Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-09 / 83. szám

< Péntek, 1982, április 9. 3 Munkásvédelem í Kábelbiztosítók az építőiparban Az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztérium fel­ügyelete alá tartozó vállala­toknál a jövőben az eddigi­nél gyakrabban ellenőrzik a munkahelyeket és szigorúbb szankciókat alkalmaznak azokkal szemben, akik meg­sértik a munkavédelmi elő­írásokat. Ez a bejlentés a csütörtökön Tatabányán ren­dezett tanácskozásom hang­zott el, ahol a minisztérium dunántúli vállalatainak kép­viselőivel megvitatták az üzemi balesetek alakulását. Mint elmondták 1981-ben az előző évhez képest 27,8 szá­zalékkal több baleset történt az ÉVM-hez tartozó üzemek­ben. vállalatoknál, s a sérü­lések miatt 270 000 munka­nap esett ki a termelésből. Az idei év első negyedében pedig további romlást mutat a baleseti statisztika. A vizsgálatok tapasztalatai szerint sok helyen nem tár­ják fel a balesetek valódi okát, s így nem szüntetik meg veszélyforrást sem, en­nek pedig az a következmé­nye, hogy a balesetek több­ször azonos módon megis­métlődnek. A gyakori túl­óráztatásnak is szerepe van a balesetek számának emel­kedésében. Bejelentették, hogy a halálos áramütések megelőzésére az ÉVM köte­lezővé teszi a vállalatoknak egy új érintésvédelmi beren­dezés megvásárlását. Közölték a tanácskozáson, hogy az év végéig a tárcá­hoz tartozó valamennyi gaz­dálkodó egység korszerűsíti munkavédelmi szabályzatát, kiegészíti azt a dolgozók ér­dekében született legújabb jogszabályokkal. Szibériába A szibériai kőolaj- és föld­gázvezeték működését el­lenőrző hírközlő rendszerhez készít kábelvédelmi beren­dezéseket a Jászberényi Mű­szeripari Szövetkezet. Az el­ső — hetven darabból álló — szállítmányt a szövetke­zetből a Budavox Külkeres­kedelmi Vállalat közremű­ködésével indították el vas­úton több tízezer kilométe­res útjára. A berendezések azoknak a hírközlő kábelek­nek a biztonságát szavatol­ják, amelyek segítségével majd a telefonkapcsolatot tartják egymással a csőveze­ték ellenőrző állomásain dol­gozók. A Szovjetunióban jó hír­névnek örvendő termékek­ből a jászberényi szövetke­zet a tervek szerint mint­egy háromszázat szállít az év folyamán. Szervezettebb aorártermelés városi tanács vb üléséről Jelen Lakatos Tibor tájékoztatója A korábbinál sokkal erő­teljesebben érvényesül az agrártermelésben a felvá­sárlók és a feldolgozók in­tegráló szerepe. A partnerek együttműködése minden ed­diginél jobban épül a szer­ződéses kapcsolatokra, amit az is jelez, hogy az elmúlt év végén már megvolt a szerződéses fedezet az idén szükséges termények és ter­mékek több mint 90 százalé­kára — mondotta Lakatos Tibor mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyet-­tes, az MTI munkatársának. Korábban egész éven át kötötték a szerződéseket a vállalatok a termelőkkel, emiatt gyakran áttekinthe­tetlenné vált a helyzet. A szerződéses munka parttalan volt azért is, mert gyakran a többszöri egyeztetések után sem tisztázódott, valójában ki és mikor szállítja majd a meghatározott időpontban szükséges árukat. A valós igények sem körvonalazód­tak kellőképpen. aminek gyakran a fogyasztó látta kárát. A helyzet végül is azért volt ellentmondásos, mert amíg az árak egyfelől általában ösztönzőek voltak, addig a termelés pályájáról hiányzott egyfajta fék; az el­adható áru mennyiségének az a kerete, amely a tényle­ges igényeket összegezte és ezeket szerződések formájá­ban rögzítette volna. A gazdálkodók jogosan tartották elfogadhatatlannak, hogy a szerződéskötések idő­pontja túlságosan elhúzódott, közel került a termelésre való felkészülés időpontjá­hoz. Ilyen körülmények kö­zött nehéz volt megalapozott terveket készíteniük. Ahhoz viszont, hogy szerződni le­hessen. időben közzé kell tenni a jövő évi termelői árakat, amelyek a termékek többségénél rendszerint adot­tak. Ám néhány cikknél — a begyűrűző árak miatt — folyamatos árkiigazításra van szükség. Ez a munka je­lenleg még nem eléggé gyors. A cél: az előző év jú­liusának végéig meg kell hirdetni a termelést alapve­tően befolyásoló valameny­nyi árat. Véleményem sze­rint ugyanis ezzel lehet még. inkább a szerződések kere­tei közé terelni a mezőgaz­dasági árukibocsátást. A ja­vulás márjs kétségtelen, hi­szen három-négy év al fitt je­lentősen nőtt a szerződéskö­sek körébe vont áruk meny­nyisége. Elképzeléseink, sze­rint 1984—85-re a szerződé­sek már a teljes keretet át­fogják. A háztáji és kisegí­tő gazdaságok árutermelésé­nek bővülése indokolttá te­szi, hogy az integrátori sze­repei betöltő mezőgazdasági nagyüzemek és áfészek a felhasználókkal kötött szer­ződések mértékéig a kister­melőkkel is szerződéses vi­szonyt létesítsenek. A termelők igyekeznek kö­zelebb kerülni a külpiachoz. A korábbinál jóval több in­formációt kérnek és kapnak is. Néha már-már zavaróan sokat. Az információáradat tengerében nem mindig si­kerül levonni a legjobb kö­vetkeztetéseket. A vállalati tájékoztatók esetenként üt­köznek egymással, máskor pe­dig késve jutnak el a fel­használókhoz. Tapasztalata­ink szerint a termelöket a jövőben még jobban be kell vonni az üzletkötési munká­ba. A piac viselkedéséről ak­kor tudhatják meg a leg­többet. ha partnervállalataik a szó szoros értelmében ma­gukkal viszik a termelők képviselőit a fontosabb üz­letkötési. kereskedelmi tár. gyalásokra. Ott aztán teljes lelelősséggel hallathatják vé­leményüket. Így van ez pél­dául a borkereskedelemben, ahol a Monimpex keretén belül létrehozott boriroda a termelőknek is fórumot kí­nál és ők valóban elsőkézből kaphatják meg a7 informá­ciókat. A tárca területén — mint ismeretes — átszervezések történtek, amelyek közvetve befolyásolják az üzemek ke­reskedelmi munkáját. A szé­les körű decentralizáció 75 vállalatot érintett, közülük 25 már egy éve önállóan te­vékenykedik. A kezdeti ta­pasztalatok kedvezőek. Ezek az üzemek korábban leg­többször a mennyiségi ter­melésben voltak érdekeltek, újabban viszont a legfonto­sabb gazdálkodási szempont a nyereségesség lett. Az ön­álló vállalatok igyekeznek gyorsan megszüntetni a veszteséges termelést és ki­fizetődő áruk előállítására állnak át. A konzervipar például csökkentette a para­dicsompüré gyártását, he­lyette más jól eladható cik­keket készít. A cukoripari vállalatok önállóan kötik szerződéseiket, közülük már olyan is akad, amelyik köz­vetlenül érdekelt abban, hogy exportra szállítson. A dohányiparban a gyártmány­fejlesztés meggyorsult. Ezek­nek a vállalatoknak azonban továbbra is szükségük van arra, hogy bizonyos felada­tokat (csomagolóanyagok, se­gédanyagok, stb. beszerzé­sét) egymás között egyeztet­ve lássanak el. Ezért közös vállalatokat hoztak létre. A korábbi úgynevezett el_ osztásos rendszer kötöttsége) ezekkel a vállalatokkal szemben megszűntek, szá­mukra a piaci kapcsolatok jelentik az érvényesülést, és ezért kezdeti lépéseiket a minisztérium figyelemmel kíséri, és a7 új típusú irá­nyítási módszerek gyors el­terjesztését is fontos felada­tának tekinti — mondotta befejezésül a miniszterhe­lyettes. Alkoholisták gyógyítása A munkaterápiás intéze­tek és a szocioterápiás fog­lalkoztatók elterjedésével év­ről évre növekszik a gyó­gyultak, a sikeresen beil­leszkedők aránya a pszi­chiátriai és alkoholista be­tegek között. Erről számol­tak be csütörtökön Székes­fehérváron, a Magyar Re­habilitációs Pszichiátriai Tár­saság dunántúli tanácsko­zásán. A Baranya. Tolna, Fe­jér és Veszprém megyei re­habilitációs tapasztalatokat összegezve igazolta az ideg­és elmeosztályok „nyitott aj­tó" munkamódszerének he­lyességét. A tudományos ülé­sen kiemelték, hogy a kór­házi szocioterápia jelenleg arra irányul, hogy megszer­vezze a betegek hasznos időtöltését, figyelmének jó irányú befolyásolását. Eze­ken a foglalkozásokon a be­tegek tanult szakmájukban dolgozhatnak. A kórházi fog­lalkoztatásra épül a munka­terápiás intézetek tevé­kenysége, például az alko­holelvonó kúra a legtöbb in­tézményben egyhónapos or­vosi -szocioterápiás kezelés­ből és további egyhónapos munkaterápiás foglalkozta­tásból áll. A tudományos tanácskozá­son az egészségügyi szak­dolgozók beszámoltak a pszichiátriai és alkoholista betegek utógondozásáról is. Elmondták, hogy az alko­holgondozó intézetek az or­vosi kezeléssel párhuzamo­san csoportos, közösségi fog­lalkozásokon tanítják meg a betegeket a helyes önértéke­lésre. a szabad idő italo­zás nélküli, hasznos eltöl­tésére. Az utógondozás a kezelés legfontosabb része, mert nem csupán a beteg mun­kába állításából és rend­szeres ellenőrzéséből áll, ha­nem legtöbb helyen a kór­házi szocioterápiás csopor­tok összetartó, egymást se­gítő közösséggé szervezésére is kísérletet tesznek. Erre a • célra a legmegfelelőbbek az örvendetesen szaporodó alkoholmentes klubok. A tanácskozáson felhívták a figyelmet arra, hogy az eredményesebb utógondozás érdekében a gyógyintézetek és a betegek munkahelye között az eddiginél szorosabb együttműködés kialakítása szükséges, például célraveze­tő volna a nagyüzemi üzem­orvosi szervezetet szocio­terápiás gondozói státusz­szal bővíteni. Szeged város megyei taná­csának végrehajtó bizottsága tegnap, csütörtökön délelőtt ülést tartott és számos elő­terjesztés, illetve napirendi pont kapcsán határozott. Megtárgyalta és jóváhagyta a testület az Északi körút második ütemének beruhá­zási programját, módosításo­kat rendelt el a Szeged­algyői északi vízmű és a könyvtár-levéltár beruházási menetrendjén, elfogadta az egészségügyi gyermekotthon építésének műszaki-gazdasá­gi mutatóit, felülvizsgálta és megállapította a baktói kis­kertek használatbavételi dí­ját, döntött az önerőből ké­szülő gázvezeték elosztó há­lózat költségének megelőle­gezéséről, új utcaneveket fo­gadott el, jóváhagyta az újabb lakáskiutalási es la­kásértékesítési névjegyzéket, majd megvitatta a tanácsi vállalatok múlt évi gazdál­kodásáról szóló jelentést és összegezte a társadalmi munka tavalyi eredményeit, illetve idei célkitűzéseit. A testület végül a lakáscserék fokozása érdekében szüksé­ges korszerűsítési intézkedé­seket dolgozott ki, illetve hagyott jóvá. A harmadik körút építése Szeged város általános rendezési terve tartalmazza a harmadik körút mielőbbi fokozattos kiépítését, ezen belül a Budapesti körút és a Kereszttöltés utca két nyomvonallal való bővítését. Az új városrészek rohamos növekedése és az új híd üze­melése indokolttá és sürge­tővé teszi egy újabb szakasz megépítését. A rókusi épít­kezés már az előző ötéves tervben megkövetelte a Kos­suth Lajos sugárút—Csong­rádi sugárút közötti ív ki­építését, most pedig a Mak­kosháza városrész új meg­közelítése indokolja a Csong­rádi sugárút és a Sólyom utca közötti szakasz kikép­zését. Ez az útvonal csök­kenteni hivatott a Kossuth Lajos sugárút és a Felső­Tisza-part között a nagy­körút és az érintett sugár­utak forgalmát, s jobb ösz­szeköttetést teremt a lakó­területek és az iparkörzetek között is. A beruházási program sza­kaszolja a feladatot. Első részlet a Csongrádi sgt.— Agyagos utca, második az Agyagos utca—Sólyom utca közötti útépítés, négy for­galmi nyomvonal, az út alá kerülő csatornák megépíté­sével együtt, a harmadik ütem pedig a Kossuth Lajos sugárút és a Csongrádi su­gárút közötti második két nyom kiépítését tartalmazza. Mindezzel együtt jár a csat­lakozó járdaépítés, a troli­busz légvezeték hordozására is alkalmas közvilágítási be­rendezés és a sugárutak ke­reszteződésében fekvő cso­mópontok elektromos jelző­berendezéseinek elkészítése. Ebben az ötéves tervben e feladatra 72 millióval ren­delkezik a városi tanács — ám a teljes pénzigény 100 milliót megközelítő összeg. Ezért elsősorban takarékos megoldásokra törekednek, de lehetséges, hogy a tervet is mérsékelni kell. Sürgős­ségi sorrend indokolja, hogy Makkosháza közlekedésének megoldása kerüljön első helyre. A csatornahálózat ki­építése után jövőre alkalom nyílik az útépítés folytatá­sára és az újabb építési ütem előkészítésére. A vb a beruházás adat­lapját így hagyta jóvá: a kiviteli tervnek idén augusz­tusra kell elkészülnie, a ki­vitelezés még ez év utolsó negyedében elkezdődik, s az üzembehelyezés dátuma 1984. októbere lesz. Kedvező fordulat a vízellátásban Még tavaly augusztusban határozatot hozott a végre­hajtó bizottság a növekvő vízigény jó kielégítése érde­kében a Szeged-Algyő északi vízmű beruházásra. A kivitelezés is megkezdő­dött — és kellemes megle­petést hoztak a mélyfúrású kutak. Vízhozamuk a re­méltnél (napi 20 ezer köb­méter) kedvezőbb, ötezer köbméternyi többlet várha­tó. Az is kiderült a mély­kutak fúrásával párhuza­mosan, hogy e térségben már 170 méter mélységben is fekszik hasznosítható víz­adó réteg, s ebből kis költ­séggel további napi 35 ezer köbméter víztermelést lehet biztosítani. Mindez együtte­sen a tervezett második épí­tési ütem halasztását teszi lehetővé a városnak. Módo­sításokat is követel termé­szetesen az ügy: egy méter átmérőjű csövek tudják csak gazdaságosan beszállítani ezt a megnövekvő víztermelést. Költségtöbblet természetesen adódik, s ennek egy része a Vízművek és Fürdők Vál­lalati fejlesztési alapját ter­heli. A vállalat ennek úgy tud megfelelni, hogy a csa­tornahálózat tervezett re­konstrukcióját csökkenti. Ezt a programmódosítást a vb jóváhagyta. A tanács a közös beruházáshoz 265 millióról, a Vízművek és Fürdők 146 és fél millió­ról gondoskodik. Az építés befejezésének határidejét a testület 1985 őszére fogadta el. Az egészségügyi gyermekotthon sorsa A városi tanács már a ne­gyedik ötéves tervben szor­galmazta a testi-szellemi fo­gyatékos gyermekek intézeti gondozási körülményeinek és elhelyezési feltételeinek ja­vítását, de pénzügyi fedezet híján máig öröklődött a fel­adat. Közben az otthon ásotthalmi részlegének üze­meltetése is lehetetlenné vált, ezért a Gladics utcai otthon oly mértékű bővítése vált időszerűvé, hogy az ásotthalmi gondozottakat is be tiidja fogadni. Ebben az ötéves tervben a tanács 28 milliót irányzott elő a fel­adatra. hogy 100 személlyel többet be tudjon fogadni az intézet. A költségek úgy megemelkedtek időközben, hogy az eredeti — emeletes, kiszolgáló egységeket is tar­talmazó bővítés majd 50 milliót igényelne a mai ára­kon. A költségek csökken­tése kötelező — a bővítés viszont a szükség parancsa: ezért a vb úgy határozott, hogy földszintes toldaléképü­letet emeltet és a gazdasági blokk építését elhalasztja, ennek kialakítását a régi épület felújításával párhu­zamosan oldják meg. Ez a variáns nagyjából megfér a tervezett költséghatárok kö­eött, illetve a még meglévő különköltséget egyéb terve­zett egészségügyi beruházás terhére biztosítja. A bővítés elkészítési határideje 1985 vége. A baktói kiskertek díja A múlt évben újabb kis­kert-akció lebonyolításáról döntött a városi tanács vég­rehajtó bizottsága Baktóban. Kijelölte a területet és el­rendelte az igények elbírálá­sát, majd a parcellák sorso­lását, amellyel ideiglenes bi­zottságot bízott meg. A ha­tározat a parcellák méretét maximálisan 800 négyzet­méterben jelölte meg és a tartós használatbaadás mér­tékét 50 évre szabta. A hasz­nálatbavételi díjat a gyála­réti kiskert-akció parcellái­hoz igazította — ám kide­rült, hogy ezek már nem fedik a mai forgalmi értéke­ket, illetve alatta maradnak azok ötven százalékának, ami irányadó ilyen esetek­ben. A vizsgálódás során bebizonyosodott, hogy a ke­reslet-kínálat törvényei és a reális forgalmi értékek úgy követelik: egy-egy baktói 800 négyzetméteres parcella tartós használatbavételi díját 30 ezer forint irányárban ál­lapítsák meg. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy ezt a reális helyzetet mél­tányolja, s ettől az összegtől a földminőség szerint lehet eltérni fölfelé és lefelé. Kölfségeíőleg gázelosztó hálózathoz A témának története van a város energiagazdálkodá­sában jelentős tényezővé vált a lakosságnak az: a kész­sége, hogy saját anyagi ere­jével hozzájáruljon a gázzal el nem látott területek fej­lesztéséhez. A vb ebből ki­indulva utasította az építési, közlekedési osztályt: vizsgál­ja meg az önerőből történő gázhálózat-fejlesztési költsé­gek részbeni megelőlegezésé­nek lehetőségét és a megol­dásra adjon javaslatot a tes­tületnek. A vizsgálatok alapján a javaslat így szólt: műszaki szükségességből (például út­építés) a tervezettnél koráb­ban megépítendő földgázel­osztó hálózatok esetében a városi tanács a hálózatot megépítteti és üzembe helye, zésekor annak költségeit a lakosságtól beszedi. Olyan esetben, ha a terület föld­gázellátása csak hosszabb (100—200 méter) fogyasztói csatlakozás nélküli vezeték­építéssel oldható meg, a la­kosságra nem hárítják át ezt a többletköltséget, ennek fe­dezetét az e célra fordítható tanácsi feljesztési keretből biztosítják. A javaslatot a vb tegnapi ülésén határozat­tá emelte. Új utcanevek A vb új utcaelnevezések­ről is döntött. Közterületet neveznek el Szegeden Kodály Zoltánról, születésének cen­tenáriumi évében, a Sárosi utcától északra eső, az északvárosi iskolát és óvo­dát magába foglaló terület neve Kodály tér lesz. A zártkertek területén a fő út­vonalakat ezentúl névvel il­letik. Baktóban: Nagy-Bak­tói út, Kis-Baktói út, Hosz­szú-töítés út. Felső-nyomás út, Kuruc-völgyi út. Erdő­széli út; Gyálaréten: Lúdvá­ri út, Gyékényes! út; Kis­kundorozsmán: Maty-parti út, Zöldfásj út, Móra-hegvi út, Domaszéki út lesz a főbb útvonalak neve. Az új utca­névtáblák elhelyezéséről sür­gősen intézkednek.

Next

/
Thumbnails
Contents