Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-29 / 124. szám

Szombat, 1982. mrjtis 29. 3 Kii!í9!!!s üdvözlelek Kádár János 70. születésnapja alkalmából Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkásvárt Központi Bizottsága első titkárának 70. születésnavia alkalmából további köszöntő táviratok érkeztek külföldről. Meleg hangú üdvözletet küldött Pham Van Dong. a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnöke. Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára. Franz Muhri. az Osztrák Kommunista Párt elnöke. Ezekiasz Papaioannu. a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) főtitkára. Georghes Marchais. a Francia Kommunista Párt főtitkára, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottsága. René Urbany. a Luxemburgi Kommunista Párt elnöke. Herbert Mies. a Német Kommunista Párt elnöke. Enrico Berlinguer. az Olasz Kommunista Párt főtitkára. Alvaro Cunhal. a Portugál Kommunista Párt főtitkára. Athos Fava. az Argentin Kommunista Párt főtitkára. Peter Symon. az Ausztráliai Szocialista Párt főtitkára, a Bangladesi Kommunista Párt Központi Bizottsága. Jorge Kolle. a Boliviai Kommunista Párt KB első titkára. Luis Corvaián. a Chilei Kommunista Pórt főtitkára. Manuel Mora Valverda. a Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt KB főtitkára. René Maugé. az Ecuadori Kommunista Párt főtitkára, az Egyiptomi Kommunista Párt Központi Bizottsága. Samora Moises Machel. a Frelimo Párt és a Mozambiki Népi Köztársaság elnöke, a Guatemalai Munkapárt Központi Bizottsága. Rigoberlo Padilla. a Hondurasi Kommunista Párt KB főtitkára. Cs. Radzsesvara Rai. az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsának főtitkára, az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottsága. Nureddin Kianuri. az Iráni Tudeh Párt Központi Bizottságának első titkára. Meir Vilner. az Izraeli Kommunista Párt KB főtitkára. Ali Nasszer Mohammed. a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkára. Gilberto Vieira. a Kolumbiai Kommunista Párt KB főtitkára. Ali Jata. a Marokkói Haladás és Szocializmus Pártia főtitkára. Antonio Gomez. a Mexikói Egyesült Szocialista Párt főtitkára. Tomas Borge. parancsnok és Julio Lopez. a Nicaraguai Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front Országos Vezetőségének tagjai. a Paraguayi Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Palesztinai Kommunista Párt Központi Bizottsága. Jorge del Prado. a Perui Kommunista Párt főtitkára, a Salvadori Kommunista Párt Központi Bizottsága. Khaled Bagdas. a Szíriai Kommunista Párt főtitkára, a Szudáni Kommunista Párt Központi Bizottsága. Mohammed Harmel. a Tunéziai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Rodnev Arismendv. az Uruguayi Kommunista Párt KB első titkára. Kádár Jánosnak szívélyes üdvözletet küldött Mauno Koivisto. a Finn Köztársaság elnöke. Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke. Helmut Schmidt. a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellária. Bruno Kreisky. az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja. A Központi Bizottság első titkára sok üdvözletet kapott neves személyiségektől, többek között Piotr Fedoszeievtől. a Szoviet Tudományos Akadémia alelnökétől. Anatolij Karpov szoviet sakkvilágbainoktól. Arkagyii Rajkán szovjet előadóművésztől. Billy Grahamtöl. az amerikai déli-baptista egyház vezető lelkészétől. továbbá a hazánkban akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetőiétől. Üdvözlő táviratot küldött számos szervezet és intézmény. köztük a Lenini Komszomol Központi Bizottsága. a Béke és Szocializmus szerkesziö bizottsága, a Szovjet—Magvar Baráti Társaság több kollektív tagszervezete. szoviet üzemek kollektívái és magánszemélvek. Több országból küldték el köszöntésüket és jókívánságukat magánszemélyek, intézmények és különböző szervek képviselői. Kádár János höszönefe a születésnapi jókívánságokért Kádár János az alábbiak közlésére kérte fel a Magyar Távirati Irodát: ..Ezúton mondok őszinte köszönetet a párt-, állami és társadalmi szervezeteknek, a gyárak, a vállalatok. a termelőszövetkezetek, a kulturális, az oktatási és más intézménvek dolgozóinak, mindazoknak, akik 70. születésnapom alkalmából kollektív vagy egyéni jókívánságaikkal megtiszteltek. Kádár János. a Magyar Szocialista Munkáspárt > Központi Bizottságának első titkára" Politikai Főiskolán] Hasznos Kezdeményezőbbek az önálló konzervgyárak Az idén önállósult konzervipari vállalatok felkészültek a termés fogadására. Az üzemek, élve az. önállóság adta nagyobb lehetőségekkel. egész sor úi megoldási alkalmaznak. Egves helyeken termékváltással fokozzák a jövedelmezőséget; elvan készítmények előállítására rendez.ked.nek be. amelyek a környék termelési adottságánali a leginkább megfelelnek. Ily móden például a Szigetvári Konzervgyár megszüntette a paradicsom feldolgozását — a nagy szállítási távolságok növelték ugyanis a költségeket —. s inkább a közelebbi mezőgazdasági nagyüzemektől vesz át zöldborsót, zöldbabot csemegeuborkát gyümölcsöket. Ugyanakkor a pa •adicsokészitmények előállítását a Hatvani és a Nagykőrösi Konzervgyár végzi, ahol a közelebbi mezőgazdasági üzemek éppen e cikkeket termesztik. A Szegedi Konzervgyár kiilíöldi gépsorokat szerzett be « paprika feldolgozására. A beruházás költségét a gyár egymaga nehezen fedezte volna, ezért legfőbb partnerével. a szatymazi Finn— Magyar Barátság Termelőszövetkezettel közös érdékéltségét alakítottak ki. volt Korreferátumokkal folytatódott, illetve fejeződött be pénteken, tegnap az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Főiskoláján az a kétnapos tudományos ülés, amelyet a főiskola az MSZMP KB Párttörténeti Intézetével és az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetével közösen rendezett az MSZMP 1957. júniusi országos értekezletének negyedszázados évfordulója alkalmából. A csütörtöki, elsőnapi előadáshoz kapcsolódó korreferátumok azokat a társadalmi és politikai folyamatokat elemezték, amelyek alapgondolatként a Központi Bizottság 1956 decemberi ülésének dokumentumaiban fogalmazódtak meg. Részletesen szóltak az országos értekezletnek a nemzeti egység megteremtését, kibontakozását célzó — napjainkban is érvényes — törekvéseiről. Foglalkoztak a pártmunka és a társadalmi fejlődés fontos kérdéseivel, a pártélet lenini normáinak helyreállításával, a párt és a munkásosztály kapcsolatainak megszilárdításával. Ebben a szellemben szóltak az üzemi demokrácia fejlődéséről, a szövetségi politika, az eszmei tisztázódás, az ideológiai élet és a közgondolkodás fő kérdéseiről. a demokratikus közélet fejlődéséről. Két korreferátum elemezte az iparirányítás és az akkor megújuló agrárpolitika kialakításának és megvalósításának folyamatait. Az előadások és a korreferátumok értékelték a pártértekezlet óta eltelt negyedszázad történelmi tanulságait és érintették a szocialista építés jelenlegi feladatait is. Az ünnepi ülésszakot Nemes Dezső, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója zárta be. Hangoztatta, hogy a tanácskozás hasznos munkát végzett, méltóan emlékezett meg az MSZMP 1957-eg pártértekezletéről a közeledő 25. évforduló alkalmából Az elhangzott előadások szükségszerűen magában foglalták a kongresszus előtti küzdelmes hónapok és negyedszázados fejlődésünk rendkívül tanulságos tapasztalatait, ezek számos fontos részletét, s így a tanácskozás anyagát eredménnyel hasznosíthatják majd a felvilágosító propagandamunkában résztvevők. A korszakkal foglalkozó történészek számára is hozott mérlegelni — és hasznosítani valót a tudományos ülés — mondotta Nemes Dezső. (MTI) M

ég a tavaszi tanácstag-beszámolóról őrzöm azt a jegvzetlapot. amelyre címszavakban firkantottam fel egyik hozzászóló gondolatmenetét. Ez volt a logikája: szocialista brigádok, lakóközösségek. iskolák, KISZ-szervezetek vonulnak ki időnként, hogy fát ültessenek, játszóteret építsenek, virágokat palántáljanak, füvet vessenek — de másnap, harmadnap munkájuk java tönkremegy, mert atlétatermetű suhancok ülnek a hintába, részeg csapatok tipornak a virágágyba, veszett sofőrök tolatnak be tíztonnás teherautóval a parktükörre... S nincs ott senki, aki szólna nekik, aki megállítaná őket a pusztításban, aki följegyezné a rendszámot. .. Vagy ha mégis, a jóindulatú figyelmeztetésre válogatott szitok-átok a felelet, ami már-már tettlegességgé faiul, ha még egy szó elhangzik ... Ki véd meg engem, ha én még tovább kardoskodom a mi ügyünk mellett? Egyik példa húzza a másikat. Mesélik, hogy egy társaság úgy szabadult meg az üres üvegektől az utcán, hogy sorban a járdához vagdosták őket. Sokan is voltak, erősek is voltak — meglapult hát az igazság. s elódalgott. Mindenkinek megvan a maga ilyen esete bizonyosan, kár is lenne vesződni a sorolással. Mert csak a véletlen produkál olyan patent esetet, hogv a szabályszegő taxis a leggorombábban inti meg szóban azt, akinek kis híján súlyos bajt okozott — s a megintett éppen civilben autózó rendőr. Más esetekben valóban nem tanácsos részletezni a történteket. mert a pusztító ösztön rendszerint emberekkel szembeni agresszivitással jár párban. Ahogy tovább gondolom ennek az embernek a sóhajtását, majdnem hajlamos leszek arra. hogv tényleg, okos ember nem tehet mást ilven helyzetben, mint hogy a normális, emberi magatartásra apelláló kis szózat, rábeszélés durva fogadtatására lélekben feltartja a két kezét, és megadással odébb somfordál, nagyobb bajt. kellemetlenséget megelőzendő. Igen ám, csakhogy ez egyszersmind ónnak megalázó belátása volna, hogy gyengék vagyunk a rongálok, a kellemetlenkedők megfékezésére! Nem vagyok hősi alkat, magam is megértem már egy-két ilyen esetet, s megfutamodtam a konfliktus elől. De hogy valóban nem egy-két ember — vagyis mi, gyávák — vagyunk ezzel így, azt is megfigyeltem. Fényes szombat délben, a város közepén, a Szeged Nagyáruház parkolóiában történt a sorozatos megaláztatás. Egy nyitott Skoda ajtaján ömlött a hangos zene, s a kocsi mellett két deltás fiú itta a pálinkát üvegből, két — minden más esetben kellemesnek nevezhető — szép leánnyal. Jó. tudom én. hogv közterületen italozni nem szabad, nem szóltam mégsem. Hogy is szóltam volna, mikor a műsorhoz hozzátartozott, hogv az egyik fiú egy műanyagból készült testrész-utánzatot illesztett nadrágja megfelelő nyílásába, s az egyik leány kiadósan simogatta... A sétáló, vásárló közönség számára egyszerűbb volt nem méltányolni a produkciót. El sem tudom képzelni, hogyan fejeződött be ez a műsor. Lehet, hogy ittas vezetésen buktak le: lehet, hogy valaki rendőrt hívott: de legvalószínűbb számomra az. hogy megúszták a nagy heccet. Mint ahogy megúszták, akik a régi Hungária kerthelyiségének üvegkerítését öszszezúzták. vagv akik a pinceablakokat berugdosták. miként az üres üvegek földhözvagdosói is eltűnnek az ismeretlenségben. A lelkiismeretünk meg az öntudatunk ilyenkor rendőrért kiált. Mert legszívesebben azt mondja az ember: fogják el. érjék tetten, büntessék meg őket! Még akkor is ez az állampolgári önmegnyugtatás jön kézre, ha tudjuk, hogy nem őrizhet fegyveres testület minden parktükröt és pinceablakot, s nem lehet jelen egyszerre valamennyi utcán és sarkon. Vagyis nyíltan szólva: legszívesebben postázzuk a panaszunkat, úgy általában. Nem rendszámmal. nem személyleírással, nem a körülmények pontos és nyomon követhető leírásával. hanem üres fölháborodással. Mikor az ember ki mérgelődi magát az ilyen jelenségeken, talán eljuthat mégis ahhoz a meggyőződéshez: nélkülünk mégsem lehet megakadályozni teljesen az ilyen társadalomellenes eseteket. De meg az is megfordulhat a fejünkben: nem éppen azért szemtelenednek-e el ezek a garázdaságra. megbotránkoztatásra. a közösség sértegetésére hajlamos emberek, mert mi föltesszük a kezünket? Számos esetben a lélekielenlétünk hagy el bennünket, a megdöbbenés bénítja meg cselekvőkeszségünket. Én sem kívánnám attól a veterántól — s magam sem vállalnám —. hogy birokra keljen a hintaszaggató hústoronnyal vagy megkergesse az üvegvagdosó részeg bandát — de a megdöbbenés pillanata után talán lehetnénk azért leleményesebbek és kitartóbbak is az ilyen emberek, csoportok megcsípésében. Magam is fölírhattam volna a nyomra vezető rendszámot, s találtam volna az esethez két tanút... A garázdán vonuló csapatoknak esetleg csöndben is kísérője maradhatna az ember, amíg egv rendőr előbukkan, s a „helyszín" még nem szalad el. .. Egyszóval, lehetnénk leleményesebbek és szívósabbak azokkal szemben, akik magatartásukkal, cselekedeteikkel nap mint nap megbotránkoztatnak bennünket, és beletaposnak a közösségi szorgalom virágágyaiba. s egyúttal társadalmunk lelkiismeretébe. Mind így sem érhető tetten, s nem citálható a törvény vagy a hatóság elé bizonyosan, de talán megtenné visszatartó hatását a nagyobb rizikó. A

z egyes ember szeme, figyelme — 8 nagyon régen leírtuk ezt a kompromittált szót, de itt és most talán helyén leszen — ébersége komoly segítség lehet a megfigyelésben, a tettenérésben, a bizonyításban. Ez védene meg esetleg bennünket a sokszor és sok helyen fölpanaszolt. idegesítő és lehangoló jelenségtől éppúgy, mint a tehetetlenség érzésétől vagy a panasz terméketlenségétől. Sz. Simon István Ahogyan a közgazdászok látják Helyzetkép a zöldségpiacról A zöldség- és gyümölcstermelés, valamint a forgalmazás ökonómiai kérdéseiről tanácskoztak tegnap Szegeden a szakemberek. A konferenciát az Országos Anyagés Arhivatal és a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei Szervezete hívta össze. Az elnöki tisztet dr. Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke töltötte be. Rövid bevezetőjében utalt arra, hogy ez a tanácskozás is része Oklevél, téesznek Ünnepi küldöttgyűlést tartott tegnap, pénteken a csongrádi Kossuth Tsz a városi Kossuth Művelődési Központban, abból az alkalomból. hogy a szövetkezet elmúlt évi eredményei alapián elnyerte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium elismerő Oklevelét. Ar eseményen jelen volt dr. Márta Ferenc akadémikus, az MSZMP KB tagja. a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutató Intézetének főigazgatója is. * Dr. Márta Ferencet Szegeden, a megyei pártbizottságon fogadta dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, és megbeszéléseket folytatott vele időszerű tudománypolitikai kérdésekről. Az eszmecserén részt vett dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára. annak a folyamatnak, amely valószínűleg elősegíti a közös gondolkodást, s a témával kapcsolatos gondok mielőbbi megszüntetését. A délelőtti probramban több előadás hangzott el. Zsitvai Attila, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium véleményét tolmácsolta. Varga Gyula az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatóhelyettese a kistermelés szerepéről és jövőjéről beszélt, részletesen elemezte, hogy milyen gyümölcsöző társulási és kapcsolati formák lehetségesek. Rédgi István, a Kertészeti Egyetem docense azt fejtegette előadásában, hogy a kertészeti öntözést illetően egyaránt kell a munkaerő és az energia hiányával számolni. A Zöldker vezérigazgatója. Szamosközi László, a forgalmazás problémáiról beszélt. A résztvevőket Szilágyi Ernő tájékoztatta ezután Csongrád megye zöldségtermesztésének lehetőségéről és az azt befolyásoló tényezők alakulásáról. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője szólt a megye zöldségtermelő körzetei kialakulásának történetéről, arról, hogy a szegedi járásban, a homokvilágban is nagy mennyiségben termelünk ma már szabadföldön zöldségféléket. Ez az itt élők megélhetésének és jövedelmének egyik fontos forrása. A zöldségtermelés mennyisége meghatározó, s ezt különösen akkor fontos kiemelni, ha tudjuk, hogy a Csongrád megyei adottságok kedvezőbbek az országos átlagoknál. Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy a bizonytalansági tényezők nagyobbak, mint más kultúrák esetében. Igen jó termés esetén az értékesítési és feldolgozási gondok nemcsak nagyobb fejtörést, de nagyobb veszteséget is okoznak az üzemeknek, mint az egyéb ágazatok. Az előadások után több hozzászóló mondta el véleményét erről az igen fontos, ökonómiai szempontból mindenféleképpen további kutatást és elemzést igénylő kérdésről. A vitát dr. Csikós-Nagy Béla foglalta össze. • A jövő héten Jelentés a zöldségfrontról címmel cikkeket közlünk a tegnapi tanácskozás tapasztalatainak felhasználásával.