Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-11 / 108. szám

3 Kedd, 1982. május 11. Szeged, akadémikusok jfo ellenvé!eiM?elet is! A Magvar Tudománvns Alcarlámia Hofoi/^Artatf írtoi uo A Maevar Tudományos Akadémia pénteken befejeződött idei. 142..közgyűlésén zárt ülésen — mint ielent»ttük — választották meg az Akadémia levelező tagjainak sorából az úi rendes tagokat. A levelező tagok közül 37-en lettek a Magvar Tudományos Akadémia rendes tagiai. körülük hárman szegediek. Grassellv Gvula. a JATE tanszékvezető egyetemi tanára: Leindler László, a JATE tanszékvezető egyetemi tanára és Petri Gábor tanszékvezető egyetemi tanár, a SZOTE rektora. Grasselly Gyula Leindler László Petri Gábor A hetvenes évek világszerte az energiaválság szorításában teltek. Ez a kihívás ismételten ráirányította a tudósok figyelmét a hagyományos energiahordozók föltárására, kutatására. Így aztán nem csoda, ha reneszánszát élik a földtani kutatások. s különösen fontossá teszi az ez irányú munkát, hogy a tudományostechnikai forradalom és az ipar óriási fejlődése mind nagyobb nyersanyagigénnyel lép föl. Ezeknek a földtani búvárkodásoknak egyik hazai kiválósága dr. Grasselly Gyula, a József Attila Tudományegyetem ásványtani, geokémiai és kőzettani tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Szegeden született 1920ban. negyven éve került a szegedi egyetem ásványtani tanszékére. 1964 óla , egyetemi tanár. Két évtizede vizsgálódásának központi témája a hazai mangánérctelepek föltérképezése, a mangán geokémiájának vizsgálata, keletkezési körülményeinek, ásványtani tulajdonságainak elemzése. Emellett foglalkozik a szervesanyagtartalmú üledékek geokémiájával és a szénhidrogénkutatás üledékgeokémiai vonatkozásaival. Társszerzője annak a háromkötetes nemzetközi monográfiának, amely A mansán geológiája és geokémiája címmel a világ legkiválóbb szakembereinek együttműködésével jelent meg a közelmúltban. Több tudományos társaság vezetőségi tagja, és a JATE mellett rendszeresen tart előadásokat a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen is. Köztudott és elterjedt vélemény, hogy Magyarország nyersanyagokban szegény ország. E tévhitet igyekszik eloszlatni Grasselly Gyula és munkacsoportja immár évtizedek óta. Rendszeres földtani kutatásaival bebizonyította, hogy hazánk bauxitból, mangánércből és rézércből jól ellátott ország, és jelentős vegyes ásványbányászati vagyonnal rendelkezik perlitből. kovaföldből. zeolitból. A gyakorlat szempontjából is fontos tudományos problémák foglalkoztatják. Az úrkúti oxidos ércet például a magyar kohász=t nem igényli, bár ferromargán szükségletét '•riportból fedezi. A hazai 'orromangán kohó megépí*ése gazdasági nehézségek miatt várat magára. Vagy: karbonátos mangánércből az oxidosénál nagyobb készleteink vannak, de ennek minősége meglehetősen gyenge és a gazdaságos dúsítás megoldása is sürgető feladat. A matematika meglehetősen elvont tudományág, csak keveseknek adatik meg a mélyebb összefüggések ismerete, vizsgálata, újabb törvényszerűségek felfedezése. A matematika tudományában hazánk, ez a kis ország mégis világnagyhatalom. És Magyarország egyik legrangosabb tudományos műhelye éppen Szegeden működik. Olyan kiválóságok alapozták meg, mint Reisz Frigyes. Rédei Ferenc. olyanok teljesítették ki. mint Kalmár László. Szőkefalvi-Nagy Béla. Tandori Károly, s olyanok képviselik az új generációt, mint Leindler László. Lovász László vagy a nemi-égiben elhunyt Fodor Géza. Leindler László Kecskeméten született 1935-ben. vörös diplomával végezte el a JATE matematikus szakát 1958-ban, egyévi veszprémi tartózkodás után került vissza a Bolyai Intézetbe. Harmincadik születésnapján nyújtotta be nagydoktori disszertációját. 1968-tól egyetemi tanár. 1973-ban — 37 évesen — ő volt a Magyar Tudományos Akadémia legfiatalabb levelező tagja. Egy merész ívű tudóspálya képe bontakozik ki előttünk. Saját bevallása szerint a matematika tudományának „öreg" témáival foglalkozik. Munkássága kezdetén az úgynevezett Furie-sorok vizsgálata került érdeklődésének középpontjába, kutatási eredményei az egész analízis újabb, precízebb megalapozását tették lehetővé. Megteremtették annak lehetőségét, hogy megszülessen a Furie-sorok klaszszikus tételeinek tudomá-' nyos szintézise. A későbbiekben a függvényegyenletek problematikájával kezdett foglalkozni. Tanulmányútjain a világ minden fontos, a matematikatudomány fejlődését meghatározó műhelyében megfordult, dolgozatait a legjelentősebb szakfolyóiratok közölték. Leindler László nem ..szobatudós". A világ dolgaira érzékeny, közéleti ember. Egyéniségében ötvöződik a kutató elme és a gyakorlati pedagógus. Véle-, ménve szerint az ember megítélésének egyetlen mércéje a munka, mely becsület és elismerés forrása. Ügy véli, jó mag és jó föld külön-külön nem, csak együtt hozhat jó termést. És a JATE Bolyai Intézetében együtt van mindkét komponens. Megbízatásait, tisztségeit szinte lehetetlen fölsorolni. A Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora, a kísérletes sebészeti intézet vezetője, Országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Tudományos Akadémia orvosi tudományok osztályának vezetője, az Állami Díj mellett számos kitüntetés birtokosa, több tudományos társaság tagja. Petri Gábor 1914-ben Budapesten született. 1945-ben érkezett díjtalan gyakornoknak a szegedi egyetem 1. számú sebészeti klinikájára, ahonnan hét évre a sebészeti anatómia és műtéttani intézetéhez került. majd 1958-tól ismét a klinikán tevékenykedik. Több ciklusban rektora a szegedi orvosegyetemnek. Tudományos kutatása kiterjedt a sebészeti anyagcsere problematikájára. a szervátültetések hazai elterjedésében is úttörőmunkát végzett, foglalkozott a sebészi shock kérdéskörével is. Munkásságának ars poeticája. melyet mesterétől. Korányi Sándortól tanult: a betegágytól kiindulva a ku-' tatólaboratóriumokon át ismét a betegágyhoz kell viszszajutni. Ez azt jelenti, hogy mindig az élet által felvetett problémákra kell figyelni, ezt követően a kutatómunkában föl kell használni a legfrissebb tudományos eredményeket. annak érdekében, hogy sikereket lehessen elérni a gyógyításban. A modern klinikai kutatás nem nélkülözheti az elméleti tudományok gyors fejlődésének ismeretét, az alapkutatások felfedezéseit, a mind gazdagabb és differenciáltabb. ezáltal objektívebb diagnózist biztosító műszereket, eszközöket és nem utolsósorban a jól öszszeszokott csoportmunkát. A természettudományok új felfedezéseinek egzakt eredményei. a tudományos életben végbemenő specializáció és az ennek következtében nélkülözhetetlen team-munka együttesen van jelen a kísérletes sebészet területén is. melynek hazai vezető egyénisége Petri Gábor. A tudományos és gyógyítómunka mellett Petri professzornak mindig volt ideje arra. hogy emberi közelségbe kerüljön a betegekkel, tegyen a szocialista egészségügyért és mindenekelőtt korunkhoz igazítsa a hazai orvosképzést, feileszsze az oktatás tartalmát és módszereit. Mindemellett igen figyelemreméltó közéleti tevékenysége, melyet elsősorban mint országgyűlési képviselő, a szegedi 6. számú körzet választóinak bizalmából hosszú évek óta fejt ki. az Elnöki Tanács tagjaként pedig a „nagypolitika" alakításában is aktív szerepet tölt be. S

oha nem titkoltuk, hogy amikor a szocializmus haragosairól van szó. csínján bánunk a demokráciával. Mi ennek a vívmánynak a fejlesztését helytálláshoz, felelősséghez, az öntudat állapotához. minőségéhez igazítjuk. Mindig nyíltan beszéltünk arról, hogy maximális beleszólási jogot, kritizálási lehetőséget, boldogulási távlatot, erkölcsi megbecsülést, korlátlan kezdeményezési szabadságot nyújtunk minden tisztességes és dolgos honpolgárnak, de az éretlen szájaskodókat és kerékkötőket, a hereszemléletű íegvelembontókat nem nagyon szeretiük. Igen szűkén jár tehát demokrácia a zavaros fejű. rosszindulatú magvarnak, mert egv parttalan, mindenkire egyformán érvényes gesztussal lebéklyóznánk az országos lendületet aláásnánk a rendbe hozott szocialista rendszer iránti bizalmat. Fenntartás nélküli, azaz szó szerint értendő szocialista demokrácia a szellemi és fizikai munkából élő népnek iár. A fogyasztási javak megteremtőjének. Annak a tízmilliónak iár szinte méretlenül, amelv a párt útmutatására boldogulni képes társadalmat építget önmaga számára. Aki kívülről. előkelő idegenként fitvmálja közös erőfeszítéseinket, mondván, hogy ..ezek már megint balkezesen oldották meg ezt is. meg azt is", annak bizony szűkebb bizalmat szavazunk, kevésbé figyelünk rá. jóllehet „a bolond prédikációban" is lehet esetleg valami használható. Mi azokat ösztönözzük, biztatjuk véleménymondásra. éberségre, bírálatra, sőt ha szükséges fölháborodásra. akik odaadással munkálkodnak közöttünk, velünk, s a vétett hibák, vagy az „úgy jött" baiok láttán olyan formán fogalmaznak, hogy „mi ezt és ezt rosszul csináltuk, javítsuk ki!" Aki a párt- és állami vezetést olyan apparátusnak tekinti, amely érti ugyan a dolgát. de minden jó szándéka ellenére is tévedhet. ugyanakkor magáénak vallja ezt az országot örömeivel és gondjaival egvütt. annak intézményesen soha nem vethetjük a szemére, hogy miért látja meg a roszszat. A mi szocializmusunknak nem elvtelen hízelgőkre, nem óvatoskodó lapítókra. hanem gondolkodó, mindig jobbra törekvő, szókimondó, ilyen szempontból tehát örökké elégedetlen emberekre van szüksége. És mai életünk, gazdálkodásunk fölélénkülése igazolja, hogy ki-ki jól sáfárkodik megnövekedett lehetőségeivel, vagyis a demokrácia fejlődése szemlátomást gyümölcsözik. Az egészen természetes, hogy a dolgozó emberek közérzetét, hangulatát napra készen muszáj ismernünk. Jelzésekre, megbízható információkra van szükség a társadalom minden rétegéből. Tudnunk kell. hol nehezült meg az élet. basáskodik-e ittott valaki, mennyire sürgős valahol a segítség. Nem olyan közléseket igénvei a párt. amely különféle meggondolásból megszépíti a valóságot, vagy lesarkítja a problémákat, hanem azt kéri az alaoszervezetektől. hogy a központi és a helyi intézkedések fogadtatásáról, visszhangiáról kendőzetlen értesítést küldjenek. A párt meggyőződéssel vallja azt a költői gondolatot, hogy növeli, ki elföldi a bait. hisz a melléfogások elkerülésének az őszinteség elengedhetetlen föltétele. A megyei pártvégreha.ilóbizottság is azért hozott idén márciusban olyan döntést, hogy az összegyűjtött jelzések tükrözzék valósághűen a lényeges politikai tapasztalatokat. Ezeket — megfelelő tanulságok levonása után — hatékonyabban és rendszeresebben használják föl, a fölvetődő kérdésekre mindenütt érdemben válaszoljanak. És a továbbiakban: „A megyei párt-végrehaitóbizottság fölhívja mindazoknak a párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeti vezetőknek a figyelmét, akik az információs jelzéseket kapják, hogy a hatáskörükbe tartozó kérdésekben késedelem nélkül intézkedjenek." Igen lényeges, hogy ma már alig van hitele és értéke a „minden csupa ió" típusú jelzéseknek. Fölülről lefelé minden fokon ismerni akarják az egves társadalmi osztályok. rétegek és csoportok sajátos észrevételeit. a hivatalostól eltérő, a téves, a kedvezőtlen véleményeket is. Magától értetődik ez. Irányítani, napról napra dönteni a lakosság egészének, vagy legalább is túlnyomó többségének megelégedésére — ez csak a közhangulat és az életszínvonal mindenkori állapotának ismeretében lehetséges. A városszerte tapasztalható vitalitásra utal az a jelentés is. amelv a szegedi pártbizottság munkájáról szól. Az élet ezernyi jele mutatja, hogy lassan gyökerét veszti a közöny, s már ritkábban találkozni legyintő magatartással. A munkahelyeken nyílt, őszinte, problémaföltáró beszélgetések zajlanak, s egyértelmű a iobbítás szándéka. Ezt a fölélénkülést a testületi ülések vitái szintén tükrözik, ami arra vall. hogv az információ iavulása révén minden fórumra igen gyorsan „begyűrűzik" az élet követelménye. Csak üdvözölni lehet az ilyen — hamarosan a városi pártbizottság elé kerülő — indítványt: „Törekedni kell a polemizálóbb véleménycserére, az esetlegesen eltérő javaslatok közreadására, megvitatására. A hozzászólások legyenek személyesebb hangvételűek. lényegretörőbbek. Kerülni kell az indokolatlanul teriedeles és hosszú, rutinszerű fölszólalásokat." H

a jól megértjük egymást. csak hasznunkra válhat. Az olyan írásos előterjesztések, vagy éppen személyes hozzászólások, amelyeket bonyolult és már-már szándékosságnak tűnő tudálékos fogalmazásuk miatt csak a beavatottak értenek meg. vajmi keveset érnek. A választott testületek minden egves tagjának értenie, tudnia kell. miiven probléma megvitatása a föladata, mert csak így tud érdemleges véleményt fűzni hozzá. és ellene vagv mellette szavazni. S ió. nagvon ió. hogy nagy léptekkel haladunk ebbe az irányba. F. Nagy István Kiváló Élitek Üjfajta és feltalálók kilünlelése ívizsz3getel0 Ünnepség Budapesten Az újítók és feltalálók kö- szükség van az újítók és felzelgő országos tanácskozása találók alkotó munkájára. alkalmából Méhes Lajos ipari Ezt követően a miniszter miniszter hétfőn, tegnap Bu- kitüntetéseket adott át. Nyoldapesten kitüntetéseket adott can a Kiváló Feltaláló, néát kiváló újítóknak és felta- gyen a Kiváló Üjitó kitiinlálóknak, továbbá ügyintézőknek. újítási tetés arany fokozatát kapták, egy újítót pedig a Kiváló Üjító kitüntetés bronz fokozatával tüntettek ki. Huszonötén Kiváló Munkáért Az ünnepségen Juhász Ádám ipari államtitkár köszöntötte a megjelenteket, méltatta az újítómozgalom miniszleri kitüntetésben ré1948 óta elért eredményeit, s szólt arról, hogy a jövőben az eddiginél is nagyobb gondot fordítanak a műszaki alkotómunka, az innováció ösztönzésére. Ehhez jó feltételeket teremtettek azok az intézkedések, amelyekkel ez év januárjától korszerűsítették az újítási dijak elszámolásának szabályait, s bevezették az újítások, illetve találmányok gyors és széles körű alkalmazását ösztönző közreműködői díjak rendszerét. Felhívta a figyelmet arra, hogy iparunk nemzetközi versenyképességének fokozására nélkülözhetetlen szesültek. Hazai pvc-ből, NSZK-beli technológia alapján újfajta vízszigetelő rendszerek gyártását kezdték meg a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalatnál. A szigetelő rendszer egyik típusa a lapos tetőket védi meg a beázástól, a másik pedig a talajnedvesség ellen szigetel, így alkalmas víz- és ivóvíztározók, úszómedencék belső burkolására. A Hungisol nevű család tartalmazza mindazokat a termékeket, a többi között páravédő és tetőfedő fóliákat, kiegészítő elemeket, tartozékokat és segédanyagokat, amelyekkel egy-egy munka teljes egészében elvégezhető. Az Ifjú Gárda jubileuma A KISZ Központi Bízott- fegyveres erők és testületek, sága vasárnap jubileumi ün- a Magyar Ellenállók, Antinepségen köszöntötte az fasiszták Szövetsége, a MaIfjú Gárdát megalakulásé- gyan Honvédelmi Szövetség nak 25. évfordulója alkal- és a Magyar Üttörők Szóméból Az MHSZ mátyás- vétségének képviselői kötötfoldi loteren az Ifjú Garda . . ... , jubileumi lövészversenyének tek emlekszalagot. •országos döntőjén dr. Varga Móricz István, az Ijfú Sabján László, a KISZ KB Gárda országos parancsnoka titkára méltatta az Ifjú Gár- köszönte meg a KISZ KB elda negyedszázados tevékeny- ismerését és ígérte: az Ifjú ségét, amellyel hozzájárult Gárda a jövőben is eleget az ifjúság hazafias, honvé- tesz az ifjúsági mozgalomdelmi neveléséhez, a KISZ ban reá háruló feladatokcéljainak eléréséhez. Ezután nak, majd megnyitotta a juátadta a KISZ KB vörös se- biieumi lövészverseny orszályem zászlaját, amelyre a gos döntőjét.