Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-25 / 120. szám

4 Kedd, 1982. május 25: Pártépítés egyetemisták keréken Az MSZMP Szegedi Or­vostudományi Egyetemi Bi­zottságához nyolc alapszer­vezet tartozik, közötte egy hallgatókból, fiatal oktatók­ból álló, amely 82 főnyi. Az utóbbi öt évben egyenletes és folyamatos volt itt a párt­épités, akikre számítottak, azok párttagok lettek. 1977­töl 10Sl-ig 111 hallgatót vet­tek fel a pártba, az alap­szervezet mai tagságánál Jó­val többet. A számokból ki­tűnik, hogy ennek az alap­szervezetnek a létszáma ál­landóan gyarapszik és asze­rint csökken, amint évről évre eltávoznak Szegedről a fiatal diplomások. Mond­hatni, hogy ez az. alapszer­vezet úgy nevel párttagokat, hogy fokozatosan elbocsátja őket az ország különböző ré­szébe: új munkahelyükön bi­zonyítsanak tovább. A legmesszebbről is visz­•zajár a hír azokhoz, akiket az illet, tehát nem mindegy, milyen nevelésű, felkészült­ségű párttagok hagyják el az orvostudományi egyetemet. A számokban kifejezett ered­mény mögött a tartalom a mérvadó, kezdve a tagfelvé­telig megtett úttól a kom­munistákra jellemző tulaj­donság kialakulásáig. A tag­felvételről. a pártépítésről beszélgettem dr. Török Ju­dittal, az orvostudományi egyetem pártbizottsága szer­vező titkárával, a hallgatói alapszervezetből Kapocsi Er­zsébet megbízott titkárral, Kiss Fekete Valéria pártépí­tési felelőssel, dr. Vécsei László pártcsoportvezetővel. Véleményük szerint alap­szervezetük vezetősége meg­határozott rendszerben, ki­alakult módszerekkel végzi a pártépitést. Ennek alapja a párttagság, a pártcsoportok tevékeny kapcsolata az év­folyamok hallgatóival, tanul­mányi csoportokkal, KISZ­alapszervezetekkel. Eszten­dők óta bevált módszer a KISZ-alapszervezetek párt­irányításában az egyes párt­csoportok ottani tevékenysé­ge, sőt a pártalapszcrvezet egy megbízottja közöttük dolgozik, megismeri a hall­gatókat és megismerteti ve­lük, KISZ-esekkel a párt­alapszervezel munkáját, fel­adatát. Az így kialakult, lét­rejött kapcsolatban érvénye­sül a pártirányítás, és ki­hat a politikai munkára, az érdekvédelemre, oktatási, nevelési kérdésekre, káder­utánpótlásra. A középiskolákból az egye­temre került fiatalokat fi­gyelemmel kisérik az évfo­lyam látkörében, a KISZ­ben, a közös foglalkozáso­kon, a kollégiumban, a tu­dományos diákköri munká­ban. Sokat számít a párthoz való közeledésükben az ott­honi környezet, a család ösz­tönző szelleme, hatása. Köny­nyebb azoknak a társadalmi tevékenység sodrába lépni, akiknek a szülei, közelebbi rokonai párttagok, hiszen az általuk tanúsított magatartás eleve szimpatikussá teszi a közeli cél, a párttaggá neve­lődés elérését, amelynek alap­vető feltétele a jó tanulmá­nyi eredmény, a közéletben végzett aktív munka, a pél­dás magatartás. A párttaggá válás folya­matában — a kedvező hatá­sok, a pozitív társadalmi ta­pasztalatok. a párttagokkal való személyes kapcsolatok mellett — lényeges a szere­pé az egyetemen a marxiz­mus—leninizmus intézet ki­sugárzásának, túl a állami oktatáson, hiszen az intézet dolgozói közvetlen kapcso­latban állnak a hallgatókkal. Az ideológiai-politikai okta­tó-nevelő munka intézeten kívül is érezteti a hatását, például a KISZ-ben vagy amikor az intézet egy-egy oktatója ajánlja pártfogolt hallgatóját a párttagok so­rába. Az érzelmi vonzódás, a kötődés szándéka az MSZMP politikájához lényeges ugyan, de annak ki kell egészülnie elméleti, politikai alapisme­retekkel. E tekintetben a párttagnak jelentkezők fel­készítésének formája a Sze­eedl Orvostudományi Egye­temen is megfelel az általá­nos módszernek. A jelentke­zők megkapják tanulmá­nyozni az ismert kiadványt a Magyar Szocialista Mun­káspárt mibenlétéről, s ha abból nem ís tételesen kér­deznek vissza, a felvételét kérő mellé segítőnek adott konzultáns meggyőződik a felkészülésről, a kötelességek és jogok vállalásáról stb. A fiatalok esetében fontos tényező meggyőződni arról, hogy a pártba jelentkező mi­képpen vélekedik a párt tár­sadalmi és nemzetközi síkon folyó politikájáról, például bel- és külpolitikájáról, gaz­daságpolitikájáról, a demok­ratikus centralizmus elvéről és gyakorlatáról kulturális, értelmiségi politikájáról, szö­vetségi, Ifjúság- és szociál­politikájáról és más, a min­dennapi élettel szorosan ösz­szefüggő intézkedéseiről. A pártépítés tükre min­denkor a pártalapszervezet akcióegysége, a pártcsopor­tok munkája, hatékonysága, fontos kérdésekben az állás­foglalás, az alapszervezet ve­zetőségének ereje az irányí­tásban. Pozitív kihatásukban mindezek szimpatikusak, von­zóak a fiatalok körében, és alkalmasságukat összemérik a vállalkozás nagyságával, önítéletük fokozatosan ki­alakul azzal a bátorítással, amelyet közvetlenül szerez­nek a KISZ-ben. a közössé­gi életben, politikai vitakö­rökön, ideológiai-politikai kérdések megvitatásán. Nem véletlen, hogy esztendők óta a párttagnak jelentkezők egyik ajánlója Itt is a KISZ. Az is természetes, hogy a párttaghallgatók tanulmányi eredménye — hosszú eszten­dőkre visszanézve — az év­folyamok átlagánál jóval magasabb. Ez volt irántuk a követelmény a párttaggá érés folyamatában, és ezt várják el tőlük továbbra is. Gondoskodnak arról, hogy a fiatal párttagoknak legyen konkrét pártmunkájuk, amelynek elvégzését alap­szervezetükben ellenőrzik és értékelik. A törekvés az, hogy minden arra alkalmas hallgató egyetemi tanulmá­nyai alatt eljusson a párt­tagság soraiba. Ebben nagy szerepe van a KISZ-nek, amely itt felelőssége tuda­tában végzi munkáját. Na­gyon ide illenek az MSZMP XI. kongresszusán megfogal­mazottak, miszerint: „A Kommunista Ifjúsági Szövet­ségben dolgozó párttagok és a pártszervezetek céltudato­san készítsék fel a legjobb fiatalokat a pártba való be­lépésre.'* Jó módszere az is az or­vosegyetem hallgatói alap­szervezete vezetőségének, hogy az alsóbb évfolyamok­ról jelentkezők esetében a jobb megismerés céljából ér­deklődik az illető hallgatók iránt a volt középiskola KISZ-tanácsadó tanároknál, párttitkároknál, az előfelvé­teliseknéí a munkahelyeken, ösztöndíjasoknál úgyszintén. Sokrétű munka előzi meg itt a bizonyosságot, és igazolja azt a tudatot, hogy bár nem készre érett párttagokat vesz­nek fel a jelentkezőkkel, de olyanokat, akik a folytonos helytállásban azzá válnak. L. F. Hazakerült az Ómagyar Msría-ssralin HÁZASSÁG Dóra András és Gara ffva Margit, Kószu IitvAn és Csorba Margit, Szabó Ferenc és Cene Ágnes. dr. Tagal SAndor és Ba­logh Katalin. Kótré Imre Péter és Szóra th Teréz, Készé JA no* es Bán/l Erzsébet. «Téth JAnoc és Dobrotkn Judit Magdolna, Horváth Mélyig és Blezélc Ibo­lya. Póta Gábor Elemér és Se­beslyén MArla. Suti József és Hnldü Tünde. Bognár I-ÍKZlé t.alos és Blíé Irén Terézia. Makra Sándor é« Caéra1 Búza. Markos Csaba Sándor ér Wéthly Sarolta. Cslpel Károly és For­gács Márta MuaVé' Ta'ván és SzAzsdoa Mária. C^Telv Csa­ba nezsd éa Heendü-- Knlálln. Ban Zoltán é« Té'b Eva. Mlée* László és Széli Tullanra Irén. Snpsleh Gvuln Sándor és Bar­kas Kdti. Molnár Béla és Tó'b Margti. Karsai .Tánoa és Mészá­ros F.rzsébót. Gvnrls Pé'er Pál és Tóth Matild. Kalmár Bála ás Zslksl Ovönavl Tó«b T'bor Bóin és Gvorrvevlí'5 Trón, Ko'"t Bá­lint ós Kondor Msevac Ovdrö Ós Hiilbei MáHa Mag­dolna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Juhász. Ferencnek és Süli Éva Ilonának Eva Andrea, Pandl .Tá­ltosnak és ördög Rozáliának Endre. Asztalos Károlynak é>s Cseh Ilonának Károly. Biczék Sándornak és Szekeres Mártá­nak Sándor. Fürtön Lászlónak és Lajké Mariának Agncs. Sü­veg Józ.sef Miklósnak és Galer­nvlk Máriának Adrienn. Somo­RVl Józsefnek és Nagy Évának Máté Batári Ferennn'k és Do­ranovszkl Beatrixnek Gábor, Czlbolva Tibornak és Tóth Sa­rolta Annának Tünde. Trénvl Imre Józsnfnrk 0» I.zi-atos Ir*n Terézián ik Tibor. Cslioua Já­noanak és Ozveav EtetiMnaK .Ulnos Csaba. Tóth Ferencnek és Papdl Piroskának Edit Na«v Jánosnak és nézsán Irén Zsu­zsannának Beatrix Széli Fe­rencnek és Török Magdolnának Adorján. Varga Istvánnak és Családi eseménye!! Frlttmann Estlllának Oraolya Estllla. ördög Jánosnak és Gu­lyás Katalinnak János. Oeskó Mántonmak és Váradl Máriának Renáta, sárközi Zoltánnak é.s Vasa Juliannának Erika Julian­na. Dékány Zoltánnak és Fodor Ildikónak Szilvia. Nyerges Mi­hálynak ós Horváth Irénnek Ró­bert. Agyaaásl Béla Károlynak és Nyári Anitának Tímea. Hu­szár Tibornak éa Fűzfa Felit Mariannának Eldd. dr. Andó Ist­vánnak és Bnbos Ágnesnek Bá­lint. Kuesora Ernőnek és Né­meth Mária Maartol-rárak Zsó­fia, Németh Sándor Józsefnek és Fodor Irén Kamimnak An­géla Ka la! in Sebestyén István­nak és Z sót ér Ilona Etának U­dtkó. Gémes Istvánnak és Bá­rányi Ilona Etelkának Riebárd István. Hégedüs-Rite- Istvánnak és Horváth Máriának I.ás-ló, Ocskó Istvánnak és s-ak .1 Ovörgyl Máriának Gábor Antal Gyula Lászlónak é« Szües Irén Editnek Henriett. Kovács Pál Zoltánnak és Hamza Ibolyának Pál Norbert Paraal Mihály An­talnak é« Zombort Erzsébetnek Mihály. Haiimnnn Istvánnak és Somosv! Juditnak F-mit. Ezlbnrk S-liz.esTternek és Kálmán Ro­záliának Oé'w Hat— sth .Tánna­nnk és Varas Zsurscn-Mnak Csnba Táros Molnár té-rof r-—. eelvnek és V»rras?té 'boly.s Fu á­nak Melinda. Oláh István Lá»-lónak és «zn,t>ó Évának Viktória Judit. T«V» Istvánn.k és Terhes Tldileónak Nikolett. Tóth Ferencnek és Székes! Ju­liannának Roland. Dombos Kál­mán Lajosnak és Pavelka Évá­nak Miklós. Hell Istvánnak és László Erzsébetnek Gyula Ist­ván. Szélpál Lászlónak és Jan­kió Ibolyának Nikolett. Császár Attila Domokosnak é.s Kecske­méti Máriának Anikó. Hörüfz. Lászlónak és Zsolnai Klárának Judit, Horváth Lászlónak és Szendrei Klárának Ágnes. Ka­ralyos' Imrének és Bánfi Er­zsébetnek Dóra, Hódi Ferenc­nek és Tölb Hermina Annának Márta Tünde. Horváth István­nak éa Illés Irénnek Péter. Jóljárt Lászlónak és Makra Zsuzsannának László. Nagy­eyörgy Gézn Vincének és PaoD Irénnek Anikó. Péoásl István­nak és Krécl Teréziának István nevű gyermekük «-'öletett. HALÁLOZÁS l/ele Antolné Török Teréz. Holrzer Réláné Réria Erzsébet. Turzó Ferenc Antol. Lehota Gyuláné Kalocsa! Matild Mar­éit. Tamási T-s-vánné Bazsó Irén. Hárl .Tózsefné Purus Krisztino Teleki Rándorné Bor­hols Julianna, ördögh Iatvánné nöresök Etelka. Arm Adolf. Király Ovörgv. Vlnore Antal Tóth Istvánné Csalt Piroska. Rat-oneztl István. Bálint Irt­7-n-rié Tornno Ro-álln. Bn-Hós Imre Bernrttsky F.rnöné KO ti Rorálla Csőre József, Balázs LBÍOS. Szá.raz. Antal. Blezók Istvánné Almásl Etelka, ajé .Tózsefné öröm Julianna. Kan­róncni Mlhálv Mónus sándor­ré Márton OttiUa. Adám Já­nos. dr. Csereklyei Ferenrmé dn. Daubner Erzsébet Anna. Lnza M' h ál v Lekotos I.alosné Dántel Matild. Szabó Lásztóné Ovur's Mária. OtiUk Lrflos. l.agkal Jánosné Huszta TerA-ig, Péter István. Szél Ferenc. Vívj TÓT—r. Döme Vtnce Or­bánná T>in**r Pranoisirn ct-4-7 T.alo-né Fndóbpgvt Te—'—ta T antés Fer«nrné Celkéa V'—á­rlo. Hp-edüs járomé nat- —0­-áhn Mtnvart jános—á M,viós Fr-sébet. Nagylván Pál. Jere­miás Dezső. mitHröiv Ferenc. Máró Imre. Pimlezkt István. Csányi Matild meghalt. Pieter de Somer. a leuve­ni katolikus egyetem rekto­ra hétfőn átadta Zircz Pé­ternek. az Országos Széché­nyi Könyvtár főigazgató­helyettesének azt a XIII. századi pergamenkódexet, amely az egyik legrégibb írásos emlékünket, az Óma­gyar M,t ia-siralmát tartal­mazza. A két intézmény ve­zetői aláírásukkal hitelesí­tették a megállapodást, amelynek értelmében a leu­veni egyetem flamand vo­natkozású tudomány-, könyv­és művelődéstörténeti doku­mentumokat kap cseTébe a számunkra felbecsülhetetlen értékű kódexért. Az ünnep­ségen jelen volt Korcsog András művelődési minisz­tériumi államtitkár, s a po­litikai. a tudományos. az irodalmi élet számos vezető személyisége, valamint Jasques G. Gerard. a Belga Királyság budapesti nagykö­vete. A 132 szóból álló Ómagyar Mária-siralom a Halotti be­széd mellett a másik olyan szövegemlékünk, amely igé­nyes megformáltságával. teljességével a magyar iro­dalom kezdetét jelenti. A latin nyelvű vallásos elmél­kedéseket. prédikációkat. bibliai szövegmagyarázato­kat tartalmazó könyv való­színűleg a XIII. század vé­gén került a Bolognában vagy Párizsban tanuló ma­gyar egyháziak tulajdonába Ekkor jegyezték fel a kötet 134. lapjára a párizsi Geoff-\ roi de Breteuil-tól származó Mária-siralom részben szó szerinti, részben gondolat szerinti magyar fordítását. A kódex sorsa a XIV. szá­zadtól a XX. század elejéig ismeretlen. Egyik tulajdono­sa — a feltételezések szerint — értelmetlennek találván a magyar nyelvű belegyzést. annak egy részét megpróbál­ta eltüntetni. Szerencsére az írásról készült fényképen a kitörölt szöveg olvashatóvá vált. A kötet 1922-ben került Leuvenbe, ekkor már ma­gyar irattárosok is elvégez­ték a nyelvemlék első le­jegyzését, értelmezését. A felfedezés nagy feltűnést keltett hazánkban, számos tudós fogladkozott az Óma­gyar Mária-siralom egyes szavainak. fordulatainak nyelvi magyarázatával, vala­mint dallamával. A második világháború alatt a leuvenl egyetemi könyvtár szinte teljesen el­pusztult. Az egyetlen épen maradt páncélszekrény azonban megőrizte az érté­kes kötetet. Az elmúlt 35 évben több magyar köz­gyűjtemény (így az egyete­mi és a pannonhalmi könyv­tár) is kezdeményezte a kódex megszerzését csere útján, de a tárgyalások nem vezettek eredményre. Az Országos Széchénvi Könyvtpr két éve vette fel a kapcsolatot a leuveni ka­tolikus egyetem könyvtárá­val. amely időközben fla­mand és francia részre vált szét. Az előbbinek a vezetői magukévá tették a csere gondolatát, s mivel számuk­ra jelentős értékű, flamand vonatkozású ősnyomtatvá­nyokat ajánlott fel a ma­gyar könyvtár, létrejött a megállapodás. A kódex az Országos Szé­chényi Könyvtár kézirattá­rában őrzött nyelvemlékek közé kerül, s a tudósok ha­marosan megkezdhetik fel­dolgozását. A szakértők nagy reményeket fűznek a kutatásokhoz; mivel a 302 levelet tartalmazó kötet ala­pos vizsgálatára eddig nem volt mód. most fénv derül­het az Ómagyar Mária-sira­lom keletkezésének körül­ményeire, részleteire is. Csodanövény borítékban? Csemege, kertészeknek Divatba jöttek nálunk a borítékos vetőmagvak. Fölad valaki egy hirdetést, hogy ilyen vagy olyan csodanö­vény magja kapható nála, szemenként tíz forintért haj­landó la adni belőle. Tó­dulnak hozzá a tízforintok, mert csodanövényt mindenki akar termelni. Legyen olyan hosszú a zöldbab hüvelye, mint a kerítésre fölfutó szá­ra! Az sem baj, ha meg­enni nem lehet. Legyen fe­kete a zöldpaprika, mert a pirosat már unjuk. Legyen akármilyen, de mindenkép­pen legyen! És a hirdető valóban küldi szemenként a magot. Évekkel ezelőtt föltettük a kérdést a vetőmagot ter­melő vállalat embereinek, miért nem frissebbek egy kicsit. Kajtat az emberiség a csemegék után, biztosan jól járna vele a cég is. Azt a feleletet kaptuk, két oka is van ennek. Az egyik az, hogy nem győzik, a másik az, hogy néhány fölkapott növényt nem is érdemes szaporítani. Az első válasz­nak természetesen folytatása is volt: mindenképpen igye­keznek. A napokban alkalmam volt újra föladni a kérdést a ve­tőmagtermeltető vállalat szentesi kutatóállomásnn. Szerencsére ők nem boríték­ban küldik szemenként azt, amit érdemes termelni, ha­nem igyekeznek gyorsan el­szaporítani. Amit ott hal­lottam, itthon elmondtam kertészkedő ismerőseimnek, és természetesen fanyalog­tak: ez se új meg az is ré­gi. Már öreganyám is hal­lott róla, mert semmi sem új a Nap alatt Ilyen szem­pontok szerint minden kí­sérleti állomást becsukhat­nánk. Búza már a fáraók idejében volt. mi még most is nemesítjük? Most állnak elő egy új almával, amikor alma már a Paradicsomban is volt? Maradjunk inkább annál a bölcsebb belátásnál, hogy apránként lép a tudo­mány, de arra is érdemes fi­gyelnünk. Szentesi olivának nevezték el azt a tököt, amelyet Ko­vács Gábor nemesített, és idén jelentenek be állami el­ismerésre. Mi köze van a töknek az olivához? Nyilván az, hogy a magjából igen finom étolaj préselhető. Új­donsága azonban az is, hogy a magnak nincsen héja. Aki rágcsálni szereti, nem kell köpködnie. Sokan azt mond­ják ugyan, erre, akkor mi az élvezet benne, de volt al­kalmam megkóstolni, való­jában jó. Lehet, hogy egy­szer még tisztán , maradnak a mozik és a pályaudvarok? Az is újdonság, hogy egy tökben 20—25 deka mag is lehet, és igen könnyű ki­szedni bélöle. Hektáronként 6 mázsát termelhetnek, te­hát megéri. Harmadik új­donság, hogy vékony hár­tyájából gyógyszerhez való alapanyagot vonhatnak ki. A szentesi óriási vaj retek Szalva Péter nevéhez fűző­dik. Nem nagyobb, mint a gyorsan elterjedt két kül­földi fajta, de színre és for­mára egyöntetűbb, tetsze­tősebb, tehát piacosabb, és ahogy a nevéből is kihámoz­ható, nem fásodik. Ter­meszthető szabadban is, fó­lia alatt is. Még ebben az évben két újabb retketakar­nak bejelenteni, hogy a köz­termesztéshez szükséges en­gedélyt megszerezzék. Hullámoznak a jó hírek a/, áttelelő fejes káposztáról és kelkáposztáról is. Hirtelen sláger is lett, mert nagv pénz van benne. Amikor a többi káposzta elfogyott vagy megromlott már, akkor kez­dik szedni. Hóban-fagybun kint marad a termőföldön, a mínusz 18 fokot is kibírja állítólag. Fejenként 30—40 deka, és idén márciusban 40 forintért is el lehetett adni kilóját. Az első fogyasztható tavaszi zöldet tehát a téli káposzta adja. Ha csak azt vennénk előnyének, hogy nem kell tárolni, már ak­kor is figyelmet érdemel. Ősszel vetik, október vé­géig kifejlődik, a kukorica vetése előtt betakarítható, sőt, be is kell takarítani, te­hát olyankor hozza a hasz­not a föld, amikor egyéb­ként pihenni szokott. A jó terméshez természetesen jól megművelt talajra van szük­ség. Fábián Nagy Károly kutatócsoportja nemesíti a téli káposztákat, állami en­gedély 1983—84-ben várha­tó. Horváth Dezső Veszélyes otthon Baleseti statisztika Az Állami Biztosító sta­tisztikái szerint tavaly több mint 400 ezer baleseti ügy­gyei foglalkoztak. A legtöb­ben — a sérültek kétharma­da — láb- és kéztörés kö­vetkeztében fordultak kárté­rítésért a biztosítóhoz. A ta­pasztalatok szerint a jobb kéz — bizonyára a gyako­ribb használat következté­ben — sérülékenyebb a bal­nál, ugyanis egy év alatt 72 ezer ilyen balesetet jelentet­tek be, míg a bal kéz töré­se 68 ezerszer szerepelt a káraktákban. Meglepő, hogy a balesetek leggyakoribb helyszíne a biztonságosnak vélt családi otthon. A lakásban elszenve­dett balesetek száma évek óta első helyen áll a sta­tisztikában. Tavaly a balese­tek 44 százaléka történt la­kásban, udvaron, vagy a lakáshoz tartozó telken. A közlekedési balesetek rész­aránya 27 százalék, ezt kö­vetik a munkahelyi sérü­lések 18 százalékkal. Ezek az adatok csupán a biztosítottakra vonatkoznak, mivel azonban ma már több millióan rendelkeznek élet­biztosításokkal, CSÉB-bel, háztartási biztosítással és CASCO-val, reális képet ad­nak a beleseti forrásokról. Így például megegyeznek a különféle felmérések ada­taival azok a statisztikák 's, amelyeket a közlekedési bal­esetekről vezetnek a biztosí­tónál. E szerint a közleke­désben tavaly a legtöbb sze­mélyi sérülést — 65 ezren — gyalogosként szenvedték el, míg a kerékpárosok közül 16 ezer, a személygépkocsik vezetői és utasai közül 12 ezren sérültek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents