Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-21 / 117. szám

I Péntek, 1082. május 21. es jogi sza Magyarországon a termé­Raclvédelmet az 1870-ben al­kotott erdőtörvény, az első magyar természetvédelmi jogszabály alapozta meg. Ezt követően az 1883. évben a vadászati törvény a vadá­szati tilalmakról szóló ren­delkezéseivel és büntető szankcióival segítette elő a természet védelmét — és az énekesmadarakat minden időre vedelmébe fogadta. A jeles természettudós. Hermán Ottó barátja és ta­nítványa volt. Chernél Ist­ván. Műveiben a természet­es környezetvérielem első hangjait fedezhetjük fel: „A természet különböző mun­kaerői között a kultúra olyan arányokat létesít, me­lyek magának a kultúrának ártanak." Ennek ellenére több mint fél évszázadon át a gyakorlatban nem sok tör­tént Annál többet, tett Kaán Károlv erdőmérnök. Mun­kásságát a ..Természetvéde­lem és a természeti emlé­kek" című 1031-ben megje­lent összefoglaló iellegfl könyvéből ismerhetjük meg, amelyben javaslatot tett és előkészítette a tudományos köröket, a közvéleményt és a hivatalos szerveket, eav korszerű természetvédelmi törvény megalkotására. Az 1933-ben alkotott ói törvény az erdőkről és a természetvédelemről már Európa-szerte korszerű ter­mészetvédelmi törvénynek leklnthető alkotás volt. Az Intézményes természetvédel­mi munka e törvény alaplón Indult meg. Ennek eev vál­tozata volt a jelenleg is — 1082. július 1-lg — érvény­ben levő törvényerejű ren­delet. amelyet 1061-ben hagytak jóvá, Ez a jogsza­bály hosazú időn át megfe­lelő keretet biztosított a természetvédelmi tevékeny­ség számára, és elősegítette értékeink megóvását. 1061 óta nagymértékben megnőtt a természetvédelem szerepe és jelentősége, bizo­nyos mértékben módosultak céljai is, Ma már nem a védelem alatt álló területek növelése az elsődleges cél, hanem a védett értékek ha­tékony megőrzése. Napjaink­ra a természetvédelem felté­telei jelentősen megváltoz­tak. s ezek nyomón új vé­delmi módszerekre van szükség. Az 1082. évi 4. számú tör­vényerejű rendelet a termé­szetvédelemről, amely 1082. július 1-én lép hatályba, már a megváltozott társa­dalmi-gazdasági feltételek­hez igazodó védelemre ad lehetőséget. A rendelet új fogalomként vezeti be a fo­kozott védettséget, amely a kiemelkedő fontosságú ter­mészetvédelmi értékek megóvásának új biztosítéka. A fokozottan védett növény­éé állatfajok elpusztítását a büntetőtörvénykönyv ter­mészclkárositónak minősíti. A természetvédelmi értéke­ket károsító cselekmények büntetését — állampolgárok esetében — a büntetőjogi. Illetőleg a szabálysértési jog­szabályok teszik lehetővé. Az. új rendelet lehetőséget ad a jogi személyei — pél­dául egy üzem. vagy válla­lat — jogellenes magatar­tasának megfelelő bünteté­sére úgy. hogy természetvé­delmi bíx-ság kiszabását írja elő. A rendelet szerint egyéb­ként a védett állat kártéte­leinek megelőzése és csök­kentése érdekében az érin­tett ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) is kö­teles eljárni. Ha azonban a kártétel ily módon nem előzhető meg. lehetőséget biztosít az érdekelteknek, hogy a természetvédelmi hatóság intézkedését kérhes­sék, amely köteles megfelelő segítséget nyújtani a károk megelőzése érdekében. A természetvédelem ta­pasztalatai azt is megmutat­ták, hogy a természetvédel­mi célok csak a társadalom közreműködésével valósítha­tók meg. Dr. Pajtás István Bronzkori kohászat Kazahsztán területén egy Ataszu nevű faluban három­ezer éves, kiváló állapot­ban megmaradt rézöntő mű­helyre bukkantak. Az idő­számításunk előtti II. évez­red magas színvonalú rézol­vasztási módszereiről tanús, kodnak a faszénnel fűtött kohók, amelyekben kiol­vasztották, majd pedig fi­nomították a rezet. Az első régészeti eredmé­nyek azt bizonyítják, hogy a régi idők mesterei nem­csak könnyen olvasztható érceket használtak, de is­merték a magas kéntartal­mú rézércek feldolgozási technológiáját is. Május 23-tól: llj menetrend a vasúton és az autébuszforgalomban Május 23-án, vasárnap lép életbea MÁV 1983. május 28-ig érvényes új menetrendje. A szegedi igazgatóság a korábbi évek gyakorlatát követve, a menetrend terveze­tét a megyei tanácsok útján előzetesen egyeztette a helyi közigazgatási szervekkel és a területileg illetékes Volán­vállalatokkal. A lehetőségekhez mérten figyelembe vették a vállalatok és az utazóközönség javaslatait, kéréseit, ész­revételeit. Ugyancsak figyelembe vették az ötnapos mun­kahéttel kapcsolatos utazási igényeket is. Az új menetrendben több változós található. A nem­zetközi vasúti forgalomban az autósokat is érintő vál­tozás, hogy Budapest—Drez­da között a Saxonia helyett vasárnaptól a Metropol szál­lít gépkocsikat. Emiatt a Metropol a Keleti pályaud­varról indul, es oda érke­zik. A Kiskunfélegyháza—Sze­ged vonalszakaszon befejez­ték a villamosítást, így Bu­dapest és Szeged között az összes személyszállító vo­nat már végig villamos von­tatással közlekedik. A vil­lamosítás előnyeiből adódik, hogy az expressz- és gyors­vonatok menettartama át­lag 10 perccel, a távolsági személyvonatoké átlag 25 perccel csökken. Szegedről reggel a Napfény expressz 10 perccel később, 6 óra 35 perckor indul, és Buda­pestre 8 óra 52 perckor ér­kezik. A Szeged-expressz mindkét irányban megáll Kiskunfélegyházán is. A Nyugatiból induló kora dél­utáni gyorsvonat 15 perccel később, 14.05-kor indul, és Szegedre 16.38-kor érkezik. A Napfény-expressz koráb­ban, 17 óra 5 perckor in­dul a Nyugati pályaudvarról és a szegedi nagyállomásra 19.23-kor érkezik. Az utazóközönség kíván­ságára a Szeged—Fonyód kö­zött közlekedő gyorsvonatpár már május 23-tól közlekedik szeptember 19-ig, hétvégén, szabad- és munkaszüneti na­pokon. A Szeged—Eger kö­zött közlekedő gyorsvonat­párnak ezentúl közvetlen kocsija lesz Szilvásváradra és vissza. Hatvan állomásán megoldották mindkét irány­ban a salgótarjáni gyors­vonat csatlakozását. Az eg­ri gyorsvonat miatt a sza­badnap- és munkaszüneti napokon közlekedő 708/B Szivattyúzott halak A nagyobb halgazdaságok­ban az úgynevezett halágy­ból (u halastó legmélyebb pontjáról) vákuumszivattyú­val juttatják a felszínre a halakat. A kutatók pontyok vérének tej-, sav- és cukor­tartalma alapján vizsgálták, vajon a hagyományos merí­töszákos vagy a szivattyús kiemelés visell-e meg lob­ban a halakat. Tapasztalataik szerint a legnagyobb stressz akkor éri őket. amikor kiszedésük előtt összezsúfolódnak. s egymást nyomják. Ehhez ké­pest magának a kiemelés­nek a hatása már elenyészd, akármelyik eljárást alkal­mazzák is. A kísérlet ered­ményei mégis azt mutatták, hogy a halak szákos kisze­dése után azok tej-, sav- és cukorszlntje valamennyivel hosszabb idő után állt visz­sza a rendes értékre. Ezt valószínűleg az magyarázza, hogy a szakos kiemelés hosszadalmasabb, s ezért Ilyenkor a halak tovább szenvednek a- kellemetlen zsúfoltságtól. (APN) számú esti gyorsvonatot a Nyugatiból később, 19 óra 5 perckor indítják, és e napokon Szegedre 21.50-kor érkezik. A május 23-ig érvényes mostani menetrendben Pécs —Kecskemét között gyors­vonatpár közlekedett. Most ezt megszüntették, és he­lyette Pécs—Szeged között új gyorsvonatpárt állítottak be. A vonat Pécsről reggel 6.20­kor Indul, és Szegedre 11.42­kor érkezik, innen vissza 16.08-kor indul, és Pécsre 21.40-kor érkezik. A gyors­vonatoktól Kiskunfélegyhá­zán csatlakozást biztosítanak Kecskemét felé. A Miskolcról délelőtt Jö­vő gyorsvonat érkezési ide­je is megváltozott, A vonat Szegedre korábban, 11 óra-' kor fut be. A Szabadtéri Játékok ide­jén változatlanul közleke­dik a 709/A számú gyors­vonat, amely az előadás után 1 óra 40 perckor in­dul a fővárosba. Ugyancsak ekkor indul vonat Újszeged­ről Makóra, és 1 óra 42 perckor Szegedről Hódme­zővásárhelyre. Természete­sen mindenkor igazodnak az előadások végéhez. A Szegedről reggel Indu­ló pécsi gyorsvonatot, il­letve az esti párját szep­tember 25-ig, majd 1983. má­jus 27-től Kunfehértón meg­állítják, így a Szegedről oda kirándulók igénybe vehetik a gyorsvonatot. A távolsági személyvona­tok közül a vasárnap esti 23 óra 30 perckor induló személy csak Ceglédig köz­lekedik, ott átszállással csat­lakozás van Budapestre. Szeged és Békéscsaba kö­zött a közelmúltban fejez­ték be a pályafelújítást, amely lehetővé tette a kor­szerű M—40-es dízelmozdo­nyok közlekedését. Változás, hogy a Szegedről jelenleg 17.50-kor induló békéscsa­bai gyorsvonatot vasárnap­tól 1 órával korábban, a bu­dapesti gyorsvonat érkezé­se után, 18.50-kor indítják. A vonat Békéscsabára 18.21­kor érkezik, ahonnan va­lamennyi irányba 6zemély­vonati csatlakozást bizto­sítottak. A Szegedről reg­gel 7 órakor induló, illet­ve a Békéscsabáról 18.25­kor visszainduló gyorsvona­tokat szeptember 25-ig és 1983. április 2-től Gyuláig, a téli időszakban csak Bé­késcsabáig közlekedtetik. Természetesen akkor is van Gyulára csatlakozás, köz­vetlen átszállással. A Makóról vasárnap in­duló délutáni gyorsvonatot a jelenlegi 15.39 óra helyett 16.05-kor indítják (Hódme­zővásárhelyről 16.51-kor, Szentesről 17.36-kor indul tovább), Budapestre 20.44­kor érkezik. E vonatnál is csökkent a menetidő. Új­szegedről a 8511. számú vo­natot később, a Napfény­expressz érkezése után 19 óra 50-kor indítják Mező­hegyesre. A vasárnaptól érvényes vasúti menetrend változása­it bővebben a MÁV hiva­talos menetrendkönyve tar­talmazza, amit a nemzetkö­zi összeköttetésekkel együtt 120 ezer példányban árul­nak, 70 forintos áron. A sze­gedi igazgatóság az idén is kiadta közkedvelt kivonatos zsebmenetrendjét, 8 forintos áron. Ugyancsak május 23-án lép életbe a Volán helykö­zi és Szeged kivételével Csongrád megye többi vá­rosának új autóbuszmenet­rendje. (A szegedi helyi for­galom új menetrendjéről a július elsejei életbelépéselőtt adunk majd részletes tájé­koztatót.) A vasárnaptól ér­vényes menetrend előkészü­leteikor feldolgozták a taná­csok, a nagyvállalatok és az utazóközönség észrevételeit, s így Csongrád megye te­rületén 15 új járatot indí­tanak és 56 járat útvona­lát hosszabbították meg. Csupán nyolc járatot szün­tettek meg — jórészt az öt­napos munkahét gyengébb hét végi forgalma miatt. Ja­vul egyebek között az össze­köttetés Szeged és Sándor­falva, Üllés, Pusztamérges, Kiskunhalas; Röszke és az országhatár; Csongrád és a bokrosi üdülőkörzet között, örvendetes változás, hogy a parádi, jászberényi, cserke­szőlői, csongrádi autóbu­szok az új menetrend életbe lépésétől Mártély—Mindszent —Szegvár érintése nélkül, Hódmezővásárhelytől a 45-ös úton járnak. Szeged és Sán­dorfalva között a kiskertta­laj donosok kérésére vasár­naponként Szegedről 6.20­kor, 8.25-kor, 16 órakor és 19.25-kor, visszafelé 8.55-kor, 16.35-kor és 20 órakor au­tóbuszt indítanak. A nemzetközi forgalom lé­nyeges változása, hogy az aradi járatokat kedden és szombaton indítják. Június 16. és augusztus 25. között szerdánként autóbusz megy Dubrovnikba, a kocsik vlsz­szafelé csütörtökön jönnek. A szabadkai vonalon a reg­geli 7 óra 45 perces autó­buszt ezentúl 10 óra 30 perc­kor Indítják Szabadkáról. A 10-es Volán vasárnaptól érvényes menetrendjében 182 járat indulási vagy érkezési ideje változik 5—10 perc­cel. Ezért utazás előtt cél­szerű a szolgálati helyek munkatársaitól információt kérni, illetve a közreadott új menetrendkönyvböl tájéko­zódni. kertbarátoknak Ismét a másodvefcsrol A másodvetésre alkalmas zöldségfélék ismertetését a karalábéval folytatjuk. A Soroksári fehér fajtát még júliusban is helyrevethetiük. termése ősszel és télen egy­aránt felhasználható. Gumó­ja fásodásra és felmagzásra kevésbé hajlamos, zömök növekedésű, lombja kevés, gumója középnagy, alakja lapított gömb. színe világos­zóid A középhosszú tenyész­idejű fajták közül a Cseme. ge fehér fajtát júniusban kell helyrevetni. Gumója nagy lapított gömb. jó mi­nőségű Lombja középnagy. A Bécsi kék fajta vetéside­je megegyezik az előzővel. A gumója kicsi, lapított gömb alakú, színe kékesli­la. fásodásra kevésbé hajla­mos. gyakran felreped. A hosszú tenyészidejű fajtákat május végén, június elején kell helyrevetni, tehát első­sorban a zöldborsó, saláta helyére kerülhet. Az ebbe a csoportba tartozó fajták közül javasoljuk még a Szentesi tartós kék fajtát. Gumója nagy, kissé lapított gömb alakú, liláskék. Az egyik legbővebben termő, jó minőségű fajta. A Kéksza­lonna minősége ls kiváló, jól tárolható, gumói nagyok, la­pított gömb alakú, színe ké­keslila. A kelkáposzta Is szinte teljes évben termeszthető. Másodvetéshez azonban a rövid tenyészidejű fajták közül csak a Bécsi kapuci­nus és az Ulmi fajtákat cél­szerű felhasználni. A Bécsi kapucinus nagy termőképes­ségű csak rövid ideig tá­rolható. Levelei közepesen hólyagosak, színük sötétzöld, a fei középnagy. kissé csú­csos, színe világoszöld. Az Uim' termőképessége köze­pes, a levelek felülete erő­sen hólyagos, sötétzöld. A fei kicsi, alakja lapított gömb. A középérésű fajták közül a Friga és a Vasfej ajánlható. A Friga fajta friss fogyasztásra alkalmas, maximum két hónapig tá­rolható. Igénytelen fajta, le­vele finoman hólyagos, a fei lapított gömb alakú. A hosszú tenyészidejű fajták május végén, június elején vetve még jó termést adnak, tárolhatóságuk jobb. mint az előzőeké. A Szentesi ké­sői igen nagy termőképessé­gű fajta, felrepedésre nem hajlamos. A borítólevelek nagyok, erősen hólyagosak. A fej nagy lapított gömb alakú. A Vertus tenyésztdeje a leghosszabb, ezért május végén feltétlenül el kell vet­ni. Termőképessége és minő­sége kiváló. Erős növekedé­sű. a borítólevelek durván hólyagosak, színük feltűnő­en kékeszöld. A fej alakja k:ssé lapított gömb. Az át­telelő fajták vetéflideje au­gusztus vége, szeptember eleje, palántanevelés esetén a kiültetést októberben kell elvégezni — tehát ezek már nem tartoznak a másodve­tés kategóriájába. Fajtái a Mohácsi áttelelő és az Ad­venti. A karfiol másodvetésre al­kalmas fajtaválasztéka rend­kívül széles. Egyaránt fel­használhatók a rövid, a kö­zéphosszú és a hosszú te­nyészidejű fajták. A vetés, ihetve ültetés idejét a fel­használási igény és a fajta tenyészideje alapján kell megválasztani. Oszi felhasz­náláshoz a rövid tenyész­idejű fajták vetésideje júni­us. kiültetés Ideje július közepe, míg a hosszú te­nyészidejű fajtákat 25—30 nappal korábban kell vetni. A rövid tenyészidejű fajták közül a legalkalmasabb a Szentesi korai, melynek ter­mőképessége jó; rózsáit lombja viszonylag jól takar­ja. A Master Osena levelei a rózsát jól takarják. Az Idol Osena erős növekedé­sű a levelek a rózsát itt is jól takarják. A közepes te­nyészidejű fajták közül a Kibő Riesen rózsáinak mi­nősége a legjobb. A Seladia Osena termőképessége és minősége egyaránt kiváló, hullámos levelei a rózsát megfelelően takarják. A hosszú tenyészidejű falták közüi az Igló Osena kiülte­tését május végén legkésőbb június elején el kell végez­ni. Nagy termőképességű, de igényes fajta. A kínai hal házikerti ter­mesztésre alkalmas, új zöld­ségféle. Szabadföldi ter­mesztésre azért ajánlható, meri fogyasztásának fő idé­nye november, december hó­napokra esik, amikor már a friss zöldség viszonylag ke­vés. Rövid nappalos nö­vény ezért csak nyár végén vetve termeszthető sikere­sen szabadföldben. Helyre­vetéssel augusztus elején-kö­zepén vetjük 40x40 centimé­ter tenyésZterületre. Ápolá­6a a többi zöldségféléhez — káposztafélék — hasonló. Szedését október eleién le­het kezdeni, de nem kell si­etni, mert a termés 6—8 Cel­sius-fokot kibír. Pincében, hűvös helyen 1—2 hónapig eltartható. Máktokbarkó, peronoszpóra A máktokbarkó a mák legveszélyesebb kártevőie. A kártétel tünete a mákto­kon látható, ahol sebzési nyomokat, tüszúrásszerű lyukaltat láthatunk, amely körül a növény kicsordult nedve barna foltokban szá­rad rá a tokra. A bogár a talajban úgy­nevezett bábbölcsőben telel át s május közepén bújik ki A kifejlődött egyed 4—5 milliméter hosszú, nyúlánk ormányú. világosbarna szí­nű. nyakpajzsán három fe­hér sáv. szárnyfedőinek tö­vén feltűnően fehér folt lát­ható. A bogár a talajból ki­kerülve a mák levelein, szá­rán táplálkozik. Virágzáskor ormányával lyukat fúr a máktokba, és ezen keresztül rakja le több aranysárga to­jáséi a tok belsejébe. A to­jásból egy hét alatt kelnek ki a kifejlett állapotban 5—6 milliméter hosszúságot is el­érti sárgásfehér lábatlan lárvák. A termésfalon kifej­lődő zsenge magvakkal táp­lálkoznak. A védekezést közvetlen a virágzás előtt kell elkezdeni, melyhez BI—58 EC 0,1 szá­zalékos. Elocron 50 WP 0,1 százalékos, Rogor L—40 EC 0,1 százalékos töménységű oldatából bármely készít­mény felhasználható. A per­medé készítéséhez tapadás­fokozóként Nonitot kell használni, mivel a mák via­szos bevonatú bimbójáról a permedé különben lecsurog. Virágzás Időszakában per­metezni tilos! A mák betegségei közül elsősorban a peronoszpóra kártétele ellen i<ell védekez­ni, melvhez Zineb 80. Cup­rosan Recfn Super, Dithan —M 45 használható fel. Gya­kori kártevő a levéltetű. amely szívogatásával káro­sít A növényen erős fertő­zés esetén torzulást idéz elő. Megfelelő védelmet biztosít a Plrimór vagy a Chinetrín 25 EC-vel végzett permete­zés A máktokszúnyog vagy máklégy másodlagos kárte­vő. csak a máktokbarkó nyo­mában tud megtelepedni. Ha a máktokbarkó ellen véde­keztünk. külön védekezésre nincs szükség. Dr. Tóth Mthálv megyei főkertész

Next

/
Thumbnails
Contents