Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-07 / 81. szám

46 Szerda. 1982. április 7. Az áprilisi Tiszatáj A szomszédos szocialista országok mai irodalma címmel rendezett nemrég Szegeden, a TIT Irodalmi Választmánya és Csongrád megyei szervezete, valamint a JATE II. az. Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke országos konferenciát, melynek teljes anyagát közli a folyóirat emelt terjedelmű új száma. Köpeczi Béla a szomszédos szocialista országok és a világirodalom kapcsolatát, Niederhauser Emil a nemzeti identitás kelet-európai problémáit elemzi. Erted István a térség irodalmainak összehasonlító kutatásáról, a komparatisztika módszereiről értekezik. A fSreferátumokat követő kiselőadásokból a környező országok irodalmának körképe bontakozik ki. Borsi-Kálmán Béla a román regény változásairól. Zirkuli Péter a líráról ad áttekintést. S. Benedek András a mai ukrán próza stiláris és tematikai jellegzetességeit, Balla Gyula az ukrán „új hullám" líráját mutatja be „Nézetem szerint nekünk elsősorban az előítéletek tartalmát és szerkezetét kell megismernünk. E nélkül félrebeszélés bármilyen közeledésről szólni. E nélkül sohasem leszünk képesek megérteni szomszédaink irodalmát." — Kiss Gy. Csabának a szlovák történelmi esszék (elsősorban Mináí munkásságát) tárgyaló cikkébői idéztük ezeket a tanulságos mondatokat. Bába Jván a fiatal szlovák prózaírók — olykor problémáktól sem mentes — műveiről szól. A délszláv irodalmakkal három tanulmány ls foglalkozik. Lókös István a szerb próza kiválóságáról, Danilo Kiírói ad portrévázlatot. Milosevits Péter a horvát próza „farmernadrágosnak" nevezett irányzatát jellemzi. Információkban gazdag Gállos .Orsolya munkája (A mai Szlovén próza néhány jellemző alkotása). A hozzászólások közül a Káfer Istvánét közli a lap. A kerekasztal-beszélgetésen a felkért hozzászólók (Domokos János, E. Fehér Pál, Lator László, Tóth Gyula és Vörös László) azt vizsgálták, hogy az említett országok irodalma hogyan van jelen a magyar kulturális életben — a könyvkiadásban, a napilapokban, a folyóiratokban és a könyvtárak munkájában. Baka István két új versét, ismerheti meg az olvasó az áprilisi Tiszatájban, s ennek a gondolat- és formagazdag lírának a titkaira vet fényt Pintér Lajos szép esszéje. Pintér a teljes magyar irodalom szemszögéből tartja jelentós költőnek Bakát. Csorba Győző, Ágh István, Simái Mihály, Kalász László és Hévízi Ottó versei mellett megjelent Balogh Edgár Igaz történetek című jegyzetfüzére, melyben közéleti emberek epizódszerepben tűnnek föl, az anekdota műfaji szabályai szerint. Sorozatában Tóth Béla olyan Tisza menti falvakról ad emlékezetes képet, mint Benk, Mezőladány, Újkenéz, Tiszaadony, Aranyosapáti. — A Tanulmány rovatban Vasy Géza Kormos István költői pályájának első szakaszát elemzi. — A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának két tagja is hetvenöt évvel ezelőtt született. Buday Györgyöt, a Londonban élő világhírű fametszőt Lengyel András ismeretlen dokumentumokat fölsorakoztató tanulmányával (Buday György és Kós Károly — az Erdélyi Szépmíves Céh történetéhez) köszönti a folyóirat. (Az áprilisi Tiszatájt Buday metszetei illusztrálják.) A szintén hetvenöt éve született Hont Ferencre Csaplár Ferenc emlékezik, s érdekes részleteket közöl a nagy színházszervező naplójából. Ebben az évben harmadszor rendezik meg Sepsiszentgyörgyön a romániai nemzetiségi színtársulatok találkozóját. Ebből az alkalomból Sütő András és Farkas Árpád írásait közli a lap, valamint Ablonezy László beszélgetéseit Sylvester Lajossal, a szentgyörgyi Állami Magyar Színház igazgatójával és Seprődi Kiss Attila rendezővel. Számvetések után Interjú ár. Somogyi Ferenccel a járás mezőgazdaságáról Voltaképpen a mezőgazdaság számára már itt az új esztendő — mégsem haszontalan visszapillantani a közelmúltra. Dr. Somogyi Ferenccel, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkárával a téeszmozgalom múlt évi eredményeit tekintettük át kérdések alapján. Bélyeggyűjtőknek Április 12-ig Szolnokon rendezik meg a 20. Országos Ifjúsági Bélyegkiállitást, valamint a 6. Országos Ifjúsági Filatelista Vetélkedő döntőjét A nagyszabású rendezvényen többféle emlékbélyegzés, emléklap, alkalmi levelezőlap várja az érdeklődőket A megnyitás napján, április 2-án került forgalomba az 1982-es évi Ifjúsági bélyeg 4+2 forint értékben. A felár az ifjúsági bélyeggyűjtés támogatását szolgálja. A bélyeg teniszütőt ábrázol teniszlabdával, melyben „E" betűt láthatunk. A felirat: Ifjúsági Tenisz Európa-bajnokság Budapest, 1982. A hatodik Országos Ifjúsági Filatelista Vetélkedő szolnoki döntőjében részt vesznek a dél-magyarországi elődöntőn sikeresen szerepelt szegedi fiatalok is. A Békéscsabán megtartott izgalmas területi elődöntőn az úttörő korosztályban a szegedi Balázs Béla Üttörőház bélyeggyűjtőkörének csapata az első helyen végzett. A győztes csapat tagjai: Gajdács Zoltán, Hansel Miklós és Horváth Ferenc. (Szakkörvezető: Alaxal István). A középiskolások versenyében a Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola Deák Rita, Pakó Attila és Toronykövy Márta összetételű csapata a második helyet szerezte meg. (Szakkörvezető: Moyzes Károly). * Október közepén az ODESZFIL kiállítás keretén belül rendezik meg Odesszában az ötödik Odessza—Szeged bélyegkiállitást. A rangos rendezvényen nyolc szegedi bélyeggyűjtő — köztük két ifjúsági — mutatja be a kiállításra összeállított anyagát. A Postaügyi Világszervezet (UPU) tagjainak száma 163ra emelkedett Az 1874-ben alakult szervezet, mely 1947 óta az ENSZ szakosított szerve is. a közelmúltban vette fel tagjai sorába Grenadát, St. Vincentet és Tuvalut. Az eseményről ezek az országok bélyeg kiadásával emlékeztek meg. Deák Endre 0 A termeidszövetkezetek múlt évi munkájának mérlegét a mozgalom demokratikus fórumain értékelték a tél végén. Milyen általános tapasztalatok születtek? Mit haladt a termelőszövetkezetek gazdálkodása? — A járás huszonhárom termelőszövetkezetében és bét szakszövetkezetében a közelmúltban alapos, mindenre kiterjedő, demokratikus eszmecsere zajlott le a téeszmozgalom múlt évi munkájáról és eredményeiről. A mérlegkészítés igazán kollektív volt, még a szövetkezeti nyugdíjasok is figyelemmel és aktivitással kísérték, s nem is ragadtak meg csupán az értékelésnél: javaslatokkal, elgondolásokkal járultak hozzá az idei munka tervezéséhez. Elsősorban szövetkezeti küldöttgyűléseken volt ebben vita, és érdeklődés — a közgyűlések már inkább az egybetartozást, a párt és a kormány gazdaságpolitikájával való egyetértést és a megvalósításhoz szükséges készséget fejezték ki. Politikailag igen kedvező légkör és tenniakarás volt jellemző. — Ügy tapasztaltuk, hogy a járási termelőszövetkezetek gazdálkodását pozitívan befolyásolták a gazdaság szerkezetében bekövetkezett általános tendenciák. Rugalmas szerkezetváltozásra rendezkedtek be szövetkezeteink, melynek keretében kedvezően alakult például a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya, s erősödött tavaly a melléküzemágak munkája. Jobb az áruértékesítés is. Közel százmillió forintos termeléskiesést okoztak a természeti körülmények — de pótlására megfelelő és gyors termelési intézkedésekkel válaszoltak. Ezt a pozitív szemléletváltozást vezetés és tagság magatartásán, reagálásain egyaránt mérhettük. — Hozzátartozik a gazdasági év jellemzőihez, hogy a minőség javítására és a hatékonyságra törekvés is erőteljesebb volt: a termelésben a technológiai fegyelem erősödött, és a megtermelt áru tárolása, feldolgozása és értékesítése körüli gondosság is fokozódott. Mindez együttesen nagyobb árbevétellel hálálta meg a fáradozást. Ennek következménye, hogy az élelmiszeriparnak átadott termés nagyobb hányada volt exportképes, de a közvetlen export aránya is növekedett. leginkább az alma és a burgonya esetében. — A természeti hátrányok egyensúlyozására a gazdaságok elsősorban az állattenyésztésben keresték a lehetőségeket, mégpedig sikeresen: a hozamok növelése, a költségek csökkentése elegendő kárpótlást jelentett. — Az általános tendencia természetesen nem takarhatja el az olyan gondokat, hogy néhány szövetkezetben — ahol a gazdálkodás színvonala és az eredményesség alacsony — a termelés ütemét meghaladta a költségnövekedés, máshol viszont a termelési eredmények ugyan megfelelően növekedtek, de a minőség és a hatékonyság dolgában nem következettbe kedvező változás, így az árbevétel alacsony maradt. Nehezítette a gazdálkodást Időnként anyag- és alkatrészellátási gond is (főleg a műszaki park üzemeltetésében), s a szerződéses kapcsolatokban is sok ellentmondás, konfliktus fölfakadt. — A járás gazdasága tavaly mindezzel együtt megfelelően fejlődött, hiszen • a téeszek árbevétele és nyereségszintje jóval az előző esztendő fölött állt. A nyereség közel 34 százalékkal emelkedett # Jók és gyengék, erősek és segítségre szorulók — közeledik-e egymáshoz ez a két véglet? — Alapos vizsgálatok megerősítették, hogy az ötödik ötéves terv során a gyenge adottságú téeszek egy része, különböző okok miatt alacsony hatékonysággal gazdálkodott — egy részük viszont, mintegy bizonyításképpen, tartósan stabilan és eredményesen működik, fejlődik. A differenciálódás a gazdálkodás minden ízében érezteti hatását, de legszembetűnőbben a beruházásban, a fejlesztés lehetőségeiben, a személyi jövedelemben, az élet- és munkakörülmények alakulásában, a szakember-ellátottságban és a munkafegyelemben •mérhető. — Mi ennek az oka? Az próbálása a homokon (a eltérő körülmények között mórahalmi Homokkultúrágazdálkodó, és fejlettségben han például dupla átlaeteris eltérő gazdaságok nem mést hozott egy lengyel rozsvoltak képesek egyformán fajta); a takarmányskála bóalkalmazkodni a változó fel- vítése (a csengelei térségben tételekhez. Az alacsony ha- az olajretek jelent meg jó tekonysággal gazdálkodók hozammal, és értékes belegyre inkább lemaradtak, a tartalommal) — a vállalkojobbak felgyorsultan fejlőd- zókedv egy-egy bizonyítétek. A differenciálódásban új ka. jelenség, hogy az nem any- _ Helyenként azonban tanyira a személyi jövedel- láikoeunk befeléfordulással mek nagy különbségében, Leginkább ilyen gazdamint inkább a termelés fej- hágókban jellemző, hogy a lesztésének eltérő lehetősé- termelési és gazdálkodási geiben .alakult kl. Objektíve problémák főihalmozódnak, s is mérhető ez. A 100 forint kü]ső segítségtől remélnek ráfordítással elérhető jőve- lendületet. Az ilyen vezetői delem nagyságát mérve há- magatartás rendszerint rom tipikus csoport hatá- együttjár a termelési színrozható meg a járás szövet- Vonal alacsonyságával, a kikezeli mozgalma han. Tizen- bontakozás lehetőségének roegy szövetkezetünk (48 sza- mantikus elképzeléseivel. Ilyen zalek) hat forint, vagy az esetekben soron kívüligyekalatti jövedelmet termel g^ünk az állami szervekkel ilyen ráfordítással; négy (17 egyetértésben feltárni a hiszázalék) 6—12' fornitot; bákat, és javaslatokat tennyolc pedig (35 százalék) ti- ni> inspirációkat adni a lazánkét forint fölött. Van há- bontakozáshoz. Ahol nem rom olyan gazdaság is, látjuk ennek eredményét, amelyben ez a mutató meg- kezdeményezzük a vezetők haladja a husz forintot. Ez munkájának felülvizsgálatát, pedig nem mindig parhuza- esetenként á vezetés cserémos a foldertékkel. A ja- jét te. A ní^i Napsugárrási átlagos aranykorona ér- ban például ehhez az es téknek lényegesen fölötte áll közhöz kellett foIyam<xlni. például a deszki Maros es a dóci Virágzó Tsz — mégsem hoz olyan értéket, mint az átlagos vagy gyengébb földeken gazdálkodó forráskúti Haladás vagy a pusztamérgest Rizling Tsz. Az ok kézenfekvő: a gazdálkodás eredményessége szoros összefüggésben van # Elégséges-e n téeszek alkalmazkodóképessége, rugalmassága a gazdaságpolitika, a népgazdasági helyzet elvárásainak teljesítéséhez? A gyors és rugalmas ala vezetési kalmazkodás nyomvonalai • _ . .. . . .. ., , járásban is tettenérhetők. A színvonallal; a fejlettebb ter- gabonaprogram keretében melési struktúrák iránti ér- mintegy ezer hektárral több zékenységgel. Főleg ilyen búzát vetettek a járási gazokok miatt az elmúlt öt daságok- a homoki kukorí, , . cavetes területén viszont eroévben a járás hat közös gaz- teljesen csökkentették. Él a daságában váltották le tel- törekvés a nagyobb hozamú, jesen, vagy részlegesen a értékesebb fajták elterjeszvezető szakembereket. a legelőgazdálkodás javftasára, a juhtenyésztés — A gondok halmozódnak ésszerű szervezésére, a bais. Nincs elegendő eszköz romfinevelés igény szerinti — ezért kevesebb állami tá- növelésére. A szakszövetkemogatást ' tudnak igénybe zelek is kezdik komolyan • „„_ .. _ ... ,... előkészíteni az állattenyészvenni; nagy volt a hitelélte- tési ágazat megteremtését mány — a fejlesztési lehe- (legszebben példázza ezt Dotőségek tovább szűkültek; az maszék). Foglalkoznak a eredmény gyengesége miatt üá,zra és °laíra ™e.dd° fdra, sok termálenergiájának jobb nagy volt a szakember- kihasználásával. Javultak a fluktuáció. háztáji gazdaságok integrá- A járási pártbizottság la8anak feltételei (több a .„, . . , , tapbolt, javulnak a tanyaj állaspontja szerint ezeknek felvásárlás lehetőségei, naa gondokkal küzdő szövet- gyobb a sertésnevelési kedv. kezeteknek a fejlődésével fo- _ Néhány szövetkezet vikozottan törődni kell. El- S2ont késlekedik a szőlő- és sősorban arra ösztönözzük gyümölcstelepftési program őket, hogy jobban éljenek arányosan időszerű részének a gazdasági szabályozók ad- végrehajtásával. Idén 250 ta lehetőségekkel, s beru- hektár szőlő és ugyanannyi házásban törekedjenek más gyümölcsös telepítése lenne szektorokból eszközöket fo- időszerű — ezzel szemben gadni és szerezni, s kihaez- jórészt forráshiányra apelnálni az együttműködés, a lálva 150 hektár szőlő és 40 társulás lehetőségeit. Élhet- hektár gyümölcsös telepitének a csoportos szakember- sével kell talán beérnünk. Tavaly költözött a városba M. F. olvasónk. Falusi házát, ahol előzőleg laktak. még nem tudta eladni, pedig lenne rá vevő. ha hitelt kaphatna hozzá. Azt hallotta, erre van lehetőség, ha a ta-, nács segít. A rendelkezést nem ismeri, ezért tájékoztatást kér. Általában a személyi tulajdonú családi házak adásvétele magánforgalomban történik. Előfordul, különösen kisebb községekben, hogy a megüresedő családi házak nem találnak vevőre, noha vannak helyben is lakásgondok. Ezen a helyzeten változtat a múlt évben megjelent minisztertanácsi rendelet, amely lehetővé teszi, hogy üresen álló családi házakat a tanács közreműködésével értékesítsék és a vevők ai vásárláshoz kedvező hitelt kapjanak. A rendelkezés szerint a tanácsok értékesítésre csak állampolgárok tulajdonában levő olyan családi házakat fogadhatnak el, amely a község belterületén fekszik, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, és előreláthatólag 25 évig fenntartható, legalább fél éve üresen áll, tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban rendezett, teher-, per- és igénymentes. Az épületre a vevőt a helyi tanács végrehajtó bizottsága határozattal jelöli ki. Ez csak olyan személy lehet, aki helybeli lakos, legalább egy eves folyamatos munkaviszonya van, a megvásárolt családi házba állandó lakóként beköltözik, és készpénzben ki tudja fizetni a vételár és a takarékpénztári kölcsön közötti különbözetet. A családi ház árát — az állami ingatlanközvetítő által becsült napi forgalmi értéket figyelembe véve — a tanács határozza meg. Az eladó és a vásárló a tanácsi vevő kijelölése után kötheti riieg az adásvételi .szerződést. A takarékpénztár a kijelölt vevőnek a ház vásárlásához legfeljebb az eladási ár 90 százalékáig. maximálisan százezer forintig terjedő kölcsönt adhat. Dr. V. M. igaz, a szabályozó rendszer nemigen kedvez most az efféle vállalkozásnak. © A tavasz viszont már a mezőgazdaság új évéről üzen. Milyen jegyben kezdődik ez az esztendő a földeken? — Az elmúlt napokban a erősítés lehetőségével is. © Milyen a vezetés szelleme, erkölcse, szákmai felkészültsége a járás téeszeiben? — A szövetkezeti vezetők döntő többsége megfelel a hármas követelmény elvének. Tavaly a vezetők mozgása alacsonyabb volt az kedvező időjárás hatására előző évinél, amikor is egy- felélénkül a határ, a szövetnegyed részük kicserélődött, kezetekben és a háztáji gazMost inkább a nyugdíjazás daságokban jókedvvel, bizamiatti váltás jellemző. Ked- kodva dolgoznak az embevező jelenség, hogy a szó- rek- ^rencsere a kemény vetkezeti vezetők belső téI nem tizedelte meg a ga* igényböl is szükségesnek és a gyümölcsötartják szakmai - ezen be- sök ígéreteit A tavaszi árpa lül főleg közgazdasági — és politikai felkészültségük fokozását. Kellő érdeklődéssel kisérik a termelési rendszerek tapasztalatait ismereteik közvetlen hasznosítására törekszenek. Kezdeményezőkedvük nőtt. értelmes kockázatra nagyobb a hajlandóságuk. Új fajták ki; vetését jórészt befejezték 4 gazdaságok, a korai burgonya ültetésével szinte végeztek, a gyümölcsösökben a leis, és mos° permetezést elvégezték, a metszés jól halad. Szép tavasz, talán szép nyár és dús ősz ígérkezik a mezőgazdaságnak. Sz. S. I.