Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

I Szombat, 1982. május 22. Népi ellenőrök klubja Csongrád megye népi el- klubprogramot, melyen a lenőreinek 1982. januárjá- megyei NEB vezetői össze­ban, a KNEB Velencei-tavi gezték a továbbképzés óta oktatási központjában tar- eltelt negyedév népi ellen­ien továbbképzésén fogai- őri tapasztalatait Csongrád mazódott meg a gondolat, megye városi es járási hogy rendszeres klubfoglal- NEB-jeinek képviselői pedig kozasokou vitassák meg arról számoltak be, mikép­ezeniúl a népi ellenőri pen hasznosít <ák a gyakor­muaica aktuális kérdéséit a latban a továbbképzés unya­Ifi**1™- Cít- A klubfoglalkozáson Tegnap, pénteken délután a , , „ . * ... _ megjxá tanács oklalasi 'és dr Coitccol Fe továbbképző központjában * KJÍEB oktatási köz­rendezfeek meg az első ilyen pontjának igazgatója is. A Teksyos nívódíja Az elmúlt fél esztendő leg- 1980-ban Szegeden, a Somo­sikeresebb televíziós műso- gyí-könyvtár gondozásában Tainak, az alkotóknak, köz- négyszáz oéldánvban meg­remúködőknek adott át ni- jelent gyűjtéséből irta film­vódíjat Nagy Richárd. a re. A TCknyőkaparóról. er­Magyar Televízió elnöke roi » föltehetően 18. stósmel­csutörtökön Budapesten. A bell valóságos figuráról, szegediek közút nívódíjas ak't táltosnak vagy éRYsze­lett a Tévé Híradó stábjá- rü cigányembernek ís mon­nak. Jurányi Anno riporter- dar.ak — mindenesetre rend­nek és Fodor Dezső opera- kivüii jóstehetségévei keltett törnek három kisriportja. u Kézsebészeti műtőasztal, az Algyői tűz és a Halászat •ét? alóL Nívódíjat kapott a körzeti stúdió filmje, a Teknyökapará is, a forgató­könyvíró Polliér Zoltán, az opt ratör-rendexő Rozsnyai Aiatíár és » vágó Szabó Er­zsébet. * Napokon belül másodszor Illeti megtisztelő elismerés a Teknyöstc előbb a miskolci tóvéfesztiválon nyerte el a figyelmet —. annak idején Bálint Sándor professzor. Pelner könyvének lektora ts úgy nyilatkozott, hogv Jö­vendöléseinek fölidézése „kivételes érdek ességfl anyaggal gazdagítja a szege­ti' tá' folklórját". Amikor 19C3-ban, Kiszomboron. elő­ször vettem hangszalagra a Toknyőkaparó egyik jtörténe­tét. nem gondoltam, hogv felfedezésszámba menő kis könyv lesz. belőle — irta Polner nemrégiben a Soroo­zsüri különdíját, most pedig gvi-könyvtári Műhelyben, a teleéízió elnöke részesítet- kiegészítve a gvűjtóst. Amint te nívódíjban. A filmet ta- a könyv utóélete bizonyítja, valv decemberben, a képér- maga a szerző sem jöven­nyó szilveszteri műsora dőlt rosszul. Híven a Tek­eióti vetítették, s mint is- nyőséhez... meretes. Polner Zoltán az N. 1. Szülészek, néuYógyászok tudományos ülése Titnap, pénteken Szent*, seif tartatta meg a áfepimr Nőorvos Társaság dél-ma­gyat országi szekcióig évi tu­dományos ülését. Az egész napos tanácskozást — ame­lyéi, részt vettek a város vezetőt is — dr, Sas Mihály egyetemi tanár, a« MNT dél­mngyarországi szekciójának elnöke nyitotta meg. A tudományos ülésen dr. Vttxelwsszki Iván főorvos előadást tartott a szentesi kórház szüiészet-nőgyógvá­szatl osztályának a* utóbbi években elért eredményei­ról. Az ezt követő kerek­asztal-konferencián pedig azokról a törekvésekről esett sző, melyek a születés körüli halálozás csökkenté­sére irányulnak. Többek kö­zött a térhes- és genetikai, valamint az anya-nővédelmi tanácsadásról, a koraszülés kérdéséről és feltartóztatá­síről. illetve a magzatok méher. belüli ellenőrzéséről és kezeléséről. Szóba került a születés vezetés, és az új­szülöttellótás néhány lépve­ges kérdése. A tudományos ülésen dr. Bagoly Prtt nv. osztálweze­lő kórházi főorvost ós dr. Fiffcp Aladár egyetemi ma­góntanífl. ny. osztályvezető kórházi főorvost a Magyar Nőorvos Társaság dél-ma­gyarországi szekciója örö­kös tag'ává választották. Több évtizedes. Szentesen végzett orvosi tevékenysé­gük elismeréseként oklevelet és emlékpl&kéttet nvűjtottak á: nékik. Emlékezés Farkas Istvánra « Farkas István. a szegedi meket. belevetették magukat odaadó emberszeretettel. tü­járácsi tanács végrehajtó bi- az üj élet sok feladatot adó relemmel végezte. Közbon zottságának volt elnöke niá- munkájába. Farkas István politikai és szakmai tanfo­jus 24-én'Tó. születése nap- ekkor már a legális Kom- lyamokat végzett és maga is ját ünnepelné, munísta Párt tagja volt. Vezetett ilyeneket, Igazgatás Farkas István 1912-ben Ezekben az időkben az üae- teendői mellett mindegyik Kispesten szüleied, apja asz- mekben keiesték azokat a pozíciójában a partszerveze­talos volt, Ga.iz-v-gyvo- rátermett és a munkásság lek vezetőségi tagjaként is gyárban doigúíött, anyja pa- eszjuényeihéz. hú fiatalokat, tevékenykedett. lüBO-tól pa­raszti családból származott, akiket akár a termelés, akár dig a Magyar Szocialista A szülők István fiuk mellett az igazgatás irányító poszt- Munkáspári Csongrád me­még két fiúgyermeket nevel- iail'a leheted küldeni. Így gyei bizottsága iagja is völt lek Az. apa L9'>9-ben az. terelődött reá is a figyelem 1934—53-ben jeles ered­anya 1940-ben halt meg. A HMö-ban. A közigazgatási ménnyel végezte el a Ta­szülók nélkülözésekkel teli tanfolyamot éppen Klzpes- nácsakadémiát. életükben nevelték a három ten> lakóhelyén szervezték A? ellenforradalom és nyo­fiút. elvégeztették velük a ,ne* ennek sikeres elvegze- m.lbBn a konszolidáció őt is polgári iskolát, és szakmát se ulan. bucsut mondott a a helyén találta. Az ellen­adtak a kezükbe. Az idősebb nyomdának és a Magyar* forradalom hatalomra jutása fiú az apa mesterségét- kö- Kommunista Párt Kört gaz- napjftiban pártiskolán volt vette asztalos* lett, a fíate- 8»tási Osztályának rendelke- Budapesten, hazaiérésének labb géplakatos és a Vörös zéscce 1»4« májusaban napjtín a Nemzetőrök" ház­Csillag Traktorgyárból ment Csongrád meRyebe küldték, kutatást tartottak a lakásán, nyugdíjba. István 19215-ban Csongrádon megismerte a Munkahelyét nyomban «1­nyomdás* tanonc lett. és mint Jál'ÜS helyzetét és nem sok- foglalva, nagy körültekintés­betűsaedösegéd szabadult fel kal ezután a Járás legnépe- ^ eréllvel végezte a já­aa egykori Stádium, a fel- »?pb községét Kisteleket Je- rés ügyeinek rendbehozását, szabadulás után a Szikra ne- kl szolgálati helyéül, vet kapott nyomdában. mint helyettes, majd amely a kommunista párt mint vezető jegyző kapott napilapját, « Szabad Népet elvé- „llm „ ^^ „ „ és számos pártkiadványt bo- geztea jegyzői1 •t, ne j aatalotn hűs6ges hareo_ csátott közre. A munkásság megszerezte a jegyzői ok- ^ kitüntetésben ré_ helyzete és sorsa itt késztet- levelet. A ^zigazga asban sle!(ult. Magyar Népköz­te először elgondolásra. A változatos ée sok Erdemét^m ,,-üst felszabadulás • előtt a mar vart rá. Kisteleken három és fokozatAt n rte pl 1952-ben, akkor is neves üzemben - a ^^^^^ ^ a Közbiztonsági Érem arany mozgalom irányítói megta- ju^^n ne^zeatega.- fokozatóvQ, tüntették- ki látták az utat a. nyomdg if- S^J^t foif^t júmunkásaihoz, így hozzá is. túliró e,rfirásain«k a paraszt- ^koz^tót 18 éves volt amikor a mun- ságga) szembén és ugvanak- kaptn 1M7"ben a kahelyén belépett a szak- kor vizsgázni keltett ember- cialista Hazaért Érdemren­szeivezetbe és ami azzal ^ö*''1- Farkas István alkal- det, 1970-ben a Felszabadu­együttjárt, a s^táldemokro- ^t SíSS^'ma^uUn láBÍ Jubi,eumi A szegedi járás és termé­szetesen Szeged életének szá­mos megityilvánuiásábán részt vett. Mint a párt és a Tájértekezlet Szegeden Á cigánylakosság rr I rr I f FF. muvelodeseert A marrkrorstágl clgényls­kossáp társadalmi beillesz­kedésénák elvi fettételei már sok gond akad még a tele­pen élők tárt közösségében a munkábaállás téten, az 37 esztendele megteremtőd- egész.-.gUgyi és stoclális Al­tek. Ezek között H politikai lapotokban, a művelődés, is­viszonyok között sem köny- koláztatas térületén. Néhány nyű e népteteg évszázados örökségét fölszámolni. . az előítéleteket eloszlatni, sajá­tos életmódját átalakítani, gyökeresen megváltoztatni, példa ennek illusztrálására: a keresőképes eigánylakos­ságnak több mint 60 száza­léka folyamatos munkavi­szonnyal rendelkezik, közel klub programjai. A Bartók Béla Művelődési Központ kezdeményezésére létrejött tájértekezlet elsősorban a tepasztalatpuüjtés fontos fó­ruma volt. mély bizonyára Jó alapokat szolgáltat ahhoz a vállalkozáshoz, amelynek nem titkolt c "te. hogy a Először 10G4-ben gyorsult fel 27 százalékuk Időszaki mun- művelődési inttzményrend­a cigányok társadalmi integ- kavállaló. de maid 13 száza- SWr kereteinek bővítésével. r;)itdKIÍS"r,k s " ,n2 ^^.iS^mon^hól01^ mur-kájának kiterjesztésével utóbbi éviizedben meg in- zak, alkalmi munkákból el; . kább erősödött. Az 1971-ben a javulár lakáskörülmények és elmélyítésévé! hateko­keszült akadémiai szerint hazánkban cigány élt, számuk ma felmérés ellenére sokuknak még min­360 ezer gond a méltó emberi környeset megteremtése; el­400 420 ezerre becsülhető, vár- maradás tapasztalható az ls­nyabban segítsék elő a ci­ganylakosság társadalmi asz­ssimilálödásit. Oltva! Ferenc * Az MSZMP Szeged városi ta pártba. Még mint tanonc Kisteleken Ts. " * " Honvédelmi Érdemérmet, a reszt vett a fővárosi munká- ll>49 (>s/t,„ Csongrádra he- Szakszervezeti Munkáért jei­sok 1930. évi szeptember ele- jy^télL ahol ő látta el a fö- vény arany fokozata kitüöie­ji megmoeduiusaín. Tüntet- és a megüresedett téseket kapott. ssjrta "SBS sagsricsus: k nyomor és a politikai elnyo- ^ amRtor taftácsok meg­mas ellen: atóbadságol. ke- alaku|,ak. mlnt a csongrádi nyeret, bért. követeltek. az ^^ a kö„égl igazgatás­üzemi hatalmasságok zsar- s„. „__. utelsósorban a Vá- • •-i ­•hbWaköHaíUUmk. a mértékte- ZJ^ ismerős? j^ képzelt és Szeged járási bizottsága len kizsákmányolásnak a szakemherie btsták a csöng- « Saesred megyei városi ta­megszünteléset. rádl járást. A végrehajtó bi- nács és Szeged járási hiva­Ksek az évek mély nvomot ^ottsági elnökséget 1933 Jó- fal születésének 70. évfor­sServS'fsa párt likban a szegedi Járással ,dulója alkalmából koezorú­cosa. jól tudta hol a helye* cserélte fel. Itt nagy felada- zást rendes a munkáwnosga­és est haláláig megői-iste. A tok vártak Farkas Istvánra, lom régi harcosának, a szo­laslzmus uralomra jutásának politikái, gazdasági, igazga- cialista Hazáért Érdemrend ^StíJSTmSS tófil ^ kulturálÍB ^^ kitüntetettjének, Farkas lat­ból az. üzemek ki tel építését a aránt erősíteni kellett a nép van elvtársnak a hamvainál Dunántúlra, kijelölték a Stá- halalmát A feladatokat ssé- május 24-én, hétfőn 11 óra­dlum nyomda üj helyét is. A köru emberlsmémtel. kor a Belvárosi temétőben. njmmdu veisetösége Farkas ^m is feihí'.-ta. hogv. mint szakvezető vegyen részt a gépék leszerelésében és a költöztetésben. Farkas Ist­ván a parancsnak nem tett eleget. SzŐdligetre ment a családjához, ott érte a fel­szabadulás. (Jóllehet beteg­sége iniatt nem volt katona, néhány hónapot hadifogság­ban töltött Gödőllön és Ceg­léden), Majd eredeti lakóhe­lyére. Kispestre költözött vissza családjával. A munkások helyreállítot­ták és megindították a* üse­EjSKakai iránytaxi hatóan az ezredfordulóra el érik a félmilliós létszámot. A hátrányos helyzetű nép­rétegek közé tartoznak, ezért különös gondot jelentenek társadalmunknak az élet minden területén. Felvethe­tő u kérdés úgv. hogv me­Ivek a clgánylakosságot leg­súlyosabban érintő problé­mák: a lakáshelyzet, A mun­kábaállás. az egészségügyi kolat oktatásban, és a szak­ma megszerzésében is; mű­velődésük színvonala általá­ban alacsony, ennek emelé­se alapkérdés, záloga a ci­aánvlakossda erőteljesebb ütemű társadalmi beillesz­kedétének. Ezen a területen nagy feladat jut a kösrnüve­lődéw Intézményhálózatának szakembergárdájára. Néhány jó például saolgáló klub és szociális elmaradottság vagy cigányegvüttes nyomán a közművelődésnek el kell iut­nla a telepekig, ébressgetni kell az igényeket, szorgal­mazni a kultúra, művelődés a művelődés lépéshátránya? Am mindinkább tisztázódik, hogy ezek a gondok együt­tesen jelentkeznek, igu meg­oldásuk. jobbításuk is csak közösségi formáit Mindez kon. plex eszközrendszerrel sekak összefogásával és hosszú idő alatt lehetséges. Ezeknek a kérdéseknek vázolásával kezdte tájékoz­tatóját Gyánti Ferenc. a «* éi-deklődés felkeltésén ön­mngük és a társadalom meg­ismerésén túl elősegítheti közéleti aktivitásukat Is. A tájékoztatót követően Jcfí szomszédos megye. Bé­Csongrád megyei tanács cso- kés és Szolnok e téren sok portvezetője azon a tájérte­kezleten, melyet pénteken tartottak a szege dl Bartók Béla Művelődési Központ kezdeményezésére a tanácsok é: népfrontbt­zotteágok támogatásával. Az országos kép altalános Jel­lemzőit követőéig al előadó fehujzolla H Csongrád me­gyei 'helyzetet. E szerint a megyében mintept/ 6 és fél­ezer cigány él. nagyrészük beilleszkedett a társadalmi tapasztalattal rendelkező tegnap, szakemberei tá jékoztatták az értekezlet résztvevőit a ci­gárylakosság körében vég­zett közművelődési tevé­kenységről. nehézségekről és eredményekről, a sikerrel kecsegtető módszerekről. A délutánt a tanácskozás résztvevőt Kiskundorozsmán töltötték, ahol ellátogattak a clpányóvodába és Iskolába. élet minden területér. de megnézték a telepet, majd a Befejeződött az építőművészek közgyűlése Építészetünk megújulása- ezekről az épületekről ké­nek tennivalóit, a társadé- szüljön művészeti és építé­lomho2 fűződő kapcsolatét- «*>.tttírtértett tudományos nait erősítését és a gyorsan dokumentáció is. változó igények rugalmas A beszámolók és a vita kielégítésének felndntnlt ál- alapján a közgyűlés htttáro­lítolUi a vita középpontjá- zatban ielölte meg a v>.Ö­b» t< Magyar Építőművészek vétség feladatait, amelyek Szövetségének tisztújító köz- teljesítésével az eddiginél is gyűlése, amely pénteken fe- hatékonyabban járulhat hoz­jézte be kétnapos munká- zá a magyar építészet meg­ját a kertészeti egyetem újulásához. dísztermében. A jelölő bizottság javas­A vitában is többen szor- lfttai alapján a közgyűlés gnlmazták építészeti értéke- megválasztotta a szövetség ínk védelmét. Jelenleg mint- 37 tagú vezetőségét, maid a egv 13 ezer épületet védünk vezetőség megválasztotta a sz országban, s ezért, java- 9 tagú elnökséget, soiták. hogy időszerű lenne A Magyar Építőművészek ezeket több osztály szerint. Szövetségének úi elnöke így nemzetközi, európai és Borvendég Béla Ybi-díjas. a helvi műemléki kategóriába Szegedi Tervező Vállalat fő­sorolni, Á műemléki helyre- mérnöke, főtitkára pedig állítás műszak! tervezésének Lázár Aaíaí Ybl-díjas. a/, fejlesztése érdekében pedig Iparterv osztályvezetője lett. szükségesnek tartják, hogy (MTI) á várfnél kisebb ei siker Olvasói levelekben, a left- használódásának forintjai,,; különfélébb várospolitikai Mindezt nem panaszképpen fórumokon, de sokszor leír- mondták el a Volán a sé­ták, megfogalmazták Szeged melyforgalmi vezetői, csupán lakói; éjszakánként nehezen azért, hogy tényekkel, szá­llítnak el « gyors orvosi se- mokkái bizonyítsák: az ulse­gítségre, gyógyszerre rásto- zókötönség előzetes idényeit rulók az ügyeletre, a gyógy- mindeddig nem igazolta a szertárba, s kimondva vagy gyakorlat. V^l; olyan éjsza­klmondatlamli még azolt ér- ka. hogy egyetlen utasa sem dekében is szóltak, akik volt az iránytaxirmk. átlago­uram bocsá', az „éjszakai san alig egyötöde a tényle­élet"-ben keresvén a itikap- ges költségeknek a bevétel, csolódást, előbb-utóbb azért Megkérdeztük hogyan tó­csák szeretnének hazajutni, vábbf Talán a nyári Szege­Effajta igényekre tekintettel den felélénkül az éjszaka másfél hónappal ezelőtt a forgalma, talán több időnek Volán útjám ís bocsátotta a kell eltelnie. Hogy a Város három hétvégi napon tend- lakói megismerjék e*t a ssol­szeresen. s előre meghatáro- gáltatást. Egyelőre tehát má­zott útvonalon közlekedő éj- rad az éjszakai iránytaxi, szakai iránytaxijAt, As Éssaki változatlanul kísérleti jelleg­váro*résr.t, illetve Tarjánt és gel, * az eddigi menetrend Újszegedét a Belvárossal síi rtttt. Azaz: a gyerrflekkli­összekötő Járati-ói anhak Ide- níkától éjjel fél tlzenkettő­jén hírt adtunk lapunkban kor, fél kettőkor és léi négy­is —- Illőnek tartjuk hát az kor indui fl Lenin körút •— akkor kísérletinek mondott régi híd — Odesszai körút — járattal kapcsolatos eddigi új híd — Sziliért sugárút — tapasztalatok közreadását. Víztorony tér útvonalon Nos, a Volántól kapott in- (visszafelé 12, 2 és 4 órakor formáció szerint az éjszakai megy a járat). A másik út­iránytaxinak a vártnál ki- járj, — a gyermekklinikától sebb a sikere, s mert nem n Lenin körúton. Szent lst­-ingyenes szolgáltatásról van van téren. Csongrádi sugár­itzó. a bevétele is kevés. Ar- úton. az öthalm; üti troli­ra sem elég. hogy a gépko- végállomásig — fél egykor, csivezető bérét, s az. üzem- háromkor indul a hétszé­költséget fedezze, s akkor* _ .. , „ , , _ , , még hol vannak a nehezeb- mc,ves imkrobusz, mely ben pontosítható költségek, a útközben bárhol leállítható, karbantartásnak, a kocsi el- P. K.

Next

/
Thumbnails
Contents