Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

I Szombat, 1982. május 22. Békegyűlés A cselekvő békeharc újabb megmozdulására került sor tegnap, pénteken délelőtt Szegeden. A Maayar Honvédelmi és Sportszövetség székházában szerveztek békenagygyülést, melyen megjelent Sturcz Mártonná, a Hazafias Népfront megvei bizottságának munkatársa és Donáth Miklós, a népfront városi bizottságának munkatársa. A résztvevőket Mihalik Ferenc alezredes, az MHSZ megyei titkára köszöntötte, majd felkérte dr. Kedvessy Györgyöt, az Országos Béketanács tagját, beszédének megtartására. A gyűlés szónoka beszédének első részében szólt az egyre erősödő fegyverkezési versenyről, a háborús készülődés világszerte jellemző fokozódásáról, s mindazokról a világeseményekről, melyek 37 év után ismét a háború küszöbére taszították az emberiséget. Ezután egy esetleges totális nukleáris atomháború világpusztító hatásáról, az USA „túlélés elméletének" lehetetlenségéről beszélt. Elmondta, hogy a helsinki záróokmánv megszületése után a békemozgalmak aktivitása hanyatlott, de a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet ismét életre hívja a cselekvő békeszervezeteket a világ minden országában. A Béke Világtanács tettekkel kívánja előmozdítani azt a harcot, melyet a Föld lakóinak békéjéért vív minden józan gondolkodású ember. A békenagygyűlés előadója hazánk külpolitikájáról és békemozgalmáról szólva elmondta, hogy népünk eleget tesz a helsinki dokumentumban vállaltaknak. A békehónap rendezvényeivel — köztük a békenagygyűlésekkel — minden magyar állampolgár bizonyítja cselekvő részvételét a békéért folytatott harcban. Ilj üzemcsarnok Mindszenten Az alumíniumipar átfogó fejlesztésében a készárutermelés növelése jelentős helyet foglai el. Ennek a ffejlesztésnek fokozatait élhették ál néhány esztendő alatt a Hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalat dolgozói, akiktől s tröszt többet, jobbat és o'csóbb termékeket vár — mondta többek között tegnap. pénteken avató beszédéhen dr. Dózsa Lajos. a MAT vezérigazgatója a Fémipari Vállalat mindszenti üzemében, az úi csarnok átadásának ünnepségén a helyi a szentesi járási és a vásárhelyi városi párt- és tanácsi vezetők és az üzem múrikáskollekíívája jelenléteben. Az új beruházás együttes értéke 88 millió 600 ezer forint volt. E jelentős összegbél 24 millió 500 ezer forintba került az a 2160 négyzetméteres. aludonga rendszerű üzemcsarnok. amely az évi 1200 darabos alumínium szerkezetű lakótérelem gvartását szolgálja. A BNV-ről jelentjük KSSI-up, sajtólájélsila!^ Kockázat és döntés Interjú Bálint Lászlóval, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát vezérigazgatójával Pénteken KGST-napot tartottak a tavaszi BNV-n. A hazai vállalatok és a szocialista kiállítók bemutatóin felhívták a figyelmet a szocialista gazdasági integráció eredményeire, további lehetőségeire. A KGST-tagországok és Jugoszlávia az idei BNV-n 117 céggel képviseltetik magukat. A legtöbb kiállító a Szovjetunióból. Csehszlovákiából és Lengyelországból érkezett. A szovjet Stankoimport képviselői az újságírókat arról tájékoztatták, hogy vásári bemutatójukat az újabb keletű magyar igények alapján állították össze; elhozták az odesszai esztergagépgyár új típusú, korszerű vezérlésű megmunkálóközpontját. köszörűgépét és a brnói vásáron már aranyérmet nyert esztergagépet. A lengyel Labimex külkereskedelmi vállaiat vezetői elmondották: 20 gyártómű ötven újdonságát állították ki. Főleg mérőkészülékeket, új anyagvizsgáló berendezéseket és mikrohullámú nedvességmérő és -ellenőrző berendezést mutatnak be, ezeket az élelmiszeriparban. a bányászatban és az építőiparban egyaránt alkalmazhatják. A lengyel Polimexcekop vezetői beszámoltak arról, hogy a vásáron szerződést írtak alá szemétégető kemencék szállításáról. Dietrich Lemke, az NDK külkereskedelmi miniszterhelyettese. a BNV megtekintése után az MTI munkatársának elmondotta, hogy az NDK kiállítóinak legfőbb célja a már közvetlenebb vállalati kapcsolatok kiépítése, illetve azok elmélyítése, ez ugyanis jelentősen elősegítheti a gazdasági együttműködés további fejlesztését. Sajtótájékoztatót tartották a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés, valamint a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezetői. Mindkét helyen, szó volt az elmúlt 1—2 évben megnehezült világpiaci helyzetről, és a még ma is nehéz értékesítési lehetőségekről. A vaskohászok — mint azt a tájékoztatón részt veve kohászüzemi vezérigazgatók elmondták — a jövőt tekintve valamelyest már bizakodóbbak; ez év második felétől a piac élénkülésével számolnak. ' A Taurus Gumiipari Vállalat, amely több mint 40 országba exportál már, 25 országban nyitott képviseletet. Nemrégiben kezdte meg működését az egyik amerikai vegyes vállalatuk, amely Hmm Nagy László felvétele Bizonvára jól iárnak a kereskedők a Hungária Műanvagfeldolgozó Vállalat egymásba tolható rekeszeivel. Nemcsak azért, mert pénzt hoz a konyhára a díiazott termék, hanem azért is. mert a munkájukat könnyíti. A praktikus ládák kevesebb raktári helyet foglalnak. Egymásba fordíthatók. A vásáron látottak szerint a teherautóra például majdnem a dupláia üres láda pakolható az eddiginek. Emellett még az úi termék erősebb. iobb és könnyebb az eddig megszokottnál. Tavaly 104 ezer darabot gyártottak belőle a fröccsöntő gépek. A hozzávaló anvagot a szocialista országokból importálta a vállalat, s nem tudnak anvnvit gyártani. amen»vit azonnal el ne kapkodnának a vevők máris számos újdonságot mutat be a BNV-n. EzeK között a legnagyobb érdeklődésre a tehergépkocsik és autóbuszok tömlő nélküli gumiabroncsai. a mezőgazdasági gépek textilradiál-abroncsai és az olajfúrásoknál nélkülözhetetlen gumitömlők számíthatnak. * A Medicor Művek az utóbbi időben a komplettrendszer-szállításokat helyezte előtérbe. Az ilyen export sokkal kifizetődőbb. mint egy-egy gép, berendezés exportja. A vásáron főleg röntgendiagnosztikai gyártmányokat és EKG-vizsgálatokra alkalmas műszereket mutatnak be, s ezek újabb exportlehetőségeiről tárgyalnak partnereikkel. Átadták az OKISZ-díjakat is: 35 szövetkezet gyártmánya plakettet, tizenhat szövetkezet terméke pedig o'..levelet kapott. E termékei-: 70 százaléka anyag- és energiatakarékos gyártmány, illetve exportcélokat szolgál. Üj szállítók bevonásával, használt járművek értékesítésével és régi ZIL tehergépkocsik dizelesítésével enyhít az Autóker azoknak a vállalatoknak a gondjain, amelyek már régóta várnak 3—5 tonnás közepes teherbírású teherautókra. Ezekből ugyanis jelenleg a kielégítetlen kereslet eléri a 3500-at. A 8—12 tonnás nagy teherbírású gépkocsikból a szükséges árualapok rendelkezésre állnak, ezek iránt azonban kisebb a kereslet. Az ember élete tele van elhatározással, kisebb-nagyobb dolgok végiggondolásával, mielőtt cselekvésre döntesre szánja el magát. Így van ez az egyszerűvel és a bonyolulttal, a mindennap és a ritkán előfordulóval, az egyén. a közösség. a társadalom sorsára kihatóan. Kockázat és döntés egymást feltételező fogalmak, s a szándék tiszta — egyéni vagy kollektíváé —, hogy felkészültségünk, tudásunk legjavából születő döntéseket hozzunk. Erről a témakörről beszélgettünk Bálint Lászlóval, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát vezérigazgatójával. — Mi 02 ön véleménye a kollektív bölcsességről és az egyéni felelősség vállalásáról? — A kollektív bölcsességben több erő ven, mint amennyivel általában élünk. Vezető poszton ez az erő nem nélkülözhető, de használatával nem kisebbedhet az egyéni felelősség. A kollektív bölcsesség többet lát, többet tud az egyénnél. Nálunk minden nagyobb kérdést megtárgyalunk döntés | előtt. Az is törvény azonban, hogy a felelősséget vállalni kell a döntésért, vagyis előtte meg kell hallgatni az illetékes munkatársak véleményét. Volt rá példa, hogy a demokratikus fórumok mindegyikén győzködtük egymást, míg vállalhattuk a kockázatot. A tartalomnak és a formának ez az egybeesése nálunk hagyomány, j erős alap, amelyre építeni 1 lehet és kell. Ezt ismertem | meg, amikor több mint 25 évvel ezelőtt beléptem a vállalat kapuján és azóta megj jártam néhány lépcsőfokot, I amelynek bármelyikén állva j azt tettem. amit megtanítotI tak veletn. s amit vártak tőlem. — ön korábban és tartósan választott tisztségviselő. : párttitkár volt vállalatánál és megszokhatta a döntése, ket. Meg lehet szokni? — Gazdaságpolitikánk a j politikára épül. Azt képvii seltem akkor is. ma is. és ; mindig tudatosan, az elődök ! tapasztalata alapján. Olyan ! munkatársaim vannak, egyéI nek és kollektívák, akikkel | kezdettől fogva dolgoztam. értve a kétkezi dolgozóktól i a gazdasági, társadalmi ve' zetőkig. testületekig. A dönj tés meghozatala nem megszokás. hanem mindig változó es kölelező gyakorlat kérdése, amelyet megelőz a munkatársak véleménye, amely alakítja az elhatározást és vállalja érte a felelősséget is. Valami he7 megnyerni a véleményeket már fél siker, hiszen a végrehajtáchan is velem vannak, mellettem érzem őket. A munkában mindenképpen dönteni kell és vállalni érte a kockázatot. Fórumokon és testületekben a hangoztatott döntés mögött vagy benne ott van a segítés is, a vélemény, amelyet joga van kérni és elvárni a vezetőnek. — A gyakorlat igazolja egyegy lépés helyességet. Volt-e rá példa a? önök esetében, hogy visszaléptek valamilyen elhatározásban, illetve azt korrigálni kellett, például termékváltásban, hazai és külföldi piacok megítélésében? — Az NSZK-ban tavaly január elsejei hatállyal új élelmiszeripari törvény lépett életbe amely szerint az eddigi technológiával gyártott szalámiból nem szállíthattunk voina tovább, állítólag a benne levő nitrát túl magas volta miatt. Üj technológiánk nem volt, az iparban sem volt ismeretes. A kérdés egyértelmű volt: vagy teremtünk vagy elveszítjük ezt a piacot, amely pedig évi 3500 tonna körüli szalámira tart igényt. Megkezdtük a laboratóriumi kísérleteket. Nem lehetett feladni a piacot, az idő viszont szorított. Mindenképpen meg akartunk felelni a követelményeknek. Az új technológia megteremtését viták kísérték, a régi helyett újat kellett létrehozni, s vele együtt olyan higiéniai körülményeket is meghonosítani, amelyek olyan fokon addig ismeretlenek voltak. Munkásgyűlés elé vittük a döntést, mintegy társadalmasítottuk az elhatározást, és a kockázatot. Nem részletezem: döntöttünk, és az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják hogy jól. Az új technológiával gyártott szalámiból tavaly június második felében szállítottunk először a megrendelőnek, s azóta folyamatosan eleget teszünk külföldi vásárlónk kívánságának. Termékünkkel szemben azóta sem merült fel kifogás. Német és angol állatorvosi szemlék szerint higiéniai minősítésünk kifogástalan. Elmondhatom: az új technológia megteremtésével azok győztek. akik gondolkodásban tudtak szakítani a régivel, a megszokottal. Az Önök közvetlen felettes szerve az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt. Hatályos párt- és kormányhatározatok végrehajtása mellett felettes szervük irányító tevékenységében hogyan érvényesül saját elhatározásuk? — A tröszthöz tartozó többi vállalattal együtt nagyok a lehetőségeink, szabadsagot élvezünk. kivéve a kötött gazdái kodást. a népgazdasági tervhez fűződő kötelezettségeinket, a központi bérfejlesztést. A megyében megtermelt állatmennyiséggel és kapacitásunkkal mi rendelkezünk. Azzal is, hogv mikor mit és mennyit gyártunk. s a hazai igény kielégítése után mire vállalkozunk a külföldi piacokon. Lehetőségeinkkel bátran lehet vállalkozni, hogy csak példát mondjak: lermékeink több mint 70 százaléka évek óta az olcsóbb áruk között szerepel. Termékválasztékunk bővítése is rajtunk múlik s erre igen érzékenyen reagálunk. Hetvenféle terméknél ma is szélesebb ez a skála. Mi döntöttünk Szegeden a Maros utcai telepünk több mint félmilliárd forint összegű rekonstrukciójáról is a VI. ötéves tervben. Vállalkozásban és döntésekben tehát bővelkedünk. Lám. néhány kérdésről beszélgetünk csupán — döntésekről és azok kockázatának vállalásáról — mégis tükröződik bennük egy nagyvállalatnak a gazdálkodása a kollektív bölcsességtől az elhatározásig. Bálint László, szava; szerint a társadalmi felelősségvállalásig. Lődi Ferenc Á mezőgazdasági együttműködésről i Orszéges találkozó Pénteken, az ifiú gépi fejők. valamint az öntözési szak- és betanított: munkások szakmai-politikai és munkavédelmi vetélkedőjének országos döntőiével megkezdődött a mezőgazdaság, fiatalok FAT-ális '82 elnevezésű találkozójának Fejér megyei programja. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. valamint nyolc társszervezet és intézménv álta) szervezett nagyszabású rendezvény háromnapos programján ezerötszáznál több fiatal vesz részt. Különféle szakmai tanácskozásokat tartanak, majális ünnepséget szerveznek. s gazdag kulturális és sportprogramból választhatnak a KISZ-esek. Sor kerül többek között a fiatal állattenyésztő szakmunkások gyakorlati tapasztalatcserével egybekötött találkozóiára. a fiatal agrárszakemberek tanácsának (FAT-nak) a vezetői megvitatják, a KISZ feladatait a tartósan gvengén gazdálkodó termelőszövetkezelekben. ..Gazdálkodásunk hatékonyságáért" címmel ötletvásárt tartanak. Megrendezik a „legerősebb, legügyesebb" sportvetélkedő országos döntőjét. Az- agrárgazdasági együttműködésben rejlő lehetőségek még jobb kiaknázása, az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság, valamint a nagyüzemek és a kistermelők kapcsolatának még szorosabbá tétele a témája a TIT IX. országos mezőgazdasági és élelmezésügyi vándorgyűlésének. amely pénteken kezdődött Tatabányán. Soos Gábor MÉM-államtitkárnak, a TIT mezőgazdasági. élelmezésügyi választmánya elnökének megnyitója után Zsuffa Ervin. az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője tartott vitaindító előadást. A korreferátumok a gazdasági társulások néhány jogi és közgazdasági problémájával, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás és a kistermelés összehangolásának gazdasági előnyeivel, illetve a két legnagyobb szántóföldi növénytermelési rendszer, a KITE és az IKR tevékenységével foglalkoztak Az előadásokból és a vitából is kitűnt, hogy a magyar mezögazdasáa lendületes fejlődése a gazdasáai együttműködés sok formáját alakította ki. A jelenleg működő mintegy ezer gazdasági társulás 80 százaléka a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a fagazdaságban tevékenykedik. A mezőgazdasági nagyüzemeknek több mint 7000 tagsági •viszonyuk van. Minden állami gazdaság legalább két társulásban vesz részt. Har sonló a helyzet a termelőszövetkezetek kétharmadánál. és mindössze 5 százalékuk nem tagja egyetlen társulásnak sem. A 153 közös vállalat mellett, mintegy 650 egyszerűbb, lazább kooperációs kapcsolatban álló társulás működik. A tanácskozáson nagy figyelmet szenteltek a rendszerek termelésfeilesztő munkájának, a 73 rendszer között, amelyek tevékenysége szinte minden növény- és állatfai termelésszervezésére kiterjed, kiemelkedő a szerepük a szántóföldi „növénytermelési rendszereknek. Ezek a nagyüzemek terülefének 43 százalékán integráliák a munkát. A fontos növényeknél ennél is nagvobb aarányuk. A búza vetésterületének például 74. a kukoricának 85 százaléka tartozik a rendszerekhez. Terméshozamuk 20—23 százaléka haladja meg a rendszeren kívüli gazdaságokét. Eredményesnek ftélték meg a termelést, a feldolgozást és az értékesítést egyaránt átfogó. 270 000 hektárt érintő 4 agráripari egyesülés munkáját. »