Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-20 / 116. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ?J 72. évfolyam 116. szám 1982. május 204 csütörtök Ara: 1,40 forint MSZMP SZEGED VÁROST LAPJA Megnyílt a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár Harminc ország, kétezer kiállító •V lllllíilillilililili §M§| MM Veress Péter külkereskedelmi miniszter beszédével megnyílt a tavaszi BNV. (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — Telefotó—KS) Harminc ország és Nyugat-Berlin csaknem kétezer kiállítójának részvételével szerdán délelőtt ünnepélyesen megnyitották a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárt, a beruházási javak szakvásárát. A vásárváros főterét a részt vevő országok zászlm és a nemzetközi vásárok szövetsége emblémája díszítette. Itt gyülekeztek a megnyitó ünnepség vendégei: Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Méhes Bajos ipari miniszter, a Politikai Bizottság tagjai, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, továbbá a kormány több tagja. Ott volt Nyikolaj Fagyyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára és Nicolae Constantin, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese. Megjelentek a diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai, továbbá a hazai és a külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Veress Péter külkereskedelmi miniszter mondott beszédet. A miniszter üdvözölte a megnyitó ünnepség vendégeit, majd így folytatta: — Országunk és a Budapesti Nemzetközi Vásár iránti bizalomnak tekintjük, hogy minden eddiginél nagyobb a részt vevő országok s?áma. A külföldi kiállítók aránya is nagyobb, mint tavaly. A vásár sikerének — létezése óta — fontos eleme a szocialista országok ismétlődő, színvonalas részvétele. Ennek lehetünk tanúi most is. Az elmúlt évi 17-tel szemben 22 nem szocialista ország van jelen a BNV-n. Hazánkat 876 ipari és külkereskedelmi vállalat képviseli, több, mint az előző évben. A miniszter szólt arról, hogy a mai nemzetközi politikai és világgazdasági helyzet nagy erőpróbája a gazdasági kapcsolatoknak. A világ valamennyi nemzetének érdeke, hogy az évtizedek alatt kiépített munkamegosztás, gazdasági' kapcsolat tovább fejlődjék. Magyarország a jövőben is — éppúgy, mint eddig — a folyamatosan bővülő gazdasági együttműködésre, zökkenőmentes kapcsolatokra törekszik partnereivel. — A múltban ls teljesítettük vállalt kötelezettségeinket, ezt tesszük ezután is — mondotta. — A szocialista országokkal, első helyen a Szovjetunióval fennálló gazdasági kapcsolataink meghatározóak népgazdaságunk egész helyzetére, de minden területen bővíteni akarjuk kapcsolatainkat a nem szocialista országokkal is. Kereskedelempolitikánk tengelyében továbbra is a kölcsönös előnyök, a diszkriminációmentesség elve és gyakorlata áll. — Ha valaha igaz volt, akkor ma még inkább az: nem elég, ha a fejlődésünket csak korábbi önmagunkhoz mérjük. Alapvető érdekünk, hogy a nálunk fejlettebbektől tanuljunk, és a tanulságokat gyakorlati munkánkban hasznosítsuk. Ezért a vásárt nem csupán a termékek seregszemléjének, az üzleti kapcsolatok közvetítőjének, hanem kritikus mércénknek is tekintjük. Az átrendeződő világgazdaság kö* velelményei minket nem a kapcsolatok szűkítése, hanem a bővítés irányában ösztönöznek. A bezárkózás értelmetlen anakronizmusa helyett mi a kapcsolatbővítésnek, az új megoldások keresésének vagyunk a hívei — mondotta egyebek között. Veress Péter végül megnyitotta az 1982. évi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárt. Ezután a vendégek körsétát tettek. Elsőként a vegyipari és bányászati termékeket bemutató pavilont keresték fel. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ részlegénél elmondották nekik, hogy a felhasználókat rendszeresen informálják az ipar kínálatáról. Az idén kétszer annyi vállalatuk vesz részt a BNV-n, mint az elmúlt évben — erről adtak tájékoztatást a körséta résztvevőinek az olasz kiállítók. A jugoszláv kiállítók 70 vállalat termékeinek egy részét hozták el. Az A pavilonban a Medicor Művek vásári nagydíjas kardiológiai mérőrendszerét .ekintették meg, majd a bolgár kiállítók elektronikus berendezéseit. Az osztrák kiállítás központjában tablók szemléltették az osztrák vállalkozásban épülő budapesti szállodák és más idegenforgalmi létesítmények terveit. Az NSZK kiállítóinak képviselői arról szóltak, hogy a részt vevő több mjnt 360 nyugatnémet vállalat közül igen sok már a korábbi időszakban kooperációs kapcsolatot létesített magyar válla.la tokkal. A vendégek ezután a magyar műszer- és híradástechnika-ipari vállalatok néhány vásári újdonságát tanulmányozták. Felkeresték az NDK kiállítóit; a BNV-n a Német Demokratikus Köztársaság 11 nagyvállalata szerepel, legtöbbjük az elektronikai iparágat képviseli. A csehszlovák kiállítók húsz vállalat termékeit népszerűsítik. A vendégek később a román kiállítás új számítástechnikai mérőeszközeit, továbbá különféle építőelemeit vették szemügyre, majd felkeresték a szovjet kiállítási központot. A Szovjetuniót, mint a vásár egyik legnagyobb kiállítóját, 17 külkereskedelmi vállalat, egyesület képviseli a vásár valamennyi árucsoportjában. Hosszasan időztek a vendégek a magyar járműipar szabadtéri kiállításán. A lengyeleknél megtekintették a számítástechnikai rendszereket, amelyből már 35-öt szállítottak hazánkba. A japán cégek képmagnókat, a belga vállalatok pedig műszaki újdonságokat népszerűsítettek. Délután 2 órakor a nagyközönség előtt is megnyitották a vásár kapuit. Már az első napon nagyszámú érdeklődő kereste fel a kőbányai vásárvárost. A magyar ipar méltó hagyományos seregszemléje az idén is a Budapesti Nemzetközi Vásár. Ismét vizsgáznak a hazai vállalatok legnívósabb termékei. BNVdíjjal tüntették ki a FÜTÖBBR AFP típusú hővisszanyerő, hőcserélő készülékét és a Hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalat hatszög alakú, alumínium vázas telefonfülke családját. Szerdán a BNV 25. számú pavilonjában 72 külföldi és 8 magyar könyvkiadó vállalat részvételével megnyílt a 14. nemzetközi műszaki könyvkiállítás. A kiállítók több mint 2300 könyvet hoztak el a bemutatóra. Csongrád megye életével ismerkedett az odesszai tanácsi delegáció Tegnap délelőtt Makóra látogatott az Odessza területi tanácsi küldöttség. A makói városi tanács épületében tartott megbeszélésen — melyen részt vett Szabó János né, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Varga Dezső, a makói városi pártbizottság első titkára, dr. Sárvári Zoltánr\é, a makói tanács elnökhelyettese, valamint a tanácsnál működő párt- és tömegszervezetek vezető képviselői — dr. Forgó István tanácselnök köszöntötte a vendégeket, majd adott tájékoztatót a város életéről, különös tekintettel a különböző szervek együttműködésére, az áruellátás és a szolgáltatás színvonalára, valamint az ár- és belvízhelyzetre vonatkozóan. A hatodik ötéves terv során 1,4 milliárd forinttal gazdálkodnak, ám jól tudják, hogy a kitűzött célokat csak az erők összefogásával, jó együttműködéssel és koordinációval lehet megvalósítani. Utalt rá, hogy korábban milyen módszerekkel sikerült kiépíteni a városban és a térségben az ivóvízrendszert. Szólt a belvíz okozta problémákról és a meliorációs munkalatok során elért eredményekről. 12 ezer hektár belvízmentesítését már megoldották, 15 ezer hektárét pedig tervezik. Mindez természetesen óriási összegeket emészt fel és csak a helyi, a városi, a'megyei, és az országos szervek együttes erőfeszítésével vgjósítható meg. Dr. Varga Dezső arról tájékoztatta a szovjet küldöttség tagjait, hogy a makói térségben most az egész lakosság a párt XII. kongreszszusa határozatainak megvalósításán munkálkodik. Két fő célkitűzés határozza meg a tennivalókat. Az egyik: a termelés folyamatos átalakítása az iparban és a mezőgazdaságban azzal a céllal, hogy alkalmazkodjék a növekvő igényekhez és olyan termékeket állítsanak elő, amelyek a világ minden pontján értékesíthetők. A másik: fenntartani a jelenlegi élet- és ellátási színvonalat. Mindkettő nehéz, bonyolult feladat, de megvalósítható, ám csak az eddiginél magasabb színvonalú és hatékonyságú munkával. Ezután a delegáció felkereste a Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat makói kirendeltségét, ahol Csepregi István kirendeltségvezető fogadta a vendégeket, majd Lengyel Árpád főosztályvezető adott rövid tájékoztatást az itt folyó munkáról. 40—45 ezer tonna árut forgalmaznak, ebből 30—40 ezer tonna a hagyma, a többi petrezselyemgyökér és korai burgonya. A vöröshagyma 75 százaléka exportra kerül. Most épül szárítóüzemük, és igen jelentős — 35—40 tonnányi — tárolókapacitással rendelkeznek. Apátfalva, az Aranykalász Tsz volt a látogatás következő állomása. Itt Kiss István tsz-elnök üdvözölte a vendégeket, majd Deák József, a községi tanács elnöke adott rövid tájékoztatót a helység életéről. A város környéki státusztól eleinte idegenkedtek, azonban a gyakorlat bebizonyította, hogy nagyobb önállóságot és több támogatást kaptak, fgy a lakossági igényeket az elmúlt három évben sikerült a korábbinál magasabb színvonalon kielégíteni. Kiss István az 5700 hektáron gazdálkodó szövetkezet munkájáról szólt. A tagok között jelentős a nők és a fiatalok aránya, 13 szocialista brigádjuk nagymértékben járul hozzá az eredményekhez. 29 egyetemet, főiskolát végzett szakembert foglalkoztatnak. Növénytermesztésben fő profil a gabona, ugyanakkor nagy területen termesztenek vöröshagymát is. Jó munkájukat bizonyítja, hogy eddig háromszor nyerték el a „Kiváló Szövetkezet'" címet. A tájékoztatót követően a vendégek határjáráson vettek részt, majd megtekintették a közös gazdaság üzemi étkezdéjét és gépműhelyét. Vásárhely, a Divat Kötöttárugyár volt a tegnapi program befejező állomása. Itt Pál Rozália vezérigazgató köszöntötte a vendégeket — és a megbeszélésen részt vett Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke, valamint Csizmadia Sándorné dr., a vásárhelyi városi tanács elnöke is. Mint a tájékoztatóból megtudtuk, a mintegy 4200 föt foglalkoztató nagyüzem évente 8—8,5 millió darab úgynevezett felsőkötöttárut — pulóvert, ruhát, szoknyát, kardigánt, melegítőt — állit elő, amelynek negyven százaléka exportra, ennek fele a Szovjetunióba kerül. A dolgozók 85 százaléka nő, ezer kismama jelenleg „gyes"-en van, a 30 éven aluliak aránya 55 százalék. Tavaly „Kiváló Vállalat" lettek, a 178 szocialista brigád teljesítménye nagymértékben járult hozzá az eredmények eléréséhez. Csizmadia Sándorné dr. Vásárhely jellegzetességeiről szólt rövid tájékoztatójában, majd divatbemutatóra került sor: oz évente gyártott 1400—1509 modellből negyvenet mutattak be a vendégeknek. Az odesszai terület tanácsi delegációja ma Budapestet keresi fel és a főváros nevezetességeivel ismerkedik, majd az esti órákban viszszautazik a Szovjetunióba. Megyénkből való elutazásuk előtt munkatársunk arra kérte V. F. Pohodint, a delegáció vezetőjét, az Odessza területi tanács vb elnökét, hogy nyilatkozzék lapunknak a megyében szerzett élményekről, tapasztalatokról, valamint a testvérmegyei együttműködés további lehetőségeiről. V. F. Pohodin nyilatkozata — Már önmagában az a tény hogy ellátogathattunk testvérmegyénkbe. nagy örömmel töltött el bennünket. Bevezetőként meg kell említenem, hogy eddig is sok információval rendelkeztünk az itt folyó munkáról. hiszen Odessza területre és városba rendszeresen látogattak magyar elvtársak Csongrád megyéből, annak városaiból: párt-. tanácsi vezetők, tudományos, kulturális, gazdasági szakemberek. Ám természetesen egészen más dolog valamiről hallani és a szerzett információkba foglalt tényekről a helyszínen. személyesen meggyőződni. Itt tartózkodásunk ideién az első naptól kezdődően mindvégig nagyon meleg, baráti fogadtatásban részesültünk mindenütt. ahová csak ellátogattunk. Találkoztunk régi ismerősökkel, jólesett a sok ismerős arcot újra látni. Ugyanakkor nyilvánvalóan sok új barátra tettünk szert. És egyál- kozást éppúgy nagyszerűen talán: nagyon jó vojt az. szolgálják, mint az új ismehegy olyan sok emberrel ta- retek szerzését, láikozhattunk. hiszen a sze- Hadd kezdjem az élmémélyes kapcsolatok a barát- nyék felsorolását egy szub- (Folytatás a 2. oldalon.) yf|l Jjj H vi • •t, \ aHjj !§&. j jl|i Iwm •Egy. JHk jefctív momentummal. Szegedi tartózkodásunk során felkerestük többek között az Odessza lakótelepen levő Mező Imre Általános Iskolát. ahol az úttörő-egyenruhás kisdiákok rövid, ám tartalmas műsorral kedveskedtek nekünk. Jóleső érzéssel hallgattuk a rövid jeleneteket a verseket, az orosz népdalokat: otthon éreztük magunkat. Csak elismeréssel szólhatunk a műsorban közreműködő általános iskolások szép orosz kiejtésé, ről. hibátlan szövegmondásáról — amiért, természetesen elismerés illeti az őket tanító-felkészítő szaktanárokat is. Arról is örömmel értesültünk. hogy a tanárok, diákok közül többen jártak már Odesszában. Meggyőződésem ha a barátkozás, a kapcsolatteremtés már ilyen fiatal korban elkezdődik, ez á későbbiekben igen pozitívan járulhat hozzá a két megye közötti együttműködés elmélyítéséhez, további gazdagitásához. Maradandó élményekkel / távoztunk a József Attila 11 I