Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-09 / 83. szám

4 Péntek, 1882. április 9: Két szomszédvár Lehetőségek az együttműködésre Pusztamérges és Uttömös községek közös pártvezetősége nemrégiben számolt be gazdasági agitációs és propagandamunkájáról az MSZMP szegedi járási végrehajtó bizottságának. A testület állásfoglalásában — többek között — a két község gazdálkodó egységei közötti együttműködés továbbfejlesztését szorgalmazta. Pusztamérges neve a borivók számára a rizlinghez kapcsolódik, s nyilván az sem véletlen, hogy termelőszövetkezetük neve — kelendő boruk márkáját idézve — Rizling Tsz. A szövetkezet elnöki irodájában Bata Ferencet, a két község közös pártvezetőségének titkárát és Vecsernyés Ferencet, a pusztamérges! Riziling Tsz elnökét faggattam az együttműködés múltjáról, jelenéről, jövőbeni lehetőségeiről. Azonos adottságok A közös tanáccsal rendelkező két község alig néhány kilométerre fekszik egymástól. Természeti adottságaik — ami az éghajlatot, a talaj minőségét illeti — nemcsak hasonlóak, hanem teljesen egyformák. Mindez nem lenne különösebben nagy jelentőségű, ha a két község alapvető gazdasági ágazata nem a mezőgazdaság lenne. így viszont fontossá válik az adottságok azonossága, főként ha azt is bekalkuláljuk, hogy az öttömösi Magyar László Tsz, s a pusztamérgest Rizling Tsz nemcsak hogy azonos természeti adottságok között dolgozik, hanem területük is nagyjából megegyezik. Elvben a mezőgazdaság számára meghatározóak a környezeti adottságok. Így azt várhatná az ember, hogy a két szövetkezet nagyjából hasonló eredményeket produkál. Mégsem igy van azonban. Az öttömösl szövetkezet mintegy 2 milliós alaphiánnyal zárta az 1981es esztendőt, s 500 ezer forintos mérleg szerinti eredménnyel. Ezzel szemben a pusztamérgest szövetkezet — fönnállása második legjobb esztendejét zárva — 8,7 milliós eredményt mutathatott ki a zárszámadáskor. A különbségek okai természetesen sokrétűek, mindenekelőtt talán a szemléletbeli eltérésekből adódnak. Ahogyan a járási pártvégrehajtó bizottság ülésén is hangot kapott: a pusztamérgesiek korábban és jobban alkalmazkodtak területük természeti adottságaihoz, amikor a szőlő- és gyümölcskultúrákat részesítették előnyven. Öttőmösön sok mindennel próbálkoztak, s termékszerkezetüket az utóbbi évtizedben kezdték a helyi adottságoknak inkább megfelelővé alakítani. Ez* a késés természetesen megbosszulta magát. Emellett az is gondot okoz öttőmösön, hogy az állattenyésztésben nélkülözik a szükséges szakembereket. fgy, bár a növénytermesztésben egyre jobb eted menyeket produkálnak a termékszerkezet-váltás eredményeként, a szarvasmarhatenyésztésben gondokkal, bajokkal küszködnek. Mivel a két község ily közel fekszik egymáshoz, s mlvei a természeti adottságaik is azonosak. kézenfekvő lenne, ha a két szövetkezet közötti együttműködés tovább javulna. S nem Is arról van szó, hogy az erősebb segítse a gyöngébbet. Inkább a kölcsönös érdekeltségre alapozó, a jövő alapjait megteremtő, gyümölcsöző közös vállalkozásokról, a közös munka lehetőségeiről. A jelen: mikrokörzet Pusztamérges és Öttömös 1973-ban lettek társközségek. Nem sokkal ezután, 1976-ban fölvetődött a két téesz egyesülésének gondolata, amiből később nem lett semmi. Dehát, nem az egyesülés lenne a fontos, hanem az együttműködésben rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Az együttműködés, amit korábban megnehezítettek a rossz tapasztalatok. A két község ugyanis már volt közös igazgatás alatt, még a felszabadulás előtt, s az akkor szerzett tapasztalatok sokáig éltették a kölcsönös gyanakvást. Az egymásrautaltság ténye azonban lassanként háttérbe szorította az előítéleteket, s 1979-ben az öttömösi és a pusztamérgesi téeszek mikrokörzet! társulást hoztak létre a két rúzsai termelőszövetkezettel közösen. Hogy hol tartanak ma az együttműködésben? A társulás keretében a négy szövetkezet azt a célt tűzte maga elé, hogy negyedévenként egyeztetik programjaikat, összehangolják a talajművelési munkákat, beruházási. fejlesztési elképzeléseiket, sőt, ügyvitelüket is egységesíteni kívánják, hogy később erre a célra is közös gépparkot alkalmazhassanak. A négy szövetkezét a jelenlegi ötéves tervre vonatkozó elképzeléseit már közösen dolgozta ki. összehangolták beruházási terveiket, egységesítették bérszabályzatukat is. A rúzsai Népszabadság Tsz, s a Rizling Tsz együttműködésével megszületett első közös beruházásuk, egy terményszárító is. S a tervezett pusztamérgesi gyümölcstelepítésekben, betakarító gépsorok beszerzésében is részt vállalnak — lehetőségeik és igényeik szerint — a mikrokörzetben társult szövetkezetek. Ám e mikrokörzeti társuláson belül különösen jó lehetőségek nyílnak a jövőben az öttömösiek és a pusztamérgesiek együttműködése számára. M • • • " A jovo: közös vállalkozások Nem könnyű feladat az alacsony humusztartalmú homokból hasznot kicsiholni. Pusztamérgesen is egyszerre sok vasat kell a tűzben tartani, hogy jövőjüket is biztonságban tudhassák. Üj szőlőket telepitenek, új gyümölcsösöket, a piaci igényeknek megfelelően, s azért is, hogy az optimális ágazati méreteket kialakíthassák. önmagában azonban ez is kevés. Szőlőtermesztésük például általában nem hoz nyereséget. Igaz, veszteséget sem. Nyereségüket annak köszönhetik, hogy az ágazathoz egy kis borászati üzem is tartozik. A szőlő nagy részét a pincegazdaság számára szállítják, ám a náluk maradó mennyiségből saját maguk készítenek bort, s azt saját maguk értékesítik. E tevékenységükkel évente egy-két milliós haszonra tesznek szert. Ráadásul a borászat kiegyensúlyozó szerepet is betölt: segít átvészelni az értékesítés-. bői befolyó bevételek révén a rosszabb éveket. Jó tapasztalatokra tettek szert Pusztamérgesen a sertéstenyésztéssel is. Telepüket bővíteni kívánják. Igaz, önmagában a sertéstenyésztés nem jár haszonnal, viszont így házon belül előállíthatják a homok trágyázásához oly szükséges szerves trágya jó részét, amit eddig drágán és meszsziről kellett hozniuk. Mindkét községben egyre nagyobb szerepet kap az erdőtelepítés is. Az első telepítések most érettek meg a kitermelésre. így viszont alig van haszon a fán, hiszen egyelőre feldolgozatlanul értékesítik. Tízéves távlatban tehát nemcsak a borászatot és a hozzá kapcsolódó kereskedelmi tevékenységet tűnik praktikusnak fejleszteni, hanem faipar létrehozását is érdemes fontolóra venniük. Rövidebb távon pedig a nagy értékű betakarító gépek kö'zös beszerzésére nyílnak jó lehetőségek, vagy a termálvíz közös hasznosítására. Az azonos adottságok, s az; hogy a két szövetkezet termékszerkezete is mindinkább hasonlóvá válik — összhangban a természeti viszonyokkal — tág teret nyújtanak a jövőben az együttműködés számára. A gazdasági szabályzók által teremtett új lehetőségek — például a közös vállalkozások létrehozását lehetővé tevő rendeletek — nyilván új lökést adhatnak a mindkét fél számára egyaránt sok haszonnal biztató együttműködés továbbfejlesztésére. A járási pártvb álláspontjának szellemében az együttműködés továbbfejlesztését szorgalmazza a két község közös pártvezetősége is, a „két szomszédvár", s lakóik kölcsönös javát szolgálva. Szávay István A tehetség varázsa Az énekes nem siet a válasszal sem azzal, hogy önmagáról beszéljen. Annál is inkább, mert életrajza szorosan összefonódik az általa eljátszott szerepekkel. hősökkel. Ezért, ha sorsát meghatározó valamilyen első dátumot akarjuk megjelölni, ez leginkább a színházba lépésének éve. Az 1963-as év volt ez, amikor Jevgenyij Nyesztyerenkót meghívta a Leningrádi Kisopera, 1967-ben pedig már a Kirov Operaházban szerepelt, s erre az időre már díjnyertes. a Glinkáról elnevezett össz-szövetségi énekművész versenyen, valamint a fiatal énekesek versenyén Bulgáriában. Első díjat először 1969-ben nyert a Nemzetközi Csajkovszkij-versenyen. Azután meghívták a Nagyszínházba, ahol az 1971—72-es évadban a ..Ruszlán és Ljudmilla" előadásába^ lépett fel. Tehát az évek felsorolása 1963-mal kezdődik. Ámde ezt egy egészen más élet előzte meg ... Tanulmányok a leningrádi építészmérnöki főiskolán. építészmérnöki munka... Nyesztyerenko már a konzervatórium hallgatója volt, de továbbra is építkezésen dolgozott. — „Ruszlánon" végzett munka . igen derűs és boldog időszak volt az előadás valamennyi résztvevője számára, — mondja Jevgenyij Nyesztyerenko. — Egy tehetséges művet meg kell szerettetni a nézőkkel. És büszke vagyok rá, ha ez sikerül. Örülök, amikor Muszorgszkij. Sosztakovics. Szviridov műveinek éneklésére kérnek fel. Jevgenyij Nyesztyerenko tizenhárom nagylemezéből három Muszorgszkij műveit örökíti meg az ő előadásában. Nyesztyerenko tavaly nyáron hatalmas sikerrel vendégszerepelt Szegeden is: a szabadtéri játékokon az Ivan Szuszanyin címszerepé ben, a városi tanácsháza Muzsikáló udvarán pedig ária- és dalestjével. Kertbarátoknak Szőlőművelési módok Biztosított lakások és műtárgyak 1975-höz képest 769 százalékkal nőtt a betöréses lopásokra kifizetett kártérítések összege, 1981-ben országosan 5 ezer 100 biztosított lakástulajdonosnak több mint 30 milliós kárt okoztak a betörők. Szembetűnő, hogv ebből 20 milliót tett ki az ékszerek és műértékek eltulajdonításából eredő kár. Ez annál is inkább gondot jelent, mert a komoly értékkel rendelkezők közül kevesen vették igénvbe a lakásbiztosítások kiegészítéseként megköthető értéktárgyak és műértékek biztosítását. A lakásbiztosítások alapján ugvan a biztosító fizet a betörés alkalmával ellopott aranytárgyak, képek tulajdonosainak. de csak 50 ezer forintos összeghatárig. A kiegészítő biztosítás évi dija a megállapított . érték minden ezer fórintja után másfél forint Az előző szómokban már foglalkoztunk az almástermésűek és a csonthéjas gyümölcsök helyének és művelésmódjának meghatározásával. Most a .szőlőtermesztés néhány alapvető követelményeire hívjuk fel a figyelmet. A gyümölcsök helye a kert hátsó része. A szőlőnél nem ilyen egyszerű a helyzet, mivel az ésszerű hasznosítás indokolttá teszi, hogy a kert felosztásán túl, a szélességtől függően a telekhatáron végig, a bejáró két oldalán is magasművelésű kordont alakítsunk ki anélkül, hogy kertünket esztétikailag tönkretennénk, illetve a további hasznosítást megnehezítenénk. A folyamatos hasznosításnál a sorok iránya a gyümölcsfák sorirányával megegyezik. A sortávolság a művelésmódtól függően változik, de — a fejművelést kivéve — két méternél kevesebb ne legyen. A fejművelés hagyományos 100 négyzetcentiméteres tenyészterületen, karó mellett, a föld felszínén, tőkefejen történik. Ezt minden évben ősszel fagyvédelem miatt betakarjuk. Extenzív művelési mód még kiskertben sem javasolható, mivel a területegységre jutó termésmennyiség alacsony, egyes fajták, mint például a Chasselas, ezt a művelésmódot nem is bírják. A magaskordon-művelésmód lehet sokféle, de az alapelv az, hogy a kordonkar magassága a 140 centimétert meghaladja. Ezzel a termőfelület a talajszinttől minél magasabb legyen, részben a téli fagy károsító hatása ellen, de főleg a vegetáció elején szokásos fagyvédelemben van nagy jelentősége a magasságnak, mivel a talajszinthez viszonyítva két-három fokkal magasabb a termőfelület szintjén a hőmérséklet, ami a legtöbb esetben elegendő ahhoz, hogy a rügyek, illetve hajtások ne fagyjanak meg. A talajelőkészftés a terület alkalmassága esetén a kellő tápanyagfeltöltésből, talajfertőtlenítésből és a 60 —70 centiméter mély talajforgatásból áll. A kitűzésnél a sortávolság egyeskordon esetében 200—240, a Genovai ketteskordon esetében 340— 350; a tőtávolság 80—100, ikertőkés telepítéskor 160— 200 centiméter. A viszonylag sűrűbb tőtávolság alkalmazását az indokolja, hegy a rövid termőkaron a termőalapokat egyenletesebben lehet elhelyezni, és az esetleges tőkehiány sem okoz túlzottan nagy terméskiesést. Alapvető követelmény, hogy a telepítést követő második évben minden tőkéhez szőlőkarót kell verni. Éppen ezért van előnye az ikertőkés-telepítésnek, mivel ott a két egymás mellett levő tőkéhez elegendő egy karó is. A támberendezés építése elhúzódhat a telepítést követő harmadik évre is, azonban megfelelő erősségűnek kell lenni ahhoz, hogy a kordonkaron képződő nagy vegetatív felületet és a termést is meg tudja tartani. A Lens-Moser művelésmód esetén egy kordonhuzalt és két pároshuzalt kell kifeszíteni, melyek a hajtások összetartását biztosítják. Az úgynevezett függönyművelési módnál viszonylag vastagabb kordontartó huzalt kell alkalmazni, melyről a vegetatív felületa terméssel együtt lecsüng. A kettőskordon jelentősége abban áll, hogy a termőfelületet kiterítjük és így a nap és a levegő lényegesen nagyobb felületen éri a lombot és a termést. A nevelés lényege, hogy a tőke tengelyében építjük ki a támberendezést 160—180 centiméter magasságban. A támberendezés oszlopára kereszttartóként 160 cm-es oszlopot erősítünk fel, melyet a tengelytől számított 70—70 cmre kifúrunk és ebbe fűzzük bele az 5—6 milliméter vastag kordonhuzalokat és a nevelés során az egyik kordonkart jobbra, a másikat balra irányítjuk és rögzítjük a huzalhoz, ahol kialakítjuk a termőfelületet. A gyümölcshöz hasonlóan a szőlő között sem szabad magasan növő köztesnövényt (burgonya, paradicsom, zöldborsó stb.) még a telepítést követő első évben sem termelni. Magrólvetés, ritkítás „Folytonégő' széntüzelésű kályha Az idén 35 ezret szállítanak a kereskedelemnek Egyaknás, dupla füstjáratú, „folytonégő" széntüzelésű kályha sorozatgyártását kezdték meg a héten a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban. A belső füstjáratok szellemes kialakítása révén a kályha hasznosítja a füstgázok hőjét is. Részben ennek köszönhető, hogy a szénminőségtől függően 71— 75 százalékos hatásfokkal égeti el a tüzelőanyagot, ami nemzetközi összehasonlításban is jó eredménynek mondható. Gazdaságos üzemeltetése, valamint szép, a modern szobaberendezésekhez idomuló kivitele ellensúlyozza viszonylag magas. 3320 forintos árát. Elkészült már az egyszerűbb változat, a Tarján II. mintapéldánya is. amelynek belső kiképzése, hatásfoka mindenben megegyezik „idősebb" testvérével, csupán az elegáns, zománcozott burkolatot hagyták el. Ez a változtatás a kiskereskedelmi árát majd ötszáz forinttal csökkenti. A salgótarjáni kályhákból az esztendő végéig harmincötezret szállítanak az üzletekbe. A gyökérzöldségfélék közül a sárgarépát, petrezselymet, céklát, a levélzöldségfélék közül a spenótot, salátát, az egyéb zöldségek közül a mákot, részben a paprikát és paradicsomot is közvetlen magvetéssel szaporítják. A felsorolt növények többsége aprómagvú, melyet nem lehet olyan egyenletesen vetni, mint azt az optimális tenyészterület megkívánná, ezért szükségessé válik a ritkítása. A petrezselyemnél és sárgarépánál célszerű az egyelést arra az időre hagyni, amikor csomózva már értékesíthető, a földben hagyott állomány pedig tovább nöBiológiai növényvédelem Az utóbbi időben egyre több szó esik a biológiai növényvédelemről, ahol az emberi szervezetre és a környezetre káros vegyi anyagokat a természetben megtalálható, biológiai eredetű anyagokkal helyettesítik. Vannak területek, ahol a kísérleti szakaszon túljutva eredményes védekezést biztosít számos rovarkártevő ellen a Bacilus thuringiensis tenyészete, amely a rovart megbetegíti és elpusztítja. Más készítmények, illetve termesztett növények illatukkal riasztják el a kártevőket. A kárt okovekedhet. A cékla tőtávolságát 8—10 centiméterben kell meghatározni, ritkítani a kelés után három héten belül szükséges. A saláta tőtávolsága 10—12 centiméter. A spenót ritkítását a gyökérzöldségekhez hasonlóan később célszerű elvégezni, amikor a kiszedett rész is felhasználható. A mák egyelése igényli a legtöbb időt. Meg kell várni, amíg a növény megfelelően megerősödött, mert főleg a laza homokos területen a korán megritkított állományt könnyen érheti szélverés. A mákot 5 centiméter tőtávolságra ritkítjuk. zó rovarokból úgynevezett ,.rovarpermetet'' készítenek. Az összefogott rovarokat összezúzzák és langyos vízben nyolc-tízszeresére hígítják és a gondosan megszűrt oldatot a veszélyeztetett vagy megtámadott növényekre permetezik. Egy kiskertre néhány deciliter elegendő. Riasztó szegély növény ként az illóolaj-tartalmú menta, kakukkfű, zeller, vízi torma, izsóp, varádics. körömvirág, koriander és a kapor is felhasználható. Dr. Tóth Mihály. megyei fökertész