Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-03 / 79. szám

23 Szombat, 1982. április 3. Történelmi barátság N incs életünknek olyan területe, amelyre ne terjedne ki immár közel négy évtizedes testvéri együttműködésünk felszabadítónkkal, a Szovjetunióval. Barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményünk szikla­szilárd alapja hazánk nyugodt, alkotó életének. Közös célunk a béke védelme, a szocializmus zavartalan építésének biztosí­tása. Kulturális kapcsolataink kiterjednek az oktatás, az iroda­lom, a művészetek minden ágára. Egyre gyakoribbak a kölcsö­nös látogatások, a tapasztalatcserék. Növekvő turistaforgal­munk lehetővé teszi, hogy népeink egyre jobban megismerjék egymást. A cél: mindkét nép merítsen a másik eredményeiből, sikereiből, és hogy a felmerült problémákat közös erőfeszíté­sekkel oldjuk meg. A legszembetűnőbbek azok az eredmények, amelveket a gazdasági együttműködésünkben értünk el. Hazánk energia­szükségletének oroszlánrészét a Szovjetunió fedezi, nyersanyag­szállításai nélkülözhetetlenek iparunk számára. Kapcsolataink­ban egyre inkább tért hódít a kooperáció és a szakosítás. A közős erőfeszítések meghatványozzák erőinket, ragyogó távla­tok nyílnak a korszerű, világszínvonalú ipar és mezőgazdaság megteremtése előtt. Szovjet és magyar tudósok, szakemberek közösen dolgoznak új és új megoldásokon, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy a világ országainak nagy versenyfutásá­ban az élenjárók között legyünk. Céljaink közösek: népeink békés, nyugodt élete, jólétének növelése, a szocializmus, a kommunizmus felépítése. Társadal­munk felismerte, hogy közös harcunk, a két nép történelmi barátsága az a biztonságos alap, amelyre építve haladunk előre céljaink megvalósítása felé. Mindkét félnek előnyös Szakosítás és kooperáció A szovjet—magyar gazdasági és tudományos-technikai kapcsolatokban fontos he­lyet foglal el az együttműködés a mezőgazdasági gépgyártásban. A kölcsönös szállítások jelentős szerepet játszanak a két ország mezőgazdaságának gépekkel és berendezésekkel való ellátásá­ban. Az 1976—1980. években a mezőgazdasági technika terüle­tén a kölcsönös kereskedelem körülbelül 760 millió rubel volt. A Szovjetunióból egyebek közt csaknem 25 000 traktort, mint­egy 3500 gabonakombájnt, nagy mennyiségű egvéb gépesítési eszközt szállítottak Magyaror­szágnak, amely viszont szőlő­muvelö gépeket, baromfitartó berendezést stb. szállít a Szov­jet.:nicta. A mezőgazdasági technika túl­nyomó része munkamegosztás alapján kerül leszállításra: a Magyarországra irányuló teljes szovjet exportjában a szakosít­va és kooperációban gyártott termékek hányada körülbelül 90 százalék, a Magyarországról származó importban pedig mint­egy 70 százalék. Az együttmű­ködésnek ez a formája a legelő­nyösebb mindkét fél számára. A ket ország együttműködő mi­nisztériumai meghatározták a traktor- és mezőgépgyártás, vala­mint az állattenyésztési és takar­mánytermelési gépgyártás terü­letén a gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztésének fő irányait az 1990-ig terjedő idő­szakra. A megállapodás szerint a Szovjetunió és Magvarország a mezőgazdasági technika egyes fajtáinak gyártására szakosodik és kölcsönösen szállít egymásnak ilven technikát. A Szovjetunió például traktorok. gabonakom­bájnok. burgonyaszedő gépek gyártására összpontosítja erőfe­szítéseit. Magyarország pedig a vegyi növényvédelem, a zöld­ség-, gyümölcs- és szőlőtermelés gépesítéséhez szükséges eszkö­zök gyártására szakosodik. Sok géptípust korszerűsítenek, és új modelleket hoznak ki. Nagy figyelmet fordítanak a szerkezeti részegységek és alkat­i-eszek gyártásában a munkameg­osztásra. a végtermék egyik vagy mindkét országban történő összeszerelésével. Ilyen feltéte­lek között szervezik meg a zöld­borsó betakarító önjáró kom­bájn, a paradicsom, a hagyma, a paprika betakarításához. a vegyi növényvédelemhez szük­séges gépek gyártását. A közeli jövőben a kooperáció más gépek gyártására is kiterjed. A versenyképesség növelésére a két ország külön programot hagyott jóvá az 1981—1985. években, kölcsönösen leszálií­tai.dó specializált termékek mű­szak' színvonalának növelésére. így például megnövelik a ke­rekes és lánctalpas traktorok hajtóműveinek teljesítményét, csökkentik az üzemanyag-fo­gyasztást. A cél a betakarítási veszteség csökkentése, a terme­lékenység növelése, a munkakö­rülmények javítása. A kibocsá­tott termékeket időközönként szakértői vizsgálatnak vetik alá és összehasonlítják a világvi­szonylatban legjobb hasonló ter­mékekkel. Az előirányzott intézkedések lehetővé teszik majd a gazda­ságilag indokolatlan tőkés ex­port csökkentését, a mezőgazda­sági gépek és berendezések pár­huzamos gyártásának megszün­tetését a Szovjetunióban és Ma­gyarországon. ALEKSZEJ KROHOTKIN, a szovjet—magyar gazdasági és tudománvos-műszaki együttműködési állami bizottság szovjet titkára Szovjet­magyar űrkutatás 1974-ben az Interkozmosz—12 fedélzetén indult el Föld körüli pályára az első magvar kozmi­kus műszer: a magasíégköri ku­tatásokra készüli meteoritdetek­tor elektronikus blokkja. A Ma­gyar Népköztársaság az egvik legtevékenyebb résztvevője an­nak a közös programnak, ame­lyet a kozmikus tér kutatásában és békés felhasználásában a szocialista országok megvalósí­tanak. Ma már minden máso­dik kozmikus készülékben talál­hatók magvar üzemekben ké­szült tudományos műszerek. Magyarországon sikeresen fej­lődik a közös kozmikus kutatá­sok mind az öt fö iránva; az űrfizika, a szputnyikmeteoroló­gia. a kozmikus biológia és or­vostudomány, a kozmikus hír­közlés. a Föld távszondázása űr­eszközökkel. Különösen sokoldalúvá váltak a kozmikus közeg fizikája terü­letén végzett kutatások. A Ver­tikal geofizikai rakétákon példá­ul a szovjet szakemberekkel kö­zösen kifejlesztett műszerek se­gítségével tanulmányozták a Nap ibolyántúli sugarainak ha­tását a magaslégkör tulajdonsá­gaira. A mesterséges holdak megfigyelései hatékonyságának növelése céliából a maavar szakemberek különleges telesz­kópot hoztak létre, más szocia­lista oi-szágok tudósaival közö­sen pedig kifejlesztették az In­terkozmosz lézeres távmérőt. Magyarország területén 1966­tól kezdve fogják a meteoroló­giai szputnyikok által a Föld felhő'akarójáról készített tv-fel­véleleket. Meteorológiai mester­séges holdak adatai alapján vizsgálják bolygónk levegőbur­kának összetételét, a légkör glo­bális szennyezettségét, a Kár­pát-medence idő'árási és éghaj­lati változásainak sajátosságát. Magyarország is ta®ia az Inter­szputnvik szervezetnek, amely­nek feladata eevehek közt biz­tosítani a szocialista országok távolsági rádió-, televízió- és telefonkapcsolatait -mesterséges holdak, valamint földi vevő- és adó-vevő állomások segítségével. Magyarország területén is énült ilyen állomás. Az orvosbiológiai kutatások programjának kereté­ben a magyar tudósok füveimet fordítanak az ember élettevé­kenységével összefüggő problé­mákra az űrrepülésben. Az Interkozmosz program ke­retében az első marvar űrhajós. Farkas Beitalai 1980-ban feliu­tott a kozmoszba. A szedet fél kérésére a budapesti Központi Fizikai Kutató Intoze+ben kidol­gozták a Pille nevű sugárzásmé­tó készüléket, amely lehetővé teszi a legénység tagjait érő su­gárdózisok mérését közvetlenül az orbitális állomás fedélzetén. A Balaton műszer lehetővé teszi az űrhajós munkaképességének megítélését a repülés adott sza­kaszában. az űrállomáson vég­zendő további munka tervezését a legénység fáradtsági fokának figyelembevételével. Egv másik, szintén közösen kifejlesztett mű­szer, a E agnoszt bekerül azok­nak az oivrsi eszközöknek az arzenáljába, amelyekkel az űr­hajósok cl lapot át ellenőrzik mind a íöld körüli pálván. mind pedig a .épülést megelőző és kö­vető periódusokban a Földön. A közös szovjet—magyar űr­kutatások igen fontos eredménye a tudomány és technika leg­újabb ágazatainak fejlődése mindkét országban. N. NOVIKOV -TSrk Hr jiiiii A Barátság-olajvezetéken keresztül kap.ia Magyarország az értékes nyersanyagot a Szovjetunióból Sokoldalú gazdasági kapcsolataink Évente 150 darabol rendel ezekből a Leningrádban gyártott. Kirovec-K 702 típusú, háromszáz lóerős traktorokból Magyarország A Szovjetunió és Magvar­ország kereskedelmi for­galma 1948-ban 57 millió rubel volt, 1982-ben pedig eléri a 7 milliárd rubelt, vagvis 1948­hoz képest több mint. 120-szoro­sára emelkedik! A szovjet—ma­gyar kereskedelemnek ez a dina­mikus fejlődése tervszerű, hosz­szú távra szól. figyelembe veszi mind a két orszác állandóan nö­vekvő népgazdasági szükséglete­it. valamint gazdaságuk növek­vő lehetőségeit. Az országaink közti kere ;kedelem szerkezeté­nek és volumenének alakítására nagv hatással van a szocialista _ gazdasági integráció Komplex * Programjának megvalósítása. A vezető magvar gazdasági ágazatok fejlesztése szempontjá­ból elsődleges jelentőségű, hogy el legyenek látva energiahordo­zókkal és alapvető nyersanya­gokkal. A Szovjetunió jelentős mennyiségben szállít Magvaror­szágnak kőolajat éa olajterméke­ket, földgázt, vasércet. henge­relt vasat és acélt, fűrészárut, gvanotot. A magyar népgazdaság ellátásának megjavítását energia­hordozókkal és nyersanyagokkal elősegíti Magvarország részvé­tele egv sor integrációs objek­tum építésében szovjet területen. Ilyenek: a Szövetség gázvezeték, az Uszty-IlimsZk-i cellulózüzem. a kiiembajevi azbesztkombinát, a Vinnyica—Al'oertirsa elektro­mos távvezeték. Magvarország áruszállításaival részt vesz Uk­rajnában a hmelnvicki.ii atom­erőmű építésében. Cserébe 1984­től 2003-ig további villamos­energiát. kap a Szovjetuniótól. A szovjet—magvar • kölcsönös együttműködés nagyszerű példái a timföld- és alumíniumegvez­mény. az olefinok és származé­kaik kölcsönös szállításáról. a növényvédő vegyszereket, ásvá­nyi műtrágyát gyártó kapacitá­sok bővítéséről szóló megállapo­dások A ielenlegi ötéves tervben a vegvi termékek, elsősorban a műtrágyák szovjet részről, a nö­vényvédő vegyszerek magvar részről történő kölcsönös szállí­tásának volumene csaknem két­szeresére emelkedik a megelőző ötéves tervidőszakhoz viszonyít­va. Kereskedelmi forgalmunkban mind nagyobb helvet foglalnak el a késztermékek, köztük a gépipari termékek kölcsönös szállításai A magvar állami gaz­daságok és termelőszövetkezetek földjein a minszki traktorgyár­ban és a leningrádi Kirov-mű­vek termelési egyesülésében ké­szült traktorok, szovjet gyárt­mányú gabona- és kukoricakom­bá.inok dolgoznak. A külszíni művelésű bányákban és az épít­kezéseken széles körűen alkal­maznak szovjet exkavátorokat. útépítő gépeket nagy teljesítményű vontatokat. Nagy volumenű te­herszállításokat bonyolítanak lé a Szovjetunióból szállított, fővo­nali Diesel-mozdonyokkal. Ma­gyarország közútjain nagyszámú szovjet személykocsi, a budapesti Metróban pedig a Mitiscai gép­gyár vonatai közlekednek. Sok magyar vállalat műhelyeiben megtalálhatók az Ordzsonikidze nevét viselő Krasznij Proletarij gyár szerszámgépei. A Malév személy- és teherszállításait. a Szovjetuniótól vásárolt repülőgé­pekkel bonyolítja le. Ugyanekkor Magvarország je­lentős mennyiségben szállít a Szovjetuniónak falusi és városi automata telefonközpontokat, elektronikus számítógépeket és számítástechnikai berendezése­ket. teljes élelmiszeripari beren­dezéseket. elektrotechnikai, orvo­si berendezést. Diesel-vonatokat, autóbuszokat, valamint az autó­buszokhoz és trolibuszokhoz hátsóhidakat. hajókat, portál- és .úszódarukat. A Szovjetunióban jól ismerik az Ikarus, a Tungs­ram. a Videoton, a Rába. a Ganz-MÁVAG. a Hajó- és Da­rugyár márkajelzéseit. A folvó évtizedben a gépipari termékek kölcsönös szállításá­nak további növelését hivatott szolgálni a gvártásszakosítás és kooperáció 1990-ig szóló hosszú távú fejlesztési programja, ame­lyet a Szovjetunió és a Magvar Népköztársaság 1980-ban írt alá. A kölcsönös szállítások fontos szerepet játszanak országainkban a lakosság tömegfogyasztási cik­kekben jelentkező, növekvő szükségleteinek- teljesebb kielé­gítésében. A folyó ötéves terv a szovjet filmfelvevő- és fényké­pezőgépek, rádiókészülékek, elektromos háztartási berendezé­sek. edénvek és evőkészletek, ke­rékpárok. robogók. hangszerek és játékok magyarországi ex­portjának jelentős volumenét irányozzák elő. A szovjet fo­gyasztók viszont magvar ruhá­zati ipari és kötszövött készít­ményeket. bőrcipőt, bőrdíszmű­árut. bútort, gyógyszereket, to­vábbá friss és tartósított gyü­mölcsöt és zöldséget. borokat, vágottbaromfit, kolbászárut vá­sárolhatnak. JURIJ MOTORIN. a Szovjetunió külkereskedelmi minisztériuma főtanácsadója

Next

/
Thumbnails
Contents