Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-03 / 79. szám
Mintha mese volna... V olt egyszer Viharsarokban egy gádorosi kubikos. Az asztalnál öt fiának szelt kenyeret. A gyerekek — Gyuri. Pista, Andris. Jóska és Pali — tényleg úgy magasodtak egymás mellett, mint az orgonasíook. Patikára ebben a családban nemigen költöttek és arra sem futotta idő az örökös munka meg a fáradság miatt, hogy a szülők nagyon odafigyeljenek a gyerekek iskolai előmenetelére. Jobbára úgy tanultak, hogv egvik húztavonta maga után a másikat. Hazaért egyszer a legnagyobb fiú híre, hogy olyan az esze. mint a borotva. Taníttatni kell! Miből? A földosztáskor kaotak ugyan öt és fél hold földet de abból heten ettek, ruházkodtak, éltek. — Menjen csak el szerencsét próbálni, maid összébbhúzzuk magunkat! — döntött, a családi tanács. Elment és utána eredt a többi is. mert. azoktól sem lehetett megtagadni a szülői pártfogást. Gépész-, vízépítő-, repülő-. erdőmérnök — mutatta be sorban otthon négy fiú a diplomáját. Az utolsó előtti öccs kőművesnek tanult mesterember, most téeszben részlegvezető. Ha jeles ünnepkor összejönnek otthon — mert minden gverek kirepült már a fészekből és családot alapított — a menyekkel és az unokákkal együtt most huszonkét szelet kenyeret kell vágnia az apának, az anva pedig megsokszorozza mosolyát. boldog nevetését. Olyan ez a történet, mint a mesében. — Minden sora igaz pedig — nézett vissza gondolatban és nagyon messze a családból a második fiú. Sódar István, az Alsótiszavidékj Vízügyi Igazgatóság termelési igazgatóhelyettese. aki diplomája megszerzése után négy nap múlva itt helyezkedett el. Ennek 23. éve. Azóta szüntelenül hadakozik a Tiszával, a Marossal, a belvizekkel, ha mo6t már közvetve is. Hogyan is kezdődött? Öntözőtelepeket tervezett téeszeknek. amikor az alig 25 esztendős mérnököt kinevezték a szegedi szakaszmérnökség helyettes vezetőjévé. Alig melegedett meg. önálló szakaszmérnökséget kapott Szentesen. Rögtön az első évben össze is találkozott akkora vizekkel a Tiszán és a Hármas-Körösön. amilyen utoljára 1940-ben 'volt. Ez volt próbatétele? Több annál. Ember az embert megismerhette a példás, fegyelmezett védekezésben. Utána három esemény hozta lázba, lendítette előre: megkapta a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója kitüntetést, felvették a kommunisták soraiba és ..bekötötték" a felét. Az események ott találják 1965-ben a dunai nagy árvízvédekezésben. a "rákövetkező évben pedig a területén kialakult tengernyi belvizekkel hadakozott, mint védelmi vezető. A városokat elnyeléssel fenyegető Tisza és a Maros újabb bizonyításra feszített meg embert és technikát 1970-ben. Ebben a hónapokig tartó küzdelemben váltegvgyé a szó és a tett, mert emberségben. tapasztalatban sokra tanított. a vizek megzabolázása. A fiatal mérnöknek sem az égből hullott alá a Munka Érdemrend ezüst fokozata. akit a beállott csend után úi munkakörben „pihentettek" meg az igazgatóságon: egvidőben volt főosztályvezető-helyettes és vízrendezési osztályvezető. „Mellesleg" egyéves pártiskolát végzett, maid kinevezték a szegedi szakaszmérnökség vezetőiévé. Beszélgetésünkben csak éppen kitért" a szülői házhoz való ragaszkodásra. testvéreire. akik igaz szeretettel viseltetnek egymás iránt ma is. Az otthoni példa egész életre szóló útravaló. Odahaza apja tartósan párttikár és tanácstag volt és kubikusból lett termelőszövetkezeti paraszt. Minden fiát ott akarta látni maga mögött a pártban. A termelési igazgatóhelyettes egvszemélvben pártmunkás is. Minden munkaterületen volt pártmegbízatása. választott tisztsége. A pártvezetőségben most. a gazdaságpolitikai tennivalókkal bízták meg. Volt már szervező titkár, társadalmi munkavédelmi felügyelő, a szakszervezetek megyei tanácsa. tagjaként dolgozott közgazdasági bizottságban. A munka, gz otthon, a társadalmi tennivalók között osztja meg magát. Nemcsak életkorban, igazgatóhelyettesként is olyan fiatal, hogv a sarkába lépő nemzedéknek még sokáig tud példát mutatni. Lehet utána menni: ötszörös Kiváló Dolgozó, s ugyanilyen elismerést kapott már társadalmi munkájáért is. Volt úgy, hogy Gádorosqn a Sódar-gverekekből állt a helybeli futballcsapat csatársora Ha otthon vannak — kerek évfordulókon mindig — ma is rivalizálnak egymással — az asszonvok és fiaik, lányaik is — szijleik szeretetéért. Kifogyhatatlan örökség ez. a legtöbb, amit az élet adhat. LÖDI FERENC Hont és Buday •j^j stököspárosnak Ünnepi utazás S ofőrnek Csáki Lajost, kínálgató asszonynak Vá• radi Pösze nénit, zenésznek Zsembevi Pétert, hívogató postásnak Varga Ferencet választottuk. Induláskor — hajnal előtt — Csengéitől, a vadgerlési sarokban Lajos belöttyintett két zsák tápot az etetőbe. Pösze néni Kisteleken megfejte a tehenet, a muzsikás ember Szatymazon beírta az utolsó vagonhoz induló traktor rendszámát is a portáskönyvbe, míg a rúzsai határban a postás előbb alábújt a szétszedett Skodának, hogy mi is a baja. Különben a városi ünnepélyre Lajos szedi össze a népet, úgy. mint mindennap máskor-másokat. Hétköznap Szegedre hordja a munkásokat. Az építőkkel egyezkedett a vállalata, s az 6 dolga, hogv naponta kétszer iária be a megadott utat, Csengelétől indulva Pusztaszeren, Kisteleken keresztül be Szegedig, meg viszsza. Csak a nagyiát számolva, maicinem félezer kilométert robog naponta. Kacifántossá inkább télen szokott fordulni a világ, mikor is esik a hó. meg az ónos eső. s ezeken az utakon sokáig rajta is marad. Olyankor csak a nagv tapasztalat segít, hogy harminc-negyvened nagával nem az árokban köt ki. Kopogjuk le. eddig még időben odaért, ahová kellett. Reméljük, a mi külön csapatunkkal is beér az áprilisi ünnepségre. Mert, ha nem, elsősorban a hetvenkét éves Pösze nénit éri kár. Neki nem jó ez a járat, mert a tanyájukhoz messze esik, de kivételesen az. ünnep kedvéért fölcserélte a kishatossal, ahol mar jól ismerik. Évtizedek óta hordja a portékát a piacra. Mostanában csak Szegedre. a Marx térire csurgatott friss tehéntúrót és vajnak is beillő tejfölt. Régebben Pestre. Félegyházára. Szolnokra eai-abolyozott. ameddig a karjai bírták. Mivel mindenkinek élete egy regény, az övé kettőt is Kitenne. Második emberével él, sokauik asszonyként. Megtanulta csau a leleményes munka segít "az emberen. Tiszta asszonynak tt ílják. most is eljár házakhoz sütni, főzni, ha nagyobb ünnepre gyűl a rokonság Mi is azért hívtuk, hogy legyen meg a rangja az áprilisnak. Jött. de kikötötte: a piacrávalót is hozza magával. Öt már csak így ismerik a városban. Különben azt hinnék az állandó vevők, hogy túladtak a tehénen. A zenészt a szatymazi téesz bejáratánál vettük föl. Haza se biciklizett, megszokta már. hogy a dolgos éjszakát a dolgos reggel követi. Katonakorában szoktatták erre. s azóta beletörődött. Kicsit még most is bánja, hogy hallgatott a szülők kérésére, s nem maradt katonazenésznek. Mostanra bejárta volna a világot. mint azóta akkori társai. Különösen nem bántja a dolog, negyven év alatt rengeteg ió párt is összemuzsikált, szaxofonnal, klarinéttal, oboával. A nóta a sváboknál, cigányoknál, uraknál egyformán hangosodott, de leggyorsabban a maga fajtájánál. Volt, mikor fekete szemüvegben dolgozott, hogy a násznép ne vegye észre a fájdalmát. Aszszonya beteg volt olyannyira, hogy el is kellett temettetnie. Azóta újat talált, s az élet megv a maga során. A zene. a dallam erőt adott, mikor odaadták a keservvel kínozott földet a közösnek. s később is. ha szüksége mutatkozott. Különben ag: tálaskor -érte talán a legnagyobb gyalázat a mások jókedvét formáló muzsikust. Azt mondta neki az egyik ..vastag nyakú, sokföldes" gazda, hogy most már hozzájuk is elmegy beszelgetni, mert egyformák lettek. Isteni szerencséje, hogy ő csak a hangszerek nyelvén ért. Annak aztán minden csínját-bínját ismeri. Még ha egyet szól lakodalomban, disznótoron, zárszámadáson, nőnapon. vadászbanketten. Ezért is lehet, hogy hajnalhasadtával, pityókásan, akármit is kukorékol a lakodalom népe. valahogy mindig a kottáján szól a nóta. Bízunk benne, a mostani ünnepen se lesz másként. Legmesszibbre a barkácsoló postásért mentünk. Miközben Lajos odalépett a gáznak. Pösze néni kóstolót osztogatott. Péter szaxofonja pedig behangol ódott, s lágy dallamot eresztett. Ferenc, az üilési ember meg is ieDŐdött. micsoda társulat közé keveredett. De nem volt ellene pz útnak. ha menni kell. akkor nincs pardon. Igazán tudja, mit t^lent a távolság. Naponta bekocogtamotorral, biciklivel, zöld autóval a határt, vitte a ió és a rossz híreket a homok- vagv éppen a sártenger közepébe _ ragadt tanyákba. Nagyra nőttek közben a gyerekek. Gyengéje: a használt autó. A rakoncátlan öreg Skodákból kerítést is csinált. Mivel alkatrészt nem nagyon kapott hozzájuk, egyik miatt hozta a házhoz a másikat. Nem is magáért, hanem a krumpli érdekében. Termett világnak a föld. el kellett hordania valahogy. Nem akart lemaraam a többitől. Nappal a levelet meg az újságot, este vagy hajnalban pedig a piacravalót hoidta. Csak egy pillanatra szunnyadt meg egyszer hazafelé... Nagyobb baj — szerencsére — nem történt, a kocsi eleie öszszetört. A többit már tudjuk. Útközben el is felejtjük. mert ahogy közeledünk a városhoz, emelkedik a hangulat. Szatyor aljából előkerül a pántlikázott borosüveg — Lajos részét, külön üvegbe öntjük — szolgálatban egy csöDpet sem. Ha évtizedekig megálUa, hogy ne igyon, most miért tenné. Amikor vőfély a lakodalomban, akkor is csak a látszat kedvéért csúsztat le egy pohárkával. Péter, a zenész is elford^öa a fejét a második kínálásra, mondván. nem jó. ha mindkét végén ég a gyertya. Pösze néni nedia ra se bír né/.ni az italra. Isznak helyette mások duplán. Ferenc, a postás se enged az ünnen csábításának. Vallja: összekeverednének a fogaskerekek, és beletemetkezne a homokba. Nem lettünk azért szomorúbbak, vígsággal érkeztünk a városba. Megszeppenésünk oka tán. hogy átengedjük az ünnep örömét másoknak. Elée. ha iól meglegeltetjük a szemünket, s megyünk vissza, mert rögtön itt a ha nal. Kezdődnek a hétköznapok ... MAJOROS TIBOR is nevezhetnénk őket, ha a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma nem bocsát útjára szinte egyidőben annyi ifjú kiválóságot. Közöttük grafikus és színházi rendező, néprajzos és irodalomtörténész, költő és szociofotós egyaránt megtalálta helyét, szerepét a progresszió vonulatában. Mégis ennek a csoportnak talán két legkarakteresebb egyénisége Hont Ferenc, a színház és filmművészet hazai ügyének harcosa és teoretikusa, valamint Buday György, a Művészeti Kollégium megalapítója, elvi irányítója, aki „mellékesen" világhírű grafikusművész is. Szinte jelképes, hogy születésnapjukat mindössze három nap választja el egymástól. Hont Ferenc — mint azt az egyik lexikonunk írja: „rendező, a színháztudomány művelője. Szegeden kezdi rendezői pályafutását. 1924-től részt vesz a munkásmozgalomban. 1926—27-ben Párizsban a Teatre National de l'Odeon-ban működik. 1928 és 36 között különböző budapesti és vidéki színházak rendezője, a Szegedi Szabadtéri Játékok kezdeményezője és 1933-ban első ízben rendezi szabad téren Az ember tragédiáját. 1934—37-ig A Színpad című színháztudományi folyóirat szerkesztője, 1937-től 38-ig az antifasiszta Független Színpad vezetője. 1941—42-ben ft budapesti Vigadóban tartott antifasiszta irodalmi estek rendezője. 1945—49-ig a budapesti Színházés Filmművészeti Főiskola főigazgatója, a Madách Színház igazgatója. 1948—49-ben a Magyar Filmgyártó Állami Vállalat művészeti vezetője. 1950-től 52-ig az Ifjúsági Színház igazgatója. 1952-től 57-ig az Országos Színháztörténeti Múzeum főigazgatója. 1957-től 59-ig a Színház- és Filmtudományi Intézet, 1959-től a Színháztudományi Intézet igazgatója. 1961-től az ELTE docense. Az irodalomtudományok kandidátusa (1953), Kossuth-díjas (1949)." Buday Györgyről ezt tudhatjuk meg: „Grafikus. A szegedi egyetemen tanul, részt vesz az egyetemi fiatalok haladó mozgalmában. 1930-tól nagyhatású, drámai fametszet-illusztrációkat jelentet meg (Arany János balladái. Székely népballadák, Omar Kha.ijam: Robaijat). A 30-as évek végétől gyakran szerepel külföldi kiállításokon. 1936-tól 37-ig Rómában, 1938-tól Londonban él. 1945 óta több ízben járt Magyarorszáeon. 1947-ben gyűjteményes kiállítása volt Budapesten* Könyve jelent meg többek között a magyar népi táncokról és egy regénye Boldogasszony búcsúja címmel." * Kapcsolatuk találkozóhelye, barátságuk megalapozó terepe, erőfelmérésük vidéke és kiröppentő városuk egyaránt Szeged volt. Ott találiuk őket a Fiatalok Művészeti Kollégiuma vezetői, irányítói között, a Szegedi Szabadtéri Játékok első Tragédia előadása is összeforrott nevükkel, hisz a Dóm előtti produkció rendezője Hont Ferenc volt, a vetített képekkel is gazdagított dísz-' leteket — a világon elsőként — Budav Györgv tervezte. Hontnak A színjáték című, 1932-ben megjelent tanulmánygyűjteménye díszletrajzai is Buday nevéhez Mester Attila Végül kipereg Végül kipereg lábom alól ez a vándorló szélfútta táj. Kapaszkodnék bodzába, akácba, gyökereznék földjébe, hiába, nem tart meg. Ez már nem az a homok. Abban vaskés volt, griffes-indás nyeregcsat. konok koponyák, ebben műanyag tenyészik, pusztíthatatlan mint a rák. Nem ez már nem az a homok. Meztelen talpam kagylónyomát nem őrzi már csak az a másik csak az a seholsincs malom zakatol bennem halálig, — ez a mostani csak forog. fűződnek. Ketten egy generációból, egy nemzedékből, egy, a tragédia felé sodródó Magyarország haladó bolygócsoportjából, akik más-más indíttatással, más művészeti ágban, de közös gyökerekből magukba szíva az éltető nedveket alkottak maradandót: egy nép, egy kultúra, eéy nemzet öntudatra ébresztésének, felvirágoztatásának érdekében. * Hont Ferenc Szegeden született 1907. április 4-én, itt kezdte rendezői pályafutását, szinte ezzel egyidőben már munkásmozgalmi kapcsolatai is kialakultak. Korán felismerte, hogy az ellenforradalmi Magyarországon haladó 'színházi eszményeit csak Párizsban valósíthatja meg. Firmin Gémier mellett 1925 és 27 között itt tanulta a rendezést, s itt oltódott be forradalmi szemlélettel, nyitottsággal, tág horizontokkal. A párizsi tanulóévek alatt fogalmazódoft meg benne a Szegedi Szabadtéri Játékok ötlete, melyet a Délmagyarország 1927. május 11-i számában fejtett ki. Hont Ferenc élete összefonódott a szocialista magyar színház ügyével. Folyóiratokat szervezett, tanulmányokat írt, színjátszó csoportokat vezetett, rendezte a Pesti Vigadóban az emlékezetes antifasiszta esteket. A felszabadulást követően is tevékeny részese volt a film- és színházi életünknek. * A Kolozsvárott 1907. április 7-én született Buday György már grafikai és festői sikerekkel tarsolyában érkezett az ottani egyetem Szegedre költözésével városunkba. 1930-ban korán elhunyt Kálmán öccsétől fadúcokat, metszőkéseket, vésőket kapott ajándékba. Azóta a művészet e szerszámait, a grafika ezen ősi eszközeit nem tudta letenni. Kimagasló szervező készségének és elméleti felkészültségének birtokában ő a megalapítója a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. De ugyanakkor elkötelezettje a grafikának is. Már az első munka nem várt nagy sikert hozott. Tizenöt dúcba faragta az alsóvárosi templom Boldogaszszony-legendáját, melynek száz példányos kinyomtatásához Klein Sándor, a Dél-Magyarországi Nyomda művészetekre érzékeny művezetője ajánlott selejtbe dobott szép papírt. De ki legyen a kiadó? — s erre a kérdésre válaszolt Buday, s elsőként szerepeltette kötetén a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma elnevezést. A Magyar Bibliofil Tár-' saság Az év legszebb könyvei között minősítette a kiadványt, ezt a ,.tragikus képsorozatot", mely „évek óta formálódó látomások megfogalmazása ..." Ezt olyan világra szóló művek követték, mint a Radnóti-versek illusztrációi, Ortutay Gyula néprajzi gyűjtéseihez készített metszetek, Arany János balladáinak és Madách Az ember tragédiájának képi megfogalmazásai. London, a harmincas évek végén, új otthont kínál Budaynak, ám itt sem lett hűtlen magyar forrásaihoz. Tíz éve egy amerikai kiadó megrendelésére 25 magyar költő portréját faragta fába. * Érdekes megfigyelni, hogy az idős művészek mindjobban keresik kapcsolataikat szülővárosukkal, kiröppentő közegükkel. Hont Ferenc halála előtt néhány esztendővel egyre többször jelent meg Szegeden, előadásokat tartott az egyetemen, cikkeket írt helyi kiadványokba, azt tervezte, hogy visszatelepül szülővárosába, s a városra hagyja hatalmas értékű könyvtárát. Terveinek megvalósítása előtt ragadta el a halál. . Buday György, nővére, dr. Buday Margit főorvos jóvoltából, tavály bemutatkozhatott a Móra Ferenc Múzeumban a már említett huszonöt fába metszett költői portréval. Hetvenötödik születésnapja alkalmából készül az állandó Buday-emlékszoba, ahol művei mellett életének dokumentumai is helyet kapnák. Ez a gyűjtemény alapja lehet egy olyan majdani eszméitető kiállításnak, mely a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma tagjainak sokszínű, szerteágazó progresszív tevékenységét tárja a négy évtizeddel későbbi látogatók elé. Példaként, mint ahogy példa számunka a 75 éve született Honi Ferenc és Buday György élete* munkássága, TANDI LAJOS , 1