Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-09 / 83. szám

< Péntek, 1982, április 9. 5 Költészet napi megnyitó Szentendrén A költészet napja országos eseménysorozatának idei megnyitóját csütörtökön rendezték meg Szentendrén a Pest megyei művelődési központban. Nagy Gáspár, a Magyar Írók Szövetségének titkára mondott beszédet, majd ismert művészek adtak irodalmi műsort Bárányi Ferenc József Attila-díjas költő közreműködésével. Április 11-e, József Attila születésének napja, a magyar líra ünnepe alkalmából a költészetnek szentelt rendezvényeket tartanak országszerte. A megyék, a városok, a kisebb települések művelődési központjaiban irodalmi esteken szólaltatják meg klasszikus és mai költészetünk jelentős alkotásait, a középiskolákban rendhagyó irodalmi-órákat tartanak. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat az idei költészet napi rendezvénysorozat keretében csaknem harminc iró-olvasó találkozót rendez. (MTI) MESZÖVmegbeszélés A Fogyasztási Szövetkezétek Csongrád megyei Szövetsége tegnap, csütörtökön elnökségi ülést tartott Szegeden. Előterjesztést hallgattak meg a szövetkezeti kereskedelem feladatairól. 1982-re a fő cél kereskedelmi tevékenység hatékonyságának növelése: az elnökség tagjai ennek lehetőségeit kutatták. A SZÖVOSZ elnökségének jelentése alapján beszámoló hangzott el az energiagazdálkodás helyzetéről, valamint a szövetkezetek tavaszi gyűléseinek tapasztalatairól. Egy életmű és négy város Állandó Buday György-kiállítás nyílt a múzeumban Nyugdíjakra 2,5 milliárd évente Tanácskozott az SZMT elnöksége Tegnap, csütörtökön délután ülést tartott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége. A testület tagjai több fontos kérdést tekintettek át Többek között a szervezési és káderosztály jelentését ertékelték, a szakszervezeti csoportok tevékenységéről, az üzemi demokrácia továbbfejlesztéséről, a szakszervezeti bizalmiak képzéséről és tájékoztatásuk helyzetéről. Ezután az Építők Szakszervezete megyei bizottságának előterjesztését tárgyalták meg, hogy milyen jellemzői vannak a szocialista munkamozgalmaknak, a lakásépítés, fenntartás és felújítás területén. A tömegpolitikai oktatás feladatairól is tájékozódtak majd . tudomásul vették a Csongrád megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság elmúlt évi bevételeiről és kiadásairól készített előterjesztést. Ez utóbbi téma önmagában is érdekes, hiszen minden állampolgárt érint, százezreket pedig közvetlen közelről is. Kiderült ebből az összegezésből, hogy amíg 1975-ben a társadalombiztosítási kiadások összege 1,7 milliárd forint volt megyénkben, tavaly ennek több mint a kétszeresére növekedett, 3,6 milliárd forintot fizettek ki különböző címeken. Érdemes itt megemlíteni, hogy a társadalombiztosítás bevételei mindössze 2,3 milliárd forintra rúgnak a megyében. A különbözetet több mint egy és egynegyed milliárdot az állami költségvetésből fedezik. Húsznál is több címen fizetnek valamilyen juttatást a biztosítottaknak. Közöttük említést érdemel a családi pótlék, amely 7,9 százalékkal növekedett a tavalyelőttihez képest, s meghaladta a félmilliárd forintot. A megyében majd ezerrel emelkedett az igényjogosultak száma, s így 41 ezer 580 kisgyermek után fizetnek családi pótlékot. Az igaz, hogy a családi pótlékra kifizetett összeg növekedett, de ez mégsem jelentette azt, hogy az elmúlt esztendőben több kisgyermek született volna, mint a megelőző években. Ezt bizonyítja az is, hogy tavaly 4 százalékkal kevesebb pénzt kellett gyermekgondozási segélyre kifizetni, mint korábban. Jelenleg gyes-re 156,5 millió forintot fizet a társadalombiztosítási igazgatóság. Akik betegek, vagy balesetet szenvednek, táppénzben részesülnek. Több mint 262 millió forintot fizettek ki ilyen címen. Részletesen fölsorolták azokat a kiadásokat is, amelyeket gyógyászati segédeszközökre, gyógyfürdőkre, különféle szociális támogatásra adtak. S ha itt is összeadnánk a juttatásokat, százmilliós összeg jönne ki. A megye társadalombiztosítási kiadásainak majd kétharmadát a nyugdijösszegek jelentik. A múlt évben is jelentősen. 8,9 százalékkal (200 millió forinttal) növekedett a nyugdíjak összege. Csongrád megyében a nyugdíjasok létszáma 92 ezer 800 fő. A nyugdíjak átlaga egyre inkább javul: a tavalyelőtti 3215 forintról a múlt évben már 3382 forintra növekedett. Nyugdijakra majdnem 2,5 milliárd forintot fizettek ki Csongrád megyében az elmúlt évben. Termelők, fuvarozok és vásárlók Egy érdekes kezdeményezésnek lehettek résztvevői azok a szakemberek. akik tegnap, csütörtökön elmentek a Volán szegedi központjának klubtermébe. Ott a közlekedési vállalat, valamint a Felsőbabádi Állami Cazdaság (Ócsa) közös szervezésében termékbemutatót tartottak a gazdaság által készített és forgalmazott mezőgazdasági és építőanyag-ipari termékekből. Dr. Benedek Tibor, a Volán vállalat forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettese bevezetőiében elmondta, hogy keresik az új lehetőségeket. szeretnének kezdeményezni. alkalmazkodni a piaci viszonyokhoz. Az egyszerű képlet valahogy így néz ki: a gyártó vállalat előállítja termékét, a fuvarozó pedig elszállítja azt a megrendelőhöz. A Volán szegedi vállalatának teherautói állandóan futnak az ország minden tájára és vissza. Nyilvánvaló, hogy az a hasznos. gazdaságos, ha visszafelé is hoznak valamit. Az ócsai területtől mezőgazdasági termékeket és építőanyagokat (elsősorban kavicsot és sódert) hozhatnak, ök vállalják a közvetítő, a raktározó és a fuvarozó föladatait. Szegeden megfelelő elosztó tranzitraktárral rendelkeznek. s akár 24 órán belül elviszik a kívánt helyre mindazokat a termékeket. árucikkeket, amelyeket a helybeli és a környékbeli megrendelők igényelnek. Az állami gazdaság igazgatója. Vezekényi Ferenc arról tájékoztatta a résztvevőket. hogy 4400 hektáron gazdálkodnak, s több mint 40G millió forint termelési értéket állítanak elő. Szántóföldjükön takarmányt termelnek, s ennek segítségéve! szarvasmarhát és sertést tenyésztenek. Nagy mennyiségben nevelnek vádli bákat és azokat földolgozva exportra értékesítik. Hasonlóképpen jelentős a fácántenyésztésük. Érdekes volt az a megjegyzése az igazgatónak, hogy szívesen fölajánlják a szegedi és a környékbeli boltoknak — ha azt kérik, hogy szállítanak fölpucolt fácánt. Foglalkoznak még igen nagy területen gyümölcstermeléssel, s egyre ismertebbé válik szőlészetük és borászatuk. Be is mutatták legújabb desszertboraikat. és egv újszerű „Kincses keserű" elnevezésű üdítő italukat Elmondta az igazgató, hogy most bővítik kavicsbanyájukat. és áttérnek a mélyművelésre, s így a 12— 13 méteres mélységről mée kitűnőbb szemcseszerkezetű kavicsot hoznak a felszínre. Mái ebben az évben 150 ezer köbméterrel többet kínálnak a vásárlóknak. A vásárhelyi CSOMIÉP eddig is ío partnerük volt. s reméliK, hogy továbbra is az marad, sőt szívesen kielégítik más építőipart vállalatok, szövetkezetek. magánépítkezők igényeit is. A Volán vállalat pedig azt ígéri, hogv gyorsan — a visszfuvar előnyeit fölajánlva — a megír,olt helyre szállítja. Űgv tűnt ezen a tanácskozáson. bemutatón, hogy valami megmozdult olyan irányban, hogy nem az „eladó az úr", hanem a vevő. Minden bizonnyal gazdasági fejlődésünknek is ebbe az irányba kell tendálnia. S ha ez a kezdeményezés, amelyet a Volán szegedi vállalata és a Felsőbabádi Állami Gazdaság „forszíroz". beválik, annak csak a megrendelők, a fölhasználók, s fogyasztók la, hatják hasznát. G. I. Kolozsvár, Szeged, Róma, London — ez az a négy európai város, amely színtere és meghatározó közege volt a hetvenöt éve született Buday Györgynek. Kolozsvárott, a Kőkért utca 27. számú házban született 1907. április 7-én. A szülőház fotójával indul az az állandó kiállítás, amely a születésnap tiszteletére tegnap, csütörtökön , délután nyílt meg a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Családi fényképek, ifjúkori rajzok vezetik be a kolozsvári éveket. Buday nyolcévesen, az első világháború élményeinek hatására A Háború címmel verses, rajzos kísérletet tett benyomásai rögzítésére. Ennek két lapja is jelzi művészi tájékozódásának első lámpácskáit. Azok az újságcikkek zárják a kolozsvári éveket, melyek első, 1924ben, a református kollégiumban rendezett kiállítását méltatták. Szeged nemcsak élete második helyszíne, de tulajdonképpen a tájékozódás legfontosabb terepe, a pálya meghatározó élményeinek és az első sikereknek városa. 1924 őszén érkezik ide a Buday család, itt talál rá legfontosabb és meghatározó műfajára, a fametszésre, itt éli ki szervező tehetségét a Bethlen Gábor körben, az agrársettlement-mozgalomban, majd a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában. Ezekhez a csoportokhoz kötődnek életre szóló barátságai Hont Ferenccel. Radnóti Miklóssal, Ortutay Gyulával, Baráti Dezsővel. Korabeli fotók láthatók az első nagy sikerű fametszetsorozat, a Boldogasszony búcsúja mellett. A grafikák sorát fotók, Radnóti kezével jegyzett újságkivágások, dedikált verskéziratok, Németh László. Sárközi György, Tamási Áron-levelei teszik teljessé. Nem véletlenül a szegedi anyag a leggazdagabb, a legteljesebb. Buday szegedi évei- alatt alapozta meg immár világhírű grafikai művészetét, itt teljesítette ki szerteágazó és sokszínű elméleti és szervezői munkásságát. A római Kolosszeum fotója jelzi a 36-os olaszországi grafikai ösztöndíj helyszínét. Rómában az antik emlékekkel kerül szoros kapcsolatba, amelyek termékenyítőleg hatnak művészetére. Az újabb, s immár végleges otthont London jelenti számára. 1937-től él Anglia fővárosában. A kiállított anyag fotói, újságcikkei, metszetei, elméleti tevékeny, ségének dokumentumai, levelei bizonyítják sokszínű pályáját. Bemutatják a tárlókban Athéni Timon lapjait, a London hangjai címet viselő kisgrafikai sorozatát és néhány metszetet a magyar költők panteonjából. Látható 1947-es budapesti kiállításának meghívója, s az az interjú, amelyet akkor a Délmagyarországnak adott. Kétszer töltötte be a londoni Magyar Intézet igazgatói tisztét. Egy fotó bemutatja egy park közepén épült, hatszögletű üvegfalú műteremházát, több kép az idős, hófehér oldalszakállas művészt Egy 1968. november 16-án keltezett postai lapon többek között így írt haza: „A napokban egy Kass János nevű szegedi születésű grafikussal volt hosszú telefonbeszélgetésem. Rendes embernek látszik, különböző érdekes tervei vannak." Ez a Kass János, — aki azóta meleg barátságot, kötött Buday Györggyel, és a kortárs magyar képzőművészet kiemelkedő alakja — mondott megnyitó beszédet a tegnapi ünnepi eseményen. Az állandó kiállítás gazdag anyagának jelentős részét a grafikus húga, dr. Buday Margit nyugdíjas főorvos bocsátotta a múzeum rendelkezésére. A kiállítást nagy gondossággal és szakértelemmel Lengyel András muzeológus rendezte. A megnyitón többek között ott volt Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese és Papp Gyula, a városi tanács elnöke. Ezt követően a múzeum dísztermében levetítették Kass János Dilemmák című, Angliában készített elektronikus filmjét, melynek a londoni premier után ez volt magyarországi ősbemutatója. Húsz tanácskozási központban Véleménycsere a tömegközlekedésről Legutóbb 1977-ben volt alkalmuk Szeged lakóinak arra, hogy megismerkedjenek a város tömegközlekedését hosszabb távra meghatározó fejlesztési elképzelésekkel, s elmondhassák a maguk észrevételeit is — olyan fórumokon, amelyek a nyílt várospolitika jegyében őszinte és kötetlen vitákra, kétoldalú véleménycserére adtak módot: a lakókörzeti tanácskozási központokban. Az öt évvel ezelőtti tömegközlekedési fórumok tapasztalatait is összegző és felhasználó akkori tanácsülés határozata máig érvényes alapelveket fogalmazott meg — egyebek között a közlekedési vállalatok közötti munkamegosztásról, a munkásszállító és gyorsjáratok beállításáról, a tömegközlekedés javítását szolgáló útépítésekről. a forgalomirányítói rendszer korszerűsítéséről. Hol tartunk most, milyen lehetőségei vannak a városi tanács forgalomszervezőinek, a közreműködő vállalatoknak az utazási igényekés a forgalmi rend összhangiának megteremtésében — lényegében ezek lesznek a fő kérdései az idén ismét megrendezendő tanácskozássorozatnak. A város húsz lakókörzetében április 13. és 27. között a tanács vb építési és közlekedési osztályának munkatársai, a Szegedi Közlekedési Vállalat és a Volán képviselői találkoznak az érdeklődő szegediekkel. (Az ankétok helyéről, idejéről előzetesen hírt adunk majd lapunkban is.) A tanácskozási központokban rendezendő fórumsorozat célja kettős: egyrészt a városlakók tájékozódhatnak a város egészének tömegközlekedési rendszeréről, a fejlesztési elképzelésekről, másrészt a szakmai felelősök is lemérhetik eddigi tevékenységük hasznát, tapasztalatokat, véleményeket gyűjthetnek — későbbi feldolgozásra, hasznosításra. / A gazdasági érdekek és az utazási igények egyensúlyáról, a zsúfoltság feloldásáról és a kihasználatlanul futó kocsik ésszerű átcsoportosításáról, a járműpark korszerűsítéséről, az utazás kulturáltságának egyik fontos feltételéről: az utak állapotáról, az ötnapos munkahét közlekedési hatásairól, a lépcsőzetes munkakezdés szükségességéről is szó lesz egyebek között a tanácskozási központok ankétjain. A rendezvénysorozat első napján, április 13án, kedden, a kora esti órákban két helyen is: 17 órakor a Móra Ferenc Szakmunkásképző Intézetben (a Tolbuhin sugárút 84-ben) a 14-es számú tanácskozási központban, este hat órakor pedig a kiskundorozsmai ügyfélszolgálati irodában (Negyvennyolcas utca 10.), a 20-as körzetben várják a közlekedésszervezők az érdeklődő szegedieket. Éneklő úttörők Kétévenként rendezik meg az éneklő rajok országos találkozóját. Tegnap, csütörtökön a kora esti órákban Szentes főterén ötödik alkalommal nyitotta meg a seregszemlét Molnárné Kozma Erzsébet, a Magyar Úttörők Országos Szövetsége titkára. Mintegy 600-an érkeztek az ország tizenkilenc megyéjéből és a fővárosból az éneklő rajok, akik ma pénteken az ifjúsági és művelődési házban lépnek pódiumra a kiváló szakemberekből álló zsűri előtt. A legsikeresebben szereplő együttesek este 6 órakor gálaműsor keretében a Tóth József színházteremben mutatkoznak be. Holnap, szombaton délelőtt a város általános iskolái látják vendégül őket, a pedagógusok pedig szakmai tanácskozáson értékelik a találkozó eredményeit. Képzőművészeti kiállítás Egy évtizedes szünet után országos képzőművészeti kiállítás nyilt csütörtökön a Műcsarnokban. A tárlaton — tíz teremben — a legutóbbi három év terméséből válogatott 135 festmény, 96 grafika, két tűzzománc kompozíció, 110 szobor és egyéb plasztika, valamint 54 érem és plakett látható. A magyar festészet, grafika és szobrászat legújabb eredményeit reprezentáló tárlatot Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes nyitotta meg. Egyebek között szólt arról, hogy az országos kiállításoknak a magyar képző- és iparművészet történetében régi hagyománya van. A most megnyílt kiállításnak alapvető elve végül is a művelődéspolitika és a művészetpolitika által vallott nézet: társadalmi életünk, valóságunk és a képzőművészet viszonyának a realizmus kritériuma szerinti minősítése, annak szem előtt tartása, hogy a festészet, a szobrászat, a grafika, hogyan, milyen mértékig, milyen színvonalon képes tükrözni és ennek révén támogatni a szocializmust építő mai Magyarország emberi, társadalmi, nemzeti helyzetét, karakterét és törekvéseit. A kiállítás nemcsak a közönségnek kínál élményt, hanem a művészeknek is, viszonyítási alkalmat, tapasztalatot nyújt a művészettörténetnek és támpontot ad a művészetkritikának. A tárlat május 16-ig tekinthető meg. (MTI)