Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

Weöres Sándor Naphimnusz Vidám a Nap szeme, vigyáz reánk, még akkor is, míg éjszakában alszunk. s ha nyugtalan zene mint DÓk-fullánk siklik rajtunk, hogy álmunkban viharzunk. Boldog a Nap szeme, vigyáz reánk, sok éber és alvó boldogtalanra. Függő tekintete szűztiszta láng. míg élünk és míg beborít a kamra. Erős a Nap szeme, vigyáz reánk, kik botorkálva hordjuk gyöngeségünk. Hatalmas ereje fölénk, alánk s belénk hatol folyton, mind benne égünk. Konczek /ózsef A hűvösvölgyi nagyréten Május, május, könnyű táncdal. Vizet isznak orgonáid. Vízi virágmuzsikával nyög az eső, messze látszik. Ködfüggönyön, rózsalángon kék hangszórók nyiladoznak, óriás harangvirágok. ... Apám kezét fogtam aznap. Május! Nézz a kislányomra. Itt hajlong a zöld-zöld réten. Gyermekláncfű sárga csokra, korong-ecset a kezében. Szavai a jövőt festik. Ö még mindig tőlem kérdez. Harangoz a hangom estig. A fény illik a szeméhez. Találkozás a Haliey-iistökössel M ég napjainkban is divat bi­zonyos kozmikus jelensé­gekből katasztrófák bekö­vetkeztét, mi több. világvégét jó­solni. Ilyen baljós előjelnek te­kintették már évezredekkel ez­előtt az égbolton időnkent meg­jelené üstökösök feltűnését is. Különösen sok megfigyelés szá­molt be arról az üstökösről, ameiyról Halley angol csiliagász 1705-ben számításai alapján meg­állapította. hogy kb. 76 évenként jelenik meg az égbolton, és ke­rüi a nap közeiébe. Az üstökösök ugyanis a nap­rendszer peremén, központi égi­testünktől igen nagy távolság­bán. az ún. Oort felhőben „tar­tózkodnak", s közülük a „vállal­kozó szelleműek" időközönként a nap kozelebe vezető pályára jut­nak. Keletkezésüket a tudomány az időben visszafele mintegy 4,5 mihiárd évre teszi, arra az idő­szakra. amelyben a naprendszer töbLu része — így a Föld is — kialakult. Összetételükről, moz­gástörvényeikről még igen keve­set tudunk. Anyaguk valószínű­leg vízből, széndioxiuból es me­tánból keletkezett jég. valamint kozmikus por. Nem éppen tudo­mányos szakkifejezéssel piszkos hópniyónak is nevezik őket. Amint az iistökö* megközelíti a napot (persze ez a ..közelség" legalább 300 millió km-t ielent). egyre jobban felmelegszik, és anyagának egy része ..megol­vad". pontosabban gáz halmaz­állapotba kerül. A gáz nagy se­besseggel áramlik ki a bolygó­közi térbe. Így alakul ki az ak­tív üstökösök szerkezete: a né­hány km átmérőjű mag. az azt körülvevő kóma (50 000 km), és a nem ritkán 100 millió km-re elhúzódó csóva. Ezek az ismeretek közvetett megfigyeléseken alapulnak. Az emberiség történetében 1986-ban lesz az első alkalom arra. hogy közvetlen módszerekkel tanul­mányozhassák a visszatérő Hal­ley-üstököct. 1934. decemberében egy űrszonda indul útnak Baj­konurból, fedélzetén több euró­pai ország — köztük Magyaror­szág — tudósai által készített műszerekkel. (A megbízhatóság növelése érdekében egy hét múl­va ezl egy úiabb. hasonló szon­da követi majd.) A program és maga az űrhajó — a Vénusz és a Halley orosz nevéből — a VE­GA nevet kapta. A szonda 1985 júniusában halad el a Vénusz meliett. és egy leszállóegységet juttat a bolygó felszínére. A ra.ita elhelyezett műszerek a Vénusz felhőtakaróját és lég­körét kutatják. A Ha.ley-üstökös­sel való találkozás — másodper­cenként 78 kilométeres relatív sebességgel — 1986. márciusában történik meg. Az üstökös akkor mar túlhalad a perihéliumon. az­az pályájának a naphoz legkö­ze.ebb' pontján. A szonda egyik legfontosabb műszere egy forgat­ható állványra szerelt tv-rend­sz'v, amelyet úgy szerkesztettek meg, hogy a kamerák önműkö­dően mindig az üstökös felé for­duljanak. A Földről való irányí­tás azért ütközött volna nehéz­ségekbe. mert a szondáról ki­bocsátott információ nyolc perc alatt érne hozzánk. A VEGA-program fő feladatai közé tartozik az üstökösmag fizi­kai jellemzőinek és kémiai ösz­szelételének meghatározása, a magból kilépő porszemcsék vizs­gálata. a kómának a magtól kü­lönböző távolságokban történő elemzése. A VEGA űrszonda mintegy 10 000 km távolságban fog elhaladni az üstökös mel­le. t. Vele csaknem egy időben indítják el a (Nyugat) Európai Űrkutatási Szervezet GIOTTO nevű szondáját, mely az üstö­köst jobban, mintegy 1000 km-re közelíti meg. De míg ez csak 50 kg-ot., a VEGA 130 kg hasznos ter'nef vihet magával. hitvallás N egyedszázada. 1957. május elsején népünk az ellen­forradalom vihara után Budapesten és szerte az ország­ban hitet tett a munkáshatalom mellett, amelynek létét néhány hónappal azelőtt súlyos, s csak a testvéri szovjet csapatok segítsé­gül hívásával elhárítható ellen­forradalmi lázadás fenyegette. A korabeli tudósítások — mind Budapesten, mind a megye­székhelyeken megjelent lapok — a felszabadulás utáni. 1945-ös májusi munkásúnnepek hangula­tához hasonlították a nagyszerű demonstrációkat. Az egész ország ünnepelt, de a figyelem mindenekelőtt Budapest felé fordult. A televizió közvetí­tett már — ez volt az első hely­színi közvetítés történetében —, de mert alig egy kilowattal su­gározták az adást, s a készülékek száma is inkább kevesebb, mint több volt ezernél, a rádiókészülé­kek mellett fülelt az ország né­pe. A hangszórókból hatalmas moraj áradt: a nagygyűlésre, amelyre csak a gyülekezőhelye­ket jelölték ki. az előző évek gyakorlatával szemben. sehol senkinek nem tették kötelezővé, még „ajánlottá" sem a részvételt, a vártnál jóval többen, négy-öt­százezren mentek el. Megnyitó beszédet Marosán György, a bu­dapesti pártbizottság első titkára mondott. Az igazi tisztelet hang­ián köszöntötte az ország, a párt első emberét: „A magyar mun­kásmozgalom szerencséje. hogv vezetője az októberi események alatt Kádár elvtárs volt. ő volt az a kommunista, aki maga köré gyűjtötte a szétesett párt kom­munista derékhadát. Vezetésével harcoltunk a kegyetlen. nehéz időben ..." Kádár János beszédében szólt a nehéz napokról, de már beszél­hetett az eredményekről is. És elsősorban a jövőről, nemcsak a jelenlevő százezrek, hanem mil­liók véleményének hangot adva: „Mai májusi ünnepünkön mesz­szehangzóan hirdetjük, és ezt hallja meg barát és ellenség egy­aránt. hogy népünk begyógyítja az ellenforradalom által okozott sebeket, és eltökélt szándéka, hogy a magyar földön, amelvet annyi munkás- és parasztnem­zedék vére és verejtéke öntö­zött. ... felépítjük szabad, füg­getlen. szocialista hazánkat. a szocialista Magyarországot!" * Képeinken: Kádár János az 1957. május 1-i felvonuláson, az ünneplök körében (fent). — Sze­gedi emlék a negyedszázaddal ez­előtti május 1-ről (középen). — Lehet, hogy már ez a kislcgény is munkásőr ... (lent). Májusi Ü2SSÍ V É

Next

/
Thumbnails
Contents