Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-29 / 124. szám

4 Szombat, 1982. május 29. Az ismeretterjesztés éve of (Uaísish Elismerések népfreatmuekiér! le irányított önmúvelési formák elterjedését. Jobban figyelünk a sokféle egyéni érdeklődés kielégítésére, a különböző hobbitevékenységek támogatására. A mindennapi Nehéz feladat öt év mun- lönféie tanfolyami hallgatók, kaját számba venni, jól s 11 százalékkal az elóadámeghalározni a következő sok résztvevőinek száma, időszak fő célkitűzéseit, azt bizonyítják, hogy öt évugyanakkor felelősségteljes, vei ezelőtt reális célokat tűzizgalmas és szép munka. Ne- tünk magunk elé, és sikehéz, hiszen nagy múltú szer- rült menet közben is alkal- kultúrához tartozó ismereveietünk rendkívül szerte- mazkodnunk az új felada- tek elterjesztése érdekében agazó tevékenységet folytat, tokhoz. A művelődési kor- ismeretterjesztő tanácsadó Hallgatóink között az óvo- mányzat a közművelődés szolgálat létrehozása is szedásoktól az idős kordákig, a legdinamikusabban fejlődő repel a terveink között. A nehéz fizikai munkát vég- területeként értékelte az is- korábbiaknál hagyobb gonzóktől a tudományos kuta- meretterjesztést, ebben az dot fordítunk a spontán tökig mindenki megtalálha- eredményben társulatunk jó szerveződésű, öntevékeny bató. Otthon vagyunk a gyá- munkája is benne van. ráti körök és klubok támorakban, a tetmelőszövetke- 0rszác!cti plndw^f„-mk „ gatására. Számolunk azzal, zetekbcn, az iskolákban és a közművelődési intézményekben. Az ismeretterjesztő, a r^/J^T* dÖw7k'J"Mií",^ nekelőtt a televízió, már ma szemléletformáló, a nevelő ™!£2Z ^.l* is „naevhatalom" a közműOrszágos elnökségünk a , , ..... társulati ismeretterjesztés hogy a. tömegkommunikációs 1982—87-es programjának ki- intézményrendszer, mmdealakításán dolgozik. Mit aliarunk' Meeőrizni ésmee- ls -.nagyhatalom" a kozmuSFS^t -XnVa^eSkls^- Résben. Ez a szerepe,, a zen mérhető. Mi most a kongresszusra készülve mégsem mondhatunk le arról, hogy a programjaink eredményességét, hatásfokát is elemezzük és értékeljük, hiszen enélkül nem tudnánk reálisan megtervezni jövő feladatainkat tékonynak bizonyult tévé- Jovoben várhatóan meg nom ker.ységi formákat. Biztosi- ,fog', Természetesen nem tani a tartalmi sokszínúsé- konkurenciának,' hanem get. a változatos formai, nagy Partnermtézmódszertani megoldásokat. ínynek tekintjük a televíMinden minden tudományterületen, Zlbb •T'ír'L*? . eddigmé „.. művészeti ágban Jobban kel1 lehet egyutt korszerű, a hallgatóságot ér- dolgozni. Több tömegkomdeklő új ismereteket közvemunikációs foglalkoztatáshoz valő kapcsolódásunkat. Dr. Kurucz Imre, a TIT főtitkára ism erette r jeszAz előkészítő munka a vé- títeni. Még szakszerűbb, még tésre építd konzultációsorogéhez közeledik. Ügy gon- színvonalasabb, még érdeke- zatot' vitafórumot tervezünk doljuk, hogy az 1982. június sebb rendezvényeket szer- a jövőben. Kísérletezünk új 26-án tanácskozó VIII. kúl- veznl. Szeretnénk többet típusú, esetleg közösen kidöttgyúlés olyan dokumen- tenni a faivakban folyó is- alakított formákkal is. tumokat tud majd megvitat- .f i , • fpl,„ndltAsí,. * nl. amelyek segítik az el- merettei jcsztes fellenditese- * múlt időszakban végzett re. Célunk megtalálni azok- Számítunk arra. hogy az munka reális értékelését, és nak az embereknek az ér- ötnapos munkahét, s majd a társulat tevékenységének deklődési területét is, akik az ötnapos tanítási hét áltaprofram S?o£dását bMmdez eddig távolmaradtak a prog- láncssá válása módosítja az annak köszönhető, hogy a rangjainktól, akikben eddig emberek szabad idejének TIT alapszabályzatához hí- még nem 6ikerült kíváncsi- szerkezetét, s hogy ennek ven minden szervezeti egy- ságot ébreszteni a tudomá- következtében nekünk is jobBégnél: a községi, üzemi, ismeretek iránt. Több ban ki kell használnuk a tanintézeti csoportokban, a ' „ , . , , ... , .. lárási-váro&i és megyei szer- olyan alkalmat szeretnénk hétvégi pihenőidőt, a nyári vezeteknél is összehívtuk a biztosítani, ahol nem az egy- és téli tanítási szüneteket, munkát értékelő, a jövő cél- oldalú ismeretközlés domi- Több szabadtéri szórakoztakitúzcseit megha^tó^koz- nál hanem a hallgatóság vé- tó, ismeretterjesztő foglalkoícteketVC ^ ° C leménycseréje. a beszélgetés, zást tervezünk, szej-etpénk „,.... , ..... a nézetek ütköztetésé. továbbfejleszteni a népszerű Tobb száz fórumon, tobb miiv 2000 felszólalóval alko-. Üj, eddig még nem ismert ismeretterjesztő nyan tábo tó légkörű, vitázó szellemű vagy csak elvétve alkalma- rokat, gazdagítani a nyári munkamegbeszélések zajlót- ^ ismeretterjesztő forrná- napközis tak a jobbító szándék, a kri- ... . . , . tika és önkritika jegyében, 15 ^etnenk meghonoA vitában résztvevők nagy sí tani. Sajátos eszközeinkkel figyelmet szenteltek annak segíteni kívánjuk a különféelemzésére, hogy társulatunk tematikai ajánlásaival, programjavaslataival mennyire tudott igazodni a tényleges művelődési szükségletekhez, milyen segítséget tudott adni az emberek mindennapi problémáinak megoldásához. Sok szó esett a kisebb települések, az apró falvak közművelődési, ismeretterjesztő programjainak gazdagításáról. Minden tanácskozáson nagy hangsúlyt kapott a különböző társadalmi rétegek és csoportok sajátos érdeklődéséhez igazodó programok kidolgozásának igénye. Sokan felvetették a művelődésben hátrányos helyzetűek kiemelt segítésének szükségességét, a tehetségesek kibontakozási lehetőségeinek biztosítását. Jó elképzelések fogalmazódtak meg az- életmódformálás, az úgynevezett mindennapi kultúra hatékonyabb fejlesztése érdekében. A helyi, járási, városi és megyei küldöttgyűlések megállapították: hogy a közel harmincezres társulati tagság egészében áldozatkészen, lelkesen és sikeresen dolgozott. Megállapították azonban azt is. hogy a növekvő feladatok megkövetelik, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet fordítsunk a tagság közművelődési munkára való felkészítésére,' tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a TIT-szervezetek a társulati munka iránt érdeklődő értelmiség alkotó műhelyévé váljanak. * Számszerűen ls szép eredményeket rögzíthet majd a VTII. országos küldöttgyűlés. Az a tény, hogy az előző időszakhoz képest 37 százalékkal több ismeretterjesztő órát kértek tőlünk, hogy 65 A Hortobágyi Intéző Bizottság kezdeményezésére és támogatásával — Bihari halmok címmel — tudományos értékű munka jelent meg a Hajdú-Bihar megyében található kunhalmokról, közismertebb nevükön a kurgánokról. A megyében összesen 194 kunhalmot tartanak nyilván; a tanulmányok régészeti-történeti dokumentumait adják közre, magyarázzák. Mint e tanulmányok is megerősítik, a kunhalmok sok évezredes temetkezőhelyek. w E!efje! Szabadkáréi Hosszú évek óta rendsze- illetve a Vajdasághoz kötőres színházi tranzitjárat dik születése. szerződései közlekedik Szeged és a ju- vagy éppen csak átutazóTegnap. pénteken délelőtt vények legkiválóbb szervea Hazafias Népfront Csöng- zőinek. népfrontaktivistákrád megyei bizottságán a nak. hf^l0 Emléklapot kapott: Kccsbol kitüntetéseket adtak at. kég ,Cson„rád KISZ Az ünnepségen Eitlerné városi Bizottságának polilidr. Szi ágyi Júlia. az kai munkatársa. Szécsi JóMoZMP Csongrád megyei Ok- zsef. a JATE Ságvári Endre tatási Igazgatóságinak veze. Gyakorló Gimnáziumának tőié, az Országos Béketanács tar ára. Kaapcsek Sándor. tagja, a megyei béke-barát- üllési plébános, a Zrínyi sági bizottság elnöke köszön- Ilona Altalános Iskola énektö'.te a megjelenteket. Ezt kara. a makói II. körzeti követően Molnár Sándor, a népf ront bizottság, a makói megyei népfrontbizottság tit- Erdei Ferenc Szakközcpiskokára adta át a kitüntetése- la. a baksi Magyar—Bolgár ket a béke-barátsági rendez- Barátság Tsz. a mórahalmi ——nagyközségi népfronibizottgoszláviai Szabadka között. Dőli szomszédaink, a Népszínház társulata, hozott már klasszikus és modern drámát, magyar és más nemzetbeli szerzőjéét ekkora hírverés azonban nem járt még előttük, mint most. Ma. szombaton este nem is szokott terepükön, a Kisszínházban lépnek föl. hanem a jóval nagyobb nézőterű Zenésben. s mindjárt két előadást is tartanak. 7 órától és fél 10-től. A magyarázat kéként. vendégjátékai kapcsán. Prielle Kornélia, Kabos Gyula. Antonije Hadzsics. Lalabár Kálmán (az idősb) és mások lexikális adatokkal ellátott élettörténetei az egymás mellett élő népek színházkultúráját is föltárjak. Bizonyságául, hogy déli szomszédainknál a magyar. a szerb és a horvát színjátszás ' csaknem párhuzamosan fejlődött, a színpadi szerzők. műfordítók, színművészek már a múlt zeníekvő: rockoperát játsza- században megtalálták az hírlap és nem a hírlapíró feladata. A kívánt helyesbítés olyan (tévedésre vonatkozik, melyet rera szabad szó nélkül hagyni Nevezetesen: az Ómagyar Mária-siralom szövegének kibetúzésével. betűhű közlésével és nyelvi magyarázataival, vagy mint a cikk mondja; „értelmezésével" először nem a magyar „irattárosok" foglalkoztak. Az irattárosok egyáltalán nem foglalkoztak vele. mert az irattáros, mint az Értelmező Szótár mondja: „(Intézménynél, hivatalban) az a személy, akinek a feladata az ügykezeléshez tartozó iratok kezelése, őrzése és nyilvántartása." Akik az Ómagyar Máriasiralmat először többé-keszázalékkal emelkedett akü-lvésbé helyesen elolvasták és fiz Ómagyar Márfa-siralesi és az irallártssok A Délmagyarország 1982. értelmezték. magyarázták, május 25-i számának 4. lap- azok írástörténészek, szakkiján „Hazakerült az Ómagyar fejezéssel: paleográfusok, Mária-siralom" címmel tu- nyelv- és irodalomtörténédatja az olvasóval ezt az ör- szek és később zenetudósok, vendetes eseményt. A cikk Megemlítem, hogy ez az nagyjából helyesen tájékoz- irattárosokkal foglalkozó tat az Ómagyar Mária-sira- mondat egyébként is félrelom mivoltáról és jelentősé- érthető, mert a következőket géről, de a híradás egyik mondja: „...ekkor már pontja kiegészítésre, másik (1922-ben) magyar irattárohelyesbítésre szorul. sok is elvégezték a nyelvA kiegészítés: az Ómagyar emlék első lejegyzését, érMária-siralom jelentőségéhez telmezését". — Hát az Ómahozzátartozik az is, hogy gyar Mária-siralom „első lenemcsak első reánk maradt jegyzését" nem a „magyar magyar vers ez, hanem olyan irattárosok" végezték el. E művészi alkotás, melyben nyelvemlék „első lejegyzémegmutatkoznak a magyar sét" az Árpád-kori kódexíró vers finnugor vonásai is, tette meg. mikor beleírta a amint ezt Mészöly Gedeon, Leuveni Kódexbe, amely a egykori szegedi nyelvtudós Magyar Népköztársaság és a igen meggyőzően bizonyítót- Belga Királyság illetékes inta. Igaz azonban, hogy en- tézményeinek egyezsége folynék számon tartása nem a tán a Széchényi Könyvtár birtokába került. Nyíri Antal nak. a hazájukban példátlan sikerszériát megért A zöldhajú lány címűt. Gobby Fehér Gyula szövegére Lengyel Gábor komponálta « zenét, s a produkció népszerűségéről maguk ícv vallanak. „A rock valamiféle meghódítás, amire elsősorban a fiatalok esküsznek. A zöldhajú lánynak azonban van meséje és mutogatnivalóra (sic!). A zene jelenti a minőségi pluszt, és természetesen a színészek játéka, de mag£ a.látyány (a maga közvetlen pátoszával) is jeles fegyvere az előadásnak. Ebben az új színházban a súiű fürtből gomolyog elénk A zöldhajú lány meséje, aki beleszeret, a fehér lovat megülő fiúba... a színészek a már-már megcsontosodott néző-színház viszonyt fogalmazzák újra." S ha már az ifjú szabadkai színjátszóknál tartunk, akik föltehetően magyarországi fiatal kollégáiknak S'iárcsinálók című rockope' raí babéraira pályáznak Szegeden, hadd tegyünk említést az idősebb szabadkai színészgenerációról. E vendégjáték apropóján jutott el szerkesztőségünkbe — jeles szegedi karakterszínész, Gémest Imre jóvoltából — Garay Béla könwe. a Festett világ, az Életjel könyvek sorozatból, a szabadkai Veljko Vlahovic Munkásegvétem 1977-es kiadásában. E "mindössze 300 példányban napvilágot látott kötet szerzője. a ma 86 éves Garay Béla, hímeves rendező', színigazgató. színész és színészpedagógus. Állami- és Sterija-díjjal kitüntetett művész. S lehet mondani, hézagpótló gyűjtést végzett a vajdasági és szabadkai színészet múltjából. de az összmagyar színéi zetéből is. ötvenhat ismert művész miniatűr életregényét fűzte csokorba, akik közül nem egy a magyar fővárosban bontakoztatta ki tehetségét, vagy éppen Szegeden is játszott, ám valamiképpen' Szabadkához, egymás felé vezető utat, és testvéri együttműködésük rendszerint igen terméke/ nyítő hatású volt. Akárha Balázs Béla álma valósult volna meg. évtizedekkel korábban; Szeged szülötte ugyanezt a jövőt szánta — a szabadtéri játékoknak . .. N. L sag c pitvarost Felszabadulás Tsz, a szegvári Puskin Tsz és a nagylaki nyugdíjasklub. A Békemozgalom kitüntető jelvényével jutalmazták Sturcz Mártonnét, a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságának munkatársát. Bosch Jánost, a KenderfQrtó és Szövőipari Vállalat textilfestő-kikészitőjét. Füstös Nándornét. a Szegedi Textilművek szövőnőjét. Emléklapot korábban vett át E csongrádi Domokos Rókus Altalános Iskola és a Daloló együttes. * szentesi nyugdíjasklub, valamint dr. Rojik lmréné. a szegedi 600as Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese. A közelmúltban adták át a Békemozgalom emlékplakettjét a makói állami zeneiskolának. Az Országos Béketanáos a Békemozgalom kitüntető jelvénpét Budapesten adta át Sebestyén Nándorné. az. Országos Béketanács elnöke dr. Koncz Jánosnak. a: MSZMP Csongrád megyei bizottsága titkárának. fogyasztók tanácsa Zenei naptár A kisegítő gazdaságok városi tanács vb^termelési és helyzetéről tartottak előadá- ellátási bizottságának elnöksokat a népfront városi bi- helyettese és Marosi László, zottságának elnökségi ülé- a városi tanács vb ipari oszsén. A témában Réti Csabá- tályának csoportvezetője tárná dr., a Szeged megyei vá- tott előadást, rosi tanács vb kereskedelmi Dr. Diós József, a néposztályának vezetője, Mónus front városi bizottságának Ernő, a városi tanács vb alelnöke javasolta a fogyaszmezőgazdasági osztályának tők városi tanácsának megyezetője, dr. Apatóczkyné dr. alakítását, melyet az elnök-1 melynek jelzője, miraele, a Kerepes Piroska, a városi ség jóváhagyott. Dr. Csada tanács vb építési és közle- Lászlót megválasztották a fokedési osztályának helyettes gyászt ók városi tanácsa elvezetője, Szabadi Gyuláné. a nőkének. « — Minden jó, ha jó a vége Mint egy jó szimfónia mutatóján tudniillik leszafennkölt fináléja ért véget az kadt, mégsem sérült meg idei koncertévad Szegeden, senki. A7 elmúlt napok hőhullámai Visszatérve a csütörtök essem tartották távol az olyas- ti lüharmóniai évadzáróhoz, fajta ínyencségekre fogéko- Már kint ül az Állami nyakat, mint amit a prog- Hangversenyzenekar, elneram kínált: Haydn-év lévén mul a közönség, midőn az Haydn-műveket, az ország orchester közelében levő beelsőszámú zenekarával, az járónál föltipeg a dobogóra ÁHZ-val, élén napjaink egy tiszteletreméltó öregegyik legnagyobb karmeste- úr, Carlo Zecchi, a 79 eszrével, az olasz Carlo Zecchi- tendós maestro, legendáshírű vei. zongoraművész és karmester. Minden lényeges kompo- a magyar zenei életnek nens összejött tehát a zavar- hosszú. évtizedek óta hútalan műélvezethez, a körül- séges vendége és * kemények pedig, ha lehetett, gyeltje. Már nem tud állcsak fokozták a hatást. S ni, leül a karmesteri pultmost nem- feltétlenül évfor- hoz, amit merő megszokásdulós tiszteletkörökre gon- ból helyeztek ki neki; 6zükdolok. Igaz, idén 250 éve sége nincs rá, partitúra nélszületett az egyetemes zene- kül dirigál. És hogy? Valairodalom, a bécsi klasszika kor hívei, hangszerjátékosai géniusza, Joseph Haydn, akl állítólag azzal az epitheton életének és alkotómunkássá- ornans-szal emlegették: gának tekintélyes periódu- szob.rászkarmester. Tesla, sóval kötődik éppen hazánk- szervezete láthatóan faradhoz, az Esterházyakhoz. En- tabban dacol az idővel, szelnek emlékezetét fölidézte leme és keze azonban ugyan a mostani koncert- ugyanolyan friss, mint hajműsora (az A lei hűtlen. pó- danán. Temperamentuma leruljár című opera, melynek tagadhatatlanul olasz (kézfenyitánya hangzott el, Miklós jéről messze ellátszik a zonherceg ünnepségeire készült, gorista-tréningek nyoma, kis ugyancsak az Eszterházán dolgozottsága), mozdulatai komponált korai szimfóniák- világosak, tiszták. Valóban ból való az, e-moll is, mely képzőművészé, ki a zenekari lassú tételéről később a hangzás láthatatlan matériágyász melléknevet kapta, jából szemünk láttára.' ponI minthogy állítólag úgy vég- tosabbnn fülünk hallatára rendelkezett Haydn, temeté- formálja ki remekművét sén ezt játsszák majd), ám Haydn klasszikus modelljémindenfajta hivatalos pm- ről. Mihez az Állami Hanglékbeszéd, tószt nélkül, pusz- vereenyzenekar ideális alany, tán az eleven muzsika ma- A vonósok telt karcsú hanggasztos élményének máig zásképe, a fúvósok pontéles csorbítatlan hatásával. Befe- tisztasága, a szólamcsoporjezésül a D-dúr szimfóniát tok kiegyenlítettsége nemes hallottuk, a több mint szaz anyag, értékesebbet szobrász n műfaibéli Haydn ópusz aligha kívánhat. 96-át a londoni hangver- Igazi, vérbeli örömzene kisenysorozat terméséből, vételes szertartásának tanúja lehetett csütörtökön este ra az ominózus csodára utal, a Zenés Színház közönsége, mit a£őta is úgy emlegetünk: Amire illik mondani, tehet„ha csak le nem szakad a jük szívesen: minden ió, ha csillár" — a mű londoni be- a vége jó. N. I.