Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-25 / 120. szám

Kedd, 1982. május 25. 5 Odi et amo Vannak eldönthetetlen dilemmák. Az örökös választáskényszer ördögi csapdái: mindkét lehetséges alternatíva egységbe forrva marja, kínozza az embert, szétválaszthatatlanul. Lelkünk visszfénytükrözői, a költők ősidők óta ismerik ezt a gyötrelmet: Catullus, a római poéta Odi et amója, Gyűlölök és szeretek kezdetű verse szállóigévé lett. Persze nemcsak a szerelemben érhető tetten vonzalom és taszítás ága-boga, hanem mindenben, amihez fokozott érzelmi hullámhosszon közelítünk. (A televízió szegedi stúdiójának Várospódiumsorozatában például — a múlt héten Kiskőrös szerepelt — a lakóhelyük ügvei iránt érdeklődéssel fordulók reakcióiban szintén megfigyelhető ez a mélyen emberi mögöttes tartalom.) Az Irodalomban a szeretetnek külön is meg vannak a maga óriásai: például Tolsztoj. De mellette már ott van Dosztojevszkij, ama bizonyos ördögi kettősség nagy reprezentánsa. August Strindbergről, a 19. század második felének svéd szerzőjéről azt mondja Szerb Antal, ő a gyűlölet Írója. „Alakjai csodálatosan tudják gyűlölni egymást évtizedeken át; a gyűlölet egyetlen lelki táplálékuk, annyira gyűlölik egymást, hogy az már több a szeretetnél... Strindberg az, akiben a gyűlölet önmaga ellen fordul." A svéd író Haláltánc című drámáját (nem akárki; Déry Tibor fordította magyarra) a televízió szerdán este sugározta. A tévéjáték forgatókönyvét jeles filmrendező. Gaái István készítette, 6 volt ezúttal a tévéjáték rendezője is, a dramaturg pedig Karall Luca. Szükséges szinte rideg aprólékossággal leszögezni e tényeket, hiszen nélkülük kevésbé érthető, hogyan is lehetett részünk több hétre elegendő döbbenetes élményben május 19én késő este. Füstszerű köd a tengerparton, őrségváltás, várfok, hideg szél. Ady sorai kísértenek: „Vagyok, mint minden ember: fennség / Északfok, titok, idegenség." Az északi ember egyetemessé növelhető teljessége, íme előttünk: máris jobban érthető. mennyire is volt honnan merítenie az ugyancsak svéd Ingmar Bergmannak mondjuk a Jelenelek egy házasságból című nagy filmje készítésekor. Az európai ősindividualizmustól („vagyok, tehát Isten is van") a szenvedélyek emberfeletti és emberalatti poklaiig, a lélek démoni zugaiig, a járvánnyá váló gyűlöíet és a megindító szépségű felodozás végső hegedűszaváig bejárva embervoltunk tájalt. Aligha akad ma Magyarországon rendező. akinek ennyire „passzolt" volna a Haláltánc, mint Gaál Istvánnak, a nagy finomsággal kidolgozott lélektani ábrázolás mesterének. A drámaiság olyan, képernyőt szétvető erővel jelentkezett, hogy a fotelben kényelmesen elnyúlt nézőnek afféle érzései támadhattak, hogy még két perc és kivágódik az erkélyajtó. üvöltő szél tódul be a szobába, minden megemelkedik, itt a lelkek végzete, az érzelmek, egyszerre végtelenül tragikusak és nevetségesek lévén, elborítanak és agyonnyomnak mindent, hogy azután legvégül a romok alól kinyúljon egy kéz, irgalmat és megbocsátást jelentve... A rendezés abszolút profizmusát egy kifejezetten bravúrnak nevezhető dramaturgiai megoldás egészítette ki: az eredeti drámából két lényeges szereplőt a tévéváltozat teljesen kihagyott, s ez a művi beavatkozás csodálatos módon nem megsemmisülést, haneln új különlegesen magas minőséget eredményezett. E három emberre hangszerelt keserű szimfónia, egy házaspár és régi barátjuk drámája a magyar színjátszás legszebb hagyomár^'ait folytató színészi teljesítményekben lett totális. Galambos Erzsi fogcsikorgató utálkozásai és szívszorítóan gyöngéd nőiességének rekvizítumai valósággal 180 fokot fordítottak e színésznő korábbi szokvánvmegítélésein. Gábor Miklós régi nagvságát, az egykori Hamletet idézte Edgárként, Bács Ferenc pedig, a férfias elegancia hűvösen komoly és intellektuális magvar őstípusa a strindbergi hősök nagy rejtélyeit kristálytiszta formában tükrözte. A világirodalom története című művében Szerb Antal azzal a megállapítással zárja a drámaíró Strindberg művészetéről szóló részt, hogy darabjai hátborzongató hatásukat azzal érik el, hogy alakjai olyan vádakat tudnak egymáshoz vágni, amelyek talán mindnyájunk tudata mélyén ott élnek embertársainkkal szemben, de a civilizáció nem engedi meg, hogy kimondjuk őket. Strindberg valóban mindent kimondott, amit feltehetően jobb nem kimondani. A televízió Haláltánc-adaptációja az eredendő odi et amoambivalencia felmutatásával sem mondott többett, szerencsére. Annál többet éreztetett. Domonkos László Széklábpszichózis A lakótelep, ahol estéimet és éjszakáimat töltöm — paneljainak kínos egyformasága folytán — falanszterre emlékeztet. A székem lába ls. Ugyanis az első. a második. a harmadik és a százharmadik szomszédom 16 ugyanilyen ülőalkalmatosságot használ. Miután azonban ezek a széklábak faragatlanok, Michelangelo nem szokott eszembe jutni Tarján falanszterországában, s ez ígv ír volt egészen vasárnap délutánig. ' A Gondolatjel címzetű rádiómagazin egyik szereplője. Vészits Ferenc, a Művészeti Alap igazgatója döbbentett rá. hogy mégis van létező analógia a falanszter képtelensége, s mai viszonyaink között s talán éppen Michelangelo híres példája kapcsán. Mint kiderült, a műkereskedelem ugyanolyan megítélés alá esik hazánkban, mint mondjuk a gatyamadzag-árusítás. Gazdasági szabályozó rendszer ugyanis csak egyféle van. Az alap egyik vállalata a Képcsarnok. megvásárol a művészektől évente úgy körülbelül 14 ezer képet: néha e"rel kétezerrel többet is. de év végén — végtére is ugyanúgy vonatkoznak reá o szabályzók — bajba kerül. Készletgazdálkodása katasztrófa li — Ítélhetik meg revizorok, hiszen... Raktáron maradtak a képek! A ruházati kereskedelem köl nyen segít magán. Elrendeli a végkiárusítást, húsz, harminc, negyven százalék engedmény, télen vegyen nyári ruhát jelszóval, vagv bármi más szlogennel. Rizsa T. Endre, a műsorvezető-szerkesztő sietett lejelenteni. hogy a műalkotás áru. Ér síelek kijelenteni, hogv nem vitatom ezt, de szerintem a műalkotás és a gatyamadzag nem egyformán áru. És ha már a gazdaság és a kultúra kapcsolatáról, viszonyáról van szó, és ha a hasadás okait keresgéljük, nem árt, ha végiggondolunk valamit. A gazdaságban majdnem másfél évtizede megszüntették a tervutasításos, a túlcentralizált irányítási rendszert. (A hatvanas évek végére nyilvánvalóvá vált. hogy a piac igényeinek kell alárendelni, s utána újratervezni a termelést.) A műkereskedelem bajai régiek, a festő honoráriuma fele annak, amit a vásárló fizet a képért, a festő ezt sokallja, de — ha mint kiderül. a Képcsarnok nyereségérdekelt vállalat, nem várható el tőle, hogy lemondjon vezetői és munkatársai nyereségprémtumáról. évenkénti bérfejlesztési lehetőségeiről. Más. Terjed a giccs. Adók és büntető szankciók ellenére sem szorítható vissza. Kitaláltuk hajdanán a túlcentralizált állami ellenőrzést a műalkotások minőségvédelmiben úgv gondoltuk, hoev a zsűri pecsétje azt is jelenti amit a mosóporon a Kiváló Áruk Fórumának emblémája. Valószínűleg azt je'.enti de szerintem inkább csak azt is. Mert egyáltalán nem biztos, hogy manapság pontosan tudja a zsürl. vagv a szakkritika, hogv idővel miből válik igazi érték. (A kritikát egyébként sem a k's találatokért szeretíük. hanem a korszakos mellélövés-kért.. .) Más. A műalkotás is olyan mint a jó bor. évről évre értékesebbé válik. Azt mondta ebben a műsorban Vészits, hogv jó volna egyegy megvásárolt műalkotást csak öt tíz év múltán értékesíteni: addigra beérik, beérkezik az alkotója, népszerű lesz. tehát megveszik majd a képét. (A készletgazdálkodás szabályai szerint erre nincsen lehetőség.) Jöjjenek hát a kisvállalkozások. Itt ls. A műkereskedelem afféle háttér-kereskedelmeként Ez a sugalom. és nyomában ott a sek kétely. Ha Michelangelo ma faragna egy széklábat. akár tipizált áron vehetném meg a saját falanszterem számára, ám lehet, hogy várnék ls a vásárlással a tavaszi árleszállításig ... Negyven percen át hallgattam ezt a műsort. Becsületes munka, jószándékú alkotás, vallom, csak a széklábak sugallt példát, csak azt feledném! Csak azt feledhetném. hogy itt és most a Piéta és a gatyamadzag összehasonlító, sőt Kötelező őket egyformán megítélni a nyereség, meg a készletgazdálkodás meg a nem tudom mi nevében. Meddig? Petri Ferenc Felkészülés az építőtáborozásra Kapunyitás június 20-án Június 20-án nyitják meg kapuikat, az építőtáborok, s a KISZ Központi Bizottságának épitőtábori bizottságánál mér felkészültek a táborozók fogadására. A központi szervezésű 92 építőtáborban csaknem 54 ezer. a megyei, az egyetemi és a főiskolai szervezésű táborokban pedig mintegy 10 ezer fiatal részvételére számítanak. A korábbj évekhez hasonlóan az idei táborozók mintegy 80 százaléka a mezőgazdasági munkákat segíti, továbbá két autópálya — az Ml-es és az M3-as —, valamint két vasútvonal építési munkálataihoz létesítenek építőtáborokat. Külön építőtábort szerveznek a budapesti úttörőstadion felújítására. Az építőiparban tevékenykedő szakmunkásfiatalok valamennyien szakmunkát kapnak majd. A tavaly jól bevált speciális táborok mintájára három olyan tábort is szerveznek, amelyben az öntözéses gazdálkodásban tevékenykednek majd a fiatalok. Az idén először a nyári csúcsforgalommal járó vendéglátóipari munkák könynyítésére építőtábort szerveznek Siófokon fiatal szakácsok és felszolgálók részvételével. Már befejeződött az építőipari brigádvezetők felkéli—tavaszi károk a mezőgazdaságban A mezőgazdasági nagyüzemek téli és tavaszi káraira mintegy 216 millió forintot fizetett ki az Állami Biztosító, csaknem 50 millió forinttal kevesebbet, mint az elmúlt év azonos Időszakában. Április végéig összesen 230 • ezer hektárról jelentettek be elemi károkat a mezőgazdasági nagyüzemek. A károk háromnegyed részét az őszi vetésű növények, illetve a több éves szántóföldi kultúrák vízkárai teszik kl. A kártérítések 20 százalékát a téli fagyok miatt kipusztult vagy erősen megritkult őszi vetésekre fizették ki, s mindössze 5 százalékos arányt kéovlsel a szőlő- és gyümölcsültetvények tavaszi fagykára. Mivel azonban május első naDjaiban is voltak éjszakai fagyok. ez az arány feltehetően még növekedni fog. Az őszi kalászos gabonákban és a repcében 30 és félezer hektáron állapítottak meg olyan mértékű állománykipusztulást, amely a területek újrahasznosítását teszi szükségessé. A téli kipusztulásos károk területe 3000 hektárral több, mint az elmúl évben, az átlagos mértéket azonban nem haladja meg. Az eddig kifizetett kártérítési összeg, amely a területek úiraha«znosítását fedezi, meghaladja a 1'. és félmillió forintot. Vízkárt 80 ezer hektár vetésterületen állapítottak meg április végéig. Az eddigi tapasztalatok szerint a károsodott terület országosan mintegy 25 százalékkal kisebb a tavalyinál. A vízkárok legnagyobb része Békés. Haiaú Szabolcs. Szolnok és Borsod megyében keletkezett, elsősorban a belvizek következtében. Az Állami Biztosító szakemberei most mérik fel azokat a károkat, amelyek április második felében az országszerte erős éjszakai lehűlés miatt keletkeztek. A fagypont alatti hőmérséklet károkat okozott a már virágzó csonthéjas gyümölcsökben. A hónap utolsó napjaiban a piros bimbós abriaültetvényék is károsodtál:. de előfordultak fagykárok e^yes korai szőlőf.mákban is. A hónap végéig 3500 hektár gyümölcs- és szőlőültetvény tavaszi fagykárát jelentették be a nagyüzemek. Az eddigi tapasztar Úttörők szemléje A szegedi járási KlSZ-bizottság és úttörőelnökség a hét végén. Asotthalmon rendezte meg az úttörő- és az ifiúgárdlsták járási szemléiét. A versenyeken 80 Ifiúés 300 úttörőgárdista vett részt Az ifjúgárdlsták között az ásotthalmi I. számú rat bizonyult a legjobbnak. Második a kisteleki I. számú rai, harmadik pedig az ásotthalmi IV. számú ra.1. Az úttörőgárdisták szakági versenyeiben első helyet szereztek a tiszaszigetiek, a kübekháziak. a kisteleki Rákóczi úti iskolások, a bordányiak. a csengeleiek. a szatymaziak és a zákányszékiek. Valamennyi győztes csapat a megyei döntőbe jutott. latok szerint gvenge vagy közepes mértékű a tavaszi fagykár, bár tekintve, hogy május első napjaiban is előfordultak hajnali fagyok, a kárbejelentések növekedésére lehet számítani. A mezőgazdasági nagyüzem mek biztosított állatállományában az első negyedévben keletkezett veszteségekért 169 millió forintot fizetett ki a biztosító. Ez az összeg 8 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. szítése. Ez alkalommal a csoportvezető fiatalokat a leendő tábor helyén készítették fel a nyári teendőkre, s így már megismerhették a helyi körülményeket, az ott rájuk váró munkát. Bővülnek az építötáborozók nemzetközi kapcsolatai is. Míg tavaly 80 bolgár, 70 NDK-beli és 400 lengyel fiatal dolgozott magyar építőtáborokban, addig az idén Bulgáriából mintegy 450, az NDK-ból félezer, Lengyelországból pedig 1350 diákot várnak. Ezenkívül a hazai nemzetközi építőtáborokban tölti vakációjának egy részét 250 csehszlovák ifjúkommunista, s a központi egyetemi nemzetközi táborba is mintegy 100 fiatalt várnak szocialista és nyugati országokból. A hazánkban tanuló külföldi fiatalok is részt vesznek az építőtáborok munkájában. Az idén is különös gonddal szervezik a táborozók szabadidős programját. A bevált formák mellett több újdonság is szerepel a tervekben. A programok kidolgozásában., tervezésében részt vettek már a brigádvezetők is. Mintegy száz táborozó fiatal az eszperantó nyelvet tanulhatja majd a munkaeszközök letétele után. Minden megyében megrendezik a közlekedésbiztonsági szaktáborokat, s a közlekedési ismeretekből összeállított vetélkedőn legjobban szereplők országos döntőn Is összemérhetik tudásukat. Szegedről indult Sorok Erdey Dezsőről Huszonöt évvel ezelőtt 1957. május 25-én hunyt el Erdey Dezső (1902—1957), a magyar realista szobrászat kiváló mestere, akinek alkotásaiból a múzeum Kupola Galériájában emlékkiállítást rendeztek. Pályájának éa jelentékenyebb alkotásainak villanásé zerű felidézését nemcsak az teszi indokolttá, mert születésének nyolcvanadik éve is erre az esztendőre esik. Életmüve előtti tiszteletünket azért is fontosnak tartjuk kifejezni, mivel gyermekkorát és diákéveit Erdey a városunkban töltötte, s Szeged egyik legszebb szobrát, n Fogadalmi templom bal oldali tornyának alsó részén elhelyezett modem formálású Szent Antal-kút kompozícióját ő alkotta. Erdey Dezső szülőhelyéről — a Torontál megyei Istvánföldről — hatévesen, 1908-ban költözött csaladjával Szegedre. Itt a felsővárosi Szent Milélós utca 3. számú — később lebontott — házacskájukban laktak. Apja kisfizetésű hivatalnok volt. ezért a'z ő és három fivére neveltetéséhez szükséges lett anyja varrással szerzett szerény keresete is. 1912-ben íratták be a Szegedi Állami Főgimnáziumba, a mai „Radnóti"-ba. Egyik helyi diáktársa szerint a fiatal Erdey Dezső vékony, szőke hajú, kék szemű, hallgatag fiú volt, aki csak a nyugodtabb játékokban vett szívesen részt. Az első világháború éveiben — a nyári vakációk idején — mezőgazdasági munkát vállalt, hogy családján segítsen. Naphosszat hordta a szőlőkbe kannában a vizet. Erre visszagondolva mintázta meg 1925-ben n Vízhordó fiú című alkotását, n\ely ma a főváros egyik legnépszerűbb köztéri szobra. Kis bronzváltozata — mint a szegedi múzeum tulajdona — az emlékkiállításon látható. Amint — a ma Budapesten élő, szegedi származású — Erdey Dezsöné férje művészetéről írt kitűnő tanulmányában hangsúlyozza, a gyerekember Erdey tizennégy éves amikor rajzolni kezd és abban a vagyban él, hogy festő lehessen. A forradalom évében, szünidő alatt, beiratkozik a szegedi szabadiskolába. Első tanára Gergely Sándor, oly plasztikai erőt, progresszív, kubista látást fedez fel itt festett képeiben, hogy rábeszéli, legyen szobrász." Indítást jelentő arcmását osztályfőnökéről mintázta meg 1920ban. E korai műve is ott van a mostani emlékkiállítás válogatott alkotásai között. Érettségi után, a Budapestre költöző tehetséges Erdey 1921—29 között a Képzőművészeti Főiskolán tanul, ahol alapvető plasztikai, szakmai tudást Szentgyörgyl István nyújtott neki. Már 1922-ben kiállító művész lett, s több díjat és kitüntetést nyert. 1925-ben Párizsban, 1930ban Rómában képezi tovább magát. Életrajzi adatai szerint 1943—48-ig az Iparművészeti Főiskola tanára, 1949—54-ig a Szépművészeti Múzeum restaurátora voltKöztéri szobrai Veszprémbe (Szent Imre), Székesfehérvárra (Warkots kapitány), Tatabányára (Bakugrók), Xnotára (Korsós lány), Zalaegerszegre (Ollós nő) és a fővárosba kerültek. A meg nem szűnő ráemlékezések szép jelei voltak az Ernst Múzeumban (1961). valamint Szegeden (1962) és Székesfehérvárott (1963) rendezett emlékkiállításai. A Tisza-parti városunkból talentumos ifjúként útrakelt — 25. halálozási évfordulója kapcsán most ébresztgető, 80 évvel ezelőtt született — Erdey Dezső alkotásai közül — a már említett Vízhordó fiún kívül —, a Négerfej, a Nárcissus, a Művész felesége és az ún. Beste-szobrok kerültek múzeumunk állományábf, a mester özvegyének adományaként, a legújabban kapott Léces fiú című alkotásával együtt, melyek a jelenlegi Erdey-emlékklállításon — a többi munkával együtt — méltán tarthatnak érdeklődésre számot, Szeles! Zoltán