Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-14 / 86. szám

Szerda, 1982. április 14. 3 Korszerűbben, tartósabban A tejipar és az ötnapos munkahét Jő színvonalú napi ellátást biztosít az ötnapos munka­hétre a tejipar. A hétvégek­re a frissen tartott terméke­ket a hét többi napján állít­ják elő. Miután rövidebb idő alatt az eddiginél több ter­akár a következő héten is friss marad. A zalaegerszegi, a pécsi, a szekszárdi és a szajoli üzemekben a dara­bolt és a szeletelt sajtok el­tarthatóságának fokozására új eljárást vezetnek be; e naéket keH gyártaniuk, kö- termékek az eddigi tíz nap riBtekintő szervezéssel nö­velték a tovább eltartható termékek arányát. Ebhez az idén 800 millió forintot for­dít az ipar műszaki fejlesz­tésre, a kapacitás bővítésére. helyett három hétig megőr­zik minőségüket. Az OMFB támogatásával a tatabányai tejüzem hét na­pig eltartható félliteres zacs­A program további részét az kós tejet készít, egyelőre ki­ér végéig folyamatosan losrtjak meg. Több helyen áj gyár épül az elavult, kisebb üzemek termelésének kiegészítésére, illetve pótlására. A legna­gyobb létesítmény: az átadás előtt álló szekszárdi új sajt­üzem, ahol napi 300 ezer li­ter tejet dolgoznak majd fel. Nemcsak a környék tej-, tej­termékellátását javíthatják, hanem a sajtgyártás mellék­termékéből előállított cito­pánnal. a jó minőségű ke­nyér sütéséhez szükséges adalékanyaggal a sütőipar teljes igényét is kielégíthe­tik. A debreceni korszerű áj tejüzem már megkezdte a termelést. Épfll a pásztói új tejüzem, mely a kiránduló­vidék egyik ellátóközpontja lesz a szabadnapok csúcsfor­galma idején. Fontos feladat a tejtároló­tér bővítése. Budapest csü­törtök-pénteki nagyobb tej­termékigényének kielégítésé­re Kelenföldön új, 30 vago­nes hűtőtárolót állítottak be További 10—15 helyen bőví­tik a hűtőkapacitást. Több terméknél növelik a szavatossági időt, így a hét elején gyártott sajt és más tejtermék a hét végén vagy sérleti jelleggel. Elsőként Fejér és Komárom megye kereskedelmi hálózatában árusítják majd, s amennyi­ben a lakosság megkedveli, máshol is hozzálátnak a zacs­kós tartós tej előállításához. Egészségügyi együttműködés Dr. Medve László egész­ségügyi minisztériumi állam­titkár meghívására — kül­döttség élén — kedden, teg­nap Budapestre érkezett Ake Pettersson, a svéd Egészség­ügyi és Szociálisügyi Minisz­térium államtitkára: megbe­széléseket folytattak Magyar­ország és Svédország közötti egészségügyi kapcsolatok fej­lesztéséről, és aláírták az 1983-ig terjedő időszakra szóló magyar—svéd egészség­ügyi együttműködési tervet. A program szerint lehető­ség nyílik a két ország or­vostudományi egyetemei és kutatóintézetei közötti köz­vetlen együttműködésre. Egy hét múlva Négy szakkiállítás Kőbányán Egy hét múlva, április 20- az autóbuszállomány án négy nemzetközi szakki- mint háromszorosára, állítás nyílik a Kőbányai Vásárvárosban. A 6. Construma építőipari és klímatechnikai bemutatón kedett 165 hazai kiállító és 13 or- Az első szág 50 cége mutatja be új­gonságait. A szervezők hét árucsoportot alakítottak ki — többet, mint az előző ki­állításokon több a te­hergépkocsi-park két és fél­szeresére, a személygépkocsi­ké pedig hétszeresére növe­tömítés technikai kiállítással egy időben nem­zetközi konferenciát is ren­deznek Budapesten. A kiál­lításon hat magyar és 11 s így szemle- külföldi cég mutatkozik be, letesebbé válik az egyes té- a konferencia előadásainak makörök, az építéskutatás, egyötödét hazai szakemberek az építésiparosítás, az ener- tartják. giatakarékos építőanyag- Az ugyancsak első innová­gyártás, a lakásépítés, a szak- ciós kiállításon 30 magyar és ipari munkák, a légtechnikai eszközök és az építésgépesí­tés anyaga. Az Autoservice *82 szakki­állítás jelentőségét növeli a rendkívül gyors ütemű ha­zai motorizáció. 15 év alatt 14 külföldi vállalat vesz részt. 50 olyan új terméket mutatnak be, amelyek ha­zánkban újdonságnak számí­tanak. Ez a kiállítás április 27-ig tart nyitva, a többi 23-ig. Fiatalos lendülettel... Közmegbecsülése, rangja van a jól végzett pártmun­kának. Bizonyság erre a koi­mánykitüntetések hosszú sora, közöttük Lipcsei Fe­rencé. a Szegedi Szalámi­gyár és Húskombinát Il-es pártalapszervezete titkáráé, aki hazánk felszabadulásá­nak 37. évfordulóján vehet­te át a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, az indoklás szerint a tartósan kiemelke­dő pártmunkáért. Munka­helyén is boldogan gratu­láltak neki. Mindannyiszor hozzátette: — Az elismerés mindany­nyiunknak szól, az alapszer­vezet tagságának és a 7 ta­gú vezetőségnek egyaránt Hiába lenne a legjobb szán dék es akarat, ha nem érez­ném magam mögött a tár­sakat, akik közösen gondol­kodnak és cselekszenek. Lipcsei Ferenc fiatalem­berként, 23 éve került vál­lalatéhoz, mint hűtőgépész. Később az üzemfenntartási osztály csoportvezetője, utá­érdemérmet munkásőri helyt­állásáért. „Mellesleg" a vál­lalata pártbizottsága mellett na szállítási osztályvezető, működő pártépítési bizottság míg most műszer-automatika tagja is. csoportvezető. Tizenketten- Hogy nem „merül el" a tizeriflégyen dolgoznak együtt, sokféle megbízatásban, — Feladatkörük a termeléssel hiszen 1968 óta pártalapszer­összefüggésben a technoló- vezeti titkár, - az a jó kol- a Sz di Nemzeti g.ak folyamatos betartasara leküv szellemnek az alap- í;zinhazban Ért^etöi családi szervezet vezetosege munka­megosztásának is tulajdonít­hat^ és ma is fiatalos len­dületének. A vállalat legna­gyobb munkás alapszerveze­hívta a városi tanács elnö­két, aki készséggel tájékoz­tatott, kérdésekre válaszolt. Tény: a pártmunkában ke­resni kell és rugalmasan al­kalmazni szükséges az új módszert. Ez a momentum is arra vall. Mire a legbüszkébb ebben az alapszervezetben a párt­titkár? Arra, hogy évek óta 30 évén aluli fiatalok alkot­ják az új párttagságot. Ter­mészetes itt is, hogy a fia­talokra építenek. Akik so­raikból elkerülnek, azok fő­iskolán, egyetemen tanulnak vagy vezető munkakörbe ke­rültek más területen. Az idő­sebbek ennek örülnek, mert tudják, érzik, hogy törődé­süknek, nevelésüknek van eredménye. S vajon a kitüntetett párt­titkár hazaviszi-e a gondját, baját, el nem végzett mun­káját? Elmondása szerint szeret mindent a maga ide­jében elvégezni ott, ahol azt kell, ahol annak rendje, he­lye van, nyúljon bár bele olykor az estébe. S amikor ráér, legszívesebben olvas otthon. Esztendőkre vissza­menően el tudná mondani, hogy egy-egy évadban mit irányul, amely részben el­lenőrzési, másrészt irányítási feladat. Beosztására felké­szült Lipcsei Ferenc. Esti tagozaton elvégezte a gép­ipari technikumi gépészeti, te az övé, a vágóban és a levelezőként pedig a villa- tmk-ban dolgozó kommunis­mosipari tagozatát. A szak- ták alkotják. Következés­irányú tanulmányokat poiiti- képpen a vezetőség tagjai kai ismeretek elsajátításával munkások és közvetlen ter­folytatta a marxizmus—leni- nielésirányitók. A helyettese nizmus egyetem hároméves például fiatal osztályvezető, általános esti tagozatán, Az alapszervezet tagsága majd a szakosítóval fejezte aktív, tudnivágyó, egységes be. Most 52 éves. 1966 óta és cselekvőkész. Környezeté­munkásőr. Beosztása sza- ben és a világban minden kaszparancsnok helyettes. Az érdekli. Volt, hogy várospo­Élelmiszeripar Kiváló Dol- litíkai kérdésekkel nem vol­gozója. s kitüntették már az tak tisztában. Mi sem termé­Árvizvédelmi Emlékéremmel szetesebb: a vezetőség egy és többször kapott szolgalati rendkívüli taggyűlésre meg­szinházbérletük van. Egy­egy premier, előadás úgy hozzátartozik az életükhöz, mint másoknak az élményt adó utazás. L. F. Emberek és szerepek S zerepeiben él az ember — alakíthat­nánk át némi joggal a híres mon­datot. Mert gondoljunk csak visz­sza, hogyan is kezdődött valaha, gyermek­korunkban „szocializálódásunk" nehéz, buktatókkal terhes folyamata. Az a folya­mat. amelynek során és eredményeképpen kezdtük megtalálni helyünket a kisebb-na­gyobb közösségekben, amelyeknek lassan­ként. így vagy úgy. de elismert tagjai lettünk. Mindenekelőtt az alkalmazkodás­sal. Ahogyan kezdtük megismerni a ben­nünket körülvevő kisebb-nagyobb közössé­gek norma- és szokásrendszerét, lassan­ként átvettük azokat a magatartásmintá­kat, amelyek e csoportokat — családot, baráti kört, osztályt vagv egyetemi, főis­kolai csoportot — jellemezték, hogv befo­gadtassunk, hogy lassanként egyenrangú félként kezeljenek bennünket.. Viselkedés­és magatartásmintákból, szokások és nor­mák rendszeréből szerepeket alakítottunk ki hát a magunk számára, amelyek hoz­zásegítettek bennünket a beilleszekdéshez, kapcsolatteremtési lehetőségeink bővítésé­hez egyaránt. S gyermekkori, ifjúkori sze­repeink — így vagy úgy — önvédelmün­ket is szolgálták, mert a billeszkedést se­gítő. fölvett szerepeink révén megúszhat­tuk a csoporton kívül rekedteknek kijáró, olykor nagyon is kegyetlen reakciókat. A felnőtt korban aztán tovább építgeti szerepeit az ember. Hiszen ekkor is meg­határozóak számára a környezet viselke­dés- és magatartásmintái, a szokások és normák rendszere. Az alkalmazkodás — olykor a kreatív alkalmazkodás — a fel­nőtt korban is egyik előföltétele annak, hogy az embert befogadják a kisebb-na­gyobb közösségek, a család, a brigád, a ba­ráti kör. S mivel az egyén számára aligha van rosszabb, mint kívül rekedni e mikrokö­zösségeken, egyedül maradni a világban, sokszor szinte már-már létfontosságúvá válnak jelentéktelennek tűnő kérdések. Iszol vagy nem iszol? Ezen is múlhat pél­dául, hogy tagja lehetsz-e igazán egy-egy közösségnek. Akár például egy brigádnak, amelyik munka után naponta megissza a nagyfröccsöt a sarki kocsmában. Túl • so­kat és jól dolgozol? Ezen is múlhat, hogy kivet magából a lezserebb belső normákat önmaga számára megszabó munkahelyi csoport. Túlságosan közvetlen és barátsá­gos vagy vezetőként? Ezen is múlhat, hogy nincs igazán tekintélyed, vagy túl sok idődet rabolják el fontosabb teendők­től a minden piszlicsáré ügyben hozzád szaladgáló munkatársak ... Fölvett szerepeink sokszor kiegyenlítő, egyensúlyozó szerepet töltenek be a társa­dalomban. Mert legalább a külsőségeket segítenek az átlag felé hangolni, segitenek a csoportok, a mikroközösségek számára • áttekinthető magatartásmintákat kialakí­tani. Hogy például e rendszer elveinek és gyakorlatának engedő cselekvések és sza­vak értelmezhetők legyenek a kisebb kö­zösségek számára, többé-kevésbé kizárva a félreértések hibákat, sértettségeket, rosz­szabb esetben fokozódó számkivetettséget szülő lehetőségeit. Ki ne ismerné, hogy mily szigorú nor­mák vezérlik a" csövesek különböző cso­portjait, s ki ne hallott volna még arról, milyen szigorú normák szerint élt valaha például az angyalföldi munkásnegyedek népe. E párhuzam természetesen legalább­is furcsának tűnik, pedig hát végül is nem az. Hiszen mindkét modell működését ha­sanló okok determinálják. Sajátos szokás­és normarendszerével, magatartásmintái­val mindkét csoport végül is önvédelmét, önnön fönnmaradását igyekezett szolgál­ni és biztosítani. S ezen az sem igen vál­toztat, ha az egyik indítékai kimondottan aszociálisak. Mert ha az okok különböző­ek is — a csövesek önmagukat igyekeznek kivonni a társadalomból, egyes munkás­közösségeket pedig a társadalom kezelt annak ideién számkivetettként —. a vég­eredmény-, a kívülállás azonos konklúziók­ra, hasonló eredőjű, legföljebb más elője­lű reakciókra vezet. A társadalom peremére szorult csopor­toknál mindig is szinte létkérdés volt. hogy kialakítsák saját mintáikat, fönn­maradásuk érdekében. S ha más mikro­közösségben nem is ily fontos az. hogy magatartásmintáikban. szokásrendiükben is elkülönüljenek a tágabb környezettől, az élet mégis sajátos minták kialakítását segíti elő az egyes csoportokon belül, S ha az egyén e mikroközösségek valamelyiké­hez kíván tartozni, számára válik elkerül­hetetlenné, hogy elsajátítsa az ehhez szük­séges normákat, ha gondolkodásmódban, életvitelében nem is teszi, legalább külső­ségekben. az életmód olyan jegyeit átvé­ve, mint például az öltözködés, a hobbi, a szabad idő eltöltésének különböző le­hetőségei. Sokszor szidunk a ranglétrán előbbre lépett embereket: deformálta őket a ve­zetői szék. Mondjuk: valaha közvetlenek, barátságosak voltak; most kimértek, siető­sek, „játsszák az eszüket". Pedig vezetők lehetnének a megmondhatói, hogy ők nem változtak. Olyanok maradtak, mint vol­tak. Ám egyre jobban szorítja őket az idő, amelyből minél többet kell fontos döntésekre, azok előkészítésére, vagy ope­ratív munkára fordítaniuk, ök is sainsö­ják többnyire, hogy kevesebb idejük iut a valaha számukra is oly kedves baráti be­szélgetésekre. De kénytelenek a kimért magatartás védőbástyái mögé vonulni, hogy több idejük jusson a valóban fontos dolgokra, s hogy netán döntéseikben is függetleníthessék magukat a személyes, jó vagy rossz kapcsolatok befolyásoló hatá­sa alól. Többféle módon befolyásolhatják ae ember karakterét a be- és elfogadtatásá­hoz szükséges szerepek. Szerepek, melyek születhetnek és táplálkozhatnak valós kö­vetelmények és szükségletek rendszeréből is, mint vezetők, vagy netán brigádtagok esetében, vagy fakadhatnak fiktív indíté­kokból is. (Mint olykor azoknál az egye­temistáknál, akik esténként a Hágiban ül­ve a család olykor nehezen összekuporga­tott pénzéből kívánnak lépést tartani te­hetősebb szülők társadalmi presztízséből és lehetőségeiből fakadó magatartásmintá­it utánzó, nagyobb pénzű csimotáival.. .) M " indannvian — így vagv úgy — sze­repeinkben (és szerepeinkből) élünk. Mert végigjárjuk az alkalmazkodás rituális beavatással fölérő lépcsőfokait, hogy el- és befogadtassunk a számunkra közeget nyújtó közösségekbe. Magatartás­mintákat, szokás- és normarendszereket sajátítunk el, veszünk át S ez nem is baj. hiszen így könnyebben alakíthatunk ki emberi kapcsolatokat, könnyebben fo­gadunk el másokat és fogadtatjuk el ön­magunkat. Fölvett és eljátszott szerepeink végül is a társadalom működőképességé­hez is hozzájárulnak, ha rendszerük, ka­rakterük a társadalom valóságos igényei­nek rendszeréből származik. Gondot legföljebb az okoz. hogy egyre többször találkozni a társadalom lehető­ség- és feltételrendszerétől idegen, végső soron aszociális mintákkal, amelyeknek szülői a „procc", a „többnek látszani, mint ami" vágya. S ezek is szerepeket szülnek, sokszor fedezet nélküli, a csoporthoz csa­pódás vágyában fogant szerepeket: szem­léleteket, életmódokat deformálva. Pedig szerepeinkkel is vigyáznunk kell. hiszen ami kezdetben sokszor csak kényszer dik­tálta, felvett manír, később saját lénye­günkké válhat. Személyiségünk megnyil­vánulásait összefogó, s többé-kevésbé meg­határozó keretté. Márpedig sem az egyén, sem a közösség szempontjából nem mind­egy, hogy szerepeinket fedezik-e a tudás, a tett. a társadalmi hasznosságból fakadó presztízs és a lehetőségek együttese. Szávay István Az építésügy kiváló vállalatai, szövetkezetei Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter az érintett érdekképviseleti szervek el­nökségeivel egyetértésben 1981. évi eredményes mun­Bélyeg kiállítás A bélyeggyűjtő mozgalom kiemelkedő eseménye volt a 20. országos ifjúsági bélyeg­kiállítás, amely vasárnap ért véget Szolnokon, a megyei művelődési és ifjúsági köz­pontban. A zárás alkalmá­ból értékelték a 87 hazai és külföldi kiállító bemutatott gyűjteményét, és átadták a kiállítás díjait. A zsűri az összeállított, tablókat a nem­zetközi előírások szerint bí­rálta el. kájuk elismeréseként a Ki­váló Vállalat, illetve a Ki­váló Szövetkezet címet ado­mányozott. Kiváló Vállalat lett az EVM vállalatai közül Csong­rád megyében a Délmagyar­országi Magas- és Mélyépítő Vállalat; a tanácsi vállala­tok közül a Csongrád me­gyei Tanácsi Tervező Válla­lat, a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat és a Hódmezővásár­helyi Városgazdálkodási Vál­lalat. A szövetkezetek közül Ki­váló Szövetkezeti címet ka­Uj szerzemények kiállítása Ezekben a napokban állít­ják össze az immár hagyo­mányos, a Hazai közgyűjte­mények új szerzeményei cí­mű kiállítást a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeum szak­emberei. Ezen a tárlaton azokat a megvásárolt, a múzeumoknak ajándékozott, illetve a régészeti ásatások során napvilágra került mű­tárgyakat állítják ki, ame­lyekhez az elmúlt esztendő­ben jutottak hozzá a hazai közgyűjtemények. A kiállítást április 22-től tekinthetik meg az érdeklő­pott a Hódmezővásárhelyi | dők a Magyar Munkásmoz­Épitóipari Szövetkezet. igainai Múzeumban.

Next

/
Thumbnails
Contents