Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-21 / 117. szám

3 Péntek, 1982. május 21. ' Vásári tudósítások Az első szakmai Csütörtökön délelőtt a ta­vaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron megkezdődött a szakmai rendezvények ese­ménysorozata. Már kora reg­gel telt ház volt a tárgya­lókban. Üzletkötésekről foly­tattak megbeszéléseket a kereskedők. A vásár első szerződését a Chemokomp­lex Külkereskedelmi Válla­lat írta alá a szovjet Mashi­noexport külkereskedelmi egyesüléssel. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt megrendelésére egymillió ru­bel értékben olajipari be­rendezéseket, elsősorban fú­rókat és tartozékokat szál­lít a szovjet partner. Az utóbbi időben a magyar ipar mind több szovjet olajbá­nyászati felszerelést vásá­rol; a mostani szerződés terven felüli szállítást irá­nyoz elő. Ezen a napon több tíz­ezer szakmai jeggyel érke­ző látogatót fogadtak a BNV-n, legtöbben a jövő autóbuszait és az elektroni­kus vezérlésű fémmegmun­káló berendezéseket vették szemügyre. Sokarj látogattak a műszeripari és híradás­technikai kiállításra is. Számos hazai és külföldi kiállító tájékoztatta az új­ságírókat BNV-n való rész­vételükről, és a vásár üz­leti lehetőségeiről. Mátyás István, a Technoimpex ve­zérigazgatója egyebek között a szerszámgépek jelenlegi piaci helyzetéről számolt be; elmondta, a vállalatnak min­den eddiginél intenzívebb piaci és ármunkát kell foly­tatnia, hogy a jelenlegi ne­hezebb gazdasági körülmé­nyek között heiytállhassanak a világpiacon. Sőt, néhány tei ületen. ha szerényebb mértékben is, még növeljék is kivitelüket. Örvendetesnek tartotta, hogy az iparválla­latok már rugalmasabban alakítják ki termelési struk­túrájukat. ennek egyik ered­ménye, hogy a számjegyve­zérléses és mikroszámítógép­pel irányított megmunkáló­központok iránt nő a kül­földi érdeklődés. Üjabban a kisebb ipari üzemeknek is segítenek kooperációkat lét­rehozni, például hidrauli­kus munkahengerek, fogas­kerekek gyártásához. A járműipari kiállítók sajtótájékoztatóján a leg­nagyobb érdeklődés az Ika­rus-gyár új, 300-as és 400-as típusú autóbuszcsaládját kí­sérté. A városi autóbuszok fejlesztését a gyáriaknak si­került gyorsítaniuk, a tá­volsági jármüveknek azon­ban még csak a kísérleti prototípusát tudták a vásár­ra elhozni. Az már bizo­nyos, hogy a következő öt­éves tervidőszak elejétől ezek az autóbuszok is köz­lekednek majd a hazai uta­kon, és külföldön is. A Tesco külkereskedelmi vállalat arról tájékoztatta az újságírókat, hogy évente több mint ezer hazai szak­értőt küldenek a fejlődő or­szágokba, és másfél ezer ösztöndíjast fogadnak — fő­leg szakmunkástanulókat és szakközépiskolásokat — el­méleti és gyakorlati kép­zésre. A vásáron, nagysza­bású dokumentációs kiállí­tásokon, a szellemi export lehetőségeiről adnak számot és ismertetik eddigi ered­ményeiket. A külföldi kiállítók so­rában a szovjet Energo­masekszport vezetői elmond­ták: főleg, olyan villamos berendezéseket hoztak a BNV-re, amelyeket a ma­gyar ipar is szívesen alkal­maz. Jó néhány már műkö­dik a magyar energetikai há­lózatban. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok kiállításán 33 cég mutatja be ipari újdonsá­gait — erről tájékoztatta az újságírókat Harry Bergold, budapesti nagykövet. El­mondta: ezúttal főleg precí­ziós műszereket kínálnak a vásáron; ezeket a folyamat­szabályozással foglalkozó vállalatok alkalmazhatják előnyösen. Szólt arról is, hogy a két ország árucse­re-forgalma tavaly megha­ladta a '200 millió dollárt, s az idén tovább nő. Tegnap felkereste a vásárt Dietrich Lemke, az NDK külkereskedelmi miniszter­helyettese és Josef Mor­genthal elektrotechnikai és elektronikai miniszterhelyet­tese. Promysl Strougal cseh­szlovák külkereskedelmi mi­niszterhelyettes a vásár meg­tekintése után az MTI mun­katársának elmondta: a csehszlovák vállalatok több olyan újdonságot hoztak el a BNV-re, amelyek előzetes felmérések szerint érdekel­hetik a magyar felhasználó­kat. Ilyen például az a házi vízmű, amelyet családi és hétvégi házaknál alkalmaz­hatnak és az új gumivulka­nizáló prés, amely kilenc ta­lálmányra épül. Véleménye szerint a csehszlovák külke­reskedelmi szakemberek vá­sári tárgyalásai hozzájárul­nak majd az árucsere-forga­lom további növeléséhez és a kooperációs együttműkö­dés bővítéséhez. A legtöbb munkamegosztás és közös termelés a gépiparba^ és a vegyiparban Jött létre, ám — mint mondotta — a lehe­tőségek még koránt sincse­nek teljesen kihasználva. Az együttműködést igyekeznek hosszabb tábra is megszer­vezni. A R0 éve alakult szovjet kereskedelmi és iparkamara képviselője emlékplakettet adott át a Hungexpo veze­tőinek. Egyben elismeréssel szólt a Magyar Vásárszerve­ző és Propaganda Vállalat­tal kialakított sokoldalú együttműködésről. Csütörtökön a BNV-re lá­togattak a megyei tanácsok elnökhelyettesei ég azok ipa­ri osztályainak vezetői. Nagy László felvétele Koaxiális kábelek az MKM-ből A beruházási javak idei seregszemléjén Csongrád me­gye, s ezen belül Szeged vál­lalatai — a kiállítás mé­reteihez viszonyítva — vi­szonylag szerény helyet fog­lalnak el. Hozzájárul eh­hez, hogy sok szegedi gyár országos nagyvállalatok ré­szeként tevékenykedik, ered­ményei a cég egészének eredmenyeivel együtt jelen­tek meg a kiállításon. Föl lehetne nyilván fedezni a szegedi kezek munkáját az Ikarus BNV-díjas 194-es vá­rosi autóbuszának lépcsői­ben vagy szerszámosládájá­ban. ám nyilván az össz­produktum. a kiváló vállala­ton belüli kooperáció ered­ménye a lényeg ebben az esetben. Ismerős termékek ismerős előállítóit keresve a vásá­ron, mégis találkoztunk né­hány helybeli céggel, amely­nek profilja is, eredményei is lehetővé tették, hogy föl­vonultassa termékeit a ki­állításon. A szegedi olva­sók előtt már ismertek a Magyar Kábelművek szegedi gyárának koaxiális kábelei, a Taurus szegedi gyárának mélytengeri fúrásokra al­kalmas JET-tömlői. A 1CT. sz. AFIT pótkocsi-konstruk­ciói. a megyei cégek közül pedig a METR1POND, a FÜTÖBER, a hódmezővásár­helyi Fémipari Vállalat ter­mékei tovább növelték cé­gük hírnevét. Az elismeré­seket illetően: a két BNV­díj nem túl sok, ám ha fi­gyelembe vesszük, hogy az idei vásáron szigorúbbak voltak a követelmények, s a megye ipara sem háttér­ipar jellegű, akkor elége­dettek lehetünk az ered­ménnyel. sikerei Újvidéken Újvidéken a napokban tartják a 49. Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár és Ki­állítást. Hagyomány már, hogy magyar vállalatok, gazdaságok es kereskedelmi irodák is részt vesznek ezen a nagyszabású seregszemlén, így történt ez az idén is. A május 23-án záruló, sok tapasztalatot kínáló vásáron szép magyar sikerek szület­tek. Szembetűnő, hogy az idei vásárt az export fokozásá­nak, a termelékenység nö­velésének, az élelmiszerter­melés fejlesztésének, az ol­csóbb energiaforrások felku­tatásának és a mezőgazda­sági melléktermékek ész­szerűbb felhasználásának a jegyében rendezték meg. Ezen a nagy nemzetközi parádén láthatók a mező­gazdaságban és az élelmi­szeriparban világszerte és Jugoszláviában is alkalma­zott legkorszerűbb technoló­giai vívmányok, s ami kü­lön említésre méltó, nagyon sok kisgépet vonultattak fel a rendezők. * Sajátságos jegye az idei vásárnak, hogy hozzájárul a fejlődő országok élelmezési harcához; külön kiállítást rendeztek 42 ország részvé­telével. Ez több célt szolgál, részben, hogy ezek az or­szágok megismerkedhetnek a jugoszláv és más országok termékeivel, továbbá, hogy a kapcsolatokat erősítsék és jövedelmező üzleteket köt­hessenek. Az icje-i seregszemle is impozáns és a felvonultatott áruk sejtetik a jugoszláv mezőgazdaság és élelmiszer­termelés imponáló eredmé­nyeit; hiszen a második vi­lágháborút követően egészé­ben véve a mezőgazdasági termelés több mint a két­szeresére nótt. Mégis sejtetni engedi azt is, hogy az eddig elért eredmények mögött társadalmi és gazdasági el­lentmondások feszülnek. Az utóbbi években meglehető­sen lelassult a mezőgazdasá­gi és az élelmiszertermelés üteme. Jellemző és elgondol­kodtató; az elmúlt ötéves időszakban a mezőgazdasági termelés mindössze 1,9 szá­zalékkal növekedett. 1981— 1985 között ezt 4,5 százalék­kal szeretnék növelni szom­szédaink. A világon mindenütt nagy gond az új energiaforrások­nak a felkutatása. Az idei rendezvényen figyelmet szentelnek erre. A Vajda­ságban e téren már szület­tek eredmények és igen szervezett akció bontakozott ki az újabb energiaforrások felkutatására és az energia­fogyasztás további ésszerűsí­tésére. A vásáron sok új­fajta vetőmagot láthattunk. A vetőmagtermesztésnek a jövőben külön gazdasági ág­gá kell fejlődnie és nagyobb mértékben összpontosítania az exportra. A jól sikerült magyar be­mutatkozásnak nem lebecsü­lendő üzletkötés lett a vége. Hiszen hazánkat jelentős cé­gek képviselik, így az Agrimpex, a Bajai Mezőgaz­dasági Kombinát, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a Chemolimpex, a Chinoin, a Ganz-MÁVAG, a HAGE. a Metrimpex. a NIKE, a NI­KEX, a Terimpex, a HÖD­GÉP, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát, a Délalföldi Pincegazdaság. Az ünnepé­lyes keretek között megren­dezett Magyar Napon és saj­tótájékoztatón a látogatók és érdeklődök meggyőződ­hettek arról, hogy igen jó és hasznos kapcsolat alakult ki az elmúlt évek során a két ország együttműködésé­ben, különösen Vajdaság és Csongrád megye mezőgazda­sága, élelmiszeripara között. A Magyar mezőgazdaság előtt álló legfontosabb fel­adatok megvalósításában, így például a gabonaprogramban a jugoszláv búzafajták is jelentős szerephez jutnak. Az elkövetkezendő években olyan teendők várnak a ha­zai mezőgazdaságra, amely­re még nem volt példa, mind az export fokozását, mind a belső piaci ellátást illetően. Jellemző erre, a magyar hústermelési prog­ram, 1 főre 140 kilogramm húst termelünk, evvel első helyen állunk Európában, azonban ezt az eredményt tovább javítjuk. Ami biztató és megalapozott, a magyar mezőgazdaságban az élelmi­szer termelésére a feltételek adottak. Bizonyítja ezt az is, hogy a jugoszláv nagyüze­mek egyre inkább érdeklőd­nek a magyar állattartó te­lepek iránt. A Csongrád megyei kiál­lítók is szép sikereket értek el az újvidéki vásáron. Ha­gyomány már az is, hogy a megye mezőgazdasági, nagy­üzemeiből szervezett tanul­mányúton vesznek részt a termelés irányítói. Így tör­tént ez az idén is, a látot­tak, tanultak gyümölcsözte­tésére bőven kínál lehetősé­get a mezőgazdaság idei, mind pedig középtávú ter­melési terve. Megkezdődtek a Dél-alföldi Közgazdasági Napok Reflektorfényben a területfejlesztés Jó kezdeményezésnek bi­zonyult: egyre nagyobb ér­deklődés nyilvánul meg az évenként megrendezett élő­adássorozat iránt. A Dél-al­földi Közgazdasági Napok három megye közgazdászai­nak együtt gondolkodását, tapasztalatcseréjét segíti elő. A mostani téma: a népgaz­dasági tervezés és területfej­lesztés kapcsolatrendszere. A tudományos tanácskozás résztvevőit tegnap, csütörtö­kön délelőtt a Csongrád me­gyei Tanács továbbképzési intézetében dr. Nagy Lajos, az MKT megyei szervezeté­nek elnöke köszöntötte; ott volt Szabó Jánosné, a rne­gyei tanács elnökhelyettese és dr. Csonka István, a vá­rosi pártbizottság osztályve­zetője is. A rendező szervek üdvöz­letét dr. Bartha László, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának ve­zetője tolmácsolta, hangsú­lyozta az információcsere fontosságát, s kitért egy sor megyei területfejlesztéssel kapcsolatos problémára. A vitaindító előadást dr. Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartotta, beszélt a hetvenes évek területfejlesztési politi­kájának eredményeiről, a VI. ötéves tervi feladatokról, s kitérj néhány új tervezési elgondolás elemzésére is. A területfejlesztési tervek tí7 esztendővel ezelőtt szü­lettek, addig az ágazati fej­lesztési koncepció volt a do­mináló. Az elmúlt évtized­ben dinamikus fejlődés jel-, lemezle a gazdaságot, s ez lehetővé tette, hogy csök­kenthessék a különbséget a főváros és a felsőfokú köz­pontok infrastruktúrája kö­zött; hogy tudatos ipartele­pítési politikával nivellál­juk a megyék közötti szint­különbségeket. így aztán csökkent a* ingázók száma, és javulhatott az elmaradot­tabb területek ellátottsági színvonala. A hetvenes években húsz­szal gyarapodott a városok száma Magyarországon, ma már a lakosságnak több mint a fele városlakó; befejező­dött a falvak villamosítása, a településeket közelebb hozta egymáshoz az útépíté­si program. Tulajdonképpen csak az apró falvak maradtak el a fejlődésben. Az elmúlt évti­zedben és főként az V. öt­éves tervben fejlődött a leg­többet Csongrád megye is; a VI. ötéves tervben viszont már egy másik gazdasági stratégia került előtérbe; a növekedési ütem mérséklő­dik, s ez mind a település­hálózat, mind az általános területfejlesztés ügyében új problémákat hoz felszínre. Hogy milyeneket, s milyen megoldások lehetségesek, er­ről szóltak a tegnap délutá­ni előadások, a lényegében a maiak is. A három megye közgazdászainak tanácskozá­sa ma, pénteken délben dr. Kardos Jánosnak. a7 MKT megyei titkárának zárszavá­val ért véget. Képviselők megbeszélései Csütörtökön Pap Jánosnak, a bizottság elnökének a Veszprém megyei pártbizott­ság első titkárának elnökle­tével — #az egyik dunántúli alakulatnál — ülést tartott az országgyűlés honvédelmi bizottsága. A bizottság tag­jai megtekintették a katonák felkészültségét bizonyító gya­.korlatot is. Csütörtökön befejeződött az országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága Szol­nok megyében megtartott kétnapos ülése. A második napon a testület megtekin­tette az újszászi hajdani Or­czy kastélyban működő kor­szerű pszichiátriai és munka­therápiás intézetet. Fügi Sa­rolta,, a szolnoki Hetényi Gé­za Kórház főorvosa fogadta és tájékoztatta a képviselő­ket. A program második ré­szében a képviselők felke­resték az újszászi gondozási központot, ahol Bajnai László igazgató mutattq be a korszerű szociális intéz­ményt. Május 25-én Nemzetközi tejnap Május 25-én, kedden ha­zánkban is megrendezik a nemzetközi tejnapot, az élel­miszeriparnak ebben az ága­zatában immár hagyományos eseményt, amely arra hiva­tott, hogy felkeltse az érdek­lődést a tej és a tejtermé­kek iránt. A tejnapot a Nem­zetközi Tejszövetség 1957­ben hirdette meg. A hazai élelmiszergyártók, tejipari üzemek csatlakoztak a kez­deményezéshez, közölték csü­törtökön a Tejipari Tröszt vezetői. A tejipar- az elmúlt évek­bén 30—35 új terméket ho­zott forgalomba. A mind bő­ségesebb választékot azon­ban országosan igen eltérő mértékben kínálják az üzle­tek. A mostani tejnapon ezért elsősorban nem az új termékekre irányítják a fi­gyelmet. és az ipar is keve­sebb új áruval jelentkezett, hanem inkább a meglevő termékválaszték jobb elosz­tására helyezik a hangsúlyt. Arra törekednek, hogy a bol­ti kínálat mindenütt válasz­tékosabb legyen. Az ipar "egyik fontos fel­adata a tej és tejtermékek eltarthatósági idejének nö­velése. Újdonság a hét napig hűtés -nélkül is eltartható tej, amelyet a tatabányai üzemben készítenek OMFB­hitel igénybevételévei vásá­rolt finn gépsoron. Fél lite­renként 3 forint 90 fillérbe került a kitűnő minőségű tej. Jelenleg az árusítás kísérleti szakaszánál tartanak. A tejipar a fogyasztók kü­lönleges igényeit is mind jobban kielégíti. Erősödik a kereslet a fehérje- és vita­mindús, lehetőleg alacsony kalóriaértékű élelmiszerek iránt. A tej- és tejtermék­fogyasztás hazánkban örven­detesen növekszik. A várha­tóan tovább növekvő terme­lői kínálat továbbra is za­vartalan feldolgozására foly­tatják a beruházási progra­mot; rekonstrukción dolgoz­nak a szekszárdi, a zalaeger­szegi, a bácsbokodi és a pásztói üzemben. A nemzetközi tejnap alkal­mából országszerte termékkós­tolókra. bemutatókra kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents