Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-08 / 82. szám

Csffiortők. 1982. április 8. 3 Magyar-csehszlovák barátsági nap "tegnap. szerdán a Hazafias Népfront szentesi váróéi bizottsága magyar—csehszlovák barátsági napot rendezett, melynek vendége Pavoi Gombos, a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója. A vendégeket a Hazafias Képfront szentesi városi bizottságán Verasztó József városi titkár, dr. Négyesi János, városi elnök, dr. Kocsis Ferenc tanácselnök-helyettes és Dóczi László. a városi pártbizottság osztályvezetője fogadta. Itt tájékoztatás hangzott el Szentes fejlődéséről. gazdasági és közéletéről, majd a csehszlovák vendég látogatást tett a Termál Tsz-ben, ahol Kuru.cz Márton elnök vázolta a mezőgazdasági nagyüzem tevékenységét. A program részeként bemutatták a vízfüggönyös fóliával történő növénytermesztést. és megtekintették a dónáti virágkertészetet. Délután Cserebökényben tartottak népfrontbizottsági ülést, melyen Szarvas Lajos körzeti népfronttitkár ismertette meg a vendéggel a körzet lakóinak életét, egyben foglalkozott a külterületen végzett népfrontmunka sajátosságaival is. A látogatás alkalmával baráti beszélgetésen méltatták a két nép gazdasági és kulturális kapcsolatait, melynek ápolása iegyében zajlott a tegnapi magyar— csehszlovák barátsági nap Szentesen. Új gépekkel gyorsabban A sikeres üzempróbák titán az első szállítmányokat várják a paksi konzervgyár új gépsorai. A két nagy teljesítményű töltőgépsor az idei szezonban vizsgázik ; működésbe állításának eredményeként műszakonként a korábbinál kétszer több. azaz húszezer üveg savanyúság és ayümólcsbefött kerül a raktárakba. Az új gépsorok beállításával a gyári évi termelése nem változik — az idén is ötvenezer tonna készterméket állít elő —, de gyorsabban, rövidebb átfutási idő alatt dolgozhatja fel a beérkező zöldséget és gyümölcsöt. Ez egyrészt minőségileg jobb termékek készítését teszi lehetővé, másrészt várhatóan enyhíti a tárolással járó gondokat, mivel az eltenni való nyersanyagok a beérkezéskor szinte azonnal szalagra kerülnek. (MTI) Szerződések ötmillió márka értékű szerződést kötött a Generalimpex magyar külkereskedelmi vállalat az NSZKbeli Kürt Pijahn-céggél. A napokban aláírt megállapodás értelmében a magyar külkereskedelmi vállalat mintegy 4500 tonna mirelit árut exportál ebben az évben az NSZK-ba. A Debreceni Konzervgyár mélyhűtött gyümölcs- és főzelékáruit az idénynek megfelelően májustól kezdik szállítani az NSZK-cég részére. Villamosszerelési műanyag termékek közös gyártására kötött társasági szerződést a Villamosszigetelő és Műanyaggyár a somogybabodi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel. A megállapodás célja, hogy erőik és műszaki adottságaik összehangolásával, közös érdekeltség alapján mielőbb bevezethessék a keresett termékek gyártását A társasági szerződés értelmében az elkövetkezendő evekben újabb villamosszerelési cikkek, műanyag alkatrészek, valamint ezek előállításához szükséges szerszámok gyártásával bővül a gazdasági társulás termelése. Milyen a ruhagyáriak közérzete? A munkahelyi demokrácia állapotáról Sajtótájékoztató az Akadémián Az emberek helyzetéről Az ENSZ égisze alatt korábban a környezetvédelemről és a népesedésről rendezett világértekezlethez hasonlóan ezúttal öregedési világértekezletet hívtak essze július 26. és augusztus 6. közötti programmal. Bécsben. Magyar szakemberek is beszámolnak maid az ioós korú lakossággal kapcsolatos demográfiai témákról, szociológiai. egészségügyi kérdésekről. Kormányzatunk a Magyar Tudományos Akadémiát bízta meg. hogy az elnöke vezetésével megalakított magyar nemaeti előkészítő bizottság készítsen beszámolót az öregedési világértekezletre. Az elkészült jelentésről szerdán tájékoztatták az újságírókat az Akadémián az előkészítő bizottság vezetői. Szentágotbai János, az MTA elnöke és Szalai Sándor, az MTA kutatásszervezési intézetének tudományos tanácsadója. Elmondták, hogy a világéi tekezlet összehívását az emberi életkor világjelenségnek mondható kitolódása és az ezzel járó különleges gondok megoldására való felkészülés indokolja. Magyarország — miként a tájékoztatón elhangzott — az öregek helyzetével kapcsolatban meglehetősen bőséges tapasztalatokkal rendelkezik. sok eredményt ért el. de nem mentes gondoktól sem. Ami az idős korúak hazai arányát illeti, a lakosság több mint 20 százaléka tartozik a nyugdíjkorhatáron felüliek sorába. Számuk növekedése előreláthatólag a mostaninál is jelentősebb társadalmi, gazdasági és szociális teendőket vet fel. különös tekintettel arra, hogy az idős korúak között a 70 évesek és idősebbek korcsoportjának aránya tovább növekszik. Hazánkban sokoldalúan, fokozódó mértékben gondoskodnak az öregekről. Az utóbbi tíz évben az állami költségvetésből az idősek szociális ellátására fordított kiadások százalékaránya több mint másfélszeresére nőtt. a nemzeti jövedelemből ugyanerre a célra fordított összegek pedig megduplázódtak. 1980. június 1-én — a legutóbbi népszámlálás adatai szerint — csaknem 2,1 millió volt a nyugdíjban részesülők száma, s ez a becslések szerint 1990-re meghaladja a 2.3 milliót. Rendszeres szociális segélyezéssel is gondoskodnak azokról, akik akár nyugellátás híján, vagv alacsony jövedelmük, illetve magányosságuk. nehéz szociális körülmények folytán rászorulnak. A társadalmi szervezetek is cselekvően részt vállalnak az idős korú lakosságról gondoskodásbók Építőipari vállalatok társulása Hódmezővásárhely adott otthont annak az EVM által szervezett, a CSOMIÉP szervezésében tegnap. szerdán megtartott tájértekezletnek, mmelyen hat közep-magyararszagi tanácsi építőipari vállalat igazgatói, műszaki igazgatói tanácskoztak. Az értekezlet célia egy társulás megalakítása volt. Dr. Boldizsár Sándor. a CSOMIÉP igazgatója bevezetőjében elmondta, hogv a gazdasági decentralizálással megnőtt a vállalatok felelőssége. s ez arra inspirálja az érintetteket, hogy feltáriák belső tartalékaikat és közben igyekezzenek egymást is segíteni. Az eredményesség lehetősége a nyitottságban keresendő, azaz olvan kooperációs készségben, amelyhez a felhalmozott ismeretanyag. szellemi tőke cseréje szolgáltatja az alapot Harmos Károly, az ÉVM fejlesztési főosztályvezetőhelyettese vitaindítóiában elmondta, hogy a tanácsi epítövállalatok együttműködése lassan hagyománnyá vált az országban. Az építőipar fontossága azonban még jobban megkívánja a közös munkát. A tanácsi vállalatok — sajátos helyzetüknél fogva — a helyi fenntartási és felújítási munkák elvégzésére rendezkedtek be. Ez megfelelő technológiai, műszaki speciális felkészültséget igénvei. Fontos lépés lenne a tarsulásban a műszaki fejlesztés eredményeinek mielőbbi termelésben való alkalmazása. Tasi János, a Csongrád megyei tanács osztályvezetőhelyettese hangsúlyozta, hogv az egymás megbecsülése, a vállalkozás módszere biztosítéka lehet a több irányban is hasznos együttműködés létrehozásának. A véleménycsere után a hat vállalat: a Bács ÉPSZER. a KUNÉP, a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat. a Délpesti Tanácsi Építőipari és Szerelő Vállalat, valamint a házigazda CSOMIÉP aláirta a társulás megalakításáról a megállapodást, amely szerint a vállalatok a termelés, szervezés és fejlesztés területén kívánnak. együttműködni. Ugyanakkor megállapodtak, hogv a gesztor szerepét a CSOMIÉP-re bízzák és dr. Boldizsár Sándort. a vállalat igazgatóiát megválasztották a társulás elnökévé. O. L. Állandóan hangoztatjuk, hogy a népi hatalom annál szilárdabb, minél elmélyültebb a szocialista demokrácia. De talán a téma szigorú napirenden tartása is jelzi, hogy még korántsincs minden rendben körülötte, hisz egyes munkahelyeken elintézettnek vélik a demokratizmus gyarapítását azzal, hogy időnként tanácskozások napirendjén szerepeltetik. Nyilván ezért állapította meg Kádár János is, hogy az üzemi demokrácia hatékonysága nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni. szer, továbbá a jogkörök decentralizálásával kapcsolatos döntési szabályzat módosításáról. 2. 1. A jobbító szándék készteti a Szegedi Ruhagyár pártbizottságát is arra, hogy állandó figyelemmel kísérje a műhelyek dolgozóinak hangulatát. észrevételeit és rendszeresen megvizsgálja, hogyan érvényesülnek a jogok és a kötelességek. Most különösen szükség van rá, hogy jó legyen a vállalati közérzet, hisz mind nehezebb a gazdálkodás, aminek következtében a keresetek is elmaradtak a tervezettől. Nagy gond az is, hogy csökken a létszám: idén 36-an léptek ki és 16-an vették igénybe a gyes-t. Ügy látják a gyár kommunistái, hogy — bár az utóbbi öt esztendőben javultak a munkahelyi körülmények — az eredmény korántsem megnyugtató. „Tovább kell dolgoznunk annak érdekében — mondta Kiri Szilveszterné vállalati pbtitkár —, hogy a fórumok i rendeltetésüknek megfeleló' en, tartalmason működjenek." Mit tesznek ezért valójában? Annyi bizonyos, hogy a demokrácia fórumainak szervezete és hatásköre megfelel a vállalati fölépítésnek, ebből a szempontból tehát nincs lényeges eltérés más munkahelyekhez képest. Intézkedési programot állítottak össze, amelyben szerepel a belső tájékoztatás felülvizsgálata, s az érdekeltség továbbfejlesztése. Bele vették a döntési szabályzat felülvizsgálását, különös tekintettel a bizalmiak hatáskörének érvényesülésére. Célul tűzték ki az üzemi demokrácia fórumainak korszerűsítését, s az ezzel kapcsolatos határozatok módszeres ismertetését. Állandóan szem előtt kívánják tartani a vezetői munka értékelését, véleményezését, az igazgatóság és a bizalmiak eredményes kapcsolatának ápolását. Mindemellett — mz illetékes testületek érdemi vitája és jóváhagyása után — több fontós vállalati utasítást adtak ki a tervezés szabályozásáról. a belső érdekeltség fejlesztéséről, a munka verseny-szabályzat, a gyáregységek közötti önelszámolási és anyagi érdekeltségi rendMivel jól tudták, nem elég megteremteni a véleménymondás lehetőségeit, azon munkálkodnak: hasznát is vegyék azáltal, hogy a dolgozók magától értetődően és rendszeresen elmondják javaslataikat. Vállalati és gyári fórumot hoztak létre. Az előbbiben tevékenykedik az igazgatói tanács, a vállalati bizalmi küldöttek testületi ülése, a szocialista brigádvezetők küldötteinek tanácskozása, a középszintű ifjúsági parlament, az újítók tanácskozása és az osztályi, főosztályi munkaértekezlet. A gyári fórumok a következők: műszaki gazdasági konferencia, szb és bizalmi testületi ülés, termelési tanácskozás, szocialista brigádértekezlet, munkásgyűlés, alsószintű ifjúsági parlament, a szakszervezeti bizalmiak csoportjának taggyűlése. „Szószék" tehát van bőven. Ezek tartalmas működéséhez folyamatos segítséget adnak a felsőbb társadalmi és gazdasági szervek is. Az Ipari Minisztérium például a vállalat átfogó ellenőrzésekor a munkahelyi demokrácia állapotát is vizsgálta, a vállalati pártbizottság, s a pártalapszervezetek több ízben beszámoltatták a felelős gazdasági vezetőket, s intézkedtek a továbbfejlesztésről. Sajátos munkakörülmények vannak a ruhagyárban. A termelés egymástól elkülönített, 50—80 emberből álló szalagokban megy, két műszakban. A dolgozók 85 százaléka nő, a szakmunkások aránya mintegy 35 százalékos. Komoly gond, hogy a létszám 17 százalékának nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége. Évek óta tapasztalható, hogy a különféle megbeszélések akkor érik el a céljukat, ha a résztvevők a tárgyalt témában jól tájékozottak, ezért a testületi ülésekre — amelyeken például az éves tervet, a bérfejlesztést, a nyereség felosztását, a kollektív szerződés módosítását, a szociálpolitikai tervet stb. vitatják meg — mindig írásos anyagot adnak a bizalmiaknak. Az egész kollektívái érintő kérdésekben a szakszervezeti bizottság titkárai — a döntést hozó tanácskozást megelőzően — külön is tájékoztatják a bizalmiakat. Ugyanakkor a bizalmiak mind több esetben egyeztetik a dolgozók álláspontját, kikérik véleményükét. s a téma tárgvalasakor következetesen képviselik az őket megbízó csoport. érdekeit. A döntéshez igényelt javaslatok mindig bőségesebbek, mert a testület tagjai tapasztalják: nemcsak véleményt kell mondaniuk a már kész előterjesztésről. hanem felelősséggel választani a lehetősegek közül. Általában nlég nem. az éves tervek menynyiségének tervezésekor azonban gyakorlattá vált, hogy a gyártószalagok munkásai maguk határozzák meg, mi módon. mennyit tudnak a következő időszakra vállalni. A tárgyalt témák természetesen eltérő aktivitást váltanak ki. A legélénkebben vitatott probléma a bérezés. a bérezés differenciálása és a jutalmazás; a termelés irányítása, a folyamatos munkaellátás; a szociálpolitikai és a munkakörülményeket javító intézkedések. illetve elképzelések : az időszakosan jelentkező átfogó döntések vállalati megvalósulása, valamint a termelés sok gondja, baja. Legtöbb vélemény szokott elhangzani a negyedévenkénti termelési tanácskozáson. Formálisnak tekinthető viszont a Kiváló Vállalat cím pályázatának értékelése, amely a brigádtanácskozások hatáskörébe tartozik. 3. Fontos helyet foglalnak el a ruhagyár fórumainak sorában az úgynevezett rétegmegbeszélések. Ezek módszere jónak látszik. mivel nem általánosságban tárgyainak, hanem egy-egy csoport tevékenységét, problémáit vizsgálják. Ebben a körben hasznos információt szerezhet a vállalat vezetősége. Az ifjúsági parlamentek mind tartalmasabbak. Megszűnt a korábbi évek szokása. amikor a fiatalok főleg az igényeket sorolták. Az idei ifjúsági parlament 29 hozzászólója közül sokan foglalkoztak termelési kérdésekkel. kulturális és közélet: témákkal. A vállalat gyesen levő nődolgozóinak évenkénti találkozóján — a tájékoztatáson túl — sikerült fölkelteni a továbbtanulás iránti érdeklődést is. Rendszeresen beszélgetnek a művezetőkkel, vizsgálták, milyen az anyagi megbecsü* lésük, és döntöttek a tenni* valókról. Értékelték a bizal. miak és a művezetők kap« csolatának alakulását. Hasznosak a szakszervezeti bizalmi csoport taggyűlései, az esetenként tartott munkásgyűlések. E fórumnak döntési joga nincs ugyan, de szerepe meghatározó a döntések. előkészítésében. A különböző fórumokon elhangzott véleményekből leszűrhető, hogy még jócskán van gond a jogok és a kövességek értelmezésével. Mivel ennek tisztázása intenzív politikai munkát igényel, a vállalat párt- és társadalmi szerveinek érdemes lenne több olyan szűkebb körű lehetőséget teremteni, anol az emberek párbeszéd, illetve kötetlen vitatkozás révén jutnának el a helyes és egységesebb szemléletig. F. N. I. Nagyjavítás az erőműben A június elejéig tartó nagyjavítás idejére leállították a bánhidai erőmű száz megawattos blokkját. Az energiafejlesztő egységben kétszáznál több szakember dolgozik: alapos revízió alá veszik a kazán, a turbina minden részét, felújítják és kicserélik az elhasználódott alkatrészeket. A szokásosnál nagyobb arányú felújítás során tizennégy tonnányi csövet cserélnek ki a kazántest negyven méter magas tűzterében. Az Erőműkarbantartó Vállalat munkásain kívül részt vállaltak a nagyjavításból a tatabányai, a bánhidai. az oroszlányi és a dorogi hőerőmű dolgozói, s bekapcsolooott a munkába nyolcvan lengyel hegesztő és lakato6 Történészek közgyűlése A Magyar Történelmi Társulat szerdán a Magyar Tudományos Akadémia székházában közgyűlést tartott, amelyen a legutóbbi közgyűlés óta eltelt három esztendő munkájáról vontak mérleget. Az ülésen — a társulat hagyományainak megfelelően — átnyújtották a kiváló kutatási eredmények elismerésére alapított Molnár Erik emlékérmet, ezúttal Babics András, az MTA dunántúli tudományos intézetének nyugalmazott igazgatója és Hanák Péter, az MTA Történelemtudományi Intézetének osztályvezetője részesült az elismerésben. Ugyancsak átadták » fiatal történészek kutatási eredményeinek elismerésére és további munkásságának ösztönzésére szolgáló Károlyi Mihály-díjákat. amelyeket most Krausz Tamásnak, Romsics Ignácnak és Tóth István Györgynek ítélték oda. Ezután tisztújításra került sor: a magyar történelmi társulat elnökévé Makkai Lászlót, főtitkárává Szabolcs Ottót választották, s ugyancsak szavazás alapján megalakult a társulat 60 tagú új igazgatóválasztmánya. A kétnapos rendezvény csütörtökön két előadással és az új igazgatówáiasztmáay ülésével auxui,