Délmagyarország, 1982. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-17 / 89. szám

II .11 m I VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 72. évfolyam 89. szám 1982. április 17^ szombat Arai 1,80 forint Kádár János nemzetközi gazdasági és pénzügyi szakemberekkel találkozott i A Magyar Nemzeti Bank szervezésében április 15— 17-e között Budapesten ülésezik a nemzetközi gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó konzultatív csoport. A harminctagú csoport 1978ban azzal a céllal alakult, hogy választ adjon a nemzetközi gazdasági-pénzügyi életben mutatkozó problémákra. A csoport elnöke dr. Johannes Witteveen, több nagyvállalat és bank igazgató tanácsának tagja, ismert nemzetközi pénzügyi szakember; tagjai különböző nemzetiségű neves közgazdászok, politikusok, bankárok és üzletemberek. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a Parlamentben találkozott a budapesti ülés résztvevőivel. Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank élső elnökhelyettese, a csoport tagja tájékoztatta Kádár Jánost a budapesti ülésszak munkájáról. amelynek soí'án a nemzetközi pénzügyi rendszer és a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztésének időszerű kérdéseit vitatják meg. A csoport elnöke, dr. Witteveen a résztvevők nevében méltatta a létrejött találkozót, köszönetét fejezte ki a fogadtatásért, ismertette céljaikat és eredményeiket. Ezt követően Kádár János eszmecserét folytatott a csoport tagjaival időszerű nemzetközi politikai és gazdasági kérdésekről. A megbeszélésen jelen volt Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Timár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. (MTI) I Édesipari beruházás Üj szakasz kezdődött a századforduló évében alapított nagymúltú Győri Keksz és Ostyagyár történetében: ötszázötvenmillió forintba kerülő fejlesztéssel korszerűsí tik a keksz gyártást és a cikória feldolgozását". Ez lesz a VT. ötéves terv legnagyobb édesipari beruházása. Az összeg nagyobb részét korszerű berendezések vásárlására költik. Emellett a gvőri törzsgyárban új üzemcsarnok is épüL Jelenleg, a régi gépeken évente 6500 tonna kekszet tudnak gyártani Győrött, a fejlesztés után ez a mennyiség 12 ezer 300 tonnára növekszik, ebből már exportra jut, javul a minőség és bővül a választék is. A nagyobb termeléshez a jelenlegi létszámnak még a felére sem lesz szükség. A felszabaduló munkaerő átcsoportosításával. technológiai korszerűsítésekkei már hagyományos termékeik — a cukorkafélék, sütemény, torta, pudingporok — választékát és a mennyiségét is bővítiknövelik. A beruházási keret egyötöde a jánossomorjai cikóriafeldolgozó korszerűsítését fedezi. Átadták a KISZ KB Vörös Vándorzászlóját a DÉLÉP ifjúkommunlstáinak Tanacskozas az ipar Az Ipari Minisztérium pénteken — immár harmadik alkalommal l— rendezett regionális tanácskozást az iparvállalatok és szövetkezetek vezetői számára a versenyképesség fokozásának időszerű kérdéseiről, eszközeiről a nemzetközi összehasonlítások alapján. A Láng Gépgyár művelődési központjában megtartott tanácskozáson — amelyre mintegy 200 budapesti és Pest megyei gazdasági vezetőt hívtak meg — reszt vett Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese, valamint a területi pártszervezetek és a kormányszervek vezető képviselői. A vitaindító előadást Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter tartotta. Hangsúlyozta. hogy az egyre élesedő nemzetközi piaci versenyben a hazai vállalatok — exportjuk növeléséért — egyre inkább rákényszerülnek, hogy saját tevékenységüket ugyanazzal a mércével mérjék, mint a világpiac. A versenyképesség foltozására alkalmas eszközök, módszerek kialakítása, s a szerzett tapasztalatok megvitatása, széles körű alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy ae ipar népgazdasági feladatait teljesítse. A versenyképesség fejlesztését elősegítő munkát természetesen az adottságok figyelembevételével kell megszervezni. Szükséges, hogy az iparvállalatok, szövetkezetek az eddigieknél mélyebben és szélesebb körűen elemezzék saját munkájukat, termékeik színvonalát. A magyar ipar sok olyan cikket gyárt, amelyek világviszonylatban is megállják a helyüket, de lehetőségeink és tartalékaink lehetővé teszik, hogy ezekből a jelenleginél több legyen. Az előadást követő vitában a budapesti és Pest megyei vállalatok vezetői fejtették ki tapasztalataikat, véleményüket. A versenyképesség legfontosabb összetevői közé tartozik a termelékenység, amelynek növelésében jelentős tartalékok rejlenek — hangsúlyozták például a gépipar ée a könnyűipar képviselői. E területen számos jó eredményről is beszámoltak. A szervezés azonban csak ott szolgálja eredményesen a versenyképesség fokozását, ahol ehhez megfelelő anyagés alkatrészellátás, karbantartó tevékenység is járul. A Csepel Művekben az öszszehasonlító elemzések az anyaggal való takarékosság lehetőségeire is rávilágítottak: kiderült, a gyártmányok súlyosabbak, mint a külföldi hasonlók. A versenyképesség javításában a hazai és a nemzetközi szabványok jobb összehangolása is jelentős előrelépés lehet, ezt az alumíniumiparban már kezdeményezték. Többen rámutattak a költségcsökkentésben rejlő tartalékok feltárásának szükségességére, a különböző minőségi és teljesítménynövelésre ösztönző bérezési formák alkalmazására, a kutatás-fejlesztés és az ipari tevékenység szorosabb összekapcsolására. Tegnap, pénteken délután a DÉLÉP Kossuth Lajos sugárúti munkásszállóján kitüntetésátadási ünnepségre gyülekeztek a vállalat ifjúkommunistái. Kiváló moz. galmi munkájúkat a KISZ Központi Bizottsága Vörös Vándor zászlóval jutalmazta. E magás kitüntetésben 1978ban részesültek először, az azt követő években a Kiváló KI SZ - szervezet zászlót érdemelték ki. Az ünnepség — amelyen részt vett Gyárfás Mihály, a Csongrád megyei Pártbizottság titkára, Ambrus László, a városi pártbizottság munkatársa, Turcsikné Süli Mária, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára, Nováfcné Halász Anna, a városi KISZ-bizottság első titkára — a Dalstaféták egyi.ittes rövid műsorával kezdődött. Ezt követően Juhász András, a KISZ KB titkára köszöntötte a DÉLÉP fiataljait, elismeréssel szólva mind a gazdasági, mind a mozgalmi tevékenységükről. A Vörös Vándorzászlót Lukács Jánosnak, a vállalati KISZbizottság titkárának adta át. A KISZ KB titkára ezután kitüntetéseket, nyújtott át: Kiváló Ifjúsági Vezető érmet kapott: Lukács János; Aranykoszorús KISZ-jelvényt Agócsy Viktor, üzemigazgatósági KISZ-vezetőségi titkár és Szélpál István raktárvezető-helyettes. A KISZ KB Dicsérő Oklevelét kapta Csada László, a KlSZ-bizottság FMKT felelőse, Magyar József, üzemigazgatósági KISZ vezetőség titkár. A Kiváló Munkáért elismep s w • •M • (L,-*11 ' jP^af \ • ''rWnlBfl V,. \ WjSl lllllOsU > ÉpP ^^^H lg Nagy László felvétele A vándorzászlót Juhász And rás "KISZ KB titkártól s fiatalok nevében Lukács János vette át résben részesült Maráz József melegburkoló, Veszelovszki Ferenc művezető. A kitüntetéseket mindketten Budapesten vették át. Pataki Andorné, a KlSZ-bizottság úttörő felelőse, Pádi László,-a KISZ-bizottság-agitációs-propaganda felelőse, Lakatos Sándor, alapszerve, zeti titkár. Takács Miklós ifjúsági munkabizottság felelős a Válalat Kiváló Dolgozója lett. A KISZ-esek nevében Lukács János köszöntötte a 25 és a 20 éve KISZ-tagokat, KISZ-vezetőket, aktivistákat, propagandistákat, akik 1981ben eredményes mozgalmi munkát, végeztek. Elismerő oklevelet kapott a KISZalapszervezetek közötti vállalati munkaverseny első három helyezettje: a Pollaefi Mihály-,- a Március 1- és Rosa Luxemburg-alapszer•» vezet. Dalos-táncos összeállítással folytatódott az ünnepség, amelyet közös vacsora és bál követett. A vasútnál Módosították a kollektív szerződést A MAV kollektív szerződésének idei módosításáról tárgyaltak a Vasutasok Szakszervezete központi vezetőségének pénteki ülésén. Mester Alajos, a MÁV vezérigazgató-helyettese előterjesztésében szólt arról, hogy Magyar—lengyel megállapodás Pénteken a Külkereskedelmi Minisztériumban 5 évre szóló magyar—lengyel szállítmányozási megállapodást írtak alá. Ennek alapján lehetőség nyílik arra, hogy magyar külkereskedelmi árakat nagvobb méretekben szállítsanak lengyel kikötőkön keresztül, s a lengyel kereskedelmi hajózást is fokozottan igénybevegyék. A megállapodás egyben kedvező feltételeket teremt az illetékes magyar és lengyel vállalatok közötti együttműködés továbbfejlesztéséhez. A megállapodást Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettes és Ryszard Pospieszynski miniszterhelyettes, a Lengyel Népköztársaság Tengergazdálkodási Hivatala vezetőjének első helyettese írták alá. Az aláírásnál jelen volt dr. Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. Elismerés a Szegedi Ruházati Szövetkezetnek Évről évre értékelik az egyes gazdasági egységek teljesítményét, számba veszik a gazdasági eredményeket, a kulturális és politikai fejlődést, s a legjobbak ennek alapján elismerésben részesülnek. Tegnap, pénteken a mórahalmi Erkel Ferenc Művelődési Otthonban dr. Rátkai Ferenc, a Csongrád megyei KISZÖV elnökségének tagja az OKISZ Elnöksége vándorzászlaját adta át Bors Győzőnek, a Szegedi Ruházati Szövetkezet elnökének. Rácz Gábor főkönyvelő és Kiss Sándorné szalagmunkás a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült. A Szövetkezet Kiváló Dolgozója címet nyolcan kapták meg. Közel 260 millió forint értékű árut értékesített tavaly a szövetkezet. 32 millióval többet, mint egy évvel korábban. Az értékesítés öszszegén belül is jelentős a tőkés export növekedése: 24röl 32 millió forintra emelkedett. Gazdaságosan termeltek: nyereségük közel 26 millió forint. Fejlődött a politikai képzés, jól dolgoztak a szocialista brigádok. Közülük egy arany-, egy ezüst-, kettő pedig bronzfokozatot ért el a munkaversenyben. Az elismerés odaítélésénél döntő súllyal esett latba a gazdaságos termelés és a tőkés export jelentős növelése, valamint a munkaverseny jó eredményei. az elmúlt évben kidolgozott — újabb öt esztendőre szóló — kollektív szerződés a gyakorlatban bevált, szabályaiban a dolgozók és a munkáltatók érdekei egyaránt tükröződnek. Az utazó dolgozók érdekeit szolgálja az az új — az ülés során a legtöbb vitát kiváltott — intézkedés, hogy a négy órát meg nem haladó munkaközbeni várakozási idő beleszámit a dolgozó szolgálati óráiba és teljes díjazás jár érte. Eddig csak 2 órát ismertek el szolgálati időként, az ezt meghaladó várakozásra 50 százalékos bért fizettek. Ezt a korábbi gyakorlatot sérelmesnek tartották az érintettek, hiszen nem a dolgozó hibája, hanem általában munkaszervezési hiányosságok miatt kerül sor a kényszerű pihenőkre. Munkaerő-gazdálkodási szempontok tették indokolttá az úgynevezett kiemelt forgalmi jutalék összegének megkétszerezését. Ebben az évben ugyanis — a tervezettnél is nagyobb mértékben — tovább csökkent a fizikai dolgozók létszáma a MÁV-nál, elsősorban a budapesti rendező-pályaudvarok kulcsfontosságú — kocsimester, tolatásvezető, saruzó; kocsirendező és egyéb — munkaköreiben. Egyre kevesebben vállalják ezt a munkát, éppen ezért, az itt dolgozókat a bérükön felül kiemelt forgalmi jutalékban is részesítik. Ennek a jutalomnak az összegét emelték most fel 100 százalékkal, hogy vonzóbbá tegyék a mostoha munkakörülmények miatt lassan elnéptelenedő rendező-pályaudvari munkaköröket. A kollektív szerződés módosításaként elfogadta a központi vezetőség a törzsgárdatagok elismerésére szolgáló anyagi juttatások összegének fölemelését is. A fiatal dolgozók családalapításának megkönnyítésére, s r.»vn utolsósorban munkahelyi gyökereinek megerősítésére pedig a kollektív szerződés ezentúl módot nyújt arra, hogy az eddiginél jóval nagyobb mértékben támogassák a munkáltatók a fiatal házasok lakáshoz jutását.