. A kistermelők közül a szegedi Gyuris Szilveszter 2 arany és 2 ezüst, a csongrád-bokrosi Ungbauer György l arany, 4 ezüst és 1 bronz, a csongrádi Balogh László 1 arany, a szentesi Murányi Mihály, a szegedi dr. Bánki Horváth Béla. a szegedi Borbás István, a csongrádi Bakró Nagy Pál. Kovács János és Szabó Dezső 1—1 aranyérmet érdemelt ki borával. A. szentesi Kristó Imre 1 ezüst, 2 bronz, a szegedi Magyar Ferenc 1 ezüst, 1 bronz, a csongrádi Varga Sándor, a pusztamérgesi Farkas Ist' ván, a szegedi Ördögh Km roly, a kisteleki Sisák Isti ván és a szegedi dr. Tóth Mihály l—l ezüstérmet ka pott. Egy-egy bronzéremmel iu talmazta a bíráló bizottság a szegedi Patyi József. a pusztaszeri Fábián István, a csongrádi Révész Ferenc, a pusztamérgesi Szűcs János. a balástyai Tóth Mihály borát. Negyvenkét versenybor oklevelet kapott, egyet nedig kizártak a versenyből. Orvosi műszerek Nemzetközi orvosi műszer- földi orvosi műszeripar újés készülékkiállítás nyílt meg donságait mintegy 70 gyártó kedden Budapesten a Sem- legkorszerűbb termékeit mumelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjében: tatJa beAz orvosi műszerkereskedel- A kiállítás négy napig tart mi vállalat a hazai és a kuk- nyitva.