Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-17 / 89. szám

4 Szombat, 1982, április 17. Kellemetlen állapot A tavaszi fáradtság „Tavasz van, gyönyörű" — idézhetnénk a költőt, így április közepe táján, jóval a meteorológiai és naptári ta­vasz „hivatalos" megérke­zése után. Sajnos nem le­hetünk költőiek, hisz.en az elmúlt hét időjárásáról min­den elmondható, csak az nem, hogy gyönyörű és az nem, hogy tavaszi. Egy 24 óra alatt 15 fokot ugrál le­fel a hőmérséklet, jönnek­mennek a frontok. Mi pedig úgy érezzük magunkat — kedves frontérzékeny kollé­gám szemléletes meghatáro­zása szerint —, mintha hin­tában ülnénk. „Hintázás" közben fáradtak. álmosak, ingerlékenyek vagyunk. Egy­szóval nyűglődünk — a té­lles időjárás ellenére — a „menetrendszerűen" megér­kezett tavaszi fáradtságtól. Álmatlanság, fejfájás, ét­vágytalanság, emésztési bántalmak és meghűléses panaszok váltogatják egy­fnást vagy jelentkeznek egy időben. A vitamindús éte­lek és napfény hiánya miatt legyengül a szervezet. A szélsőséges Időjárás, a lég­köri nyomás változása pedig csak fokozza a tavaszi fá­radtság miatt jelentkező tü­neteket. Különösen a szív­betegeket, a magas vagy alacsony vérnyomásban szenvedőket és az érzéke­nyebb idegrendszerű embe­reket viseli meg. „Szenvedéseinket" enyhí­tendő érdeklődtünk dr. Cser­gő Tibor főorvostól, a sze­gedi Kórház és Rendelőinté­zet igazgatóhelyettesétől, mit tetn/iink a tavaszi fáradtság megelőzéséért? Mindenekelőtt változatos táplálkozással kell pótolni SMrvezetünk megnövekedett vitaminszükségletet. A ter­mészetes gyümölcsök rend­szeres fogyasztása mellett ajanlatos sok gyümölcslevet inni, mindezeket vitamin­tablettákkal kiegészíteni. Szervezetünk különösen az A-, C- és D-vitamint igényli. A sok mozgás — séta es a sport egyaránt — a szervezet védekező képességét növeli, s fokozza a meterobiológiai védettséget. A gyakran változó időjá­rásban sokkal hamarabb és könnyebben meghűlünk, mint a tartós hidegben. A meg­fázás elleni védekezésben különösen fontos a réteges öltözködés, ami megkönnyíti a napközben sokszor órán­ként változó hőmérséklethez való alkalmazkodást. A hosszú tél sokáig kény­szerített szobafogságra, en­nek okán a szabad időből minél többet kell levegőn, lehetőleg zöld övezetben töl­teni. A tavaszi fáradtság nem betegség, a szervezet komp­lex rendszerének természe­tes reakciója. Jellemző tü­netei mindenkinél más-más formában jelentkeznek. „Ke­zelésük" és megelőzésük azonban mindenki számára azonos. K. K. Nívódíjak forma­tervezőknek A gépipar, a vegyipar, a könnyűipar, a finomkerá­miaipar és az üvegipar for­matervezőinek nívódíjas ter­mékeiből petiteken kiállítás nyílt a Design Center Ger­lóczy utca 1. szám alatti be­mutatótermében. Az idén az Ipari Miniszté­rium 147 pályázatából 17, az Építésügyi és Városfelleszté­si Minisztérium 45 pályamű­ből négy termékcsoport alko­tóinak munkáját minősítette ipari formatervezési nívódíj­jal. A kiállítást megelőző sajtótájékoztató előadói el­mondották. hogy az idén • beküldött pályázatokat két szakaszban értékelték. Első­nek a zsűri tagjai a termé­kek. termékcsoportok mű­szaki, gazdaságossági tulaj­donságait vizsgálták. Csak * gazdaságos, megfelelő mű­szaki színvonalat képviselő gyártmányokat minősítették a továbbiakban esztétikai szempontok alapján is. A kiállítás, amely május 29-ig tart nvitva. szombat és vasárnap kivételével napon­ta 10—17 óráig tekinthető meg. A mulandóság cáfolata Jegyzetek Vmkler László emlékkiállításáról 1. (...a költő mégis fel- >ezt követi igen változatosan, megy az Olymposra) Vink- gazdagsággal, sokfeleséggel a ler László alkotás közben halt meg. Utolsó két rajza látomás és testamentum. Egyik alá maga irta ..A tig­ris széttépheti a pegazust, a kecske lelegelheti n babér ­stílus, a kiíejezesmód. Vink­ler ez utóbbiak közé tarto­zik. talán ezért fogadta min­dig fönntartásokkal a kriti­ka. Nehezen tudtak elkép­zelni, hogy egyetlen művész fát, a költő mégis felmegy műterrpjpböl egyforma kva­az Olymposra", majd meg­rajzolta a halott festőt, a fö­lé hajló szárnyas táitos csi­kóval és a mellette álló. el­árvult múzsával. Az állvá­nyon a félbemaradt alkotás, mely egyúttal az életmű be­teljesedettét js jelentette. lítúseal kerülhet ki klasszi­kus tisztaságú portré, rene­szánsz parafrázis, kubista­konstruktivista festmény, túsöntvény és kalligrafikus tollrajz, antik ihletésű, . jel­képes mű és szürreális láto­más, S akkor még nem is Hátborzongatóan csodálatos szóltunk Vinklerről, a — szó Televíziós sorozat Huszonöt évvel ezelőtt, személyiségek bemutatásával 1957. május 1-én kezdte meg idézik fel. rendszeres adását a Magyar Televízió. Ez alkalommal öt­ször 75 perces műsor készül a Szabadság téri IV-es Btú­dlóban Horváth Adám irá­nyításéval. A május 14-től péntek esténként képernyőre kerülő adások a televízió változó arculatát műsorok, műsorkészítők és televíziós A magyar televíziózás ne­gyedszázados történetére emlékező egy-egy adás öt esztendőt foglal össze; he­lyet kapnak benne régi sike­res prográmok csakúgy, mint az időszak kiemelkedő bel­és külpolitikai eseményeit megörökítő dokumentumfil­mek. Az adások műsorvezető riportere Baló György. ez a tudatos leszámolás és jövendölés. Hogy mennyire igaz. arra bizonyság a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában Vinkler születésének 70. évé­ben megnyílt életmükiállítás több mint 300 műve — fest­mények, grafikák, monotí­piák. Vinkler nem volt kö­nyöklő, folyton reflektor­fényben élő alkotó. A kol­lektív kiállítások sorában ta­lálkozhattak a tárlatlátogatók egy-két munkájával, melyek sokak szamára gyakran el­szoros értelmében is — isko­lateremtő pedagógusról és az izgalma* tanulmányok sorát produkáló elméleti szakem­berről. S ennek a gazdag életpályának origója, kohé­zió* és kisugárzó pontja az önépítő, tudatos személyiség volt. önmaga köré kristályo­sította n világot — a múlt históriájának és műtörténe­tének vertikumát éppúgy, mint korunk problémáinak totalitását. Tudatosságára jellemző. hogy nemcsak lehet -visszavonulni-. Iro­dalmában, művészetében a formai gazdagsag, har­mónia, virtuozitás élse­zele és közvetíthető­sege, e mesterség izgalmas gyakorlata mellett és előtt az vonz, hogy a homéroszi humanizmustól a menand­rosziig és tovább egyenes utat jelöl az emberiesség ige­nyében és gyakorlatában. A jelent is szívesen ítélem meg ennek alapján, mert jó mér. cének tartom ..." Vinkler pedig így vallott vonzalmá­ról: „A mitológia nyelvének gazdag. bö képi tartalma van. Alakjai azért nem vesz­tették el az évszázadok so­rán aktualitásukat. mert nem alapított dogmatikus vallás alakjai, hanem a ter­mészet, illetve az emberi természet lényegének, tulaj­donságainak megjelenései." Így rímel aztán Vinkler mi­tológiai ihletésű és tematiká­jú műveiben egymásra két kor, a görögség és a mai emberiség: így fejezhető kt megannyi emberi kapcsolat egvkorj mitológiai modellek újraértékelésével és újrafo. P megrajzolta és lefestette ön­lentmondóaknak "tűntek, ne- emésztő gohdja.it. de írásban galmazásával. Vinkler újra­hezen fértek be a hagvomá- is rögzítette fölismeréseit, rendezte a görög mitológiát. nyos skatulyákba, s tulaj- kétkedéseit. Az apolloni vi- egyszerre nyúlt alakjaihoz és donképpen csak villanásai lág tisztasága és a dionüszo- történeteihez alázattal és a voltak az életműnek. Még a szi természeti burjánzasa dia. XX. századi művész szabad ­lektikus harcban teljesedett ságával. ki sokszínű életében. 4. (Szeged es a nagyvilág) 3. (Ablakok Hellászra). A Német Lajos, a művészettör. görög mitológia iránti érdek- téneti tudományok doktora lődése. vonzódása végigkí- azt írta a katalógus elősza­séri életét. Ott van tanul- vában, hogy „Szegedről az mányaiban, ez az érdeklő­dés erősíti barátságait, meg­tíz esztendővel ezelőtti, a 60. születésnapon összeállított gyűjteményes kiállítás fölött is elsiklott az országos kriti­ka, visszhangtalan maradt a gazdag életpalya. Az is ténv viszont, hogy épp az elmúlt tíz esztendő érlelte meg iga­zán — igazolta visszamenő- határozza utazásait, olvas, leg is! — e különös, egyedi mányait, s jelen van művé­művészi ouvre-t. Ezekben az szetében is hol búvópatak­években született meg és tel- ként, hol föltörő, mindent el­Zenei naptár Oratorikus művek Két jelentős és nagyszerű feladatra, két misere vállal­kozott közelmúltban a Sze­ged) szimfonikus Zenekar es a DÉLEP Szegedi Zenebará­tok Kórusa: Verdi Requiem­jének és Puccini Messa di Glóriájának megszólaltatá­sára. Ez utóbbira a csütör­tök esti filharmóniai bérleti hangversenyen, a Zenés Szln­hazban. Mindkétszer Pál Ta­más vezényelt, a szólisták is ugyanazok voltak — Lengyel Ildikó (alt), Reti Csaba (te­nor), Gregor József (basszus) — Misura Zsuzsa kivételé­vel, aki a Requiemben ki­emelkedően énekelte a szop­rán szólót, míg a Puccini­műben, szoprán szólistája­ként, Vámosig Eva nyújtott szép teljesítményt. A hangversenyévad végé­hez közeledvén aktualis egy kis visszapillantás. A Szege­di Szimfonikus Zenekar tíz főbérleti rendezvényből, hat alkalommal kapott lehetősé­get városunkban. hetedik volt — bérleten kívül — a Verdi-Requiem Mennyiségi­leg elegendő foglalkoztatott­ság ez, s minőségi szempont­ból ls kiegyenlített, jó szín­vonalon, megbízhatóim mu­zsikálták végig az évadot. Nagy létszamánál fogva, oratórium eneklésére alkal­mas, ritkasagszámba menő együttes a DÉLEP Szegedi Zenebarátok Kórusa (kar­igazgató Molnár László). Míg a Verdi-Requiem előadásá­nál nem lehetett külön ér­tékelni a teljesítményüket — mivel a Bartók Béla vegyes karral, s a szegedi opera kó­rusával alkottak reprezenta­tív együttest —, a csütörtöki hangversenyen annál inkább mód nyílott erre. Puccini if­júkori alkotásában (melyben a rendkívüli tehetség zseni­alitásai már világosan meg­nyilatkoznak), a Messa di Glóriában, megnyerően mu­tatkoztak be ismét. A tutti forte korusrészletekben im­ponálóan zengő, egységes hangzással énekeltek, ám kevésbé a polifonrészletek­ben. A legkellemesebb han­gú, legkulturáltabb szólam­nak a szoprán tűnt, különö­sen szép volt a Glória-tétel Indítása. Az alt intenzívebb lehetett volna, s a férfikar hangszínén is érdemes puhí­tani, a nagy ívű. lágyan szárnyaló legatók éneklését eltanulhatnák a nőktől. A szólisták közül Vámossy Éva szépen formált produk­Pál Tamás szívesen kutat fel, mutat b» ritkán hallott vagy elfeleck műveket a zeneirodalom kincsestárából. Ezúttal Ismét kiderült, a Messa dl Glória bemutatása érdemes vállalkozás, szíve­sen ismerkedtünk meg vele. A koncert első felében Richárd Strauss: Négy utolsó dala — szopránhangra és zenekarra, szólalt meg. Vá­mossy Éva mindvégig tisz­tán, kifejezően, áradó muzi­kalitással énekelte szólamát. A zenekar tömör hangzása szép volt, de ha egy igazi, varázslatos pianót is meg­szólaltattak volna, főként a harmadik dalban, előadásuk akkor valóban atmoszféra­teremtő. Amit Pál Tamás vezénylése "kért", azt meg­valósították, s Pál egyébként is biztonságosan, gyakorlott muzsikusként fogta össze az előadást. Berényt Bogáta jesedett ki az életmű szín­tézise. 2. (Apollon és Dionüszosz) Szókatlán a magyar képző­művészetben, ha az alkotók nem lesznek egy-egy stílus, kifejezesi mód rabjai. Gya­koribb és még a műtörté­nészek, esztéták, kritikusok számára is elfogadottabb és jobban méltányolt az az al­kotói attitűd, hogy egy .sike­res kifejezésmód — némi tisztulással, gazdagodással — végigkíséri az életpályát. Ez a stílus határozza meg és helyezi el a művészt képző­művészetünk palettáján. Rit­kábbak az olyan életműveit, ahol sokkal Inkább megha­tározó az alkotói egyéniség szilárdsága, a személyiség, a filozófia ereje, a gondolatok öntő vulkánként. A teljesség igénye van jelen: a hellén táj az Etnával, a delphoi öböllel, az Akropolisszal, a görög mitológia alakjai, tör­ténetei egy XX. századi gon. egész világot tekintette át — és nemcsak saját korát, ha­nem az egész emberiséget". Ritka az a művész, aki tu­datosan ekkora vállalkozás­ba fog. S az i* elenyésző, hogy ily hatalmas életművet oly kevés babér koszorúz. Lépéselőnyben volt korával, legfőképpen környezetével. Többet törődött önmaga bel­ső épülésével, művészetének dolkodó transzpozíciójával — következetes kiteljesítésével mind ezáltal a görög kultú- és tanítványainak nevelésé­ra mai érvényességével. E vei. mint önnön admlniszt­jegyzetsor címét Devecseri rálásával. vagy a körülötte Gábor * verséből kölcsönöz- folyó kicsinyes praktikákkal tem. Nem véletlenül. A kor- tgy aztán jókora adósságot társ magyar költészetben 6 volt az, akinek költészetét, tájékozódását, etikai-esztéti. kai mértékét éppoly ereden­dően határozta meg ez a bő forrás — melyet joggal ne­hagvott rank. A mostani nagyszabású tárlat kiváló aL kalom arra, hogy megkez­dődjön pályájának föltérké­pezése, művészetének elem­zése, földolgozása. Ez pedig vezhet.ünk az európai kultú- igencsak szép és nemes fel­ra folklórjának —, mint adat. hisz egy nagyszerű ahogy megtermékenyítette egyéniség köré kristályoaí­Vikler munkásságát is. De- tott világ titkaiba kell beha­vecseri egy 1987-ben készült tolni, „a mulandóság cáfola­interjú során ezeket mond- tául". következetessége — s csak ta: „Az antikvitáshoz nem Tandi Lajos Egyezség a diákokkal Még nem született frásbeli megállapodás a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem KISZ­bizottsága és a Csongrád megyei téeszek képviselői között, de szóban már meg­egyeztek egymás segítésében, támogatásában. Ennek kere­tében kétnapos üzemi láto­gatást szerveztek a Gödöllőn tanuló diákoknak. A leendő gazdászok, gépészek ismer­Nem mondható el viBzont clóját említem elsőként. Len­ugyanez a Szegeden élő kar- gyei Ildikó, s Réti Csaba mesterek pódium lehetőségei- teljesítményét a Verdi-Re­£ ÍS-C2S, RSSTSS pfíSJttSSSJt SrtKL.'A* —• s-Bss'iva»5!í Molnár Lászlót hallottunk — sósabbnak. Ügy tűnt. a egyszer. Bérleten kívüli hang- Puccini-művet fölényesebben Tiepolo évszázada Uj, nagyszabasú tárlat ösz- Múzeumban: ezek nagy ré­szeállításán dolgoznak a sze festő-grafikusok önálló Szépművészeti Múzeum szak- kompozíciói, s kisebb arány­emberei — június 11-én nyí- ban festményeket vagy raj­lik meg Az európai grafika zokat reprodukáló metszetek. 500 éve című kiállítássorozat Ebben a korszakban Itália, versenyen, a Verdi-Requiem reprizén Várod]/ Zoltán sze­repelt sikeresen — ő is csak egyszer. Szeged zenei arze­náljából ennyi a kiaknáz­ható? győzik, hangszínnel és tech­nikailag is szebben oldották meg. Gregor Józsefet viszont most éreztem színtelenebb­nek, a tőle megszokott ma­gas színvonalú szereplései­hez mérten. dát felidéző része. A Dürer és Rembrandt év­századát reprezentáló bemu­tatók után a mostani, sor­rendben harmadik kiállítás témája a XVIII. század gra­fikusművészete. Több mint 30 művész 237 munkája lát­ható maid a Szépművészeti delemségek és a Habsburg­birodalom, valamint Anglia művészei tűntek ki produk­cióik színvonalával. A kü­lönböző stílusirányzatok vál­tozásáról és keveredéséről ls színes képet ad a múzeum gazdag kiállítási anyaga. kedtek a szövetkezetek éle­tével. Megérkezésük után rövid tájékoztatót hallgat­tak Csongrád megye merő­gazdaságáról, élelmiszeripa­ráról. A Szegedi Szalámi­gyár és Húskombinát műve­lődési házában tartott is­merkedő esten — melyen részt vett Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság mun­katársa — Lobkovitz Sán­dor, a szalámigyár igazga­tóhelyettese köszöntötte az egyetemistákat, majd Gyuris Szilveszter, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályvezető-helyettese körvonalazta a megállapodás lehetőségeit. Nagyszőlőst Bé­la a diákok nevében kö­szönte a segítséget, hogy most már a Csongrád me­gyéből verbuválódott gödöl­lői hallgatóknak is van le­hetőségük szétnézni az eset­leges későbbi munkahelyén. Haskó Pál, a Csongrád megyei Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Területi Szövet­ségének titkára a létesíten­dő ösztöndíjak várható hasz­nát, és az együttműködés előnyeit vázolta. Tulipán Andrasné, a megyei KISZ­bizottság munkatársa, a szö­vetkezetekben dolgozó fiata­lok mozgalmi életéről adolt ismertetőt. Dr. Soltész István, az egyetem állattenyésztési tan­székének vezetőhelyettese elmondta, hogy az ilyen jellegű klubpkkal — ez a tizennegyedik — egy kicsit a diákok lokálpatriotizmu­sát szeretnék elősegíteni. Az ismerkedés után teg­nap. pénteken a Technika Házában filmet vetítettek a gazdaságok hétköznapjairól, majd a csoport a hódmezővá­sárhelyi tangazdaságba és Szentesen a baromfifeldol­gozóba látogatott. Ma. szom­baton ugyancsak Szentesre mennek, s az ottani Termál Tsz-ben a termálenergia hasznosításának gyakorlatá­val ismerkednek. A jövőben rendszeresen szervez tanulmányutat a leendő szakemberei számára a TESZÖV. a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- * ügyi osztálya, a Magyar ­Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei szerveze­te. és a megyei KISZ-bi­zottság.

Next

/
Thumbnails
Contents