Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-15 / 87. szám

Csütörtök, 1982. április 15. 3 Fél évvel hamarabb, félmilliárd forinttal olcsóbban Júniusban acélt csapol a második konverter Befejező szakaszába lépett szerelésének féléves gyorsí­a Dunai Vasmű konverter- tása terven felül 200 220 acélmű második egységének ezer tonna acél előállítását kivitelezése, és az eredeti eredményezi az idén Duna­haiáridőnel fél évvel hama- újvári >1—. rabb,1982. június üzembe helyezik a acélgyártó berendezést jelentették be szerdán Du­naújvárosban nagyberuházás közepén Az új nagyüzem építésze­S2onjet ti munkái befejeződtek. Jól haladnak a gépészeti szere­lések és a tizenegy kivitele­az állami zö összehangolt munkájának szemléjén, eredményeként május köze­amelyet az Építésügyi és pétől megkezdődik o be­Városfejlesztési Minisztéri- rendezés hidegpróbája. Ki­um és az Ipari Minisztérium sebb elmaradás csak néhány vezetői közösen tartottak. A kiegészítő és szociális léte­tapasztalatok alapján meg- sitmény szákipari munkái­állapították : a beruházó és nál mutatkozik, de ezeknél kivitelező vállalatok jól a Dunai Vasmű KlSZ-esei­együttműködnek a munká- r.ek védnökségvállalása se­latok során. Ennek köszön- giti az építőket. A négy éve hető. hogy a dunaújvárosi tartó nagy munka méltó konverteracélmű a terve- befejezéseként a Dunai Vas­zett költségnél félmilliárd mű második konverteracél­forinttal kevesebbe, összesen művéből két hónap múlva, 8 9 milliárd forintba kerül, június 12—15. között csapol­A második konverteregység nak először. Ülésezett a járási KISZ bizottság Tegnap ülést tartott a KISZ szegedi járási bizott­sága. Megtárgyalta a járási hivatallal kötött, az 1985-ig szóló együttműködési meg­állapodást, s azt elfogadta. A járási hivatal munkater­ve és a KISZ akcióprog­ramja szolgált alapjául a tervezetnek, az abban rög­zített feladatoknak. Ezek között kiemelt helyen sze­repel a szabadidős progra­mok változatosabbá tétele, a fiatalok aktívabb részvé­tele a községpolitikai, köz­ségfejlesztési célok megvaló­sításában. Karsai Árpádné dr., a járási hivatal elnök­helyettese mindezek megva­lósításához kérte a KISZ­esek segítségét. Pásztiné Mészáros Éva, a járási KISZ-bizottság titkára a beszámoló KlSZ-taggyűlé­sek tapasztalatait összegezte. Pszichiátria, tömeg­kommunikáció, közvélemény Beszélgetés dr. Szilárd János egyetemi tanárral A Magyar Pszichiátriai ként mindazoknak az érté- vagy a sajtóban a tájékozta­Társaság Szegeden — nem- keknek jó része, amelyeknek tást. régiben — szakmai vitát ismeretében korábban az — ön szerint milyen szak­rendezett, melynek témája emberek el tudtak igazodni mai kérdésekről kellene volt a közvélemény tájékoz- a mindennapi kapcsolatok- szólnia a pszichiátriai témá­tatásának módja, pszichiát- ban, a világban, ma már ér- jú tájékoztatásnak? riai, illetve pszichológiai vényüket vesztették. Meg­kérdésekről. A közvéle- változott az orvos-beteg vi­ményt szorosan érintő kér. szony is. melyre ma egyre désekrői beszélgettünk dr. inkább a racionalis kérdezés Szilárd János egyetemi ta- és tudniakarás, valamint a a ^ed, Ideg. es partnerkapcsolat a jellemző. em^J oldaláról elsősorban Elmekhnika igazgatójával, a Ebben a megváltozott társa­dalmi közegben, a huszadik század bonyolult emberi A „miről" kérdés ese­tében — érthetően — né­hány ponton eltér a szak­ma és a közvélemény. A tö­a megtájékoztatás és a köz­Otletvásór — közös képviselőknek Társasházban egész „Szentes" Nem irigylem a társasház- egyik résztvevő. S mivel a „nálunk ez bevált és ti hogy ban lakók közös képviselőit, társasházlakók népes tábo- csináljátok"-jellegű ötlet­Legalábbis jogásznak, köz- rának közös képviselői hord- vásárra bizonyára mindenki­gazdásznak, építésznek, gé- ják általában a legnehezebb nek lenne igénye. Azoknak pészmérnöknek kellene len- terheket, a „mindent ma- is, akik a Csongor téri párt­niük egyszemélyben, hogy gunknak kell intéznünk"- házba, az első találkozóra megfelelő hozzáértéssel és féle panaszok orvoslására nem mentek el, s azoknak gyakorlattal intézkedhesse- javaslata is volt. A Debre- is, akik alig-alig akartak ak­nek, ha közgyűlésen elnö- ceni utca 1. számú társas- kor, ott az estébe nyúló be­kölnek, ha házuk pénzügyeit házban a lakók közös igye- szélgetésnek véget vetni, kell rendbetenniük, ha az kezetével ugyanis klubhe- Lesz-e hát klubjuk a szegedi épület felújításra szorul, ha lyiséget alakítottak ki — társasházak lakóinak? Raj­légteleníteni kell a fűtési gyerekek és felnőttek ked- tuk múlik, elfogadják-e a rendszert, ha a lakótársak veit tanyája lett — miért ne Debreceni utcaiak ajánlatát, érdekeit kell egyeztetniük, találkozhatnának ott az ed- s a népfront, meg a müve­Ki o maga kárán tanulja dig egymástól elszigetelten lódési központ munkatársai­meg az ügyintézés csínját- munkálkodó közös képvise- nak pártoló igyekezetét, bínját, ki pedig tanácsot kér lók? Tapasztalatcserére, a P. K. a nála jártasabbaktól. Van, vita vezetőjével. — A tömegtájékoztatás már jó néhány éve foglalko­zik pszichiátriái kérdések­kel, az ember lelki életét pátria és a pszichológia az újdonság erejével ható, a közönséget vonzó, a nagy érdeklődést felkeltő szem­kapcsolataiban az egyen ne- pont a meghatá10zó. A szak­hezen igazodik el. A pszi- ember viszont éppen ezekről a témákról nem beszél szí­vesen. A másik ütközési pont. hogy az egyes ember — Még a laikusok köré- mindig a saját problémáját ben is ismert tény, hogy a látja a legaktuálisabbnak, a pszichiáterek között bizo- legfontosabbnak, s erről sze­nyos szakmai, elmeleti ker- retne hallani. A pszichiátria désekben nincs mindig oldaláról nézve pedig a tár­sadalmilag leggyakoribb félreértések, tisztázatlan feladata ebben segíteni az ismeretterjesztés útján is. egyetértés. — Valóban igaz, hogy pszichiátrián belül több problémák, előítéletek meg­tárgyalása, a pszichológiai vitás, kérdés- a siemléleU kulturáltság emelése a kívá­natos. A pszichiátriai té­mákkal foglalkozó tájékoz­érinto problémákkal. A szak ma miért csak most tartot­ta szükségszerűnek a pszi­chiátria-tömegkommuniká­ció-közvélemény kapcsolatá­nak vizsgálatát? — Mielőtt a kérdés bárki számára is a pszichiáterek­nek e témaval kapcsolatos közömbösségét bizonyítaná, hadd szögezzem le a kö­vetkezőt. A szakembe- nézetkülönbség, mint mas rek azóta foglalkoz- szakmákban. A különböző nak a közvélemény meg- szakma; nézeteknek azonban tatásnak —"'véleményem sze­felelő tájékoztatásával, ami- érvényesülniük keli es han- rjnt szólni kellene a óta a sajtó, rádió és a tele- got kell kapniuk a tájékoz- psy;cbés betegségekre vo­vízió a pszichiátria és a pszi- tatásban. Természetes azon- naLkoz(; legújabb ismeretek­chológia területével. A Ma- ban és minden tudományra ról azok diagnosztikus és gyar Pszichiátriai Tarsaság érvényes, hogy a nagy nyil- terápiás lehetőségeiről a kü­alg; másfél eve alakult meg, vánosság elé olyan problé- lönbözó pszichés illetve ennek okán még nem volt mák ne kerüljenek, melyek psáchopatalógiai ' jelenség alkalma e problémáról tár- feleleges bizonytalanságot és magyarázatáról. Feltétlenül gyalni, de a közelmúltban bizalmatlanságot szülnek. A szükséges foglalkozni a tö­tartott kerekasztalvita és az mi szakterületünkön is van- megtájékoztatási eszközök abban résztvevők nagy szá- nak ilyenek, de például sem- mindegyikének segítségét ma is szemlélteti. milyen miképpen sem kell eltitkol- lgónybe véve az alkoholiz­fontosságúnak ítéljük ezt. Ez ni azt. hogy esetenkent mussal a kábítószerezéssel volt az első olyan fórum, egyik vagy másik pszichote- ^ az öngyilkossággal mert ahol kiváló magyar pszichia. rápiás kerdesben vagy be- mindezek méreteiket tekint­terek a szakma számos vezető tegségtünet értelmezésében a személyisége, „szervezett ke- szakemberek véleménye el­retek között" együtt és egy térő. időben cserélhetett eszmét a _ A kerekasztalvitán tömegtájékoztatásról. ^ dgrm fci> ^ fl pszi. ve tényleges társadalmi problémák. Kalocsai Katalin aki néhány hónapja csöp­pent bele a közös képviselői tisztségbe, s van, aki már profi" módon tájékozódik a rendeletek, jogszabályok er­dejében. Segíthetnének ők a kez­dőknek — ha már hivatalo­san nincs érdedeiket képvi­selő szervezet — s meg is tennék, ha e társasházak választott „tisztségviselői" ismernék egymást, ha lenne közös szervezetük, vagy leg­alább a találkozásra állandó helyük. Igény volna rá — ezt ismerte fel a Bartók Bé­la Művelődési Központ mun­katársi gárdája s a népfront tarjáni II. számú körzeti bi­zottsága, amikor közösen megszervezték a szegedi tár­sasház-tulajdonosok (a telep­szerű, többszintes, OTP ér­tékesítésű társasházakról van szó) közös képviselőinek „ismerkedési estjét". Tegyük j hozzá, hogy az OTP megyei igazgatóságának készséges támogatásúval jöhetett lét­re a találkozó — hiszen az intézmény vezető jogtaná­csosa és lakásépítési osztá­lyának vezetője volt a be­szélgetésben felmerült kér­dések két értő válaszadója. Tőlük tudom elhinni alig akartam —, hogy Csong­rád megyében annyian élnek társasházban, ahányan Szen­test lakják. Tíz és félezer körüli már a társasháztulaj­donnal rendelkező családok száma. S jogi értelemben mindegyik épület önálló egy­ségnek tekintendő — nincs felügyeleti szervük, ügyeiket együttesen intéző főhatósá­guk, önállóan, a maguk „szája íze'" szerint gazdál­kodnak — e függetlenség összes előnyét, s hátrányát „élvezve". Előnyét, mert sza­bad kezet kapnak a tulaj­donosok lakóházuk birtokba vétele után — s hátrányát, mert igen nehéz mondjuk egy tízemeletes ház vala­mennyi lakóját meggyőzni arról, hogy a közgyűlésre el­menni saját érdeke. Jó do­log, hogy a lakók maguk dönthetnek arról, mennyi pénzt tegyenek félre havon­ta a közös költségekre. — Sokat tanulhatunk egy­mástól, segíthetünk is, ha a minden házban meglévő gondokat közösen oldjuk meg — így summázta a be­szélgetés tapasztalatait az — Miért tartották itt. es chiátria kidolgozta-e már a most időszerűitek a közvéle­mény beavatását egy szűk rnaga tömegtajekoztatasi el­szakma, a pszichiátria rej- veit. telmeibe? — Ügy vélem, minden — Számos okból is rend- pszichiáter nevében mond­kívül időszerű és aktuális a hatom, nem hisszük, hogy a téma. Az első ok pontosan a szakma részéről valamiféle tömegkommunikációval és tételesen, pontról pontra ki­ennek egyre növekvő hatá- dolgozott „receptet" kellene sával kapcsolatos. A tévé. a adni. A szegedi tanácskozás rádió és a sajtó rengeteg in- résztvevői a tájékoztatásban 'formációval árasztja el az eddig tapasztalt negatívumo­embereket, néha még a kat bírálták. A túlzott di­szakmai tájékoztatást is daktikusságot, az ismeret­megelőzve. A megnöveke- nyújtásban uralkodó meny­dett ismeretek sok-sok újabb nyiségi szemléletet, és néha kérdés forrásaivá válnak, s a nem szakszerű következte­ezeknek megválaszolása a téseket, általánosságokat, A szakember fontos feladata. A szakma egyébként a tömeg­máeik ok, hogy a ma embe- tájékoztatás alapelvének azt re minden — így a pszi- tartja, hogy egy-egy pszi­chiátria-pszichológia kérdései chiátriai-pszichológiai rész. iránt is — rendkívül nyi- terület legkiválóbb képvise­tott, fogékony. S végül a lói vállalják és tartsák ter­legf'ontosabb: a társadalmi mészetesnek akár a rádió­átalakulas kuvetkjezmenye- buti, akár a televízióban Országos szakfelügyelői tanfolyam Szegeden Az Országos Pedagógiai dr. Czuth Béláné, a szegedi Intézet rendezésében három- Juhász Gyula Tanárképző napos tantervi felkészítő Főiskola történelem tanszé­tanfolyam kezdődött tegnap kének adjunktusa az állam­Szegeden a Csongrád megyei polgári és jogi ismeretek tanács oktatási központjá- tanításának tapasztalatairól, ban magyar- és történelem- dr. Gulyás Sándor vezető szakos általános iskolai szak- szakfelügyelő az aktualizálás felügyelők részére. Az egész pedagógiai problémáiról, dr. országból megyénkbe érke- Simái Mihály akadémikus a zett pedagógusokat dr. Koncz nemzeti jövedelem termeié­János. a megyei pártbizott- sének és felhasználásának ság titkára köszöntötte, majd belső és nemzetközi megha­dr. Szebenyi Péter, az Or- tározóiról, dr. Tóth Péter, a szagos Pedagógiai Intézet fő- Csongrád megyei Főügyész­osztályvezető-helyettese tar- ség fiatalkorúak ügyésze pe­lott előadást az állampolgári dig az igazságszolgáltatásról ismeretek tanításának peda- tartottak előadást, gógiai kérdéseiről. Még az A tanfolyam ma folytató­első nap programjában dik. Tisztesség, üzletpolitika A z üzleti életnek is — általában — vannak tör­vényszerűségei, egy részük írott, más részük íratlan. A hajdani jó kereskedő jelszava az volt. hogy nagy forgalom, kevés haszon. A sok kicsi sokra megy — e szólást mindenki ismeri, amely éppen az előző elvből fakadván biztosította a tisztességes nye­reséget, a kereskedő megélhetését, sőt gyarapodását is. A jó erkölcsű kereskedő soha nem élt vissza hely­zetével, de a vásárlókéval sem. Közreadok egy olyan példát, melynek, sajnos, semmi köze az előbb emlegetett kereskedelmi szabá­lyokhoz. Sándorfalván — az Öpusztaszer felé vezető úton — van egy kitűnő Áfész-áruház, presszóval kom­binálva. Csak dicsérni lehet az ABC-üzlet árukínála­tát és a kis presszó ügyvitelét is. A boltban mindent lehet kapni, s gyorsítja a vásárlást az önkiszolgáló rendszer. A presszóban még finom falatokat is kapni, bár a régi jó tepertős pogácsát már nem találja meg a vásárló, valószínű az az oka, hogy a korábbi alkal­mazottak elmentek egy szerződéses üzletbe. A boltegyüttes forgalma tavasztól őszig jóval na­gyobb a szokásosnál, mivel nemcsak a helvbeliek nyit­nak be ajtóin, hanem az arra járó kirándulók, illetve a hétvégi kiskertjeikbe igyekvő emberek is. Elnézést, hogy éppen a sör árusításával hozakodom elő — de nem a részegeskedő, kocsmázó emberek érdekében te­szem, hanem azokért, akik néhány üveg sört is szíve­sen vásárolnak, szomjukat enyhíteni. Az ABC-oldalon azonban sört soha nem talál a vásárló. Az eladók válasza lakonikus: — A presszóban lehet kapni. Ez is rendben lenne, de a presszó már fölszámolja a tetemes plusz százalékot is. S ígv visz­szájára fordítják az ismert reklám szövegét, mert „hármat fizet és kettőt kap" lesz az egészből. Nem tartom tisztességesnek az ilyen üzletpolitikát. Kínál­janak a vevőnek mindkét üzlethelyiségben sört is. s aki vásárolni akar, döntse el, hogy melyik ajtón kíván benyitni, hol akarja beszerezni. A meglevő helyzettel élni, s nem visszaélni kellene. Olykor előfordul, hogy jobbítási szándékunk for­dított eredményt szül. Lehet, hogy kivívom az al­koholellenes front haragját, de megint a ven­déglátásról lesz szó. Évekkel ezelőtt az egvik újszege­di kisvendéglőnél történt a következő eset. Meg kell jegyezni, hogy ez a hely azon ritkaságok közé tarto­zott, ahol még megtartották a kuglipályát. Akár spor­tolási, mozgási lehetőségnek is minősíthetnénk ezt a megoldást, persze, azt is tudja mindenki, hogy a kug­lizás együtt jár egy kis sörözgetéssel, fröccsözéssel. be­szélgetéssel is. Akkoriban olyan panaszt továbbítottak hozzánk, hogy a pálya nagyon elhanyagolt, miért nem hozzák rendbe. Lapunkban szóvá tettük ezt az ügyet. Később azonban még több panaszos levél érkezett, hogy nagy kár volt a „támogató szó", mivel bezárták és lebontották a környék lakóinak a kedvenc szórako­zóhelyét. a tekepályát. Nem ez volt a célunk. Nemrégiben kollégám Gyálaréten járt, s úgy hozta a helyzet — várakoznia kellett —. hogy betért az ot­tani Áfész büféjébe egy kávéra. Föltűnt neki az az ál­lapot, amely a nevezett kis helyiséget jellemezte. Üj­ból fölösleges volna leírni. A lényeg: visszatetsző meg­oldást találtak a panaszra. Bezárták és megszüntették az inkriminált büfét. Erre újfent több levelet kaptunk, hogy bár ne szóltunk volna érdekükben, mert lám. mi lett a végeredmény, még a nívón aluli szolgálta­tást sem találhatják meg ezentúl. Megkérdeztem a szegedi Áfész egyik vezetőjét, aki őszintén elmondta, hogy arra a büfére már eleve csak ideiglenes „üzemeltetési" engedélyt kaptak. De mégis valamilyen valós igényeket elégítettek ki. nemde? — Igen — mondta az illetékes —. hiszen a lakosságnak, de nekik is szükségük volt erre. Mi lesz ezután? El­lentmondásos dolog. Lehet, hogy egy új épületben, kulturált körülmények között pótolják a bezárt büfét. De az is lehet, hogy egy „összkomfortos" faházat rak­nak le és minden rendben lesz; legyen! L ehet, lehet. Lehet így, lehet úgy. Végül is tán ap­ró ügyek ezek — a sándorfalvi üzletvitel is —. mégsem szabad csupán úgy kezelni, hogy ..na és bumm", akkor mi van. Semmi sincs, az biztos. De valamiképp az sem megoldás, ha a panaszokra olyan választ adnak, hogy legegyszerűbb megszüntetni azt. amire panasz van. Ez esetben is úgy érzi az ember, hogy a könnyebbik megoldást választották. Pedig jobb lenne az üzleti érzékre, tisztességre apellálni, mivei ezt sem minősíthetjük — természetesen az ott élő emberek érdekeit szem előtt tartva — helyes megol­dásnak. Gazdagh István

Next

/
Thumbnails
Contents