Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-11 / 108. szám

4 Kedd, 1982. itiajus 11: Hl MTESZ és testvérszervezetei Könyvklubhálózat Bővülő kapcsolatok 'Az MTESZ Csongrád megyei szervezete sok éve tart fönn rendszeres és jó kapcsolatokat több szocialista ország műszaki, tudományos egyesületeinek egyes szervezeteivel. Az utóbbi időben kapcsolataik köre új országokkal, új szervezetekkel bővült. Jugoszláviával, a DIT szabadkai szervezetével — az élénk testvérvárosi kapcsolatokkal együtt — az MTESZ megyei szervezete is jó együttműködést alakított ki. Legutóbb márciusban újították meg a két szervezet megállapodását, amely — 9 tagegyesület részvételével — 64 munkanapot irányoz elő cserelátogatásokra. Tavaly vették töl a kapcsolatot a SDIT eszéki szervezetével is. Az együttműködésben 8 egyesület vesz részt az MTESZ megyei szervezete részéről, s az idén 95 munkanapot fordítanak különböző tapasztalatcserékre. Nagyon fontosnak tartják, hogy sikerült fölvenniük a kapcsolatot az NDKbeli Kammer der Technik drezdai szervezetével. Az együttműködési megállapodást nemrégen, április végén írtak alá Drezdában. A munkában 16 egyesület és két állandó bizottság vesz részt, s 291 munkanapot szánnak tapasztalataik kicserélésérc. Ebből az Idén mintegy 45 munkanapos cserelátogatásokra kerül sor. A szerződést egyelőre 1983 végéig kötötték meg. Hagyományosan jó a szegedi szervezet együttműködése a bulgáriai NTSZ stara zagorai szervezetével. A nyolcéves múltra visszatekintő kooperáció eddig is sok eredményt hozott mindkét fél számára. Idei közös programjukban 52 fő összesen 260 munkanapos cserelátogatását tervezik. Nemí égiben a bulgáriai egyesület plovdivi szervezete is fölvette a kapcsolatot az MTESZ megyei szervezetével. Szeretnének együttműködési megállapodást kötni. Ugyancsak jó viszonyt alakítottak ki a lengyel NOT lódzi szervezetével. Idei megállapodásuk alapján 200 munkanapot terveznek kölcsönös tapasztalatcserékre. A szervezett együttműködésen kívül az MTESZ természetesen delegál szakembereket különböző nemzetközi konferenciákra is, például a Szovjetunióba, az NDK-ba. vagy Bulgáriába. És hogy milyen haszna van az együttműködés eme formáinak? Mindenekelőtt nyilván az, hogy a cserelátogatásokon résztvevők számos szakmai tapasztalattal gazdagodhatnak. Ám emellett felbecsülhetetlen fontosságúak az ily módon kialakuló barátságok. s az, hogy így egyre többen ismedkedhetnek meg közelebbről a szomszédos szocialista országok életével, gazdaságával. Ennek — igy vagy úgy — valamennyien hasznát látjuk. Hiszen például a csongrádiak is ennek köszönhetik, hogy meszsze tájon ők vásárolhatják a legkitűnőbb zsemlét. Kenyérgyárukban ugyanis lengyel gépek dolgoznak, s kezdetben nem volt a legjobb a minőség. Ám szakembereik lengyelországi látogatásaik során megismerhették a gépek minden csínjátbínját, s lengyel kollégáik — a látogatás viszonzásakor — szintén rengeteget segítettek abban, hogy a gépekből a legtöbbet hozhassák ki. Az eredmény: kiváló lett a csongrádi zsemle. Szervezett lehetőséget kell teremteni az igényes olvasók számára könyvtáruk tervszerű gyarapítására, segítve az új szépirodalmi művek, a széles érdeklődésre számot tartó kiadványok, könyvritkaságok megszerzését, s alkalmat kínálva a művelődő közösségek létrejöttére, rendszeres eszmecseréjére — hangsúlyozták a Hazafias Népfront olvasáspolitikai munkabizottságának nemrég tartott tanácskozásán. Kezdeményezték, hogy e feladatok ellátására hozzanak létre országos szervezetet. könyvklubhálózatot. Az elképzelések szerint a könyvbarátmozgalom e szervezett formája — a külföldön régóta működő hasonló egyesületek tapasztalatait hasznosítva — tagjainak előnyös szolgáltatásokat nyújthatna. Elsősorban arra adna garanciát, hogy a rendszeres könyvvásárlók hozzájussanak keresett művekhez, új kiadványokhoz. így például a tagság minden évben bizonyos számú. úgynevezett illetménykötetet vásárolhatna, olyan könyveket, amelyek egyébként nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. E csak a könyvbarátok számára hozzáférhető kiadványok között újabb megjelenésre régóta váró művek, a hazai közönség által kevésbé ismert, ám figyelemre méltó magyar vagy külföldi alkotások, s egyéb könyvpiaci csemegének számító értékes szépirodalmi, esetleg tudományos művek egyaránt szerepelhetnének. Az egyesület, amelynek bárki tagja lehetne — részletes tájékoztatást adva a kiadói tervekről — a többi, újonnan napvilágot látó magyar könyv megvásárlására is elővételi jogot biztosítana. Az elképzelések közé' tartozik az is, hogy a forgalomban levő kötetek bizonyos körét — köztük a művelt olvasó alapkönyvtárába feltétlenül kívánkozó műveket — kedvezményes áron kínálnák a könyvbarát egyesület tagjainak. A Hazafias Népfront olvasáspoütikai munkacsoportjának véleménye szerint e szervezet eredményesen hozzájárulhatna az Olvasó népért-mozgalom társadalmi bázisának szélesítéséhez, ahhoz, hogy mind többen váljanak az irodalom értő befogadóivá, s lehetőséget nyújthatna az ízlésformáló tevékenységre, az értékes alkotások népszerűsítésére is. A már meglevő művelődő közösségek fejlődését, újak szerveződését is segíthetik majd a könyvklubok rendezvényei : könyvpremierek, író-olvasó találkozók, műsoros irodalmi estek, kiállítások. művészeti vitafórumok, vetélkedők. Hagyományok Tápén Igaz történetek A szólások Tápén is igaz történetekből születtek. Legtöbbjük egy-egy személyhez, illetőleg családhoz kapcsolódott, s addig élt közszájon, amíg az adott személy vagy család élt. Ily módon a tápai szólásoknak sajátos jegye lett, hogy nem használták senki másra, csak arra, akire született. Természetesen az általánosan, nagyobb területeken ismert szólásokat ls alkalmazták az itt élők, amelyekkel példázódtak, mintegy figyelmeztetésképpen. Dugonics András és Bálint Sándor sem törekedhetett teljességre, amikor a szegedi példabeszédekkel és jeles mondásokkal foglalkozott. * Hatalmas, hideg eső esett, a tápai kompot valahol a Tisza közepén érte. Derült égből szikrázott a villám, aztán sötét felhők dörrentek össze: nyári zápornak sok. öszi esőnek meg kevés volt, mégis embert követelt. Olyannyira lehűlt a levegő, hogy vacogva húzódtak öszsze a nyáriasan öltözött utasok. Mire átértek a túlsó oldalra, csurom vizes lett mindenki és minden. Testre tapadt ruhában igyekeztek kapálni. közelebbi-távolabbi földekre, a lányok. Közöttük egy szép, fiatal menyaszszony: nem hozott magával semmit, amit vizes testére teríthetett volna. A nyári zápor aranyat ér, nem félték a régiek, ám de a mostani az erősfájúakat is megviselte, legjobban a kis menyassznnykát. Nagyon megfázott, vacogott, a hideg is kirázta, nem tudott állni a lábán. Estefelé lovas kocsival hozták haza a faluba, s pár nap múlva néki szólt a lélekharang: meghalt vérhusban. Menyasszony volt, hófehérben temették, siratta az egész falu. A temetöböl hazafelé menet a vőlegényt megszólította egy tápai öregember, aki hajdan, ifjú korában temette el jegyesét. Csak annyit mondott: ..Kifelé bánat, hazafelé öröm, én istenöm, kit röndöltél néköm." A legény tisztelettel kivárta a gyászévet, de minduntalan ott motoszkált fejében az öregember mondása. Olyan lány után nézett, aki mindenben tud majd hasonlítani elhalt kedveséhez. ..Mögtaláltam, az átalszomszéggyukba. Jót röndölt az Isten — mögirhatod." A hajdani gazdaemberek elaggott korukban végrendelkeztek. „Hivatalos szömélyök és cselédök (Tápén régen a cselédön az édesgyermeket jelentette) előtt tollba mondták végakaratukat, alá odarajzolták a nevüket helyettesítő körösztöt, és csendesen megtértek. Századunk elején, amikor az egyik tápai nagygazda meghalt, „szakajtóval mérték szét a pénzt", mindnek jutott bőséggel. A töméntelen jószágállományt és az ingóságokat szinten maguk osztották el egyenlő részre. Beszélik, hogy régebben a lányok kevesebbet kaptak mindenből, mint a férfiak. A föld szétiratására közjegyzőket fogadtak. Az irományban foglaltak szerint jussoltak a család tagjai Pajort, Kemest, Szomolyát, Völgyközt, Kápisztást, Sz'őlőt, Kendöröst, mert a néhai gazdának a falun kívüli dűlők mindegyikében volt örökföldje. Mindenből jussolt mindegyik, ám gazdálkodási kedvet, szerzési-gyarapítási igyekezetet, paraszti furfangot egyikük sem. Pedig a gazda a múlt század közepén még rongyos szűrkankóban járt, amelynek gyékénykötél volt az átkötője. Később, amikot- a Rét feltörését követően nagy bérleteket fogott, termelt és állatokatnevelt rajta— ,,möggazdult, hogy sok évig ü lött a tápai bíró". A jussolt pénz hamar elfogyott, helyére sohasem került másik. A földet kezdték áron alul eladogatni, hogy ne kelljen alább adni a módit. Ha elkelt egy darab föld, halomra vásárolták a sok encsöm-bencsömöt, olykor a kutyák is habos süteményt ettek. A falubeliek hírt szereztek a fötdeladásról, s azt mondták: .,Elkelt a föd, szól mán a habverő." Tápén már régen nem az örökföldhöz mérik a módosságot. Tisztességes munkával keresik a maiak a habos süteményre valót, s büszkék a szép házra, a lakásra, meg a benne levő bútorra, amelyet tiz körműkkel „szőröztek", csakúgy, mint eleik. Ifj. Lele József Miről írnak a magyar nyelvű szovjet lapok A SZOVJETUNIÓ nevű folyóirat májusi száma Tizennyolc éves újszülötteink-nek nevezi tréfásan azt a kilenc leningrádi lányt és fiút, akiknek életét világrajöttük óta figyelemmel kíséri. Most őket és szüleiket fogta vallatóra sorsuk alakulásáról. Egy „mindössze" 85 esztendős azerbajdzsáni paraszt családjának bemutatása révén a Kaukázuson túli köztársaság életébe pillanthatunk be. Az. Agyú vagy vaj című cikk részint nyugati lapokban közölt adatok segítségével világítja meg, hogy milyen alapvető szükségletek kielégítésétől fosztja meg az emberiséget a fegyverkezési hajsza. A rendkívüli erőfeszítésekkel termőre fordított kazahsztáni földek egyik ellensége, a szélerózió ellen dolgoztait ki hatásos módszereket — erről is olvashatunk. A lap sok fénykép és számadat segítségével mutatja be az 1500 éves Kijevet. Mit hoz Madrid? — ezt fejtegeti Lev Filatov. a kiváló szakíró, a júniusi labdarúgóvilágbajnokság előtt. A LÁNYOK. ASSZONYOK új száma is sok érdekes olvasnivalót kínál. Közli Valerij Kubászov színes. hangulatos beszámolóját a felkészülés és az űrrepülés izgalmas, időnként humoros mozzanatairól. Megismerkedhetünk a HÁZASSÁG Dr. C serényi László Kálmán és dr. Kiss Katalin Erzsébet. Bartók Sándor és Erdődl Piroska házassá aot kötöttek. SZÜLETE8 Németh Jánoshak és Tombácz Mattolnának Hajnalka. Hídi Sándornak és Horváth Ilona Ágnesnek Mónika Renáta, Forral Gábor Mihálynak és Bodgál Eva Veronikának Gábor. Kovács Sándornak és Mélykúti Györgyi Klárának Tímea Györgyi, Szabd Jánosnak es Mlskolczi Évának László. Kiss Istvánnak és Miklós Irénnek Norbert. Csókást Istvánnak és Szabó Katalin Zsuzsannának István, Farkas Gellért Imrének és Gyöngyi F.rzsébetnek Gellert. Ágoston F.ndrének és Kovács Évának Edit. Tóth Imrének és Ludvlg Erzsébetnek Norbert Árral, Czene László Mihálynak és Dinka Etelkának László, Zádori Antalnak és Kom ár Teréziának Anikó, Vass Károlynak és Piívletl Máriának Károly, Fehér Tibornak és Pirllyl Zsuzsannának Márta. Molnár Sándornak és Fárt Ibolya Rózsának Sándor. Szaszkó Vilmosnak és Dani Évának László, Vincze Sándor Józsefnek és Molnár Rozáliának Ferenc. Berta László Lajosnak és Marótl Évának Melinda. Medvecz Gábor Józsefnek és Kovács Éva Juliannának Dánlel István, Szirnán Zoltánnak és Sípos Irén Gizellának Zsolt, Nagy Jánosnak és Sebők Évának Róbert, Németh Istvánnak és Németh Irén Máriának Adrienn. Aradi Péternek és Horváth Erzsébetnek Erzsébet Anna, Varga Jánosnak cs Savanya Zsuzsannának Gabriella. Frank Istvánnak és Lajkó Máriának Eszter, Csáki József Jánosnak Családi események és Túri Erzsébetnek Amália Katalin, Somodl Mihálynak és Leczki Katalinnak Dóra. Köteles Ferencnek és Tiszavölgyi Ibolyának Zsolt. Németh Lászlónak és Kis Teréziának Annamária, Pál Péternek és Erdődl Erzsébetnek Anita. Kiss Zoltán Józsefnek és Fekete Katalinnak Itóberl. dr. Szűcs Atilla Lászlónak és Kiskert! Mariénak Attila Málé, Kiss László Sándornak és Döncz.l Ilona Máriának László. Katona Dezső Istvánnak és Kátat Adél Margitnak Diána. Söregt Sándornak és Ktrátv Katalinnak Tibor, Váradi Andrásnak és Kása Editnek Gábor Antal. Nyerges Lászlónak és Módra Erzsébet Arankának Dániel, Pásztor Istvánnak és dr. Karmazsin Mártának Zsolt. Barátit Jenő Andrásnak és Szabó Margitnak Péter. Kocsis Jánosnak és Bús Máriának Róbert, János, Sáry Ferencnek és Takács Rózának Andor. Kunszabó Sándornak és slsák Piroska Juliannának Sándor. Recski Jánosnak és Kis Katalinnak Mónika. Illa Lászlónak és Sólya Etelkának Rudolf, Szenttrmal László Istvánnak és Brecsok Mariának Ágnes, Vlda Józsefnek és Majoros Annának Ferenc, Kecskeméti-Kovács Antalnak és Papp Etelkának Erika nevű gyermeke született. HALALOZAS Schwarcz Tiborné Klein Katalin, Gácser Magdolna, Faragó Jánosáé Török Ánna, Mák Péter, Gondi Józ.sefné Suvák Matild, Miklós Pál, Nagy Istvánná Mosó Ilona, Tápai Mlhályné Borza Anna, Török Andráné Nagy Viktória. Budai Lajos, Bálint Ignác György, Argyelán Péter, Pósa András, Balog Terézia, Kovács Andor, Hajós Pálné Kollár Piroska. Lajkó Ferencné Kónya Julianna, Bellér Péterné Madarász Julianna. Ponicsán Adám. Buktái Pál. Bodó József Imre. Kovács Istvánná Nátly Borbála. ReszkóBr.ma Károly. Néimet Imréné Sáfár Anna. Puragi István, Berta Andorné Tóth Mária, Császár Mlhályné. Márta Mária. Schlck Sándor Szilveszter, Dombi László Molnár István. Nóvé B -la. Vőnek! Imre. Kiss László. Szerény) Mihály. Bicskei Le.ios, Balogh Rudolfné Szernerédi Anna. Makra Dezső, Farkas Mátyás né Hódi Erzsébet, Ballá Gábonné Szalal Erzsébet. Gajdács Mátyásné Dobó Emília, Kovács Istvánná Szegvárt Mária. Madarász. Rozália, Gyugel Mihály. Hulmán Julianna. Kakuszi Ferencné Wllmsz Erzsébet, Miklós Illésné Kiss Rozália, Torna Elek. dr. Végh József Mthálv. Kovács István. Tanács Sándorné Papp Etelka. Kabók István, Bizony Rezső. Pár Rudolfné Wieger Anna. Horváth Jőzsef. Mosolygó Sándor, Weimert Gúborr.é Hoffiraiui Ilona. Major Kálmán. Kiss Imréné Varga Márta. Kamasz" Teréz. Nagy János. Blaha Edéné Vasas Ilona. Kálmán István meghalt moszkvai rádió magyar nyelvű adásainak szerkesztőségével. Űj sorozat első cikke jelenik meg: az ősi orosz városok történetét, terveit bemutató írások sora Kijevvel kezdődik. Érdekes Az iskola ma és holnap című összeállítás. A népi iparművészettel foglalkozó sorozat észtországi kézimunkákat mutat be. A gyógyító sugár című írás a lézersugár sebészeti alkalmazásának új távlatairól szól. Bepillanthatunk az Intourist munkájába is. Végül elbeszélés. mese. divatrovat, orosz nyelvclecke egészíti ki a lapot. A FÁKLYA 10. száma ezúttal Szovjct-Kirgízia életét mutatja be. A folyóirat figyelemre méltó jegyzetet közöl Csingiz Ajtmatov tollából. Olvashatunk közgazdasági kommentárt. a KGST pénzügyi politikájával foglalkozó jegyzetet is. Sokakat érdekel az emberi szervek „pótalkatrészekkel" való helyettesítésének izgalmas kérdése, amelyről a mai szovjet orvostudomány jeles képviselője nyilatkozik. A továbbiakban fiatalok mondják el véleményüket munkájukról. örömeikről, terveikről. A tavaszi áradás, a madárvilág megmentése a témája egy színes képes oldalnak. Olga Bicserova iránt egyre nö az érdeklődés — ezért a lap színes felvételeken mutatja be a világbajnokot. A SZOVJET IRODALOM májusi számában újabb önéletrajzi elbeszélésciklust ismerhet meg az olvasó Leonyíd Brezsnyev tollából. Családjának sorsa, kisgyermek. és ifjúkora élményvilága korábbi műveinek mélyebb gyökereit is feltárja. A próza rovatban Oleiz Honcsar ukrán író A te hajnalod című regénvének második, befejező része szerepel S. Nyíró József fordításában. Itt olvasható még Viktor Tye'pugov Álmatlan éjszakák című elbeszélése is: egy többször megsebesült II. világháborús katona emlékezik vissza a gyötrelmes órákra. Az 1500 éves Kijevet 19 vers köszönti: ukrán, orosz, moldvai, örmény. kirgiz. kazahsztáni költők vallanak az ősi városról. A SZPUTNYIK vezércikke arra emlékeztet. hogu idestova négy évtized telt el azóta, hogy 1945. május 9-én szovjet katonák kitűzték a Reichstagra a fasizmus feletti győzelem, zászlóját. A világ népei köszönettel és hálával gondoltak a szovjet katonára aki vérét áldozva állta útját a világot hóditó fasizmusnak és .megszabadította az emberiséget a rabságtól, a megaláztatástól, a pusztulástól. Mintegy folytatásként rvkongondolatokat vet fel a Ki fenyegeti a békét? című írás is. Érdekes az a tanulmány, amely fölöttébb népszerű témát taglal. Címe: „Az információ — tükör. amelynek nem szabad torzítania." Alekszei Zsilcov bemutatja egy szovjet zsidó sorsát Amerikában. Arra igyekszik válaszolni, hoev kik és miért vándorolnak ki a Szovjetunióból, és mi várja őket „odaát"? Szergej Bogatko riportja a Kama mentén épült óriás autógyár hétköznapjait hozza közel. Miért is öregszünk és hogyan harcolhatunk az öregedés ellen? Ezekre és számos más kérdési é igyekszik megadni a választ a Testünk elektrokémiája című tanulmány. A SZOVJET SPORTMAGAZIN folytatja a labdarúgó-világbajnoksággal kapcsolatos anyagok közlését. Szakírók foglalkoznak az Európa-bajnok NSZK-válogatott világbajnoki felkészítésével, továbbá a modern labdarúgás kiemelkedő egyéniségeivel. Az olvasók megismerkedhetnek a szovjet válogatott keret tagjaival. A madridi égbolt csillagai című cikknek azt a címet is adhatnánk: Az esélyeket latolgatva ... Hol van a határa az ember erejének és gyorsaságának? Mik lesznek a rekordok 2000-ben? Az atlétikát és a súlyemelést választotta ki a lap abból a célból, hogv előrelje1zéseket készíthessen az elektronikus számítógépek és tekintélyes szakemberek segítségével. Erről szól A kétezredik év rekordjai című cikk. Az 5. országos Balaton és idegenforgalom című fotópályázatra június l-ig küldhetők be a pályaművek. A pályázaton bárki részt vehet, akinek két évnél nem régebbi felvételei a nyilvánosság előtt még nem szerepeltek. Pályázni fekete-fehér és színes papírképpel (30x40 centiméter nagyságú, vagy nagyobb) és színes diapozitívvel (5x5 centiméteres és 6x6 centiméteres keretezettel) lehet. A pályaművek a Zala megyei Idegenforgalmi Hivatal címére küldendők: 8900 Zalaegerszeg, Kovács tér 1. « « i