Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-21 / 117. szám

V Péntek, 1982. május 2í: Vége a tárgyalésolinak • London (MTI) Marsaret Thatcher brit miniszterelnök becsapta az ajtót a falklandi válság békés rendezését célzó tárgyalások előtt. Az alsóházban közölte, hogy Nagy-Britannia legfrissebb javaslatait — amelyeknél „messzebb" a kormány nem mehet el, Argentína „teljes egészében elutasította"; — „elképzelhetetlennek" minősítette, hogy az ENSZfőtitkár saját javaslatait, amelyek sok ponton rokonok a brit állásponttal, Argentína a későbbiekben elfogadja; — jelezte, hogy a további tárgyalások értelmetlenek, bár a brit kormány megfelelő választ kivan adni Pérez de Cuellar emlékiratára; — végül — a parlamenti ellenzék megdöbbenésétől kísérve — azt is leszögezte, hogy az elutasitott brit javaslatok „immár nincsenek az asztalon", megszűntek létezni — még ha Argentína a későbblekben készséget matatna is az elfogadásukra. Lázár György fogadta Nicolae Constantint Befejeződtek o magyar-román gazdatági együttműködési megbeszélések Kél tanácskozás között # Budapest (MTI) Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Nicolae Constantint, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettesét, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság társelnökét A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar társelnöke, valamint Rajnai Sándor hazánk bukaresti és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. * A magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság 16. ülésszaka csütörtökön befejezte munkáját. Az ülésszak munkájáról és határozatairól Marjai, józsef, a Minisztertanács elnökhelyettese és Nicolae Cnostantin román miniszterelnök-helyettes, a bizottság két társelnöke jegyzökönyvet irt alá. Az ülésszakon áttekintették a magyar—román gazdasági kapcsolatok helyzetét. Megállapították, hogy a két ország közötti gazdasági együttműködés a legutóbbi ülésszak óta alapvetően a közösen meghatározott célokkal összhangban fejlődött. Az áruforgalom lényegében a tavalyi előirányzatoknak megfelelően alakult, bővült a termelési kooperáció és a gyártásszakosítás. Gáspár Sándor látogatása Szegeden (folytatás az 1• oldalról.) alaposabbá váltak a döntések. és biztosított az is, hogy a szakszervezeti tisztségviselők munkahelyükön első kézből tájékoztatják dolgozótársalkat E módszert alkalmazták akkor is, amikor különböző munkaterületekről más helyre kellett átcsoportosítani munkásokat. s akkor is, amikor egy-egy üzemben új munkaszervezési szisztéma elsajátítására akarnak megnyerni gyakorlott, nagy szakmai rutinnal rendelkező munkásokat. A tájékoztatókat követően Gáspár Sándor arról érdeklődött. hogy a vezetők sorra kerülő minősítésébe miként vonják be az illetékes szakszervezeti tisztségviselőket, elsősorban a bizalmiakat és a főbizalmiakat. A kérdésre Pü&k' Mihály adott választ, elmondva: a vezetői munka e széles értelemben vett demokratikus értékelése mostanában válik gyakorlattá a vállalatnál. Jó kezdeményezésekben nincs hiány, és a tapasztalatok ls nagyon kedvezőek. A szakszervezeti mozgalom kulcspozícióit betöltők nagy többsége felelősbéggel. éretten mond véleményt A szubjektivizmust a kollektíva rendszerint viszrzautasitja. A szaktanács főtitkára megelégedéssel nyugtázta mindezt és hozzátette: a SZOT-ban is általánosnak mondható tapasztalat. hogy a becsületesen dolgozó, a beosztottaik tói is hasonló teljesítményt követelő vezetőket messzemenően tisztelik a munkások, és minősítésükkor ez tükröződik is a leírtakban. A mozgalmi és a gazdasági élet sok-sok részterületét átfogó beszélgetést követően gyárlátogatásra ke. rült sor. Az újszegedi szövőgyár Igazgatója. Frányó József kalauzolta a Politikai Bizottság tagját, és a kíséretében levő megyei vezetőket az öreg gyár különböző üzemrészeiben. A műanyag csomngolózsákokat előállító műhelyben Minyé Pálné gépmunkással és Mészáros Ivánnéval, a Magyar—Szovjet Barátság szocialista brigád vezetőiévei váltott szót Gáspár Sándor. majd a brigádvezető kérésére bejegyzést tett a brigádnaplóba. A gyár szövödéjének szociális létesítményeit is megnézte a SZOT főtitkára, az orvosi rendelőben pedig dr. Villányi Ilona üzemi főorvostól az üzemegészséRügyi helyzetről érdeklődött. A szövödében Antal Istvánná, a Dimitrov szocialista brigád vezetője szegfűcsokorra! üdvözölte Gáspár Sándort, akit ott is leültettek a brigádnaplók elé. A szövödében tett séta során a Politikai Bizottság tagjának bemutatták a gyár vezetői a közelmúltban Munka Érdemrenddel kitüntetett szövőnőt. Szabó Sándornét. aki elmondta: ilyen magas elismerésért bizony nagyon sokat kell dolgozni a tizenkét gép mellett! Cjszeged után a Szegedi Kenderfonógyár megtekintésére került sor. Az immár 104 éves gyárban Kapás Sándorné gyárigazgató. Joó György szakszervezeti titkár e> Gyulai Zoltán. a pártvezetőség titkára kalauzolta a vendégeket. A fóliaüzemben Tóth Zoltánná főbizalmi és dr. Várnagy Feroncné. az alapszervezet párttítkára volt Gáspár Sándor beszélgető partnere. Az eszmecsere arról folyt, hogy az alkalmazott bérformák menynyiben járulnak hozzá a teljesítmény szerinti keresetdifferenciálás kialakulásához. Az idő sürgetésében rövidre szabott kenderfonóRyárí látogatást követően, délután a megyei vártbizottság oktatási igazgatóságának székházában aktivaülésen találkozott Gáspár Sándor megyénk társadalmi, ooiitikai. gazdasági és kulturális életének vezetőivel. Az astivaülést dr. Komócsin Mihály nyitotta meg. maid Gáspár Sándor előadást tartott gazdasági, társadalmi és politikai életünk, valamint a világpolitika időszerű kérdéseiről. Szegedi programjának befejezéseként a SZOT főtitkára a késő délutáni órákban a megyei vezetők társaságában az SZMT székházában találkozott a szakszervezeti mozgalom vezető tisztségviselőivel, akikkel eszmecserét folytatott a legnagyobb tömegszervezetben soron levő feladatokrólB. N. A bizottság megvizsgálta az 1982. évi áruforgalom alakulását és egyeztette a további tennivalókat. .Nagy figyelmet fordított a két ország közötti gazdasági és műszaki tudományos együttműködés bővítési lehetőségeinek folyamatos feltárására. Az egyes ágazatok területén megfogalmazta a kölcsönös érdekeket szolgáló közös feladatokat. Jegyzőkönyvben rögzítették a harmadik piaci együttműködés kialakításával összefüggő teendőket. A bizottság ülésén foglalkoztak a két ország gazdasági kapcsolatait érintő, más, részben az év folyamán, részben a továbbiakban még megoldandó kérdésekkel is. Nicolae Constantin csütörtökön elutazott hazánkból. Elutazott hazánkból az APN elnöke # Budapest (MTI) Csütörtökön elutazott Lev Nyikolajevics Tolkunov, az APN szovjet sajtóügynökség elnöke, aki Bajnok Zsolt, államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnökének meghívására május 12. és 20. között hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. Itt tartózkodása során megbeszélést folytatott a tájékoztatási együttműködés további szélesítéséről. Fogadta Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint Győri Imre, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője. Találkozott Várkony 1 Péterrel, a Népszabadság főszerkesztőjével; A

z egyik tanácskozás véget ért, u másik kezdődik. Tegnap ismét tárgyalóasztalhoz ültek a küldöttségek Genfben. Az európai közép-hatótávolságú fegyverek korlátozására vonatkozó megbeszélést — közös megegyezéssel — felváltva tartjak majd a két misszió helyiségeiben. Paul Nitze nagykövet Svájcba visszaérkezve optimistán nyilatkozott. Megfelelőnek ítélte a helyzetet az eredményes tárgyalásra, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok tárgyalási alapnak továbbra is Ronald Reagan „nulla megoldását" terjeszti elő, s ennek elfogadására fogja felszólítani a Julij Kvicinszkij vezette szovjet szakértől küldöttséget. Washingtonban tisztában vannak azzal, hogy az eurórakéta-tárgyalás halasztása még jobban megerősítené a nyugat-európai és észak-amerikai békemozgalmakat, s megsokszorozná azoknak a várható tüntetéseknek az erejét, amelylyel Reagant az atomháború-ellenes szervezetek fogadják majd júniusi európai útja során. Így, a tárgyalás elutasítása vagy eleve elfogadhatatlan feltételek szabása nem látszik kedvező taktikának. A Szovjetunió' következetes tárgyalási készsége ugyancsak nyilvánvaló hatást gyakorolt a luxemburgi NATO-tanácskozásra. A hét elején ülésező atlanti külügyminiszterek a korábbinul mérsékeltebb hangú közleményt adtak ki. A dokumentumban ismét szerepelt az oly sokáig tabunak számitó szó, az „enyhülés". Igaz, a NATO egyértelműen felsorakozott a Reagan elnök által Eurekában tett „START-javaslat" mellett, de további tárgyalásokat is . szorgalmaz. A közlemény kitér a madridi megbeszélések és a bécsi közép-európai csapatcsökkentési tárgyalások fontosságára. E tárgyalásokon az Egyesült Államok állítólag új kezdeményezéssel kíván fellépni, amelynek lényegét még nítn ismerjük. A NATO-dokumentum mindenesetre tanúsítja az álláspontok bizonyos negatív irányú változását is. Ilyen az a kivétel, amely a szocialista országokba irányuló fejlett technológia kivitelének korlátozására, a hitelfeltételek nehezítésére vonatkozik. Ismét növelni akarja a fegyverkezési kiadásokat. A falklandi válság ismételten felveti a fJATO „hatókörének" bővítését. A tavasz végi felélénkült ** nemzetközi diplomácia feltehetően választ ad majd a kérdésre: vajon a NATOdokumentumban mi az üres szólam és mennyi igaz a benne hangoztatott tárgyalási készségből? Miklós Gábor Bolgár—lengyel csúcstalálkozó • Szófia (MTI) Lengyel párt- és állami küldöttség érkezett csütörtökön hivatalos baráti látogatásra Bulgáriába Wojciech Jaruzelski hadseregtábornoknak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa elnökének vezetésével. A küldöttséget a fellobogózott szófiai repülőtéren Todor ZsivkovváL a BKP KB fótitkárával, a Bolgár Államtanács elnökével az élen a BKP és a bolgár állam vezetői üdvözölték. A lengyel küldöttség mostani bulgáriai útja illeszkedik az elmúlt két hónapban Moszkvában, Berlinben. Prágában és Budapesten tett legfelsőbb szintű lengyei látogatások sorába. A bolgár sajtó a lengyel küldöttség látogatásával kapcsolatosan rámutat, Lengyelországnak nem egyszerűen csak segítségre van szüksége ahhoz, hogy leküzdje a válságot. hanem mindenekelőtt a KGST- tagországokba- fűződő sokoldalú kapcsolatok megszilárdítására. Dér Endre Tornádó A kocsik állatokkal, kosarakkal, ketrecekkel voltak telerakva. Időnként juhok terelődtek, egyegy disznó fülét-farkát markoló, idősebb ember taszigálta a jószágot: aztán jöttek a lóhaicsárok. kantérszáron vezetve lovaikat, jó kedvűen és magablztosun. ahogy a ló magatartása is sugallta. A járda se volt az az elnéptelenedett járda, falusi svábok, horvátok, magvarok, tótok, szerbek. cigányok asszonyai kísérték az úttesten főszerepet játszó férfiakat és az állatokat. Sokan a vásárba igyekeztek, amely az utca végénél kezdődött. mások istállót kerestek ebben az utcában és a legtöbbje talált is. hiszen kereken tíz kocsma állt a vásározók rendelkezésére, mind a tíz kocsmának nagy udvara és több istállója volt. De én akkor mindezekről még semmit nem tudtam. Anyám szemlátomást megfiatalodott ettől a látványtól, megkerültünk egv pár beszélgető falusi asszonyságot, fiatalokat, népi viseletbe öltözve. gyerekeket, akik ide-oda futkostak, és rohangáltunk a járdaszéleken, vagv a fal mellett közvetlenül, kikerülve az üzletek kiugró részeit. — Látod. itt. ebben a házban egy cukrászda van — mondta anvám. nem tudom miért, eneem egyáltalán nem érdekelt, s ő se járt cukrászdába soha. De azért a Benvovszkv Móricz utcát anyám nagyon megfigyelte, s igyekezett minden üzletre felhívni a figyelmemet, természetesen csak azokra, amelyek a gróf Benvovszkv Móricz utca jobb oldalán voltak. — Ebben a házban fodrász működik! — lelkendezett anvám. S valóban, két cintányér sárgállott az ajtó fölött, anyám áhítattal nézte. Egv év múlva, bérmálásom előtt frizurát csináltattam itt magamnak, és — először életemben — tetves lettem. Senkinek nem mertem szólni miatta. csak nevetve érdeklődtem Maricától, szerinte mit kell Ilyenkor csinálnia annak, aki meg akar szabadulni a tetűtől. Maricától akkor egv sűrű fésűt kaptam, többször megmostam a halam, s a fodrászüzletet többé észre se vettem. Még akkor se figyeltem föl rá. amikor madárkalitkák és papagájok tarkálltak a fodrászüzlet kirakatában, amely kirakat azelőtt egy piszkos függönnyel volt eltakarva. A fodrászüzlettől vagy ötven méternyire megálltunk anyámmal egy pillanatra, maid szó nélkül perdültünk öt lépcsőfokon át. anvám az üzlet ajtaja előtt megint meaállt maga előtt tuszkolt be engem egv vendéglőbe, amelynek cégtáblája egv kék macska volt. amikor visszanéztem az ajtóból, láttam is egv bádogból készült kék macskát egy rúdra tűzve himbálózni a bejárat előtt. A Kék Macska vendéglőnek a tulajdonosa cirógató szemű öregasszony volt Licsek mama. aki éppen elözvegyült, és csapost keresett a vendéglőiébe. Ahogy visszaemlékszem, apámat sehol nem láttam, amig anvám és apám egvütt éltek ezután, apám alakiára nemigen emlékszem. Lehet, hogv azért mivel én nem abban a szobában laktam közvetlenül a konvha mellett, ahol aoám és anvám laktak, hanem egv öreglánvnál. Plankó Böskénél, aki úav tudott 1árnl. hogv amikor az egyik lábával lépett, a másik lábával, farával és mellével oldalvást fordult egv kicsit, éonen csak annyira, hogy a másik oldalon mindent észrevegyen és őt is észrevegye mindenki. Ezt utánozhatatlanul csinálta, napokig törtem a felem. hogyan emeli a kariát mikor emeli föl a fejét, mikor fordítja oldalra magát, és a többi... Valóiában nekem minden nagvon tetszett Az első pillanattól kezdve (azaz másnap, mihelvst engem bemutatott anvám Licsek mamának) otthon éreztem magam. A bátyámat se láttam itt soha, érdeklődtem utána, de nem tudtam meg felőle semmit valószínűleg anvám se tudott róla. napok múlva levélben értesített bennünket szakmunkásképző kollégiumi elhelyezéséről, a városban lakott, az épületre, ahol a kollégium volt nem voltam kíváncsi, tudtam, hogv a központban ván valahol, de hogy festékeskereskedő tanoncnak ment már nem érdekelt. Egyedül apámnak nem tetszett a választása, mármint a szakmát illetően, szerinte „köhögés" embernek nem való a festékpor. De akkor még nem volt igazán köhögős a bátyám, s apám megiegyzését inkább fontoskodásnak gondolta Licsek mama és anvám is. hiszen a „legjobb" helyen van. úi épületben, a tornaterem a legkorszerűbb tornaterem a városban. mit akar még?! Anyámnak egyedül az nem tetszett, hogy a bátyám különállóként intézte a sorsát, hiszen ha igazán dolgozni akarna, itt. az üzletben is dolgozhatna... De valóiában űgv volt minden jól, ahogyan volt egv nap múlva a bátyám sorsa már nem volt téma. Csak úgy fél év múlva kérdezte meg tőlem az egyik törzsvendég, az Osjogász: — A kedves bátyja a kedves édesanyjával var a szobában? — Valóban? — reszketett meg a szívem, és a szobába szaladtam, de senkit se találtam. Viszszamentem dolgozni a vendéglőbe, ahol a söntéspult előtt, egy nagy asztal mellett Licsek mama ült elárvultan, azaz eEváltalán nem volt elárvult. a házbeliekkel beszélgetett, vendégeknek köszöngetett, főleg az előfizetéses ebédlőkkel volt nagyon előzékeny, akik rendes embereknek számítottak az ő szemében, s akiket állandó vacsorázóknak is meg lehetett volna nyerni. Este hét órakor egv hét óta mindennap megjelent „Gábor Ervin úr". ígv szólította őt Licsek mama és anvám. apámra ilyenkor köhögési roham jött. és kiment a folyosóra, ahonnan — köhögve — hamarosan visszajött, mivel a hosszú, teriedelmes folyosóról huszonkét szobakonvhás lakás nvílt. s aoám köhögési rohamára Uvenkor a huszonkét lakásnak legalább a feléből asszonyok dugták ki a fejüket, teiet. vizet akartak itatni apámmal, aki szó nélkül visszamenekült a tolakodók elől. (Folytatjuk.) I »