Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-14 / 86. szám

v I Szerda, 1982. április 14. Békebwikád M

intha maga Janus, a kétarcú rúmai isten küldte volna a szerkesztőségbe a külföldi híreket az idei húsvétkor. Egyfelől — a Falkland-sziRetekről. Izrael tájáról — fegyvercsörgetés hallatszott, másfelöl azonban — éppen Európában —. megzendült a béke hangja is. Baselban a „Húsvéti Meeting '82" seregszemléjén három országból tízezer svájci, német és francia tüntetett a fegyverkezés ellen. London-Greenwichben ezrek vonultak fel. a Ruhr-vidéken húszezren meneteltek Essenből Bochumba, tízezren Duisburgból Dortmundba. Münchenben ezres tömeg tüntetett az eurorakéták ellen, Nürnberg belvárosában tizenötezer békeharcos, Hamburgban éppenséggel félszázezer békeharcos harsogta az utcán: „Le az atomrakétákkal!", a város közelében pedig a NATO keUlnghuseni támaszpontjától Itzehoe-ig vonultak ötezren, hogy ott „friedensbarrikade"-ot — békebarlkádot — formáljanak. Aligha tévedünk, ha megjósoljuk, hogy egy-két napon belül tele lesz a nyugati sajtó a váddal: „Az európai békebarikádot 7- úgymond — Moszkvából építik." A vád nem új. Néhányszor már tanúi voltunk, hogy a NATO-propaganda az emberek és a népek természetes békevágyáért egyszerűen a Szovjetuniót tette felelőssé. Nem véletlenül szólt olyan nyíltan e kérdésről a minap ae APN tudósítójának J. A. Zsukov, a szovjet békeblzottság elnöke. Rámutatott, hogy a háborúellenes mozgalom spontán válasz az USA és a NATO fegyverkezésére. „A küzdelmet — mondta — ezúttal nemcsak a Béke-világtanács körül csoportosuló, tapasztalt szervezetek vezetik, de új erők is, amelyeket nyugaton pacifistának neveznek." „A militaristákat — emlékeztet rá Zsukov — váratlanul érte a bókevágy ily viharos megnyilvánulása. Eleinte hallgattak róla. majd "-szovjet cselszövést* kezdtek emlegetni. Reagan elnök és Luns NATO-főtitkár "guruló rubelekről* szólt. Luns odáig ment, hogy a Newsweeknek egyenesen ezt mondta: "Moszkva titkos akciókkal, eszközökkel, ügynökökkel gyakorol hatást a pacifistákra. A szovjet elhárítószerveknél 'egész osztály dolgozik ezen.*" A cáfolatot hamarosan maga az élet adta és elemi erejű volt. A békeharcosok a tavasz kezdetén több mint 850 ezren vonultak az utcára. „Azóta — emlékeztet rá a szovjet békebizottság elnöke — hangot változtattak odaát. Bush, az USA alelnöke kijelentette: "Az atomfegyverkezés ellen tüntetők között sok jó szándékú ember van.* Haig külügyminiszter megtoldotta: "Európa és Amerika éles válasza a nukleáris kérdésre rendkívül ővatos megközelítést igényel.* Igaz. e szavak mellett titkosszolgálatuk programot dolgozott kt a békemozgalmak gyengítésére, a pacifista szárny és a Béke-világtanács vezette békemozgalom .szembeállítására, a békcharc sznvjetellenes irányba terelésére". A

húsvéti békemenetek tíz- és százezreit azonban aligha tudják politikai trükkökkel félrevezetni. Űk egyértelműen a béke mellett lépnek fel. s mindannyian tudják, hogy a veszély neve Európában ma így hangzik: purorakéta. A korlátozott és Európában megvívható atomháború felelőtlen tézisé veit tiszta meggyőződésüket szegezik szembe. Nyíltan kimondják: Európa népeinek nem mindegy, hogy Janus templomát — mint hadüzenetkor. illetve békekötéskor szokás volt — kinyitják-e vagy becsukják? V8si£fé|kéiit Amerikában 6. Fények mögötti árnyak Púja Frigyes Algírban e Algír (MTI) Az algériai fővárosban kedden megkezdődtek a Magyarország és az Algériai Demokratikus is Népi Köztársaság közötti első külügyminiszteri tárgyalások. Púja Frigyes, aki hétfőn érkezett hivatalos látogatásra Algírba,keddi napon előbbfolytatta hétfőn megkezdett eszmecseréit a vendéglátó ország különböző szakminisztereivel. A reggelj órákban Abdelaziz Khellef kereskedelmi minisztert kereste fel, akivel — hétfői megbeszéléseihez hcisonlóan — elsősorban a két ország gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak fő kérdéseit tekintette át. Ezután kezdte meg négyszemközti megbeszélését Mohamed Benjahia külügyminiszterrel. A politikai tárgyalásokba később a két tárgyaló küldöttség lg bekapcsolódott. Mohamed Benjahia, az AV, gériai Demokratikus és Népi Köztársaság külügyminisztere a hivatalos tárgyalások első fordulója után, kedden délben díszebédet adott Púja Frigyes és kísérete tiszteletére. Púja Frigyes keddi programja a délutáni órákban vidéki látogatással folytatódott A magyar külügymiAngol blokád Falkland körül # London (MTI) Kétnapos londoni közvetítő tárgyalásait befejezne kedden délután a brit fővárosból hazarepült Alexander Haig amerikai külügyminiszter. Rövid repülőtéri nyilatkozatában közölte, hogy jelentést tesz Reagan elnöknek, majd „rövidesen" továbbindul Buenos Airesbe. Értésre adta: azért nem folytatja közvetlenül „ingázását" a brit és az argentin főváros között, hogy a feleknek legyen Idejük „fontolóra venni" bizonyos „új elképzeléseket". Ezek tartalmáról azonban nem volt hajlandó nyilatkozni, mint ahogyan sem a Londonban folytatott, öszsaesan tizennégy órányi tárgyalássorozatra, sem az argentin fővárosban zajlott megbeszélésekre nem kívánt érdemi minősítést adni. Mindenesetre elismerte, hogy hétfőn este, amikor Ismét Buenos Alresbe akart indulni, „nehézségek támadtak-". s végső soron ezek idézték olő a program- és útvonalmódosítást. E „nehézségek" — londoni és Buenos Aires-i értesülés szerint — abban álltak. hogy Gnltierl elnök kormánya határozottan elvetette A Falkland- (Malvin-) szigetek brit—argentin—amerikai ellenőrzés alé helyezésének — n szuverenitás .,háromzászlós megosztásának" — tervét. Argentína ugyanis kész volna visszavonni megszálló erőit a szigetekről, s ennyiben elébe megy a brit követeléseknek és a Biztonsági Tanács határozatának, de azzal a kikötéssel, hogy felségjogait elismerik; nem kell senkivel osztozkodnia. Ez a megoldás Londonnak pillanatnyilag elfogadhatatlan. Ebből a zsákutcából kell kivezető utat mutatniuk a Haig által említett „új elképzeléseknek". Egy brit flottacfloportosítás hétfőn, magyar idő szerint reggel hat órától a Falkland- (Malvin-) szigetek köré kétszáz tengeri mérföldes blokádot vont, hogy megakadályozza az argentin erők által április 2-án megszállt angol gyarmaton levő csapatok további erősítését és anyagellátását. Argehtlna a hadi zónából visszavonta flottaerőit. Harci érintkezés eddig nem volt. Az amerikai külügyminiszter — idézett repülőtéri nyilatkozatában — reagált arra a kérdésre is, hogy vajon a chilei—argentin határ chilei részről való lezárása és a chilei flotta mozgósítása nem jelenti-e a térség helyzetének súlyosbodását? Haig azt mondta: a térség állapotait „fokozódó mértékben veszélyesnek" találja, és amellett van, hogy a viszályra „a Biztonsági Tanács határozatával egybecsengő politikai megoldás szülessék". Ez szerinte „sürgetően szükséges". A BT az argenttn erők visszavonását és a vita tárgyalásos rendezését sürgette. niszter és kfgérete az algériai fővárostól körülbelül 600 kilométerre fekvő Ghardalaba, a szaharaí sivatag egyik ősi. nevezetes városába utazott. Puja Frigyes külügyntinisjGler eló^jes programnak .. megfelelően szerdán, a kora délutáni órákban tér vissza a fővárosba. PuJa Frigyesnek vendéglátójával, Mohamed Benjahia algériai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásain, amelyeken a két miniszter négyszemközti megbeszélése után részt vett a két tárgyalóküldöttség is, elsősorban nemzetközi kérdésekről, ezen belül kiemelt helyen a közel-keleti térség problémáiról fejtette ki a magyar álláspontot Puja Frigyes. A tárgyalásokat szerdán délután folytat .•••'k. A magyar—aigirial külügyminiszteri tárgyalások első fordulója után kedden délben Puja Frigyest fogadta Bendzsedid Sadli, az FLM Párt főtitkára, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke. A találkozón részt vett Mohamed '.Benjahia külügyminiszter és jelen volt Havasi Béla. hazánk algériai, valamint Abdelaziz Kara, Algéria budapesti nagykövete. Megint éjjel repülünk Miamiból New Yorkba. Alattunk az Amerikai Egyesült Államok több mint kétezer kilométeres atlanti partvidéke: Yacksonville, majd Virginia Beach, később Philadelphia fényei ragyognak, majd ismét New York esti panorámája. A hotelben lehalkítom a mindig műsort adó televíziót: valami igen közepes cowboy-film megy. A jól fésült „hős".., ki is? JálReagen! Jót mulatok ezen az ócska propagandafogáson. Népszerűsíteni minden áron. Ha úgy veszem, ez is hirdetés. Az itteni televízió főattrakciója: szinte valamenynyi csatornán hirdetés hirdetés hátán. Elnököt, arcbőrépólót, üdítő italt, hideg mosószert, zöldségszelőt, magnót, rádiót, gyümölcsszörpöt, bundát, fürdőruhát — mindent. Majd a legmodernebb harci eszközöket mutatják; agyuk, repülőgépek, tankok, rakéták zúgnak, lövések puffannak, színes, szikrázó körítésben. Olyan toborzóféle, mondhatnánk magyarul is: „Gyere huszárnak édes öcsém ..Mert az USA-ban egyelőre még csak a katonakötelesek összeírásánál tartanak — önkénteseket hívogatnak a hadseregbe, jó pénzért: úgy vitték a vásárba a bőrüket Vietnamban is. Ott a főparancsnok az a Heag volt, aki most a Reagan-kormányban külügyminiszter. A toborzás propagandája természetesen a „szovjet veszély". Szinte párhuzamosan felidézi bennem a hitleri propagandát: „a zsidók és a bolsevikok az okai minden bajnak, kl kell Irtani őket a Föld színéről". Sokan vannak Itt, Amerikában, akik Hitler elől menekültek Európából vagy a fasiszta haláltáborokból szabadították ki őket a szovjet csapatok, Csakhogy az már régen volt. elhagyták az országot, kivándoroltak az USA-ba és harminc év múltán a megmentőkkel, az egykori szövetségessel szemben gyűlölködést szftanak — több-kevesebb sikerrel. A tengeren túl, messze, távol Európától, a Szovjetuniótól, egy más világban sokan elhiszik az amerikai politikai gépezet állításalt. Mert ha például val&ki vitte valamire — kétségtelen, hogy az ügyes, rizikót is vállaló személyek számára az USA nagy lehetőségeket nvújt — és azt mondják nekik: a szovjetek elveszik tőled vagyonodat. szegény leszel, nyomorogni fogsz — persze, hogy félti nehezen kialakított egzisztenciáját. Ám azért vannak Amerikában a valóságot helyesen felismerő emberek is, nem is kevesen. Ennek ékes bizonyítéka például tavaly Washingtonban a közismert szeptemberi demonstráció. Erről beszámolt a magyar rádió és tévé is, ám a New Yorkban megjelenő Magyar CARL II. MAII LÁTOGATÁSA Dr. Carl H. Mau. a Lutheránus Világszövetség főtitkára. — aki az LVSZ 1984ben Budapesten rendezendő nagygyűlésének előkészítése céljából érkezett hazánkba. — dr. Káldy Zoltánnak. a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök püspökének kíséretében kedden látogatást tett Miklós Imre államtitkárnál. az! Állami Egyházügyi Hivatal elnökénél. MITTERRAND JAPÁNBA UTAZOTT Francois Mitterrand francia köztársasági elnök kedden a kora délután^ órákban különrepülőgépen elindult Japánba, Kíséretében van felesége és a kormány több tagja. MEGALAKULT A KATALÁN KOMMUNISTA PART Megalakult a Katalan Kommunista Párt. Az új párt elnökévé Pere Ardicát, az Egyesült Katalán Szocialista Párt (PSUC) volt elnökét, főtitkárává joan Hámos parlamenti képviselőt választották. CEAUSESCU PEKINGBEN Nicclaa Ceausescunak az RKP főtitkárának, államfőnek vezetésével román pártós kormányküldöttség érkezett kedden hivatalos látogatásra Pekingbe. A román delegáció a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba Köztársaságba is ellátogat. Szó akkori számaiból idézek kommentár nélkül. Szeptember 17. Cím: „Seregszemle New Yorkban" és ezzel kezdődik Lusztig Imre tudósitasa: „A múlt hét hétfőjén több mint 200 ezer New York-i dolgozó félreérthetetlenül hozta a Reagankormany tudomására, hogy készek harcolni az elmúlt száz esztendő folyamán kivívott eredmények megtartásáért és a dolgozók jobb és biztonságosabb életéért — vasmunkások, irodai alkalmazottak, teherautó-sofőrök, szőrmemunkások, kőművesek, ácsok, szobafestők, villany- és vízvezeték-szerelők, élelmezési munkások, tanítók, közlekedési alkalmazottak, autómunkások, lakatosok, városi, megyei, állami és szövetségi kormány alkalmazottak, vagyis a dolgozók minden árnyalata képviselve volt a Labor Day-i (munkanapi) felvonuláson." Majd részletezi a New York-i 6 órás megmozdulást. A szakszervezeti mozgalomról egyebek között ezt írja: egy aktív tagság nemcsak a munkáltató részéről, de a magas fizetést elérő és a tagságtól távol álló szakszervezeti vezetők részének sem kedvező. Nyilvánvaló, hogy a szakszervezeti és a nagy vállalati vezetők közti együttműködés véget ért, mégpedig azért, mert a nagy vállalatok vezetői úgy érzik, hogy Jó barátjuk ül a Fehér Házban és elérkezett az idő, a szakszervezet megsemmisítésére vagy visszaszorítására ..." Majd másutt szalagcímre hívja fel a figyelmet: „Washingtonba, szept. 19-én!" Aztán a szeptember 24-i szám első oldalán teljes szélességben a cfm: „500 ezren tüntettek Reagan ellen." Íme ismét egy részlet a Magyar Szó tudósításából: „Példátlan esemény színhelye volt Washington szeptember 19én. Százezres tömegekben özönlöttek Amerika dolgozói az ország minden részéből a fővárosba, hogy tüntessenek Reagan politikája ellen. Több mint 5 ezer autóbuszon, 10 különvonaton jöttek a hajnali órákban New York és környéke dolgozói; özönlöttek. West Virginia és Centucky szénbányászai, Michigan autómunkásai. Ott voltak Alabama, Indiana, Pennsylvania és Illinois államok acélmunkásai,. Ohio gumimunkásai: építőipari munkások, tanítók, kórházi alkalmazottak, élelmezési munkások az ország minden részéből. Eljöttek a mezőgazdasági munkások, színészek, irodai alkalmazottak, háziasszonyok, Ifjúmunkások és munkanélküliek, nyugdíjasok és gyerekek. Eljöttek, hogy felemeljék szavukat a Reagan-kormány népellegles intézkedései ellen ..." — „A több mint félmilliós tömeg megható, sokatmondó, felbátorító benyomást keltett, amit fokozott a harcra kéaz hangulat, amely áthatotta a résztvevőket. Megnyilvánult ez a tüntetők által magasra tartott plakátok ezrein: „Harcoljunk a Reaganizmus ellen!", „Reagan-hood: kirabolni a szegényeket a gazdagok Javára!", „Ne a népjóléti kiadásokat csökkentsük, hanem a Pentagont!", „Ne nyúlj a társadalombiztosításhoz!", „El a kezeket, el Salvadortól !". Egy plakát, egy hároméves gyermek nyakában így szólt: ..Reagan, ne vedd ki az élelmet a gyermekek szájából!" Egy másik bekezdésben: „Vajon mi késztetett több mint félmillió embert arra, hogy reggel kettő-három vagy négy órakor felkeljen, hogy elinduljon a hosszú útra és késő éjjel, holtfáradtan térjen haza otthonába? Voltak, akik kiábrándultak Reagan ígéreteiből, akiknek kinyílt a szemük, és belátták. hogy hibát követtek el, amikor rá adták a szavazatukat. Mások felismerték, hogy Reagan munkásellenes, kész szétrombolni szervezetüket, ha nem lépnek akcióba". A Nép válaszol című glosszéban Deák Zoltán értékeli a washingtoni megmozdulást: „Évtizedes kétely, aléltság, közömbösség után az amerikai nep döntő, alkotó elemei a szervezett munkásság, fehérek, feketék, latin-amerikaiak, fiatalok és idősek, nők, férfiak eddigelé csak a távoli Jövőben remélt egységben, szinte megszámlálhatatlan tömegekben sorakoztak csatasorba a nemzet fővárosában. Washingtonban." „Megállj"-t kiáltottak Reagan elnöknek és kormányának, rájuk olvasták embertelen politikájuk csaknem minden bűnét, kihangsúlyozva többek között — első ízben a hidegháború kezdete óta — a féktelen háborús költekezés esztelenségét." — „Szertefoszlott ezen a példátlan történelmi napon a csalárd propaganda, Reagan »mandátumá*-ról, megbízatásáról, a népjóléti intézkedések és kiadások irgalmatlan eltörléséről. Az amerikai népnek el kell készülnie arra, hogy a közgazdaságot, a politikát, kormányt uraló óriási trösztök, a multinacionális és transznacionális cégek, amelyek Reagan megválasztásával (amit az ők sok tízmillió dolláros pénzelésük tett lehetővé) a kormányzat minden fontos kulcspozíciójának elfoglalásával szabadnak vélték az utat az amerikai nép teljes kifosztásához, és ezen túl, a szabad világ és a harmadik világ még teljesebb kizsákmányolásához. Határtalan dühhel igyekeznek majd eltávolítani útjukból ezt a váratlan, hatalmas akadályt, amelyet az USA dolgozóinak múlt szombati roppant megmozdulása szimbolizált. Ennek legelső bizonyítéka az u gyorsaság, amellyel a nagv eseményt elkbhyvelttKTr'"W' annak jelentőségét agyonhallgatják úgy a sajtóban, mint a tv-ben." Idézhetnék még a további komroeptárokból: mindez a tőkéi világ vezető országában, a kapitalizmus fellegvárában jelenik meg egy magyar nyelvű újságban. Ilyen haladó és bátor nézeteket vall a lap minden bel- és külpolitikai kérdésben: Afganisztán, Lengyelország, Közel-Kelet és más témákban. Kérdezem a szerkesztőtől, miért vállalják a Magyar Szó publicitásának harcosságát, hiszen esetleg rájuk süthetik a „kommunista felforgatók" bélyegét. Szerényen hangzik az álláspont: a lap több mint 75 éves múltra tekint vissza. Mindig is harcolt az amerikai polgárok jogaiért, az amerikai— magyar barátságért; most is ezt teszi. Még a címoldalon is jelzik: bubérkoszorús keretben. Nem a mindenkori elnök politikája határozza meg a lap tevékenységét, hanem a realitás, a valóság, az igazság. Íme egy rövid passzus — talán nálunk „balosnak" is tűnhet? — egyik vezércikkükből, amely nemcsak véleményüket, hanem stílusukat is kifejezi: „Nincs a világon egyetlen tárgyilagos ember, aki kétségbe vonhatná, hogy a magyar nép soha nem élt nagyobb jólétben, mint napjainkban. — Akik igazán szeretik a magyar népet, akik igazán szeretik szülőhazájukat, akik Igazán tisztelik és szeretik fogadott hazájukat, az Egyesült Államokat, azok — miután mér áldoztak a múltnak — összpontosítsák minden erejüket és tehetségüket fogadott hazánk és népünk gondjaira. Gondjai az amerikai magyarság túlnyomó többségének bizony vannak. Drágaság, infláció, munkanélküliség, a társadalombiztosítás csökkentésére Irányuló tervek, s mindenek fölött az egész emberiséget fenyegető háborús veszély. Ezeknek az elhárítására fogjon össze minden amerikai magyar. minden egyházi és társadalmi intézmény..." Markovlls Tibor (Folytatjuk.) •