Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-09 / 57. szám

4 Kedd, 1982. máreinn 9. Haladó ifjúsági mozgalmak Kinek, hova, miért? Csongrád megyeben A KISZ kommunista jellegének erősítése Az 1975—1980 közötti időszakra esik az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozatának, az Ifjúsági Törvénynek és az ehhez kapcsolódó végrehajtási utasításoknak az a hatása, amely az ifjúsápolitikát a mindennapos, rendszeres politikai munkaszintjére emelte. A területi, üzemi, intézményi pártszervek és szervezetei: több alkalommal átfogóan is értékelték az Ifjúsággal kapcsolatos kérdéseket, de eRyre inkább gyakorlattá vált ?Ryegy probléma, részterület elemzése, leggyakrabban az ifjúság nevelésével kapcsolatos feladatok áttekintése. Ebben az időszakban kiépültek a tanácsok és más szervek ifjúsággal kapcsolatos fórumrendszerei. 1976-ban és 1978-ban megrendezték az ifjúsági parlamenteket, amelyek megyénkben mindkét évben 70—80 ezer fiatalt érintettek. A legnagyobb eredmény, hogy egységesebb lett a fiatalok megítélése és megítélésének alapja; egyre inkább a végzett munka, a tanulás, tehát az elsődleges jegyek alapján, s nem csupán a divat, öltözködés, szórakozási szokások nyomán Ítélik meg a fiatalokat. Megyénkben az Ifjúsági élet- és munkakörülményei a jelzett Időszakban a társadalom teherbiró képességével összhangban, néhány területen azt meghaladó módon javultak. 1975—1980 között kiépült az ifjúsági .közművelődés-hálózat objektív feltételrendszere. Ifjúsági ház épült Szegeden, Szentesen és Csongrádon, úttörőházat alakítottak ki Makón, több úttörőtábor bővítésére, felújítására sor került. Közel 200 kispálya. 13 tornacsarnok, fedett uszoda, sportstadion bővítése szolgálta az ifjúság testedzését. Ezek minden korábbi időszaknál gazdagabb eredmények. A teherbiró képességgel összhangban alakultak a fiatalok tanulási körülményei és lakáshelyzete. A munkaerőhelyzet megyénkben a pályakezdők és először munkába állók túlnyomó többsége szempontjából általában megnyugtató. 1978-as megyei küldöttgyűlésünkön a megyei pártbizottság első titkára ls megfogalmazta, hogy a KISZ a párt politikája megvalósítására történő mozgósításon túl lehetőséget kap és szerepet vállal a párt politikájának alakításából is. Ez a tendencia mindenekelőtt megyei és városi szinten érvényes. Mindennapos gyakorlattá vált a döntéselőkészltő és döntéshozó folyamatba történő bevonás. Ezek olyan horderejű kérdésekben is megnyilvánulnak, mint a távlati területfejlesztési és gazdálkodási koncepciók, a 15 éves lakásépftési terv. Az évek gazdasági tervek és egy-egy társadalmi kérdés elemzésénél is ma már természetes a KISZ képviselőinek jelenléte és érdemi részvétele. Igen fontos tendencia továbbá a jelzett Időszakban az is, hogy a KISZ tevékenységével középpontjába állította a gazdasági élet kérdéseivel való hatékony foglalkozást. Ez egyaránt megnyilvánult a gazdaságpolitikai agitáció növekedésében, az akcióprogramok szerkezetében és arányaiban, de a mindennapi tevékenységben is. Gazdagítottuk a gazdasági építőmunkához kapcsolódó formákat is. Részt vettek megyénk dolgozó fiataljai az uszty-lllimszki és és paksi KlSZ-építkezéseken, sikeresen folynak a védnökségvállnlások, amelyből kiemelkedik a belvízvédelmi KISZ-védnökség. Ebben az Időszakban került bevezetésre az Alkotó ifjúság-mozgalom és a KISZftadar. A szűkebb társadalmi környezet által nagyra értékelt a Fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsainak működése, ebben a munkaformában sikerült leginkább a mai követelményrendszernek megfelelő feladatokkal: a hatékonysági, anyag- és energiatakarékossági, munkaszervezési feladatokkal foglalkozni. A mezőgazdaságban ezekben uz években lendült fel az egyéni ifjúsági verseny mozgalom, a legjobb eredményt azonban itt 19 a szellemi foglalkozásúak között könyvelhetjük el a fiatal Agrárszakemberek tanácsainak megalakulásával és eredményes működésével. Intenzívebbé és szervezettebbé vált a diákmunkaerő bevonása is megyénkben a gazdasági feladatok megoldásába. Duplájára nőtt az építőtáborok száma. A diákok részvétele döntő jelentőségűvé vált az őszi mezőgazdasági munkában. Az eredmények közül kiemelhető, hogy a KISZ-ben elsődlegessé vált az alapkötelességek: o munka és tanulás számonkérése. Ez összhangban volt a társadalmi követelményszint általános emelkedésével, néhány területen — véleményünk szerint — meg is előzte azt. A gazdasági élet nehézségeinek fokozódása, életszínvonalunk stagnálása, 'a munkaerő-gazdálkodás új feladatai és problémái és a fiatalok nagyobb arányú részvétele a termelésben és a közéletben szükségessé tették, hogy a KISZ erősítse érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenységét. Ennek elvi és módszertani alapját is megteremtette a KISZ Központi Bizottsága 1977 októberi határozata, amelye az Állami Ifjúsági Bizottság irányelvei, a minisztériumok és főhatóságok utasításai követtek. Az elmúlt éveknek igen fontos, kiemelésre kívánkozó tendenciája, hogy a KISZ erősítette hatását néhány fiatal értelmiségi rétegben. A pedagógusok természetes szövetségessé váltak munkánkban, 18-ról 80-ra emelkedett a pedagógus KlSZ-alapszervezetek szama, amelyeknek több mint kétezer tagja van. De aktívabbá vált az igazságügy és jogalkalmazás területén dolgozó fiatalok és kutatók között is. Megyénkben az elmúlt években nagy számban rendeztek tudományos konferenciákat, szakmai tanácskdfásokat, vetélkedőket. A tudati nevelőmunkában az elmúlt évek során az ifjúsági mozgalomban is egyre nagyobb jelentőséget és teret kapott a meggyőzés, a személyre szóló politizálás. A módszerekben a kinyilatkoztatások helyébe a kiscsoportos vita, az érvelés lépett. A KISZ bátran vállalt fel népszerűtlen kérdésekkel való foglalkozást is, mint például a „csövesekkel" való szót értést, sőt olykor nevelésüket is. Az eredményekből kiemelhető a párttaggá nevelő és ajánló tevékenység. A KISZnek nagy része van abban, hogy megyénkben megállt a párttagság átlagéletkorának emelkedése. Míg korábban megyénk párttagságának átlakéletkora legmagasabb volt az országban, a XII. pártkongresszus idejére ez az állapot megszűnt. Ebben része van annak, hogy öt év átlagában a felvettek 62 százaléka 30 éven aluli fiatal, több mint 'fele KISZ-tag, s nz országost messze meghaladó módon kerültek felvételre a pártba 18—21 éves fiatalok. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy megélénkült az érdeklődés a haladó ifjúsági mozgalmak megismerésére, a tapasztalatok elemzésére. Ennek nyomán sor került a kutatómunka megindítására és gazdagodó folytatására. Az érdeklődést csak fokozták az olyan ünnepi események, mint a kommunista ifjúsági mozgalom születésének 60. és a KISZ újjászervezésének 20. évfordulója. Az ifjúság megakarja ismerni történelmünkét, benne az ifjúsági mozgalom történetét, mert enélkül képtelen becsülni a jelent és nehezen érti meg a mai folyamatokat. Számunkra külön öröm, hogy megyénkben a tudományos háttér és a szakemberek felkészültsége. Ifjúságszervezete megnyugtató biztoíítékkal szolgál arra, hogy. ez a munka nem egyszeri fellelkesülés, hanem tudományos színvonalú és a mozgalom számára is hasznositható eredményekkel jár maid. Bódi György Egy vizsgálat margójára Szeged lakosságának egy. ötöde 15 éven aluli gyermek. Szinte minden szegedi családot érdekel, milyen támogatást kapnak a társadalomtól gyermekneveléshez. Tényeket ismerünk, tudjuk, hogy nem kevés az az öszszeg. ami társadalmi juttatások címén megkönnyíti a szülők dolgát. Am a hétköznapok embere arról keveset tud, hogv ez a támogatás mikor, hol és milyen arányban segíti á családot, illetve! miképp biztosítja a gyermeknevelésnél az arányos teherviselést. A szegedi Népi Ellenőrzési Bizottság egy nagyon tanulságos felmérést végzett, amelynek tapasztalatait közösen elemeztük Szalag Imrével, aki a vizsgálatot vezette, és aki egyúttal gyakorló pedagógus, a közgazdasági szakközépiskola igazgatója. • Egy kötetnyi irodalom jött össze a több hetes vizsgálatból. A bőség zavara miatt nem tudom, hol kezdjem a sort. mert minden kérdés fontos. Azt a szülőt, aki azért aggódik. vajon kislányát felveszik-e a bölcsibe. jogosan izgatja, menynyit költ a tanács gyermekintézmények építésére. ' Az iskolás fiú édesapját pedig már más kérdés érdekli. Egy dologban minden 6züló egyetért, a gyermekek felneveléséhez elég sok pénz kell. Társadalmunk anvagi lehetőségeihez mérten enyhíti. az Ilyen természetű gondokat. Mégpedig: 1960ban 100 forint munkabérre 27 forint. 1990-ban már 48 forint társadalmi juttatás esett. Ha~ már a statisztikát idézem, még egy érdekes adatsor: 1950-ben az összes személyi jövedelemnek 14 százaléka társadalmi juttatás. későibb a támogatás aránya növekedett és ígv változott: 1960-ban 18 százalék. 1970-ben 23 százalék. 1975-ben 27 százalék és 1980-ban 32 százalék. Valószínű az is érdekfeszítő, a támogatás mértékét a családok hogyan érzik. a A népi ellenőrök vizsgálata szerint a gyest a fizikai dolgozók jobban igénybe veszik. mint a szellemiek. BnHAZASSAG Vlöócry Clubor Zoltán <0 Tisza Magdolna. Kovács Mihály Ferenc es Kalmánczi Magdolna, Bakos Ferenc es Korom Rozália, Barna Antal es Bárkányi Katalin Gizella. Maróti Lasv-lo Sándor és Hohmann Judit Maria, Lázár Péter es Hódi Márta Katalin, liagt András es Jenei Anna Irén. Nagy Ferenc es Pozsonyi Margit, Rab István és Kiss Anna. Megylk Pál és Varga Ágnes Erzsv-bet, Pásztor Gábor és Csdge Gyöngyi Eva, Szepesi István és Borbtró Elza házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Miihók Mihály Laszlónak és Bultás Máriának Gabriella, Vadkerti Józsefnek és Tóth Edloték Attila Gyula. Vlncze Árpádnak es Danizs Erzsébetnek Tamás, Molnár Pál Jánosnak és Kis Klárának Mtlóna, v Nemeth Mihálynak és Sütt RozáUának Zoltán. Bata Lászlónak éa Racz Emíliának Gabriella. Farkas Miklósnak és Eszter Teréziának Beatrix, Szab.. Lajosnak es latjkó Anna Mariának Viktória, Katona JOzsef' Istvánnak és Lajkó Máriának Gábor. Balogh Laszlónak es Erdósl Marki Annának Attila. Redenczki Istvánnak es Dohok Erzsébetnek Zsuzsanna. Aranyi Lászlónak és Szentesi Irénnek Petra Csilla, Meszes Istvánnak es Szilágyi Juliannának István, Kováes Jenő Imrének és Turi Mártának Ernő, Csányi József Mihálynak és Zelanak Martának Tamás, Markót Istvánnak és Pénteki Irénnek Júlia Krisztina. Engt Géza AnULnsflc és Ttfhes Marisnak Zsolt József. Maroti Lajosnak és Naey Erikának Richárd Henrik Tusnádi Gyula Ödönnek ás Ball Klárának Dávid, Flender Mihálynak és Sípos Katalin Erzsébetnek László Zsolt, Rárz Józsefnek és Berkecz Évánlk Attila JozseJ. Greksa Lászlónak és AracsJ Ágnes Zsuzsannának Márta. Balázs Zoltánnak és Gábor Editnek Barbara. Dudás Istvánnak és Tóth Margitnak István. Síkhegyi Bélának és Földest Katalinnak Andrea, propazt Józsefnek es szálai Izabellának TUrvde, Kovács Dezsőinek és Sliman Mártának Roland, Bodo Sándornak és Körösi Családi események Anna Ilonának Attila, Császár Vincének es Sfcalma Piroska Arankának Noémi. Adok Róbertnek es Balta Klárának Melinda Lívia, Papp Lászlónak és Látos Hona Rozáliának Zsolt Tibor, .Halász Szilveszternek és Kovács' Margit Évának Mariann Matild, Papp Árpádnak és Tanács Mariának Gábor, Haltrich Sándornak és Dávid Anna Emmának Márta, Kovács Dezsőnek és Szabó Irénnek Attila, Balogh Zoltánnak és Bakota Edit Ágotának Zoltán Gergő, Kovács Jánosnak és Jávorszki Martának Ivett, Rácz Zoltánnak és Budai Katalinnak Attila. Gyovai Antalnak es Tóth Evanak Tamás, Ffjeinmacher Jánosnak és Sárközi Jolánnak Csillag. György Tibornak és Péter Erzsébetnek Edit, Gombos Sándornak és Hegedűs Arankának Sándor. BI1Ó Istvánnak és Joo Juliannának Julianna, Fodor Sá-i Klórnak es Gábor Eva3iák Sándor Nurbert, Fodor József Istvánnak és szepesi Annának Adrienn. Törköly Mihálynak és Gemes Erzsébet Ilonánaak Árpad, Kiss Gyulanak és Frank Veronika Zsuzsannának Gábor Zsolt, Dorogi Károlynak és Börcsök Márta Franciskanak Edit, Máté Péter Károlynak és Fehér Julianna Katalinnak Dániel Gergely, Császár Benjáminnak és Kutat Ibolyanak Csaba. Baczt Mátyásnak és Daróczi Magdalának Zoltán. Szekeres Györgynek és Zádon Veronikának György Tóth Károlynak és paplógó Mária Zsuzsannának .Anikó, Rigó Lászlónak es Szabó Zsuzsannának Melinda. Fontos Zoltánnak és dr. Biro Juliannának Ildikó, Balla Istvánnak es Szekula Katalinnak Ágnes, Kunos Balintnaik és Mészáros Margitnak Bálint. Kolompár Jánosnak es Puporka Arankának A.ndtrea Ilona, Szabó Mihálynak és Perkel Erzsébetnek Adrienn. Vlncze Gyulának és Terhes Viktóriának Anikó, Kakuszi Bélának és Licsiosanyl Ilonának Tamás Andor, Mucsek Istvánnak és Fodor Emése Ilonáinak Richárd István. Dobos Jánosnak és Szúnyogh Katalinnak Eszter Viktória. Terhes Istvannak és Tóth Évának Melinda. Gora Lajosnak és Honyecz Ildikónak Nóra Ildikó, Argyelán Jánosnak es Németh Máriának Beáta Erika, Pintér István Antalnak és Tajtl Idának Gábor, Boros Istvánnak és Török Andreának Bernadett, Stefán Józsefnek es Fekete Editnek Beatrix, Kálmán József Györgynek es Landler Máriának Gábor Juzsel. Hellenbarth Józsefnek es Vidákovics Ibolyáinak Erik, Fodor Ferencnek és Mayer Klárának Ágnes Julianna, Gyarmati Lászlónak és Luncz Máriának Akos, Horváth Istvánnak es Zsótér Ilonának Zoltán, Nagy József Imrének • és Pintér Emerenciánaik Anna nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Dr. Balogh Gabriella Ahce. Kakuszi Mihály. Gurdies István, Nyár] Mihály. Simon Mthályné Kollár Ilona. Csíkos Mihály. Kovacsik Istvánné Vidéki Maria Mtigdolna, Borbély Janosné Illés Erzsébet, Sajtos Zoltánná Cseh Piroska, Fátyol Károly, Szűcs Istv.iiiné Magoej Piroska, Bacsó Sándor, Kiss Rozália, Bokor József, Tóth Janosné ördög Terézia, Deók János, Ármány Vászanó Vidács Anna, Virág István, Hargitai. Istvánné Erdei Anna. Magyar József, Pongrácz Gusztáv, Puskás Jenőne Jójárt Piroska. Kothencz Janosne Jakus Rozália. Molnár Jánosné Széles Rozália, ökrös Mthályné Boros Margit, Berényi István. Batkiné Rárz Borbála. Kádár Lajos János. Szél Józsefné Kecskeméti Mária. Tücsök Imre lalosné Kiss Maria. Boróczky Barna, Juhász Antalné Kiss Erzsébet, dr. Kovács Tibor. Babitzky Ede. Barabas Ernő Miklósaié Pongrácz Gabriella. Gilteze Lászlómé Barticz Márta. Kristóf József mégha* nek oka részben pszichológiai természetű. A diplomás anya nem akar elmaradni a szakmai fejlődésben, több éves kihagyás behozhatatlan hátrány lehet amint az egyetemet végzett nők vélekednek. Altalános természetű gond: a gyes közel sem annyira népszerű már. mint évekkel ezelőtt, ugyanis a reálértékét nem tudtuk megőrizni. A népi ellenőrzés ezért javasolja a gves intézményének felülvizsgálatát. esetleg Időtartamának módosítását. Újszerű és hasznos felvetés, biztosítsanak a kismamáknak néhány órás munkát, például bedolgozói rendszerben. Szegeden azért is elképzelhető lenne, mert a nők foglalkoztatottsága Itt a legmagasabb, a könnyűipar jelenléte miatt. És bizony sok munkahelyről hiányoznak a szorgos asszonykezek. Arról sem szabad megfeledkezni, amit a sokéves otthoni bezártság okoz. Ideggyógyászok szerint több fiatalasszony neurózisos lesz a négy fal közötti életmód miatt. Figyelemre méltó a népi ellenőrzés másik észrevétele is: a társadalom legegyértelműbb támogatása a családi pótlék. Ennek összege követi legjobban az értékviszonyok változását. Am az ellenőrök szerint Itt ls módosításra lenne szükség. Még nagyobb szerepe lehetne abban, hogy ösztönözzön a gyermekvállalásra, illetve az ideális családnagyságon túl (három gyermek) megak ad almozza, hogy egyesek megélhetési forrasnak tekintsék ezt a társadalmi juttatást. Felmerült még. ha az egygyermekesek jelentősebb támogatást kapnak, talán a többgyermekes ' család eszménye népszerűbb lesz. Apropó, pénz. Kiterjedt a vizsgálat a segélyek felhasználására is. Általában szép summát fizetnek ilyen címen a vállalatok. Persze az összkép tarka. Például a Szegedi Bútoripari Szövetkezetnél a négvés többgyermekesekre jutó segély atlaga 450. a ruhagyárban 1833 forint. A szalámigyárban magasabb a kétgyermekesek segélyátlaga, mint a háromgyerekeseké, a ruhagyár pedig magasabbra sorolja az egygyermekes, mint a kétgyermekes csaladokat. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél a gyermekesekét háttérbe szorítja a nyugdíjasok támogatása. mivel ténylegesen ők élnek hátrányos helyzetben. A gyárak, intézmények végül is oly módon támogatják dolgozóikat, amennyire tehetősek. A segélyezés azonban olyan szempontból okoz gondot, amennyire a társadalmi igazságosság érvényesül, vagy háttérbe szoruL Például nem kéri, aki nem tájékozott, pedig megilletné. Az élelmesek meg bekopognak mindenhova, és ahol csak lehet, bekaszírozzák a pénzeket. Segélyezési rendszerünknek pillanatnyilag a gyöngéje, hogv szétaprózott, és így nem hatékony. A hátrányos helyzetűek társadalmi támogatása még nagyobb differenciáltságot igényel. Szemlénk nem teljes, ha nem említjük az otthonteremtést. az óvoda-, bölcsőde, építést. Az utóbbiról csak arinyit. a szegedi gyermekintézmények egyharmada az ötödik ötéves tervben!!) épült. A város a korábbi elmaradást még most is érzi, a zsúfoltság ezzel ls magyarázható. Közismert a lakáshelyzetünk. A közvélemény és a népi ellenőrzés álláspontja egyezik: a tervezők vegyék jobban figyelembe a nagyobb családot, illetve az egyedül élők igényét. A lakások méret szerint hasonlóak. Több garzonra és tágasabb otthonra lenne szükség. Különböző állásfoglalásokban ez már nemcsak fölismert. hanem elismert igény is. és egyre inkább érvényre jut a városépítésben. Természetesen nem maradhat ki a feLméréstoól az üdülési lehetőségek mérlege. Csökkent a nagycsaládos beutalók száma. Ezenkívül meglepően alacsony az üdülési kedvezmény összege. Pedig az emelkedő árak mellett figyelemre érdemes támogatási formát jelentene, ha a vállalat vagy a szakszervezet legalább az üdülés szállásköltségét megtérítené a gyermekes családoknak. Végül is ez a vizsgalat nemcsak arra volt jó. hoc* a különböző központi szervek figyelmét néhány kérdésre felhívja, hanem, hogv megállapítsa: a kormán* szociálpolitikai intézkedései, a városi tanács és a gyárak, intézmények erőfeszítései során több eredmény született a hátrányos helyzetűek segítésében, életfeltételeik javításában. Ám a feszültségek újratermelődnek. és ezért továbbra is Indokolt a társadalom gondoskodása, fokozott figyelme. ' Halász Miklós Autóbuszvárakozó, színes eternitből Alkalmi bemutatónak is beillik a Nyergesújfalui Eternitgyár előtt felépített autóbuszvárakozó, amelyet a gyár legújabb termékéből, az ívelt hullámlemezekből szereltek össze. A tíz méter hosszú, három méter magas várakozóhelyiség külsőleg ls tetszetős, leginkább hossztengelyében kettévágott hengerre, illetve miniatűr alagúthoz hasonlít, aminek két végét nagyméretű üvegtáblákkal zárták le. A fából, vagy fémből előre elkészített vázra gépi segítség nélkül, kézi munká•vai reodki-uut gyorsan rá le-: het szerelni a héjszerkezetet az (vett, hajlított eternitből. A nyergesújfaluí gyár dolgozói a prototípust három nap alatt készítették el. • Az új típusú színes termékkel az eternit felhasználási lehetőségét bővítette a nyergesújfalui üzem. Az Iveit eternitlemez nemcsak autóbuszvárakozók, hanem garázsok és különféle raktárak, tárolók gyors összeszerelésére is alkalmas. A piackutatás, az Igények felmérése után — beruházás nélkül, a meglevőberendezésekkel — kezdik meg az újdonság sorozatgyár-