Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-14 / 86. szám
Szerda, 1982. április 14. 3 Korszerűbben, tartósabban A tejipar és az ötnapos munkahét Jő színvonalú napi ellátást biztosít az ötnapos munkahétre a tejipar. A hétvégekre a frissen tartott termékeket a hét többi napján állítják elő. Miután rövidebb idő alatt az eddiginél több terakár a következő héten is friss marad. A zalaegerszegi, a pécsi, a szekszárdi és a szajoli üzemekben a darabolt és a szeletelt sajtok eltarthatóságának fokozására új eljárást vezetnek be; e naéket keH gyártaniuk, kö- termékek az eddigi tíz nap riBtekintő szervezéssel növelték a tovább eltartható termékek arányát. Ebhez az idén 800 millió forintot fordít az ipar műszaki fejlesztésre, a kapacitás bővítésére. helyett három hétig megőrzik minőségüket. Az OMFB támogatásával a tatabányai tejüzem hét napig eltartható félliteres zacsA program további részét az kós tejet készít, egyelőre kiér végéig folyamatosan losrtjak meg. Több helyen áj gyár épül az elavult, kisebb üzemek termelésének kiegészítésére, illetve pótlására. A legnagyobb létesítmény: az átadás előtt álló szekszárdi új sajtüzem, ahol napi 300 ezer liter tejet dolgoznak majd fel. Nemcsak a környék tej-, tejtermékellátását javíthatják, hanem a sajtgyártás melléktermékéből előállított citopánnal. a jó minőségű kenyér sütéséhez szükséges adalékanyaggal a sütőipar teljes igényét is kielégíthetik. A debreceni korszerű áj tejüzem már megkezdte a termelést. Épfll a pásztói új tejüzem, mely a kirándulóvidék egyik ellátóközpontja lesz a szabadnapok csúcsforgalma idején. Fontos feladat a tejtárolótér bővítése. Budapest csütörtök-pénteki nagyobb tejtermékigényének kielégítésére Kelenföldön új, 30 vagones hűtőtárolót állítottak be További 10—15 helyen bővítik a hűtőkapacitást. Több terméknél növelik a szavatossági időt, így a hét elején gyártott sajt és más tejtermék a hét végén vagy sérleti jelleggel. Elsőként Fejér és Komárom megye kereskedelmi hálózatában árusítják majd, s amennyiben a lakosság megkedveli, máshol is hozzálátnak a zacskós tartós tej előállításához. Egészségügyi együttműködés Dr. Medve László egészségügyi minisztériumi államtitkár meghívására — küldöttség élén — kedden, tegnap Budapestre érkezett Ake Pettersson, a svéd Egészségügyi és Szociálisügyi Minisztérium államtitkára: megbeszéléseket folytattak Magyarország és Svédország közötti egészségügyi kapcsolatok fejlesztéséről, és aláírták az 1983-ig terjedő időszakra szóló magyar—svéd egészségügyi együttműködési tervet. A program szerint lehetőség nyílik a két ország orvostudományi egyetemei és kutatóintézetei közötti közvetlen együttműködésre. Egy hét múlva Négy szakkiállítás Kőbányán Egy hét múlva, április 20- az autóbuszállomány án négy nemzetközi szakki- mint háromszorosára, állítás nyílik a Kőbányai Vásárvárosban. A 6. Construma építőipari és klímatechnikai bemutatón kedett 165 hazai kiállító és 13 or- Az első szág 50 cége mutatja be újgonságait. A szervezők hét árucsoportot alakítottak ki — többet, mint az előző kiállításokon több a tehergépkocsi-park két és félszeresére, a személygépkocsiké pedig hétszeresére növetömítés technikai kiállítással egy időben nemzetközi konferenciát is rendeznek Budapesten. A kiállításon hat magyar és 11 s így szemle- külföldi cég mutatkozik be, letesebbé válik az egyes té- a konferencia előadásainak makörök, az építéskutatás, egyötödét hazai szakemberek az építésiparosítás, az ener- tartják. giatakarékos építőanyag- Az ugyancsak első innovágyártás, a lakásépítés, a szak- ciós kiállításon 30 magyar és ipari munkák, a légtechnikai eszközök és az építésgépesítés anyaga. Az Autoservice *82 szakkiállítás jelentőségét növeli a rendkívül gyors ütemű hazai motorizáció. 15 év alatt 14 külföldi vállalat vesz részt. 50 olyan új terméket mutatnak be, amelyek hazánkban újdonságnak számítanak. Ez a kiállítás április 27-ig tart nyitva, a többi 23-ig. Fiatalos lendülettel... Közmegbecsülése, rangja van a jól végzett pártmunkának. Bizonyság erre a koimánykitüntetések hosszú sora, közöttük Lipcsei Ferencé. a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát Il-es pártalapszervezete titkáráé, aki hazánk felszabadulásának 37. évfordulóján vehette át a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, az indoklás szerint a tartósan kiemelkedő pártmunkáért. Munkahelyén is boldogan gratuláltak neki. Mindannyiszor hozzátette: — Az elismerés mindanynyiunknak szól, az alapszervezet tagságának és a 7 tagú vezetőségnek egyaránt Hiába lenne a legjobb szán dék es akarat, ha nem érezném magam mögött a társakat, akik közösen gondolkodnak és cselekszenek. Lipcsei Ferenc fiatalemberként, 23 éve került vállalatéhoz, mint hűtőgépész. Később az üzemfenntartási osztály csoportvezetője, utáérdemérmet munkásőri helytállásáért. „Mellesleg" a vállalata pártbizottsága mellett na szállítási osztályvezető, működő pártépítési bizottság míg most műszer-automatika tagja is. csoportvezető. Tizenketten- Hogy nem „merül el" a tizeriflégyen dolgoznak együtt, sokféle megbízatásban, — Feladatkörük a termeléssel hiszen 1968 óta pártalapszerösszefüggésben a technoló- vezeti titkár, - az a jó kol- a Sz di Nemzeti g.ak folyamatos betartasara leküv szellemnek az alap- í;zinhazban Ért^etöi családi szervezet vezetosege munkamegosztásának is tulajdoníthat^ és ma is fiatalos lendületének. A vállalat legnagyobb munkás alapszervezehívta a városi tanács elnökét, aki készséggel tájékoztatott, kérdésekre válaszolt. Tény: a pártmunkában keresni kell és rugalmasan alkalmazni szükséges az új módszert. Ez a momentum is arra vall. Mire a legbüszkébb ebben az alapszervezetben a párttitkár? Arra, hogy évek óta 30 évén aluli fiatalok alkotják az új párttagságot. Természetes itt is, hogy a fiatalokra építenek. Akik soraikból elkerülnek, azok főiskolán, egyetemen tanulnak vagy vezető munkakörbe kerültek más területen. Az idősebbek ennek örülnek, mert tudják, érzik, hogy törődésüknek, nevelésüknek van eredménye. S vajon a kitüntetett párttitkár hazaviszi-e a gondját, baját, el nem végzett munkáját? Elmondása szerint szeret mindent a maga idejében elvégezni ott, ahol azt kell, ahol annak rendje, helye van, nyúljon bár bele olykor az estébe. S amikor ráér, legszívesebben olvas otthon. Esztendőkre visszamenően el tudná mondani, hogy egy-egy évadban mit irányul, amely részben ellenőrzési, másrészt irányítási feladat. Beosztására felkészült Lipcsei Ferenc. Esti tagozaton elvégezte a gépipari technikumi gépészeti, te az övé, a vágóban és a levelezőként pedig a villa- tmk-ban dolgozó kommunismosipari tagozatát. A szak- ták alkotják. Következésirányú tanulmányokat poiiti- képpen a vezetőség tagjai kai ismeretek elsajátításával munkások és közvetlen terfolytatta a marxizmus—leni- nielésirányitók. A helyettese nizmus egyetem hároméves például fiatal osztályvezető, általános esti tagozatán, Az alapszervezet tagsága majd a szakosítóval fejezte aktív, tudnivágyó, egységes be. Most 52 éves. 1966 óta és cselekvőkész. Környezetémunkásőr. Beosztása sza- ben és a világban minden kaszparancsnok helyettes. Az érdekli. Volt, hogy várospoÉlelmiszeripar Kiváló Dol- litíkai kérdésekkel nem volgozója. s kitüntették már az tak tisztában. Mi sem terméÁrvizvédelmi Emlékéremmel szetesebb: a vezetőség egy és többször kapott szolgalati rendkívüli taggyűlésre megszinházbérletük van. Egyegy premier, előadás úgy hozzátartozik az életükhöz, mint másoknak az élményt adó utazás. L. F. Emberek és szerepek S zerepeiben él az ember — alakíthatnánk át némi joggal a híres mondatot. Mert gondoljunk csak viszsza, hogyan is kezdődött valaha, gyermekkorunkban „szocializálódásunk" nehéz, buktatókkal terhes folyamata. Az a folyamat. amelynek során és eredményeképpen kezdtük megtalálni helyünket a kisebb-nagyobb közösségekben, amelyeknek lassanként. így vagy úgy. de elismert tagjai lettünk. Mindenekelőtt az alkalmazkodással. Ahogyan kezdtük megismerni a bennünket körülvevő kisebb-nagyobb közösségek norma- és szokásrendszerét, lassanként átvettük azokat a magatartásmintákat, amelyek e csoportokat — családot, baráti kört, osztályt vagv egyetemi, főiskolai csoportot — jellemezték, hogv befogadtassunk, hogy lassanként egyenrangú félként kezeljenek bennünket.. Viselkedésés magatartásmintákból, szokások és normák rendszeréből szerepeket alakítottunk ki hát a magunk számára, amelyek hozzásegítettek bennünket a beilleszekdéshez, kapcsolatteremtési lehetőségeink bővítéséhez egyaránt. S gyermekkori, ifjúkori szerepeink — így vagy úgy — önvédelmünket is szolgálták, mert a billeszkedést segítő. fölvett szerepeink révén megúszhattuk a csoporton kívül rekedteknek kijáró, olykor nagyon is kegyetlen reakciókat. A felnőtt korban aztán tovább építgeti szerepeit az ember. Hiszen ekkor is meghatározóak számára a környezet viselkedés- és magatartásmintái, a szokások és normák rendszere. Az alkalmazkodás — olykor a kreatív alkalmazkodás — a felnőtt korban is egyik előföltétele annak, hogy az embert befogadják a kisebb-nagyobb közösségek, a család, a brigád, a baráti kör. S mivel az egyén számára aligha van rosszabb, mint kívül rekedni e mikroközösségeken, egyedül maradni a világban, sokszor szinte már-már létfontosságúvá válnak jelentéktelennek tűnő kérdések. Iszol vagy nem iszol? Ezen is múlhat például, hogy tagja lehetsz-e igazán egy-egy közösségnek. Akár például egy brigádnak, amelyik munka után naponta megissza a nagyfröccsöt a sarki kocsmában. Túl • sokat és jól dolgozol? Ezen is múlhat, hogy kivet magából a lezserebb belső normákat önmaga számára megszabó munkahelyi csoport. Túlságosan közvetlen és barátságos vagy vezetőként? Ezen is múlhat, hogy nincs igazán tekintélyed, vagy túl sok idődet rabolják el fontosabb teendőktől a minden piszlicsáré ügyben hozzád szaladgáló munkatársak ... Fölvett szerepeink sokszor kiegyenlítő, egyensúlyozó szerepet töltenek be a társadalomban. Mert legalább a külsőségeket segítenek az átlag felé hangolni, segitenek a csoportok, a mikroközösségek számára • áttekinthető magatartásmintákat kialakítani. Hogy például e rendszer elveinek és gyakorlatának engedő cselekvések és szavak értelmezhetők legyenek a kisebb közösségek számára, többé-kevésbé kizárva a félreértések hibákat, sértettségeket, roszszabb esetben fokozódó számkivetettséget szülő lehetőségeit. Ki ne ismerné, hogy mily szigorú normák vezérlik a" csövesek különböző csoportjait, s ki ne hallott volna még arról, milyen szigorú normák szerint élt valaha például az angyalföldi munkásnegyedek népe. E párhuzam természetesen legalábbis furcsának tűnik, pedig hát végül is nem az. Hiszen mindkét modell működését hasanló okok determinálják. Sajátos szokásés normarendszerével, magatartásmintáival mindkét csoport végül is önvédelmét, önnön fönnmaradását igyekezett szolgálni és biztosítani. S ezen az sem igen változtat, ha az egyik indítékai kimondottan aszociálisak. Mert ha az okok különbözőek is — a csövesek önmagukat igyekeznek kivonni a társadalomból, egyes munkásközösségeket pedig a társadalom kezelt annak ideién számkivetettként —. a végeredmény-, a kívülállás azonos konklúziókra, hasonló eredőjű, legföljebb más előjelű reakciókra vezet. A társadalom peremére szorult csoportoknál mindig is szinte létkérdés volt. hogy kialakítsák saját mintáikat, fönnmaradásuk érdekében. S ha más mikroközösségben nem is ily fontos az. hogy magatartásmintáikban. szokásrendiükben is elkülönüljenek a tágabb környezettől, az élet mégis sajátos minták kialakítását segíti elő az egyes csoportokon belül, S ha az egyén e mikroközösségek valamelyikéhez kíván tartozni, számára válik elkerülhetetlenné, hogy elsajátítsa az ehhez szükséges normákat, ha gondolkodásmódban, életvitelében nem is teszi, legalább külsőségekben. az életmód olyan jegyeit átvéve, mint például az öltözködés, a hobbi, a szabad idő eltöltésének különböző lehetőségei. Sokszor szidunk a ranglétrán előbbre lépett embereket: deformálta őket a vezetői szék. Mondjuk: valaha közvetlenek, barátságosak voltak; most kimértek, sietősek, „játsszák az eszüket". Pedig vezetők lehetnének a megmondhatói, hogy ők nem változtak. Olyanok maradtak, mint voltak. Ám egyre jobban szorítja őket az idő, amelyből minél többet kell fontos döntésekre, azok előkészítésére, vagy operatív munkára fordítaniuk, ök is sainsöják többnyire, hogy kevesebb idejük iut a valaha számukra is oly kedves baráti beszélgetésekre. De kénytelenek a kimért magatartás védőbástyái mögé vonulni, hogy több idejük jusson a valóban fontos dolgokra, s hogy netán döntéseikben is függetleníthessék magukat a személyes, jó vagy rossz kapcsolatok befolyásoló hatása alól. Többféle módon befolyásolhatják ae ember karakterét a be- és elfogadtatásához szükséges szerepek. Szerepek, melyek születhetnek és táplálkozhatnak valós követelmények és szükségletek rendszeréből is, mint vezetők, vagy netán brigádtagok esetében, vagy fakadhatnak fiktív indítékokból is. (Mint olykor azoknál az egyetemistáknál, akik esténként a Hágiban ülve a család olykor nehezen összekuporgatott pénzéből kívánnak lépést tartani tehetősebb szülők társadalmi presztízséből és lehetőségeiből fakadó magatartásmintáit utánzó, nagyobb pénzű csimotáival.. .) M " indannvian — így vagv úgy — szerepeinkben (és szerepeinkből) élünk. Mert végigjárjuk az alkalmazkodás rituális beavatással fölérő lépcsőfokait, hogy el- és befogadtassunk a számunkra közeget nyújtó közösségekbe. Magatartásmintákat, szokás- és normarendszereket sajátítunk el, veszünk át S ez nem is baj. hiszen így könnyebben alakíthatunk ki emberi kapcsolatokat, könnyebben fogadunk el másokat és fogadtatjuk el önmagunkat. Fölvett és eljátszott szerepeink végül is a társadalom működőképességéhez is hozzájárulnak, ha rendszerük, karakterük a társadalom valóságos igényeinek rendszeréből származik. Gondot legföljebb az okoz. hogy egyre többször találkozni a társadalom lehetőség- és feltételrendszerétől idegen, végső soron aszociális mintákkal, amelyeknek szülői a „procc", a „többnek látszani, mint ami" vágya. S ezek is szerepeket szülnek, sokszor fedezet nélküli, a csoporthoz csapódás vágyában fogant szerepeket: szemléleteket, életmódokat deformálva. Pedig szerepeinkkel is vigyáznunk kell. hiszen ami kezdetben sokszor csak kényszer diktálta, felvett manír, később saját lényegünkké válhat. Személyiségünk megnyilvánulásait összefogó, s többé-kevésbé meghatározó keretté. Márpedig sem az egyén, sem a közösség szempontjából nem mindegy, hogy szerepeinket fedezik-e a tudás, a tett. a társadalmi hasznosságból fakadó presztízs és a lehetőségek együttese. Szávay István Az építésügy kiváló vállalatai, szövetkezetei Az építésügyi és városfejlesztési miniszter az érintett érdekképviseleti szervek elnökségeivel egyetértésben 1981. évi eredményes munBélyeg kiállítás A bélyeggyűjtő mozgalom kiemelkedő eseménye volt a 20. országos ifjúsági bélyegkiállítás, amely vasárnap ért véget Szolnokon, a megyei művelődési és ifjúsági központban. A zárás alkalmából értékelték a 87 hazai és külföldi kiállító bemutatott gyűjteményét, és átadták a kiállítás díjait. A zsűri az összeállított, tablókat a nemzetközi előírások szerint bírálta el. kájuk elismeréseként a Kiváló Vállalat, illetve a Kiváló Szövetkezet címet adományozott. Kiváló Vállalat lett az EVM vállalatai közül Csongrád megyében a Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat; a tanácsi vállalatok közül a Csongrád megyei Tanácsi Tervező Vállalat, a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat és a Hódmezővásárhelyi Városgazdálkodási Vállalat. A szövetkezetek közül Kiváló Szövetkezeti címet kaUj szerzemények kiállítása Ezekben a napokban állítják össze az immár hagyományos, a Hazai közgyűjtemények új szerzeményei című kiállítást a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum szakemberei. Ezen a tárlaton azokat a megvásárolt, a múzeumoknak ajándékozott, illetve a régészeti ásatások során napvilágra került műtárgyakat állítják ki, amelyekhez az elmúlt esztendőben jutottak hozzá a hazai közgyűjtemények. A kiállítást április 22-től tekinthetik meg az érdeklőpott a Hódmezővásárhelyi | dők a Magyar MunkásmozÉpitóipari Szövetkezet. igainai Múzeumban.