Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-07 / 81. szám

5 Szerda. 1982. április 7. A szakma kiváló tanulója |A Kincskereső^™* °dfák áf Országos verseny Szegeden Esztergályos és férfiszabó A versenyen kívül szóra­szakmák leendő mesterei koztató programokat is szer­mérik össze tudásukat ma és vezett a két szegedi vendég­holnap Szegeden. A 600. számú és a 624. számú Ipa­ri Szakmunkásképző Intéze­tekben ma délelőtt kerül sor az írásbeli versenyekre, csü­törtök délelőtt pedig a gya­korlatban bizonyíthatnak a Szakma Kiváló Tanulója­verseny résztvevői. Akik ki­látó tanintézet Ma délután a várossal ismerkedhetnek a versenyző diákok, holnap es­te a 600. számú szakmunkás­képző diákjai adnak szóra­koztató műsort, a pénteki, utolsó nap diszkóval zárul. Az országos verseny meg­nyitója tegnap, kedden este tűnő, illetve jeles eredményt volt a 624. számú Szakmun­értek el, azok a péntek dél- kásképző Intézetben, ame­előtti részleges eredmény- dr.Bányaxne Birkás Má­. . , ... _ . , na, a városi tanács elnokhe­hirdetést követően szóbeli iyettese köszöntötte a részt­Ezakmunkásvizsgát tesznek, vevőket Nemzetiségi űtlörs-találkozé Kedden Békéscsabán, az békéscsabai nemzetiségi ta­Ifjósági Házban megnyílt az lálkozón ismét részt vesznek 5. országos nemzetiségi út- külföldi csoportok, ezúttal a törőtalálkozó. A háromnapos jugoszláviai Fehérmonostor fesztiválon több mint két- gyermek népi együttese, va­száz német szlovák, délszláv lamint az NDK-beli Lucka és román gyermek lép fel helység úttörőinek íúvósze­nemzetisége képviseletében, nekara. A Magyar Úttörők Szövetsé- Szerdán a fesztivál részt­ge és a négy nemzetiségi vevői Battonyán, Me-zőbe­szövetség által közösen szer- rényben és Tótkomlóson mu­vezett rendezvényt Haraszti tatkoznak be a helybeli nem­István, az úttörőszövetség zetiségi lakosságnak, csütör­titkara nyitotta meg, majd a tökön pedig szakmai tanács­kétórás román műsorral kozással majd gálával feje­megkezdődött a népművé- ződik be a nemzetiségi út­törők 5. országos találkozója. szeti bemutatósorozat A békéscsabai találkozón a román nemzetiséget eleki és méhkeréki, a szlovák gyermekek műkedvelő moz­galmát a szarvasi, a tótkom­lós), a békéscsabai, a sátor­aljaújhelyi és a budapesti, a német pajtásokat a bonyhá­di, a solymári és a mohácsi, a délszlávokat pedig buda­pesti és a kóphá%í együtte­sek és szólisták képviselik. A nemzetiségenként! össze­állításokban a gyermekek ízelítőt adnak énekes, tán­cos, zenés népi hagyomá­nyaikból. Az úttörőkkel együtt felnőtt népművészek fe féllépnek. A hagyományos köszöntése Tegnap, kedden baráti be­szélgetésre került sor a Kincskereső szerkesztőségé­ben, abból az alkalomból, hogy a Szegeden szerkesz­tett gyermekirodalmi folyó­irat elnyerte az Állami Ifjú­sági Bizottság által adomá­nyozott Ifjúsági-díjat,s alap főszerkesztő-helyettese. Simái Mihály a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnök­sége által adományozott Ot­törövezető Érdemérem ki­tüntetésben részesült. A szerkesztőség közösségét és Simái Mihályt ZeUmé Hor­váth Sára, a megyei úttörő­elnökség elnöke, valamint Kovács László, a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója köszöntötte kitün­tetésük alkalmából, további sok sikert kívánva munká­jukhoz. A jókívánságokat a szerkesztőség nevében Gre­zsa Ferenc főszerkesztő kö­szönte meg. A továbbiakban szó esett a folyóirat soron következő feladatairól, a terjesztés és a nyári úttörőtáborok körüli teendőkrőL Szegedi kórus elismerése Kedden befejeződött Pé­csett a kamarakórus feszti­vál, amelyet kétévenként rendeznek meg. Az idei rendezvényen, amely a tizedik pécsi kama­rakórus fesztivál volt, tizen­két kiváló hazai együttese szerepelt, s mellettük egy­egy bolgár, holland. NSZK­beli és osztrák énekkar is A nemzetközi zsűri ez al­kalommal a kamarakórus eszményt legjobban megva­lósító együttes díját a szege­di Canticum kamarakórusá­nak ítélte. Kodály műveinek legjobb megszólaltatásáért az ÉDOSZ Szilágyi Erzsébet női kamarakórusa kapott, elis­merést. A kortárs magyar kórusművek legjobb meg­bemutatkozott a magyar kö- szólaltatójaként a Budafoki zönségnek. kamarakórust emelték ki. » Igy is lehet! 1 [jfá kiállítási -Mg*! napló Sok szó e«ik mostanában dolgozói Szeged és a kömye- nvüket, melyek Jcaocsolód­« szocialista tartalmú mű- ző táj képzőművészetét; nak a tájhoz, a mezőgazda­vé6zetpártolásról, az újmódi tervszerű vásárlásaikkal sághoz, a kétkezi emberek ­mecénásságról. Arról a tu- nemcsak az egyes művésze- hez. Tulajdonukba került datos és tervszerű tevékeny- ket támogatják, de megve- Szalag Ferenc, Fejér Csaba, •égről, mely segíti meg te- tették annak a szép és ka- Kurucz D. István, Fontos remtenf a művészi alkotó rakteres gyűjteménynek Sándor, Pirk János. Czene munka feltételeit; anyagi- alapjait is. melyet most a Béla. Zombori László. Hé­lag és erkölcsileg is el isme- nagyközönségnek is bemutat- zső Ferenc és mások alkotá­ri az igazi értékeket; tesz nak. sa. azért, hogy az alkotások a „ , __ _ ., „ _ . .. „ robb közösségek Festmenyev őrzik Baross A Gabonatermesztési Ku­mindennapjainak £l««*mann R?" tató Intézetben tudományos doifnak, Kaan Károlynak, munka folyik, a termeszei Székács Elemérnek arcmá- megzabolázása az emberek sót, Tápai Antal szobrász- számára fölhasználható érté­kek kibontása fő céliuk. nyenkónak. a kiváló búza- Ezt a tudományos kutató ^ nemesítőnek domborművét munkát nemesítésnek nevez­Jam. Hogy jó "tófárWik-e és Herké Sándornak a aok- afifc. S mi mfe lenne a kép­tevékenységével. azt immár "jS* úttörőjének emlék- zomuvészet feladata, mint évek óta nagyszabású omzá- Lapl* Andrástbíz- egy minősegüeg más kózeg­gos kiállításokon reprezen- tak feg Obermayer Ernő nek. az emberi szeme yiseg­tálja. E tárlatok Állami vá- paprikanemesito portréja- nek, gondolat- és erzelemvi­sárlások címmel jelentkez­kisebb-nagyobb közösségek életének. gazdagitói legyenek: épít ar­ra a hatásra, melynek nyo­mán az emberek ismeretei gazdagodnak, személyiségük kiteljesedik. Hazánkban a legnagyobb mecénás az ül­nek. Szegedi kezdeményezések­ről. sikerekről is többször hírt adtunk már lapunkban. Mindenekelőtt a szegedi üze­mek. vállalatok szék között évente meg­megújuló szocialista szerző­désekről. de mind több je­Baross László < szobrát. A Hensch Árpád szociá­list a brigád kezdem én vezé­sére és mindenekelőtt dr. és művé- László tudományos fő­munkatárs értő szervező­munkája nvamán rendezték az első intézeti képzőművé­tet^adják 'mecénás i 'szerepük fetJ <a tízéves. év" forduló adta az apropot a nak elkészítésével. Szeder- lágának nemesítése: e POTI­kényi Attila mintázta meg ton találkozije tudomány és T " —művészet, '•"-»»­épülés. kutatás és lélek­T. L. Megfiatalodott a vasutasok művelődési háza Két esztendei tetszhalál­ból éledt föl tegnap Szege­den a vasutasok szakszerve­zete területi bizottságának égisze alatt működő Petőfi Sándor Művelődési Ház. Al­sóvároson. a Rákóczi utca 1. alatt. 1980 áprilisában zár­ták be a meglehetősen el­használódott épületet, falain gyöngyözött a víz. rekonst­rukciójára 1975 óta készül­tek. mígnem a Szegedi Ter­vező Szövetkezet tervei nyo­mán tavalyelőtt hozzálátha­tott a felújításhoz a CSO­MÉPSZÖV szőregi részlege. Az-átépítés 8.5 millió forint­ba került, s további 800 ez­ret költöttek a berendezés­re. bútorzatra. Valamikor hírhedett fész. ke volt zajos hepajóknak, italfürdős báloknak az Aranykapca. Ide jártak a környék fiai, lyányai, mú­latni a szabad időt, miből kinek-kinek akkoron sem igen jutott kevesebb, ha rá­szakadt a tétlen semmitte­vés. Ezeknek az időknek vé­ge. miképpen csak a törté­nelem őrzi emlékezetét a háború előtti katolikus le­gényegyletnek : az 1932-ben épült ház először ennek adott otthont. 1948-ban ke­rült a vasutasok szakszer­vezetéhez, társadalmi mun­kával formálták kultúrház­zá, s az első nagyobb szabá­sú rekonstrukciónak a hat­vanas évek elején ejthették szerét minek következtében hozzáépült a hátsó traktus, könyvtárnak. Régi, úgyne­vezett nagytermes művelő­dési ház jellege most sem változott-változhatott. 250 személyes befogadóképessé­gű színháztermében inkább alkalmi filmvetítéseket ter­veznek, rendszeresen viszont neves művészek előadóest; jeit, a Vasutas pódiumot — a környék lakosságának, hi­szen a ház változatlanul el­lát területi funkciókat is. Helyet kínálnak különböző intézmények nagyobb ren­dezvényeinek. közgyűlések­nek; a szomszédos általános iskolával, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 2-es számú gyakorlójával például a hagyományosan jó kapcso­lataikat szocialista szerző­désben rögzítették. Az akusztikus berendezé­sekkel ellátott nagyteremből nyílik a 16 ezer kötetes szépirodalmi könyvtár, sza­badpolcos kölcsönzővel, el­választható olvasószobával, amit fülhallgatókkal fölsze­relve zenehallgatás céljaira ls szánnak. Az udvarról kö­Ifjúsági klub az emeleiea Nagy László í elv ételei Az énekkar próbaterme leti jelleggel működik, bárki fölkeresheti. A bejárat mö­götti előtérben büfét üze­meltetnek. az emeleten pe­dig az ifjúsági klub éa a kai — ezért a vasutasok KISZ-szervezete vállalt véd­nökséget. Tegnap este ünnepi külső­ségekkel avatta föl a meg­tévéterem, valamint a vele fiatalodott művelődési házat összenyitható próbaterem, a Koszorús Ferenc, a Vasuta­MÁV Hazánk kórusónak sok Szakszervezetének főtit­fészke kapott helyet. A mfi- kára. A művészi program­zelíthető meg a vasutas velődési ház jobb oldalán, ban Taligás Ferenc dirigálá­nyugdíjasok szakszervezeté- egj^előre rendezetlen telken, sával játszott a MÁV Szűn­nek irodája, valamint klub- pihenöparkot szeretnének fonikils Zenekar. helyisége, ami szintén teril- kialakítani, füvesítve padok- N. L Vállalkozók zsebkönyve 1982 Az utóbbi hónapokban or- kezet, a mainál hatékonyabb szágszerte sokat beszélnek a fejlődést remélünk a magán­vállalkozásról. Jóllehet nem- kisipar és kereskedelem zetgazdaságunk alapja to- élénkítésétől, a kisszövetke­vábbra is a szocialista nagy­üzem, illetve termelőszövet­tudatának vásárlásokkal és mostani bemutatónak). Az egyedi megbízásokkal is. A . .. , ..... , , szegedi Gabonatermesztési eIso tárlat sikeren folbuzdul­Kutató Intézet a Juhász tárlatokat, többek között bemutatkozott a festő Fontos Sándor, Lelkes István, Hol­Gyula Művelődési Központ­ban most a vállalati mece­natúra egy sajátos, érdekes . . ,, . , -„,., és példamutató lehetőségét ler Laszlo, a szobrász Fritz mutatja be. Művészetpárto- Mihál"' a fotó« NaM0VÖrgy fcon_ Sándor, a grafikus Papp keramikus Tóth lásuk három területen centrálódik; a képzőművé­szet eszközeivel ápolják ós megörökítik a gabonater­a György, a Magdolna. A kiállított Közös kiállítás Tudósoknak, orvostanhall­gatóknak. s a nagyközönség­nek is hasznos ismereteket nyújtó könyvekből nyílt ki­állítás kedden, a Semme1­ölelik az orvosi irodalom tel­jes körét. Mint azt a kiállítást meg­előző közös sajtótájékozta­tón Herb.ert Schuster. a ber­műalkotások mesztés és -nemesítés nagy jórészt vásárlások út ián ke­példáját-hagyatékát; rend- rültek a gabonások tulajdo­szeres kiállításokon és mű- nába. Céltudatosan és kö­vész-közönség találkozókon vetkezetesen olyan művek­ismerhetik meg az intézet kel gyarapítják gyűjtemé­weis Orvostudományi Egye- lini, a jénai és a lipcsei or­tem Nagyvárad téri épületé- vasi és biológiai kiadók kő­ben. Az egészségügyi világ- zös igazgatója elmondotta, az nap — április 7-e alkalma- idei bemutatkozás jól szol­ból megrendezett tárlaton a gálja egymás könyvkiadói Medecina Könyvkiadó és az munkájának megismerteté­NDK orvostudományi és sét. s a tudományos együtt­biolőgiai kiadói mutatják be működést, legjelentősebb tan- éi szak- Az idén negyedszázados könyveiket, valamint isme- Medicina Könyvkiadó isaz­retterjesztő tárgyú művei- gatója, dr. Aricy István el­, . . , -„ mondotta: a kozeljóvoben ket. A kiállított mintegy 450 több .közérdeklődésre sza­kodét, valamint a folyóiratok, mot tartó munka jelenik a felvilágosító füzetek fel- meg a könyvesboltokban. zetek és vállalkozások ösz­tönzésétől. Szeretnénk a ko­rábbinál lényegesebb szerep­hez juttatni a kezdeménye­zőkészséget, hogy ennek ré­vén föltóruljanak a még mindig jelentős belső tarta­lékok. Tefmészetes, hogy a lehe­tőségek megadása önmagá­ban nem elegendő. Bátorí­tani, ösztönözni, irányítani kell e lehetőségek kihaszná­lását mind nagy-, mind pe­dig kisüzemi szinten, illetve a nagyüzemi és a kisvállal­kozás összehangolása terén. Ezért jelenttette meg az Al­kotó Ifjúsági Egyesülés a Vállalkozók zsebkönyve 1982 című, háromszázötven olda­"las gyűjteményt, amely amelyek ismerete nélkül ne­héz volna bármilyen vál­lalkozásba belefogni. Csak néhány téma a tartalomból: Ki kaphat helyiséget. Ho­gyan biztosíthat a vállalko­zó? Milyen legyen a szám­vitel és a nyilvántartás? Mit és honnan vegyen? Ki ho­gyan adózik? Milyen ársza­bályok vannak érvényben? Az ipari és a szolgáltató egységek bérlete. És még sok-sok nélkülözhetetlen tá­jékoztató. A Vállalkozók zsebkönyve nem jogszabálygyűjtemény, nem célja a rendelkezések teljes ismertetése, csupán azok magyarázatát adja köz­re jól áttekinthető formá­ban. Az első fejezet a vál­lalkozási formákról szól, a második a hasznos tudniva­lók áttekintését teszi lehe­tővé, a harmadik cím­hasznos útmutató lehet jegyzéket közöl, s az intéz­mindazok számára, akikben mények névsora mellett köe­van vállalkozási kedv. A kötet szerzői csokorba gyűj­tötték azokat a tudnivalókat, li a fiatal tanácsadók és szakértők sok ezres táborá­nak munkahelyeit. , _

Next

/
Thumbnails
Contents