Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-08 / 82. szám

4 Csütörtök, 1982. áprifis 8. Emlékezés Kormányos Imrére „Munkás családból szár­mazom. Édesapám. néhai Kormányos Pál kubikos munkásként kereste kenye­rét Az 1919-es forradalom­ban részt vett. A Földmun­kások Szegedi Csoportiában 1940. január 6-ig, haláláig tevékeny szerepet iátszott. Kilencen voltunk testvérek, ebből öt gyermeket neveltek fel szüleim, négyen fiatalon elhaltak. Édesanyám, öz­vegy Kormányos Pálné. szü­letett Csánvl Anna alkalmi munkás volt." Kormányos Imre. akinek most hetvenöt éves születésnapjára emléke­zünk. önéletrajzában így fog­lalta össze a családjáról val­ló egyszerre döbbenetes, s mozgósító erejű adatokat. A nyomorúság elkesere­dést, lázadást szült A Sze­ged-külvárosi Munkás- és Katonatanácsban a proletár­diktatúra ideién vezető posz­tot betöltő édesapa életét a nép ügyének szentelte. s gondoskodott arról, hogy a már 11 éves korában mun­kát vállalni kényszerülő Im­re fiát megismertesse a szo­cialista eszmékkel. A ta­nancélet keserveit saját bő­rén megízlelő gyermek a hú­szas évek eleién a Hétvezér utcai Munkásotthon rend­szeres látogatójává válik, kapcsolatba kerül a szocia­lista ifjúmurikás-mozgalam­mal. később pedig szorosan együttműködik a baloldali szociáldemokratákkal, a ille­galitásban dolgozó kommu­nistákkal. Fiatalon. 18 éves korában. 1925-ben tagja lett a Szo­ciáldemokrata Pártnak. Több éven keresztül, társai bizal­mából beválasztják a Vég­rehajtó Bizottságba. Kiemel­kedő szerepet játszott a fel­sővárosi pártszervezet mun­kájának iránvitásában is. Baloldali magatartására fénvt vet. hogv a szegedi rendőrkapitányság — amint ezt egv 1943. február 22-én kelt szigorúan bizalmas je­lentés tanúsítja — kommu­nistaként tartja számon. s nevét Komócsin Mihály, Dá­ni János mellett említi 13 további elvtársukkal együtt A nyomozati jelentés egyéb­ként így jellemzi a szociál­demokraták soraiba beépült kis forradalmi csoport tevé­kenységét: „A kommunizmus hivei rendületlenül hisznek és bíznak az orosz győze­lemben és teljesen csendben már most megtesznek min­dent arra. hogy ez a fordu­lat készületlenül ne találja őket. A kiadott utasítás az, hogy mindazon kommunis­ták. akiknek még nincs priusza, mindenütt lépjenek be a szervezetekbe. hogy adott esetben átvehessék a vezetést. Ez a folyamat rendszeresén tart. Ennek az információnak a helyességét megerősítik a szegedi meg­figyelések is. A Murikásott­hon legszorgalmasabb látoga­tói bizalmas megfigyelőink szerint a kommunisták (...)". Mint asztalossegéd mű­helyről-műhelyre vándorolt, hiszen tudták róla. hogy szervezett munkás, s ezért csak ideig-óráig alkalmaz­ták. Ha elbocsátásokra ke­rült sor, mindig az elsők kőzt szerepelt. 1925-ben lé­pett be a Famunkás Szak­szervezet helyi csoportjába. 1946-ig Itt is vezetőségi tag­ként szervezte a gazdasági és politikai harcot: sztrájkok kezdeményezője, agitátor a választásokon, de szívesen vállalta a Népszava terjesz­tésével összefüggő feladato­kat is. 1928-tói folyamatosan tag­ja volt a Szegedi Munkás Dalárdának is. A dalárda, a Munkás Testedző Egyesület­hez hasonlóan jelentős sze­repet vállalt magára a tö­megek közötti politikai mun­ka tekintetében is. A rendőr­ség vidéki főkapitánya ren­deletében. amellyel egv idő­re betiltotta a szavalókóru­sok és dalkórusok működé­sét, hangsúlyozta: „(...) olyan szavalatokat és ének­számokat adtak elő. amelyek egyrészt a társadalmi osztá­lyok közötti ellentétek és gyűlölet felkeltésére alkal­masak. másrészt kifejezetten kommunista nropagandaeé­lokat szolgáltak." Kormá­nyos Imre is énekelte Neu­lander—Hoffmann dalát azon a nagyszabású kórus­fesztiválon. amelyet a sze­gedi dalárda fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendeztek Szegeden A szö­veg egykorú hevenyészett fordításban a következő: „Mint az orkán úgy száguld­jon végig a világon / A mi dalunk — minden szívben visszhangra találjon / Palo­tától a kunvhóig hirdesse Igéje / Barátság, Testvéri­ség tartson minket ösz­sze. / Zúgjon dalunk mi­ként a fergeteg! / E vén világot ostromolja meg. / Legyen hangja erőnk hirde­tője / A munka népe győz­ve tör előre." Kormányos Imre az ellen­forradalmi korszakban gya­korta állt. rendőrségi megfi­gyelés alatt, s olykor, több­nyire rövidebb időre, őrizet­be is vették. Szeged felszabadulását kö­vetően az elsők között je­lentkezett a polgárőrségbe, hogy fegyverrel is védje a népi demokratikus államot Részt vett a Famunkások Szakszervezetének talpraállí­tásában. a két munkáspárt egyesítéséért folyó erőfeszí­tésekben. 1949-től 1967-ig. nyugállo­mányba vonulásáig a Tüzép Vállalatnál dolgozott külön­böző beosztásokban. Gazda­sági vezetőként is szüntele­nül gyarapította ismereteit, hogv a mind nagyobb felké­szültséget igénylő feladatait el tudja látni. Nyugdíjas­ként a Belváros II/A alap­szervezetében nagy aktivi­tással végzett pártmunkát. Kormányos Tmre egész életútja összeforrott a mun­kásosztály harcával, törek­vésével a szebb, igazabb tár­sadalmi rendszer megterem­téséért. Tevékenységét a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a Szocialista Hazáért Érdemrenddel, a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel, a belkeres­kedelmi miniszter pedig a Kiváló Munkáért kitüntetés­sel ismerte el. 1980. őszén hunvt el. Em­lékét őrizzük, példaadó élet­útja tiszteletet, megbecsü­lést ébreszt elvtársaiban éppúgy. mint a fiatalabb nemzedékben. Kormányos Imre tevékenysége azt mu­tatja meg, hogyan lehet sze­rényen, ám mégis odaadóan, áldozatkészen, s eredménye­sen szolgálni a munkásosz­tály. a nép ügyét. Dr. Hegyi András Autóút a Vaskapu­hegyig Már autóval is meg lehet közelíteni a Duna-kanyar egyik leglátogatottabb kirán­dulóhelyét, az Esztergom ha­tárában emelkedő Vaskapu­hegyet. amelyről pompás ki­látás nyílik a messzi kör­nyékre is. Jól láthatók in­nen az esztergomi várhegy épületei, a szőlők és a gyü­mölcsös kertek, a Kis- es Nagy-Strázsahegy gerince mögött, húzódó szénbányák aknatornyai, hosszan követ­hető a kanyargó Duna és túlpartján a szlovákiai táj. A turisták gyalogosan ed­dig is három útvonalon jut­hattak fel a 404 méter ma­gas hegyre. A most épített autóút közvetlen a csúcsa alá, a Sípoló-hegyig vezet. Felvitték addig — három és fél kilométer hosszan — a víz- és a csatornavezetéket j is. Most a tetőn megkezdik i a turistaházat kiszolgáló J szervizút építését. Ezzel | együtt jut el a szállóig a , vízvezeték. A VÁTI már | készíti a sípoló-hegyi nagy pihenőközpontnak a terveit; sportpályák. játszóterek egész sorát alakítják ki. A vaskapui turistaköz­pant. korszerűsítésére, bőví­tésére szánt negyvenötmillió forintból már harmincmilli­ót felhasználtak, az idén fo­lyamatosan nyolcmillió fo­reflektor Vezess biztonságosan t t rintot fordít erre a célra a Komárom megyei tanács és a Közép-Duna-vidéki Intéző Bizottság. Az olvasó egyetemi hallgató Szentirmai László könyve Az egyetemi hallgatók ol­vasmánya tudományos- és szépirodalomból tevődik ösz­sze, méghozzá rémítő meny­nyiséget alkotva, legalábbis az elvárások felől. Ha túl­zásnak vélnénk a rémítő jel­zőt, íme a bizonyíték Szent­irmai László könyvéből „A bölcsészek számára az elő­írt irodalom mennyisége bár­mely más szak kötelező ol­vasmányainál sokkal nagyobb terjedelmű és lényegesen na­gyobb időmennyiséget igé­nyel. Egyetlen szakpárosítást kiragadva, a magyar—törté­nelem szakot, megmutatko­zik a rendkívül nagy terje­delmű követelmény. A tör­ténelmi, magyar irodalmi és magyar nyelvészeti szigorla­tok anyaga az I—IV. évfo­lya számára — a tanszéke­ken kifüggesztett kötelező irodalomjegyzék alapján — 195 433 oldal. Ezt a közel kettőszázezer oldal kötelező olvasmányt mintegy 300 tör­ténelmi tárgyú szakkönyv­ben és folyóiratcikkben, va­lamint 900—1000 nyelvészeti, irodalomtörténeti szakkönyv­ben, folyóiratcikkben és iro­dalmi műben találják meg a hallgatók." Ilyen mennyiségű bötűt átrágni még a legdörzsöl­tebb hallgatói rafinéria bir­tokában sem csekélység, ha­nem fáradtságos munka. Méghozzá nem csupán olyan értelemben, hogy olvasni kell, hanem ahhoz, hogy el lehes­sen jutni az olvasásig, előbb be kell szerezni az elolva­sandókat. Szentirmai köny­vének anyagát három, a het­venes évtizedben végzett vizsgálatra alapítja, ame­lyek időbeli távolsága lehe­tőséget ad a tapasztalatok egybevetésére, az esetlegesen téves következtetések kiszű­résére. Ennek az összehason­lításnak eredményeként szá­mos összefüggésre derül fény. így például érdekes adat, hogy a vizsgálatok tanulsága szerint csökkent valamelyest az olvasásra fordított idő­mennyiség, és emelkedett — az olvasmányanyagon belül — az újság részesedése. Vél­hetően az egyéb jelekből is tapasztalható nyitottság, az egyetemi-főiskolai hallgatók megújuló valóságérzékenysé­ge, társadalmi érdeklődése mutatkozik meg e felisme­résekből is. Erősíteni, bátorítani ezt a folyamatot csak az egyéb hallgatói terhek arányos vál­toztatásával és a hallgatók valóságtapasztalatának értő feldolgozásával lehetséges. Természetes, hogy ez a fel­adat az oktatókra hárul, akik nem csupán kijelölik, hanem rejtett összefüggéseit is megvilágítják az oivas­mányanyagnak, amiként a társadalmi valóság felszfnl­mélyebb rétegeiből tapaszta­latokat gyűjtő hallgatónak is segítő kalauzuk. Persze most a kötelességeket sorolom, és nem azok tényleges, ezért oly gyakran erősen fogyaté­kos megvalósulását. Szentirmai László írja, hogy a hallgatók önállóan hatá­rozzák meg munkaidejüket, a fiatalság kifogyhatatlan energiakészletének használa­tával kötelességeik, felada­taik teljesítésében nagyfokú mozgáslehetőséggel rendel­keznek. Más szóval tanul­hatnak éjjel, úgy, hogy át­csavarogják a délutánt — és örülnek akár a késő esti ta­vasznak is. Megmutatkozik e szabad programválasztás a vizsgálat azon felismerésé­ben is, amely kimutatja, hogy az úgynevezett szabad­idő-tevékenységek széles skálája jellemzi a hallgatói életmódot. S ezt a sokféle­séget gyarapítani, minél szé­lesebb rétegeket bevonni a változatos időtöltésbe — el­sőrendű művelődéspolitikai feladat. A szerző és munkacso­portja vizsgálatai világosan megmutatják a hallgatók érdeklődésének, modern szó­val információéhségének nö­vekvő terjedését és az érte való tettek felszíni és mé­lyebb rétegeit. Oktatóknak, a hallgatók szűkebb és tágabb környezetének egyaránt tu­domásul kell vennie ezt a tényt. Hozzátenném, öröm­mel veendő tudomásul az ér­deklődő hallgatói tömegek megjelenése, mégha tudá­sunk és nyugalmunk ellen látszanak is fordulni, aho­gyan ez mindig is jellemezte az ifjúságot. Tráser László Kőolajkutatás A Föld legidősebb rétegeinek tanulmányozásától a leg­újabb tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásáig, igen széles a Központi Kőolajipari és Geológiai Kutató In­tézet Uhtában létesített részlegének tevékenységi köre. Ez már a hatodik hasonló típusú, északi városban létrehozott intézet Munkájuk szorosan kapcsolódik a Szovjetunió euró­pai területeinek északi részére települt földgáz- és kőolaj­ipar várható fejlődéséhez. A részleg legfontosabb feladata, hogy tudományos módszerekkel meghatározzák a geológiai kutatómunka és a kitermelés irányait a hatalmas tyiman­pecsoRttüú kőoUj- és földgázmezőkön. Új lámpafajták belföldre, külföldre A nagy hagyományú, Tungsram márkájáról világ­szerte ismert Egyesült Izzó fényforrástermelése egyre inkább a korszerű, energia­takarékos típusok felé toló­dik el. A higanygőz, a ke­vert fényű, a nátriumgőz és a fémhalogén lámpák iránt mind itthon, mind külföldön erőteljesen nő a kereslet. Míg az első kétféle fény­forrásból már néhány éve nagyobb sorozatokat is elő­állítanak az Izzóban, a fém; halogén- és a nátriumgőz­lámpák tömeggyártása csak ezekben a hetekben való­sult meg. Az új lámpafajtákat ut­cai világításnál és díszkivi­lágításnál is használják. A nátriumgőzlámpa melegebb fényével különösen a gya­logátkelőhelyeknél alkalmaz­ható, s a szokottól eltérő színű fénye az arra hala­dó gépjárművezetők figyel­mét külön is felhívja a7. óvatosabb vezetésre. Elégedettek még koránt­sem lehetünk. De bizakodás­ra már van okunk: tavaly az előző évhez képest csök­kent a balesetek száma Csongrád megyében. Többek között bizonyára az útháló­zat korszerűsítésének, a jel­zőberendezések gyarapodá­sának köszönhetően, az el­méleti és gyakorlati jármű­vezetőképzés, illetve to­vábbképzés színvonalának javulása miatt. S amj talán még fonto6abb. mind többen és többen csatlakoznak a közlekedésbiztonsági , taná­csok különböző mozgalmai­hoz. Így példáu] az először huszonöt évvel ezelőtt meg. hirdetett, minden esztendő­ben megújuló Vezess bizton­ságosan! versenymozgalom­hoz. Tavalyi eredményét nem­rég értékelték Szegeden, a KSZV Kenderfonó Gyárának kultúrtermében. A helyezé­sek ismertetése előtt érde­mes felidézni néhányat a ta­pasztalatokból. Míg 1979­ben 17,7 millió, 1980-ban 20.5 millió kilométerre jutott egy halálos sérüléssel járó baleset, 1981-ben már „csak" 75.6 millió kilométerenként követelt áldozatot a közle­kedés. Személyi sérüléssel — de nem halállal járó. — baleset tavaly 3,3 millió ki­lométerenként történt. F, sok-sok kilométert hivatásos gépkocsivezetők tették meg, a legkülönbözőbb gépjármű­vekkel. A Vezes Biztonságo­san! mozgalmat ugyanis köz­tudomásúan a hivatásosok számára hirdetik. Míg a halálos balesetekről csak fenntartásokkal szólha­tunk — hiszen, ha minimá­lisra csökken a számuk, ak­kor is, minden egyes esdi tragédia. Arról viszont való­ban örömmel szólhatunk, hogy tavaly már a korábbi­nál több mezőgazdasági szö­vetkezet és állami gazdaság nevezett a versenybe, azaz 45 a 38 helyett. Ráadásul az előző évinél több gépjármű­vel, köztük mezőgazdasági vontatóval és munkagéppel, összesen 28 millió 536 ezer 594 kilométert teljesítettek a mezőgazdasági üzemek, hal­lottuk n mozgalom értékelé­sekor. Vezetőik egy halálos és öt sérüléssel járó balese­tet okoztak. A versenybe kapcsolódó valamennyi üze­met. s azok valamennyi gépjárművét tekintve ta­valy összesen 124 gazdálkodó egység vett részt a biztonsá­gos vezetést szorgalmazó mozgalomban, több mint 5 ezer gépjárművel. Közel 180 millió kilométert teljesítet­tek. Három halálos balesetet okoztak. Vagyis 60 millió kilométerenként egyet. A kisebb-nagyobb sérüléssel járó balesetek közül hibá­jukból 49 történt. Szívesen mellőznénk, de nem hallgathatjuk el, így valóságos a kép; 43 hivatá­sos gépkocsivezetővel szem­ben kellett eljárni, ittas ve­zetés miatt. Jóllehet, számuk a versenyben dicséretesen teljesítőkhöz képest, csekély, felelőtlenségük mértéke ak­kora. hogy esetüket nem le­het szó nélkül hagyni. Mivel éppen ők, a hivatásosak len­nének hivatottak az amatő­röknek példát mutatni. Ez­zel szemben sajnálatos tény — ezt már n Vezess Bizton­ságosan! mozgalomtól elvo­natkoztatva mpndjuk —, hogy hivatásos gépjárműve, zetők az alkoholistákat nyil­vántartó lista élén szerepel­nek. Első hallásra megdöb­bentő ugye? A magyarázat minden bizonnyal abban ke­resendő, hogy napi nyolc vagy több órában volán mö­gött ülni, minden idegszálat megfeszítve, állandó készen, létben figyelni, nem egyszer több ember életéért felelő­sen, nem könnyű feladat. Felér a legnehezebb fizikai vagy szellemi munkával, oly­annyira fárasztó, kimerítő. A felfrissülésre úgy látszik so­kaknak kevés az idő, a fe­szültségek levezetésére fel­tehetően emiatt folyamod­nak az alkoholhoz. Ezzel be is zárul a kör. Mert aki mű­szak végeztével alaposan a pohár fenekére néz, az más­nap, az újabb műszak kez­detére aligha lesz képes magát vezetésre alkalmas állapotba hozni. Elkelne pedig a hivatáso­sak példamutatása, mert a magángépkocsik és a motor­kerékpárosok vezetői közül ugyancsak sokan közleked­nek ittasan. Szegeden, a közlekedésrendészet felméri_ seit ismerve, megalapozottan gyaníthatjuk, hogy minden negyedik járművezető ki­sebb-nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztása után ül autóba vagy motorkerék­párra, A mind szigorúbb rendőri ellenőrzések sajnos úgy látszik — önmagukban nem hoznak kellő ered­ményt. A szabálysértési és büntetőeljárások végeredmé­nyeként hozott döntések né­melyike nem eléggé • elret­tentő. Jóllehet a szabálysér­tési tárgyalásokon megálla­pított pénzbírság t»ellé is majd mindig kijár a jármű­vezetéstől rövidebb-hosszabb időre eltiltás. Tekintettel a megelőzés, a büntetés és a bírságolás hatékonyságánaki fokozására, indokoltnak lát­szana az eltiltási idő meg­hosszabbítása. E kényszerű kerülő utan térjünk vissza eredeti té­mánkhoz. A Vezess Bizton­ságosan! mozgalom minden­esetre igazolta létjogosultsá­gát, hasznosan segíti a köz­lekedés biztonságának javí­tását. Résztvevőit dicseret! "illeti. így az általános ver­senybe nevezők közül — az 1. kategóriában — a7 első helyen végzett Medikémia szövetkezetet, az utána hő­vetkező Finomkerámiai Mű­vek vásárhelyi porcelángyá­rát. és, a harmadik helyezet­tet, a KONTAKTA szentest gyárát. A II. kategóriában a következő a helyezések sor­rendje: Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat: Tisza FÜSZÉRT; AFIT szegedi, XI. autójaví­tó. A III. kategóriában, ugyancsak a helyezések sor­rendjében: a Szegedi Magas, és Mélyépítő Vállalat, a( DEFAG és a DÉGÁZ kol­lektívája végzett az első há­rom helyen. A IV. kategória első-harmadik helyezettje 1 Szegedi Postaigazgatóság, Szegedi Szalámigyár és Hús­kombinát, Szegedi Tejipar! Szállítási Szolgáltató és Készletező Vállalat. A mezőgazdasági termelő­üzemek versenyében az I. kategóriában a sorrend: Gyümölcsös Mezőgazdasági Szakszövetkezet, Zsombój Rákóczi Tsz Maroslele; Ár­pád vezér Tsz Ópusztaszer. A II. kategóriában: Úttörő Tsz, Makó; Felszabadulás Tsz Szentes; Felszabadulás Tsz Ásotthalom. A III. kate­góriában: Rákóczi Tsz Hód­mezővásárhely. Tisza—Ma­ros-szög Tsz Szeged-SzőregJ Lenin Tsz Makó. Ladányi Zsuzsa i » I

Next

/
Thumbnails
Contents