Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-09 / 57. szám

49 Kedd, 1982. máreinn 9. Emlékezés Komáromi Gergelyre öt nap az iskolában ilencven éve, 1982. már- Több esetben nem volt elég tották a helvi szervezetet • Kilencven éve. 1982. március 9-én született Dorozsmán. s egész élete, munkásmozgalmi tevékenysége Ide kötődött Életútja nagyon sok tekintetben hasonló volt a többi kiskundorozsmai munkáséhoz, szegényparasztéhoz. Már gyermekként, 9 éves korában dolgoznia .kellett, hogy valamivel könnyebb legyen a család megélhetése, mert a 8 testvér közül 6 volt a legidősebb. 1910-töl a családdal együtt csak a téglaverést választhatták. mivel más munkalehetőség nem volt. Az első világháború után tovább romlottak a megélhetési lehetőségek. A jelentós számú dorozsmai kubikos és téglagyári munkás egyre nehezebben jutott munkához. Közöttük volt Komáromi Gergely is, aki így Igtt szervezett munkás. 1927-ben lépett be a Földmunkások Szakszervezetének dorozsmai csoportjába, majd 1929-ben a Szociáldemokrata Pártba, ahol egyre több feladatot vállalt. Röplapokat terjesztett, tüntetéseket szervezett Kérelemmel fordult a főszolgabíróhoz. hogy legálisan terjeszthesse a Népszavát. Az engedélyt ugyan nem kapta meg, de az újságot illegálisan is eljuttta Dorozsma baloldali munkásaihoz. Egyre nehezedő körülmények között vállalta el a pártszervezet helyiségének gondnoki feladatalt A párthelyiség bérleti díját a párttagok magukra vállalták. Több esetben nem volt elég a tagdíj és gzt egészítették lei a Népszava terjesztéséből befolyt pénzzel, a párttagok hozzájárulásával. A pártszervezet betiltása után Komáromi Gergely lakásán tartották az összejöveteleket, megbeszéléseket. vállalva a kockázatot, mert az ellenforradalmi Horthy-rendszer intézkedéseit a helyi főszolgabíró túlkapásai. munkásellenes intézkedései még tovább fokozták. A nehéz körülmények ellenére viszonylag erős szociáldemokrata pártszervezet működött Do rozsmán. A vezetőségnek tagja volt Komáromi Gergely is. Rendszeresen bejártak Szegedre a Hétvezér utcai munkásotthonba, s az ott szerzett ismereteket, információkat is továbbadták. Az 1930-as. 40-es években a kubikusok, a téglaverő munkások helyzete tovább romlott. Fokozódott a munkanélküliség. csökkentek a bérek. Amikor a pártot betiltották. a szervezett munkások beléptek az Építőipari Dolgozók Szakszervezetébe, s ezt a legális keretet használták fel a megkezdett munka további folytatására. A második világháború éveiben erősödött a csendőrök tevékenysége, egyre kevesebb lehetőség volt a szervezett politikai munkára. A felszabadulást követően, azonnal, újult erővel kezdték meg a Magyar Kommunista Párt szervezését. s 1944 októberben megalakították a helyi szervezetet. Agitáltak, szerveztek, mozgósítottak, melynek eredménye. hogy a régi párttagok döntő többsége mellett egyre többen léptek a Kommunista Párt soraiba. Komáromi Gergelyt Kiskundorozsmán mindenki ismerte. A lakosság bizalmát, mint tanácstag, hosszú éveken keresztül élvezte. 1049 áprilisától a helyi Mezőgazdasági Allanctó Bizottság elnökeként tevékenykedett. Jelentős részt vállalt a termelőszövetkezet szervezésében, melynek 1953-tól ő ls tagja lett. Az 1956-os ellenforradalom idején harcos kiállással bizonyította a szocialista társadalmi rend iránti elkötelezettségét. Védte a közös vagyont, küzdött a* termelőszövetkezet felbomlása ellen. 1959-ig. nyugdíjba vonulásáig pártcsoportveze tőként tevékenykedett, de azt követően is aktívan részt vett a helyi pártszervezet munkájában. A munkásmozgalmi tevékenységéért, annak elismeréseként megkapta a Szocialista Hazáért Érdemrendet. 1981-ben halt meg. Komáromi Gergely a célok és eszmék valóra váltásáért küzdött. Tiszteletméltó, osztályharcos életútja a helyi munkásmozgalom kiemelkedő alakjai közé emeli. Születésének évfordulóján az utókor ezért emlékezik rá tisztelettel ás megbecsüléssel. Hurkai János Előnyök és hátrányok — Mit éreztek, amikor közben rossz, de hétvégén vekeühet. A szttiűlk leieíwmegtudták: önökre esett a jó." „Hétvégén legalább át sége e vonatkozásban sem választás? tudom venni a tanulnivalót, hangsúlyozható eléggé. — Több iskolát megkér- amire hétközben nem jut * deztek, bekapcsolódna-e a idő." S hogy ki mivel is tölkísérletbe. A művelődésügyi ti a megnövekedett hétvéosztály jó néhány igenlő vá- gét? Hét megkérdezett, külasz után bennünket (ls) ki- lönböző korú általános iskoválasztott. Mindez 1981 jú- lás közül hat említette a téniusában dőlt el, a nyári vét, ezenkívül sport (úszás, az első ötnapos tél évben, szabadságra már úgy távoz- torna), olvasás, játék — 11- ezek mennyisége és minósétak a pedagógusok, hogy letve az otthoni és a kis- ge legalább olyan fontos letudták: szeptembertől ötna- kerti munkákban a szülőkpos tanítási hét szerint kell nek történő segítés a legdolgoznluk. gyakoribb. Ami az úgyneve— Hogyan fogadták? zett tartalmas szabadidű-ki— Várakozással, persze használást (színház, mozi, Mivel a szegedi kísérletben részt vevő tarjáni iskolában meglehetősen sok hétvégi prograrriot szerveztek het, mint á részvétel vagy a művelődési intézmények szerepe. — Hibát követtünk el akkor, amikor túlzottan sok némi tanácstalansággal is. kiállítás, hangverseny, kirán- hétvégi elfoglaltságot szerveztünk — így az igazgató. A közművelődési intézméÁ miniszterelnök bosszúja rzrr m képcrrryS Hogy hányféle erkölcs arra akad olyan válasz is: ahány társadalmi osztály. Bővítve a definíciót, árnyaltabban fogalmazva: valószínűleg annyiféle is lehet, ahány sajátos társadalmi réleg létezik. A tétel ugyan vitatható, a kérdés pedig ennél sokkal bonyolultabb, annyi viszont tagadhatatlan: a katolicizmus idestova két cvezredes története sajátos morálkódexet alakított ki. amely Magyarországon is egyértelműen meghatározta — egészen a legutóbbi Időkig — a neveltetésen alaouló a ettek minőségét, utólagos indoklásokra. mentségekre adván alkalmat egyszóval: konfliktushelyzeteket teremtvén. Ilyen összeütközésre épül fThurzó Gábor Az oroszlán torka című novellája is. amelyből ítélet és igazság címmel Málnay Levente készített tévéjátékot, amit csütörtökön este láthattunk. Az alapképlet tipikusnak mondliató: egy képzeletbeli horthysta miniszterelnök, bizonyos Hanzély Imre, akinek modellje Kállay Miklós éppúgy lehetne, mint a korábban — állítólag — öngyilkosságot elkövetett Teleki Pál gróf, 1945-ben a népbíróság által halálra ítéltetik, s kivégzése előtt bizalmas tanácsadójával és gyóntatójával, egy Kornél atya nevű pappal folytatott hosszú beszelgetés során számvetést készít múltjáról, tetteiről és főként — felelősségérőL Az egykori miniszterelnök igazolást vár, a pap pedig tanácsadóként kerül szembe az Igazi vádlott vádjaival. Nagyszerű téma. az ábrázolás lélektani bravúrjaira és történelmi számadásokra egyaránt kiválóan alkalmas. A népügyész szerint „egy népnek a lehető legnagyobb istencsapása az. ha vezetői fölött kell törvényt ülnie". Súlyos szavak, súlyos ítélet. Ám ha az egykori vezetők önmaguk fölött is végső törvényt ülnek, két kérdés azonnal fölvetődik: milyen ember hát valójában az az — országvezetönek minősített — politikus, aki a magvarság állandó küzdelmét emlegeti. kelet és nyugat között, s aki „magyar életet" akart? S aki ugyanakkor részt vett a nyilas kormányban is. majd arról beszél, hogy a gyilkolást, a bűnt eltűrni a legiszonyatosabb, annyi, mint gyilkolni. Majd hozzáteszi: „én egy életen át a lelkem üdvösségét mentettem és közben halálra ítéltem az emberekel. És erre te adtál lehetőséget. Kornél." Előbb nagyon ls kemény, magabiztos férfiúnak látszik Hanzély Imre. később viszont egy magát mentegető, öncélúan moralizálgató öregembernek. A figurának a tévéprodukerióban éppúgy nincs határozott kontúrokkal rendelkező arca. mint ellenpontjának, KornVt atyának. Az egyébként igen kifejező arcú Jan Machulsky szemmel láthatóan nemigen tud mit kezdeni a papnak még Hanzélynél (Mécs Károly alakítja, még a megírt figuránál jóval szikárabban) is elnagyoltabb karakterével. így fura képlet áll elő: nemcsak a létrejött konfliktus lesz hatástalan, de a miniszterelnök „visszapörgetett", valójában a lélektani motivációkat illusztrálni N akaró emlékképei is funkciótlanokká halványodnak, és sem felháborodást, sem az árnyalt ábrázolás láttán létrejött, felkavaró, továbbgondolásra Ingerlő indulatokat nem érezhetjük. Az irodalmi nyersanyag ősidők óta buktatók sorát hordozza a vizuális megvalósításban. Most sem történt másképp: egy igényes, a katolicizmus erkölcsét a történelem morális parancsaival szembesítő irodalmi mű úgy siklott ki az alkotók kezel közül, hogy az Ítélet és igazság láttán sem az ítéletről, sem az igazságról nem lehetett érdemi továbbgondolnivalónk. A tanácsadó és a végrehajtó elkülönült és mégis összefüggő felelőssége torzó maradt, s úgy tűnt, mintha a miniszterelnök csak szimplán bosszút akart volna állni egykori nevelőjén, mert neki kell meghalnia, 6 az, aki elbukott. Nos, nagyon úgy látszott — a televízión állt igazi bosszút. Kár. Domonkos László Nem tudom, csak sejtem, dúlás stb.) illeti — rendszemilyen kritériumok alapján res programként csak két eshetett a mi iskolánkra a tanuló tett ilyénről említést, nyeknek jóval többet kell művelődésügyi osztály válasz- S noha e röpke rögtönífctt ezután átvállalniuk az iskotása: a Tarján III. sz. álta- felmérés nem nevezhető rep- laktól. A Bartók Béla Művelános iskolában 30 osztály rezentatívnak — elgondolvan, 950 tanulóval, 23 nap- kodtató lehet, közis csoportban 502 napkö- . zissel, több egy műszakos, felső tagozatos tanulócso- — Az az igazság, hogy mi porttal. Tehát egy aránylag fáradtabbak vagyunk, mint zsúfolt intézmény, tagozatos a gyerekek — mondja Valcz osztályok — szinte minden, Gyuláné, az iskola tanára, helyiséggondok — szól közami az ötnapos tanítási hét- úttörőcsapat-vezető. — Az be Valcz Gyuláné. — Ha a ben gond lehet az alsó fokú iskola az első félévben igen művelődési központ oktatás területén. Innen az- sok hétvégi programot szer- valamit, nekünk tán szerezhetők tapasztala- vezett, a pedagógusok öntok. kéntes alapon vettek részt a * rendezvényeken. AránytalaAmit Szalai József, az is- nul, mindig ugyanazok, kola igazgatója a tapasztalődési Központtal jó a kapcsolatunk, természetesen az úttörőházzal is, de például az Ifjúsági Ház és a Juhász Gyula Művelődési Központ „beszállhatna". — Viszont itt vannak a kihoz" kell szervezni, tanári felügyeletet biztosítani, újra a pedagógusok terhelésénél vagyunk, a kör bezárul. Gondoltunk , . , . .. , . ., bizonyos kooperációra, más latokról a tinikusnak nevez- . ^ meR?ovek?dett iskolákkal, de bizony nem laroxroi, a npiKusnaic nevez- terhelése ellen sokan tilta- POVformán szemlélik a dőlhető helyzetrő mond rög- koznak) joggal. A tizenegy- gokat SZemIeUk 3 dt>1 tón mas megvilágításba ke- napos tanítási ciklus idején g° rül, amikor — a gyerekek aZ igkoiában egv szaktanárszólalnak meg. ra ótiagosan napi 3j8 óraju— Nagyon sok lett a nul- tott. Most 4,2. (A tanítókladik óránk — mondja Szal- nál, napközivezetőknél az pódium, több ma Renáta ötödik osztályos óraszámkérdés nem ilyen lé- röplabdakupa, tanuló. — Fáradtabbak va- nyeges.) Naponta 4—5 óra csillagászatról, bábműsor, gyünk, mindennap hat óránk tanítás, átlagosan plusz heti játékos vetélkedő... van. három óra helyettesítés, rá- A gyerekek viszont azt — Szerintem nem nagyon adásnak a szakkörök, élőké- mondják, a programok soknövekedett meg a terhelés szítők, rajfoglalkozások, to— így Szivai Ferenc, aki vt- vábbképzések. A Tarján III. szont nyolcadikos. — Az a sz. iskolában mindehhez já- vegyes volt,, a legutóbbi jó, hogy a hét végén többet rult az elég nagymértékű programra a legtöbb oszlehetünk a szüleinkkel, több hiányzás is, anyai szabadidő jut mindenre. nap. otthoni problémák és Ludányi Arnold a másik egyéb címén. Naponta ötnyolcadik osztályból már hat pedagógus helyettesítésé- rendezveny szerve/.esekor a nem ilyen Illedelmes: re van szükség. „körítés" igen jokal jelent— Azt nem mondhatom, A kötelező óraszám áet... Sok volt a meseshogy különösebb elkesere- csökkentése hosszabb távon játékos program dést vagy örömet váltott vol- valamelyest enyhít maid a na kl a dol°g, bár az is tanári terheken — teszi hozígaz, nekünk nem a fárad- zá Szalai József. — Heti — Milyen szabadidő-programokat rendeztek eddig? Volt filmvetítés, mesekirándulás, előadás a kai inkább a kisebbeknek kedveztek. A részvétel is elég tályból csak két-három gyerek ment el. Viszont kortól függetlenül vallják: egy-egy kevés klubdélután és a verseny. Az igazgatóság 'véleménye: közös fogadóórákon kell sággal van bajunk. Már bbsz bra tehát napi négy megbeszélni a szülőkkel ezt megszoktuk, és talán nem [esz az átlag Az is igaz a kérdéskört is. Több másjárunk vele rosszul... bogy a n napos clkiusná'i sal együtt. A hatodikos Szabó Zsuzsa mindenképpen zsúfoltabbak * szerint a nulladik orakat a hetek. S mivel szükségnem volna rossz inkább ha- SZerűen megnőtt a tanulók todik orara tenni, a nyolca- felkészülési ideje is, érde- ....... dikosok máris vitába száll- meR ienne ezt a napköziben kul ls 'egjobban tigyelni. Az nak vele. Szalma Renáta jobban figyelembe venni*. Az ^kolák, a szegedig példa is gondja viszont csöndet je- alsósoknak eddig 60, a fel90 percre A szülők ... Rájuk lehet és kell megszólaltatás 'nélmutatja, úgy tűnik, épp eléggé tudomásul vették, hogy az ötnapos tanítási hét remt. Ötödikben a német, sősöknek nyelvi tagozaton a heti 30 szükségük, a változások mi- .. . , (!) ora nagyon sok. Az igaz- att át kell szerVezni a nap- UJ helyzetet teremtven, ren gató is arról beszél, ez az közis hetj_ és napirendet. A ?eteg kötelezettséget ró ra egyik legnagyobb gond, mert sokat emlegetett .klubszerű Juk' lgen sok lényeges valugyan tudatos válogatással napközi" felé kell haladni toztatast jelent. S próbáljak eleve jobb képességű gyere- Nagyon nehéz öt napra el- is mekl,ePn,' a magukét. Nem kek járnak ezekbe az osz- osztani az iskolán kívüli el_ a szülőkkel szemben hanem tályokba, de a kimerültség foglaltságokat (17 szakkö- eppen erdekükben lehetünk az értelmi adottságoktól füg- rünk van, előkészítőt három egyértelműen iskolapártiak, getlenül is kimerültség... tárgyból tartunk, plusz a akar a. "ellenges veszélyetA kérdésről, hogy röviden sport az úttörő) a tanulási r61- akar a hetvegi elfoglaltösszefoglalva ki mit tart az id6 áttevődött az estére, így s4"?kr6}: akar a tanulás ötnapos iskoláról, igen elté- oldottabb tempót kell bizto- módjáról van szó. rőek a vélemények. „Hét- sítani hét közben. i-— A nagy kérdés: növekrádiófigyelő Az öl kontinens hét napja című rádióműsor tula idomképpen lehetetlen dolgokra vállalkozik. A műsoridő igenigen picike voltára való tekintettel teszi ezt. Létezheletlen ugyanis, hogv mindazt, amit. az Esti Magazin és a televízió híradója produkál. túl lehessen szárnyalni. Mondom, a lehetetlennel próbálkoznak, s többnvire sikerül ls. Érdemes ezt a műsort meghallgatni, hiszen mindig újat tud adni a riporterek fölkészültsége és frissesége miatt. Ugyaniivet lehet elmesélni a rádió reggeli könyvszemléjéről ls. Kár. hogv ezek sokba kerülnek . . . Takács Margittól ugyanis olyannyira kedvet kap az ember a könyvvásárlásra, hogv el is megv a könyvesboltba. Igazából nem is nagv baj. Könyvre érdemesebb költeni, mint másra. Ez 1* ennejc a kitűnően propaRáló aszszonynak az érdeme, hogy ilyet kell bevallania a rádió hallgatójának. Valtak még ezen a héten. F.mbermesék is. Amit a mesélőről megtudhattunk, env.nvi: neve Völgyes Rózsa. Auschwitzban 18 éves volt. Ké>őbb. történelemcsináló időkben alig 20. Mozgalmi körtáncot járt boldogan, és gyűlölte a vasárnapokat. Rakott. szoknyában és bársonv masnival vonult be katonának. Naponta három órát vlllamosozik. nem ismeri az unalmat, azt szereti, ha iön valami kiszámíthatatlan. amit neki kell megoldania. Harminckét éve hivatásos nép- és ömművelő. Imádtam ezt a műsort S miután a nőnapon írom ezeket a sorokat. el kell mondanom. Lengyel Nagy Annának, hogy csodálom, őt Völgyes Rózsa fölfedezéséért. Nem akármilyen élménnyel ajándékozott meg. Ugyanennek az ellenkezője igaz viszont a hétfő reggeli krónikáról. ahol igen sok résztvevő beszélt — hogv is mondiam. pongyolában? — Közhely már le is írni. hogv a rádiónak ez a leghallgatottabb műsora, és itt. ebben összeszedettebbnek kellene lennie mindenkinek. Hogy miért nem tudiák megcsinálni. rejtély. P. V. Szalai József így fogalmazott: — Megszoktuk, sőt egyfolytában „szokjuk" az ötszik-e a csellengő gyerekek napos iskoi'át. Szeptemberszama a „megnyúlt' hetve- től, ha általánossá válik, bi gek miatt? — A mi ugyan biztatóak, de — nözonyos előnyben is leszünk tapasztalataink már. D. L. Idegenforgalmi Hétfőn Siófokon tanácskozásra ültek össze az ország különböző vidékein működő IBUSZ-irodák vezc+ői. A háromnapos országos tanácskozáson értékelik az elmúlt év munkáiét és megbeszélik az idei feladatokat. A vita abból indul ki. hogv tavaly kedvezően alakult a forgalom, ezt az eredménvt az idén tartani, sőt. iavttani akariák. E feladatok teljesítése. hartgsúlyózták, a hálózathoz tartozó bel- és külföldi irodák dolgozóitól egyaránt nagy erőfeszítést kíván: javítani, bővíteni kell a kapcsolatokat, az együttműködéseket, ujabb lehetőségeket kell feltárni. A belföldi' idegenforgalomban új feladatot jelent az ötv^nos munkahét bevezetése j c. mán jelentkező több szabad idő hasznos eltöltésének megszervezése. A. feltételek javítása érdekében a vállalat korszerűsíti meglevő irodáit, bővíti gépparkját, javítja a szolgáltatások színvonalát.