Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-17 / 89. szám

27 Szombat, 1982. ápritis 17. Hitelszerződés Havas Péter, az Állami teljes befejezésének határFejlesztési Bank vezérigaz- ideje 1987. március 31. A 10 gatója és dr. Szabó Ferenc, milliárd 634 millió forint ála Dunai Vasmű vezérigaz- lami kölcsön visszafizetését a gatója pénteken Dunaújvá- Dunai Vasmű 1987-ben — rosban ünnepélyesen aláírta negyedéves részletekben — a Dunai Vasmű kokszolómű kezdi meg, és a hiteltörleszállami nagyberuházásának tés 1996-ban fejeződik be. hitelszerződését. Az évi egy- Az előzetes jövedelmezőségi millió tonna kohó- és ház- számítások szerint az állami tartási kokszot előállító, kö>:sön visszafizetését az új korszerű, szovjet tervek és kokszolómű évi 500 millió berendezések felhasználásé- forint értékű nyeresége feval épülő kokszolómű kivi- dezi. felezéséhez az Állami Fej- Az építkezéshez a szovjet lesztési Bank 10 milliárd 634 —magyar kormányközi egyezmillió forint állami kölcsönt mény alapján 9 ezer tonna nyújt. Ebből az összegből gépi" berendezést és 24 ezer egymilliárd forint _ értékű hi- tonna különleges tűzálló téglát szállít a Szovjetunió. (MTI) tel a nem rubelelszámolású gépimportot fedezi. Az előkészítő munkákra, a tereprendezésre és az oltótornyok alapozására eddig 512 millió forintot fordítottak. A továbbiakban 65 kamrás óriás kokszolóblokkot, szénelőkészítő üzemet, szárazoltó tornyot, kokszosztályozót. gáztisztító és vegyi üzemeket, biológiai szennyvíztisztitót és vízlágyító telepet építenek. Az állami nagyberuházás hitelszerződése előírja, hogy a népgazdaság kokszimportját jelentősen csökkentő ipari létesítmény próbaüzemét 1986 első negyedévében meg kell kezdeni, s a beruházás Népfrontkitüntetés A Hazafias Népfront Országos Tanácsa által az 1981. évi településfejlesztési társadalmi munkában elért kimagasló eredményekért adományozott nemzeti zászlót adtak át pénteken ünnepélyes keretek között Tata városának és a Szolnok megyei Üjszász nagyközségnek. Tata lakói, valamint az ottani vállalatok és intézmények dolgozói tavaly 26 millió forint értékű társadalmi munkával: az újszásziak 15 millió forint értékű önkéntes munkával fejlesztették, szépítették településüket. Baráti találkozó Pénteken Komló Zobák- kollektívája adományozta a bányaüzemében leleplezték mecseki bányaüzem Ernst Ernst Thálmannak, a német Thálmann nevét viselő briés nemzetközi munkásmoz- gádjának. A Zobák-bánya galom kiemelkedő vezetőjé- központi épületének falán élnék emléktábláját. Az ez al- helyezett relief avatásán és kálómból rendezett magyar az utána rendezett baráti ta—NDK barátsági találkozó lálkozón részt vett Erwin keretében leleplezett dom- Skeib, a Német Demokraborművet Baranya NDK- tikus Köztársaság budapesti beli testvérmegyéjének, kulturális és tájékoztató közSchwerinnek egyik munkás- pontjának igazgatója. A textilművekben Kevesebben — többet Az utóbbi években átlag 6.4—6,5 százalékkal fogyott a Szegedi Textilművekben a létszám. Kérdés, meddig tekinthető normálisnak, elviselhetőnek ez a folyamat. Általános tendencia ugyanis, hogy csökken az iparban foglalkoztatottak látszáma. s a felszabaduló munkaerő más szférákba áramlik át. Ez pedig arra kényszeríti az ipari üzemeket, hogy a termelékenység növelésével, kevesebb munkáskézzel oldják meg feladataikat. A Szegedi Textilművekben a létszámcsökkenés következtében nem tudták maradéktalanul teljesíteni a tavalyi tervet, legalábbis ami a termelés mennyiségi oldalát illeti. Ugyanakkor a napjainkban legfontosabb mércének számító nyereség mutatói megfelelőek. Ez utóbbi néhány éves folyamat eredménye: egv fölmérést követően a PNYV változtatott termékszerkezetén. Valamennyi terméküket megvizsgálták, mennyire versenvképes a hazai, szocialista, illetve tőkés piacon. rangsorolták őket, s a gazdaságosabbak gyártását növelték, a ráfizetésesek termelését pedig megszüntették. Igyekeznek évről évre úi termékeket piacra dobni. Javítottak piackutató. -elemző munkájukon. ezzel párhuzamosan csökkentették a termelési költségeket. Szigorodtak a minőségi előírások, s a vállalat piaci sikerei bizonyítják. hogy sikerült is ezeknek eleget tenni. 1981-ben önállóvá vált a Kispesti Textilgyár. a PNYV ennek ellenére növelni tudta e nagy gyára nélkül is nyereségét. amelynek összege 1980-ban a Kistex-szel eevütt 476 millió. 1981-ben a Kistex nélkül 485 millió forint volt A nyereség növekedését egyébként elősegítette a kompetetiv árrendszer bevezetése: a vállalat termékeinek mintegy negyedét értékesíti tőkés piacon, s az ott elért árakat érvényesítheti a belföldi forgalomban. Ezzel a megoldással csak részlegesen éltek. így is jelentősen növekedett a nvereségtömeg. A létszámcsökkenés — annak ellenére, hogv a nyereségben nem tükröződik —. nyugtalanítja a szegedi gvár vezetőit, igyekeznek gátat vetni a folyamatnak. Az egyik döntő ok. hogy a textiliparban három műszakos a munka, s az itt dolgozók nem sokkal kevesebb pénzért másutt találnak állandó délelőttös állást. A textilművekben egyébként magas a törzsgárdatagok aránya: a munkások kétharmada öt évnél hosszabb ideje dolgozik a gyárban. Mintegy 25 százaléka a dolgozóknak, akik jönnek-mennek. Amiatt is fogy a létszám, hogv a gyes-re menők egy része nem jön vissza, illetve visszatérését feltételekhez köti: állandó délelőttös munkát akarnak, esetleg tanulnak a három év alatt, és szeretnének a megszerzett végzettségnek megfelelő beosztásba kerülni. Nemrégen vezették be a Il-es fonodában a Wernerszervezési rendszert. Fölmerül a kérdés: nem riasztja-e el a szorosabb. szigorúbb szisztéma a dolgozókat. A kilépési statisztika azt bizonyítja. ez a szervezési mód nem oka az elvándorlásnak. A dolgozók maguk is könynyebben végzik munkájukat, bérük pedig átlagosan 800— 1000 forinttal növekedett. A jó tapasztalatok hatására a gyűrűsfonodában és szövődében is tervezik, hogv adaptálják a Werrier-rendszert. Volt olyan üzemrész, ahonnan a nem megfelelő bánásmód miatt mentek el a dolgozók. Ezeket, a gondokat megoldották. Az is igen sok munkaórát takarít meg. hogy javult a táppénzes fegyelem. A szakmunkásképzés időtartalmát fölemelték három évre: emiatt idén nem szabadulnak föl új dolgozók, ez viszont növeli valamelyest a hiányt Mindezek ellenére nyilvánvaló: a textilipar képes volt a megújulásra, amikor létjogosultságát is megkérdőjelezték: középszintű termékeivel ott tudott maradni a tőkés piacon, és egyelőre még ellenáll — a tradíciók, a jobb minőség okán — a fejlődő országok növekvő konkurenciájának. Kedvező a megye művelődésügyi helyzete beszélgetés Korcsog András művelődési minisztériumi államtitkárral Az utóbbi hónapokban Korcsog András művelődési minisztériumi államtitkár több alkalommal járt Szegeden. Szokatlan, hogy a tárcák vezetői ilyen gyakran fordulnak meg egy-egy megyében. Mi az oka az államtitkár háromszori látogatásának? Mi indokolta ezeket a szemléket, az eredmények vagy a gondok inspirálták? — A látogatások gyakorisága valóban szokatlannak tűnhet, okai azonban nem Csongrád megyei „speciális" gondokban keresendők. Több körülmény összekapcsolódása indokolta, hogy az év első negyedében háromszor utaztam Szegedre. Egyik látogatásommal megtisztelő kötelességnek tettem eleget, Koltay-Kastner Jenőnek, az irodalomtudományok doktorának 90. születésnapja alkalmából tolmácsoltam a kormány és a Művelődési Minisztérium jókívánságait, elismerő köszöneteit, s munkássága megbecsülő jeleként átnyújtottam az idős professzornak a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét. A látogatások másik oka. hogy az új Művelődési Minisztérium ápolni és erősíteni kívánja a megyei tanácsokkal már korábban kialakított jó kapcsolatait. Ennek egyik formája mindenképpen a kétoldalú találkozók, a megye vezetőivel folytatott helyszíni beszélgetések, feladategyeztető tárgyalások. Ezeknek az eszmecseréknek különös jelentőséget kölcsönzött, hogy az említett időszakban éppen ágazati általános felügyeleti vizsgálatot tartottunk Csongrád megyében. Az ilyen periodikusan visszatérő vizsgálatok a szocialista államigazgatás gyakorlatából fakadnak. Az elmúlt év végén elvégzett fölmérések, elemzések alapozták meg másik szegedi látogatásomat, amikor a megye párt- és állami vezetőivel váltottunk szót a tapasztalatokról és döntöttünk e nagy jelentőségű munka lezárásának rendhagyó, az eddigiektől eltérő módjáról. Ez a szokásostól eltérő záróakkord indokolta harmadik Csongrád megyei utazásomat. — Miben tér el az emiitett Csongrád megyei minisztériumi vizsgálat a hagyományos, megszokott formáktól? — A vizsgálatot tartalmában igyekeztünk tematikusabbá tenni, módszereiben nem sokban tértünk el a korábbiakban megszokottaktól. Törekedtünk arra, hogy a vizsgálatban részt vevők időben arányosan végezzék munkájukat, s az is célunk volt, hogy a lehető legkevesebb munkatárs kapcsolódjon be a tevékenységbe. Törekvéseinket nagyrészt siker koronázta, a megyei kollegák koordinatív segítségével sikerült elkerülni, hogy a minisztérium munkatársai „megszállják" Csongrád megyét. A korábbi gyakorlathoz képest változott a vizsgálat lezárásának módja. Az elmúlt években a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak tagjai, a minisztérium, illetőleg annak jogelődjei jelentéseit ismerték csak meg és a vita általában arról folyt, hogy a művelődési folyamat egy-egy részkérdését, helyi sajátosságát, speciális profilját miként ítélik meg a megyeiek és hogyan vélekednek minderről a minisztérium illetékes szakemberei. Ügy véljük, célszerű, ha a végrehajtó bizottság tagjai teljes képet kapnak a megye művelődés ügyének helyzetéről, s ezeknek ismeretében döntenek a feladatokról, fogalmazzák meg a tennivalókat. Ezért, összefoglalónkat, a vb ülését megelőzően megtárgyaltuk Csongrád tnegye illetékes párt- és tanácsi vezetőivel. Az eredmény mindkét fél előzetes várakozásait igazolta. E megbeszélésen — harmadik Csongrád megyei látogatásom alkalmával — komplexen vizsgálva, közösen mérlegre téve a megye művelődési helyzetét és a tanács művelődésügyi osztályának munkáját, kölcsönös egyetértésben állapodtunk meg a közeli feladatokban és távlati tennivalókban. E megállapodás alapján készülhetett el a Csongrád megyei tanács művelődésügyi osztályának intézkedési terve, mely jó álapot szolgáltat a felsőbb fórumok elemző mungá'jához. döntés1 előkészítő elemzéséhez, feladatmeghatározó tevékenységéhez. Ez a közös munka lépéselőnyt jelent, biztos alapot nyújt, fontos kiindulási bázist a jövőre nézve. Azt is meg kell jegyeznem, hogy ezt az intézkedési tervet rugalmas munkaprogramként kell értelmezni. A művelődés egyes területére vonatkozó központi döntések helyi adaptációja kapcsán az intézkedési tervben megfogalmazott feladatok módosulhatnak, változhatnak. Igv például befolyásolhatja a feladatkijelölést és a hangsúlyokat az orSomogyi Károlyné képriportja Nagy a forgalom, sok a szabálytalanság, sok a baleset a közutakon. Sietünk, rohanunk és nem vigyázunk eléggé, sem magunkra, sem másokra. Sokat segítenek az ellenőrzések, mert ilyenkor jobban ügyelünk a szabályok betartására. Két napon át figyelték az utakat Szegeden ,a közlekedési rendőrök cs a KPM ellenőrei, intézkedtek is, ha kellett, s képeink bizonyítják, sok munkájuk akadt. Szabálytalanul kanyarodó motorkerékpáros, veszélyes teher a csomagtartón, belső sávon közlekedő teherautó került lencsevégre. Szerencsére, az okmányokat legtöbb esetben rendben találták az ellenörök szággyűlésnek a közművelődési törvény végrehajtásáról kialakult vitája, vagy az MSZMP Központi Bizottságának napokban lezajlott, a közoktatás elmúlt tíz évét elemző dokumentuma és sorolhatnám. Ez év őszén a kormány elé kerül Csongrád megye beszámolója is.- Mindezen fórumok határozatai, döntései szükségessé tehetik az intézkedési terv módosulását, — E nagyszabású vizsgálat lezártával hogyan lehetne rövidéit jellemezni Csongrád megye művelődésügyének helyzetét, milyen tapasztalatokat szereztek, amelyek az ország más megyéiben is alkalmazhatók lehetnek? — Csongrád megye művelődésügyének, művészeti életének helyzetét, szerepét sokszínűsége és a szerteágazó tennivalók miatt nem könnyű röviden jellemezni. Ezeket sokoldalúan összefoglalta a végrehajtó bizottság közeli ülése, amely a feladatokról intézkedési tervet is elfogadott. (Erről lapunk 1982. április 7-i számában beszámoltunk. — A szerk.) Rövid jellemzésként mégis elmondható, hogy a vizsgálat során összessegeben kedvező kép alakult ki Csongrád megye művelődési helyzetéről, fejlődéséről. Az észlelt hiányosságok nem kérdőjelezik meg a törekvések alapvető eredményességét, a tendenciák helyességét. Az országos átlagnál jobb az óvodai ellátás, megfelőbb a tankötelezettségi törvény végrehajtása. Javul az együttműködés a közoktatási és a közművelődési intézmények között. sokat tettek a munkásmüvelődés és a művészeti élet támogatása. fellendítése, serkentése érdekében, s a példák még tovább sorolhatók. A gondok nem speciálisan helyiek, így például országos probléma a demográfiai hullám tartalmas levezetése, a művészeti élet egységesebb irányítása és a helyi kezdeményezések beépítése az országos áramlatokba. és sorolhatnám. Mindebből következik, hogy a vizsgálatra, illetve a gyakori vezetői látogatásokra nem Csongrád megyei problémák miatt kerül sor. Végezetül azt is el kell mondanom, hogy a Művelődési Minisztérium vezetőinek látogatásai nemcsak arra irányulnak, hogy a művelődési folyamatokat esetenként elismerő, vagy bíráló megjegyzésekkel illessék, illetve a munkát segítő összegzéseket készítsenek. T. L. Zöldség-gyümölcs társulás alakult Zöldség-gyümölcs forgalmazó társulás alakuló ülését tartották meg pénteken Budapesten. A Zóldker-központ szervezésével és a Városföldi Állami Gazdaság gesztorságával működő új szervezetnek 12 Zöldért-vállalat és az Ágker Kft a tagja. A társaság a Bosnyák téri piacon nagybani vevőként-eladóként tevékenykedik majd. Az új kereskedőszervezet megjelenése a zöldség-gyümölcs piacon várhatóan segíti a napi kereslet és a kínálat összhangjának kialakulását a fővárosban és vidéken egyaránt A zöldség-gyümölcsellátás eddigi gyakorlata szerint — különösen nyáron — gyakran aránytalanul sok áru érkezik a piacokra. A túlkínálat miatt ilyenkor áron alul kénytelen túladni rajta a termelő. A társaság éppen ezeket az ingadozásokat hivatott kiegyenlíteni. Amenynyiben például valamelyik Zöldért-válla latnál az egy időben befutó szállítmányok miatt értékesítési gondok adódnak, a fölösleges árut átirányítja ahhoz — akár az ország másik részében székelő — társvállalathoz, ahol éppen jól eladható a kérdéses cikk. A társaság közvetlenül a mezőgazdasági üzemektől, az áfész-ektől és a kistermelőktől is vásárol vagy akár — ha ilyen lehetőség kínálkozik — elad. A társaság májusban kezdi meg működését,