Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-15 / 112. szám

Szombat, 1982. május 15. 3 MAGAZIN Benke László Visszfény Talán a szél sóhajtott, talán csak a szellő borzolta föl a vadzabot. Ezüstösen villant a zöld s a lét visszfényeként egy halk hegedűszó fájdalmában világgá bujdosott. Ennyj volt s ennyi lesz csak: eső és fanyar norszag. keserű fűzizegés. Könyv az ifjúságról Haladó ifjúsági mozgalmak Csongrád megyében A

z ember egyszercsak keresni kezdi magát a nagy történelemben. Minden generációnak megadatik tán ez a szituáció és ez az izgalom, de lázas korszakokban, lehet, nem is egyszer. Van néhány nemzedéke e századnak, amely ilven szempontból kivételezett: 1919 húszévesei: 1945 felserdülő korosztályai: 1956 társadalmi derékhada. Ezek a nemzedékek olvan nemzeti sorsfordulóknak voltak kovácsai, hősei, szenvedői vagv tanúi, amilyenek nem ismétlődnek meg sohasem. Egy könyv olvasgatása, böngészése közben iut eszembe ez a sekélyes gondolatmenet, aminek mégis van egv emberileg mély pontja: nevezetesen az. hogv valami megható és elmondhatatlan dolog azért összefutni a nagv históriával. Ismertem ezt is: barátom ez is — nicsak. ez meg itt a képen éppen a feleségem. Ilyen munka forgatásával vagyok elfoglalva mostanában. Politikai vagv históriai munka, meg nem mondom. A címe után még unalmasnak is lehetne mondani: Haladó ifjúsági mozgalmak Csongrád megyében. Kiadta a KISZ. éppen megalakulása 25. évfordulóiának tiszteletéül. S olvashatok benne tudományos értékű tanuhnánvokat éppűev. mint izgalmas dokumentumokat vagv személyes melegségű visszaemlékezéseket. A műfaji keveredettség azonban most egyáltalán nem zavar. Mert egy örök korosztályról. a mindenkori ifjúságról van benne szó szüntelenül. I,ehet. hogy nem illik, s tán még meg is neheztel érte szerkesztő és kiadó, tudományos munkatárs és testületi méltóság: annyi kedvességet, eredetiséget, bocsássák meg a kifejezést. helyenként báit találok ebben a vaskos kötetben. hogv végre is csak elfogult szeretettel tudok róla beszélni. Veszem csak azt: ilven gvönge fotóanyagot ilven mennyiségben könyvben talán még sosem láttam. Életlen, homályos, rosszul vagv sehoevsem komponált képek tömege pironkodik riporteri mestermunkák mellett — és most nem fáj. Mert a fotók elbeszélnek valamit történelmi pillanatokról. Az ifjúmunkások közül volt valakinek egv rossz kis gépe. csekély hozzáértése. és lefényképezte, amit látott, ott, ahová akkor küldetése volt. Száz meg száz. ezer meg ezer ember találja meg magát ebben a könyvben, s ahogv legelőször gondoltam: a történelemben. Mert már história a szocialista ifjúság századeleii szegedi szervezkedése. meg a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma: lassan élő tanúja nem lesz a KIMSZ történelmi megpróbáltatásainak — de itt még eleven szó idézi ezeket az időket, miként 1945 maid 1956 ifjúságának nagv próbáit és az ifjúsági mozgalom rákövetkező 25 esztendeiét, amit lassanként ugyancsak históriává öregszik. Lehetne mondani: kapkodás ... Hogv iön össze mindez egv könyvbe. hatalmas hézagokkal, különböző műfajokban. Lehetne, ha nem volna hozzá az a nyíltan is terjesztett elhatározás, hogv a megyei ifjúsági mozgalmak e századi története e sokféleségből és e zavart sokszínűségből adia maid ki telies igényű anyagát, folyamatosan. Tudományos kutatások eredményei. pontos és jelentós dokumentumok. nagvívű visszatekintések, jelentéktelen, de igen is iellemző apróságok regénves érdekességben társulnak össze ebben a könyvben, s nem lehet eléggé méltányolni a szerkesztő bátorságát. amivel vállalta a rendszerező elmék olvan iogos vádját. hogv időnként fütvül a kronológiai rendre vagv elhnnvagolia a jegvzetapparátust. máskor mee kifejezetten „akadémikus". Pár egvéni munkáról vagv különösen érdekes fejezetről is szeretnék szólni. Szinte izgalmas olvasmány a Buday György-témakör (Lengyel András. Tandi Lajos). a Szegedi egyetemi színjátszás !941ben (Székely Lajos), a szegedi NÉKOSZ (Vályi Zsuzsa), a KISZ zászlóbontása Szegeden (Sipos Géza) témájú tanulmány. Az ifjúságtörténeti kutatást több kiváló tanulmány reprezentálja (Lénárt Béla. Bárány Ferenc. Hegyi András. Tóth Ferenc. Naau István). Hegyi András szerkesztő bátorságát nem gvőzöm eléggé mondogatni. aki tudományos munkássága közben fölvállalt egv ilven vegyes összetételű munkát. Bizonyára az az izgalom csigázta föl. hogv maga is érzékelte közben: mindig utólag derülnek ki hétköznapi helytállásokból, de még tudatos és tervezett mozgalmakból. akciókból is. hogv történelmi magaslatra jutnak. Idén ez a második könyv, amely az ifjúság számára — itt Csongrád meg vében különösen! — érdekes lehet. Komócsin Zoltán életűtiának feldolgozása mellett másik jelentős mozgalomtörténeti munka. S ió tudni, hogv az ifjúságkutatás folvik ... Semmiféle teljesség nem kérhető tehát számon e kötettől, hiszen folyamatosan áll majd egybe a raeavei ifiúsáai mozgalom e századi históriája. SZ. SIMON ISTVÁN Nem sorolom tovább. Sokat vitatkoztunk munka közben ezen a sorozaton; szerettük volna hétről hétre színvonalasabbá tenni; úgy érezzük . ez többnyire sikerült is, de főként nem a mi érdemünkből; az épületek lettek egyre többen, s lettek egyre szebbek. A hozzájuk fűzhető adatok pedig dinamikus fejlődésről árulkodtak n-? olvasónak. Mit lehet summázatként megállapítani? Mielőtt ennek az utolsó utáni résznek, azaz az epilógusnak az összeállításához hozzáfogtam volna. végiglapoztam a DM vasárnapi példányait sorozatunk kezdete, 1981. október 11-e óta. Kicsit magam is meghökkentem. Rá kellett jönnöm, hogy Szeged történelmi Belvárosáriak kivételével, amely az árvíz után jött létre a múlt század végén, szinte minden az elmúlt huszonöt esztendőben épült ami fontos. Önök. az olvasók, néhánv nap múltán bizonyára art gondolják: volt egyszer egy sorozat a Délmagyarban láttuk. Nekünk. a készítőinek persze mást is jelent ez a mindössze harminc és fél újságoldal. Kicsit azt érezzük, amit Önök az olvasók erezhettek akkor, amikor mindazt létrehozták; a gyárakat és lakóházakat, utakat és hidakat. Szeretjük ezt a megyét, és a várost. Kimondjuk bátran, — bár újabban kevésbé divat a lelkesedés — büszkék lehetünk arra. amit építettünk. És folyt. köv. és folyamatosan. Évről évre ... PETRI FERENC ÉVRŐL ÉVRE Epilógus T

avaly volt, nyáron. Emlékszem, tartalomról és formáról. s ezzel kapcsolatban bizonyos dialektikus összefüggésekről meditáltam. Már tudtam, hogy be kell mutatnom Csongrád megye és benne Szeged felszabadulás utáni fejlődését építészet; objektumokban elbeszélve. A feladat lelkesített, végtére is magam vállalkoztam rá. de arról, hogy milyen nagy fába vágom a fejszémet, alig volt fogalmam. A sorozat formáját végűi kollektív bölcsesség formálta olyanná. amilyenné lett Néhány hét után annyit már biztosan tudtunk. hogy csak az épületek; gyárak, hidak, lakóházak fotóihoz adatok is szükségesek, hogy képeskönyvünk ne csupán afféle hetenként megjelenő leporelló legyen, hanem rövid krónika megtett utunkról. Adatok. Eddig rendben is volna ... De miféle adatok legyenek? Először csak a statisztikát akartam segítségül hívni, ám már az előkészítés, enyhén szólván borzas időszakában világossá lett. hogy még a művelődést mérő számok teljessége sem elegendő például ahhoz, hogy az emberek valóságos változását megmutassa. A tudat formálódását különben is nehéz volna objektumokban elbeszélni... Kezdetben vala az alap. gondoltam, mert mit is tehettem mást. és sorra felkerestem a segíteni kész embereket. Kik jöhettek szóba? Legelőször is az építészek, s közülük is a tervezők. s legfőképp dr. Máriaföldi Mártonné, aki az. épületkatasztert állította össze! Meg kell köszönnünk a DÉLTERV és a CSOMITERV — ma már világosan látom, hogy nélkülük kudarcot vallottunk volna — segítségét A két fotóriporter, Somogyj Károlyné és Envedi Zoltán, a kapott adatok alapján végig pontosan tudta — nem kevesebb. mint harminc héten át — hogy mj a dolga. De nemcsak a tervezők segítettek készséges partnerre találtam Klonkai Lászlóban, a KSH megyei igazgatóhelyettesében is. aki minden adatot a rendelkezésünkre bocsátott; a DÉMÁSZ-nál Fejér Levente és Petri Pál gyűjtött adatokat sorozatunkhoz. A vendéglátás fejlődéséről Dékány László és Mórahalmi Antal adatai alapján számoltunk be. A vasutak gvarapodásáról szóló részhez Gellért József nekünk készített táiékoztatóiát használtuk fel. Azt. hogv mi épült az olajmezőn. Lentulay Pál írta le nekünk. A lapterjesztés adatait szereztük be legkönnyebben ... Néhány álcázott interiú is volt közben: Borvendég Bélával beszélgetve tudtuk meg, hosv miként alakultak Szeged városrészeinek rendezési és fejlesztési koncepciói: Maár Márton és Bakonyi Tibor a megye többi városának építészettörténetének legújabb korába próbált bennünket beavatni. Az AGROBER. a SZÖVTERV. az OTP megyei igazgatósága és az SZMMV is lói hasznosítható adatsorokat juttatott el szerkesztőségünkbe, kaptunk információkat, az állami gazdaságoktól- és másoktói is. A legfőbb gond — talán ennyiből már kiderült — az volt. miként szelektáljunk. Néha puhára főtt a fejem egy-egy oldal összeállításakor s különösen a sorozat vége felé volt ez így. Talán ezzel is magyarázható, (bár mentségnek, tudom, nem használható fel), hogy kétszer is jelentettünk meg huszonegyes sorszámmal oldalösszeállítást, és Algvőre telepítettük a mindszenti Róna vendéglőt. Amikor epilógust ír. lehetőles legven obiektív az ember. Jó szándékkal, s óriási nekibuzdulással fogtunk hozzá ehhez a sorozathoz, de a leheletlen nem sikerülhetett nekünk sem. Egyegy tervező vállalat több ezer tervet készít évente ... Vasárnaponként meg tudtunk jelentetni hatot-nyolcat. És túl sok adatunk is volt Döntő többségüket nem adhattuk közre a hely szűkös volta miatt. Maradt: a „zanzásítás" kényszere. Egyedül a7 űj szegedi híd és a partfal története megért volna több misét. A mostanit megelőző ötéves tervben annyi minden létesült, hogy képtelenségnek bizonyult megmutatni. Válogattunk hát. Reméljük azért, hogy mindezt, ha szubjektíven is, de nem sok tévedéssel csináltuk. Kezdetben nagyon sokat. később igaz már kevesebbet. de dolgoztam ezért a sorozatért a két fotós kollégával. Mit Ls tagadjam. hogy kicsit fájó szívvel búcsúzom most tőle. Szivemhez nőtt, s mi több. készítése során újra tanulhattam Szeged és Csongrád megye felszabadulása óta íródott történelmét. Játszhattam is közben; emlékekkel és nosztalgiákkal. Ám ami elkezdődik, be kell hogy fejeződjék. Nincsenek örökéletű sorozatok, csak az élet örök. amit. tükrözni próbálnak a lap hasábjai. Az élet viszont folytatódik, és Évről évre... Csak minap volt, hogy felavattuk az új gyógyszertári központ épületét; készül a MÉVI megyei székháza a 6zegedi Bécsi körúton, nemsokára tető alá kerül a könyvtár-levéltár a Dóm téren, toronydaruk uralják át Északi városrész és Rókus légterét, betonművesek dolgoznak a víztornyon; nemsokára végigjöhet, az első villanymozdony a Budapestet Szegeddel összekötő vasútvonalon ...