Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-06 / 55. szám

2 Szombat, 1982, mírHtm 8. » Lengyel helyzetkép A fő gond: a gazdaság 0 Vino (MTI) Lengyeúorszagban, coakhárom hónappal a szükségállapo* bevezetése után, altalában nyugodt a helyzet, de a gazdaság tou vabboi ta nagy gondokkal küzd, a belső es külsó szonahstaeilenes erők pedig mindent elkövetnek. hogy politikailag és gazdaságilag egyaránt gátolják a stabilisaeiót Ami a gazdaságot, azon belül az Ipart illeti, a Minisztertanács gazdasági bizottságának legutóbbi ülésen azt állapították meg, hogy továbbra te nagyarányúak a nyerd- és alapanyag-ellátási problémák. Az év eleje óta érvényben levő gazdasági reform lehetőségeit sok vállalat nem használja ki kellőképpen, pedig a termelési profil módosításával, átállásával mozgósítani le. hetne a jelenleg kihasználatlan termeló kapacitás egy réséét A gazdasági bizottság kötelezte az illetékes minisztereket. hogy keressenek az irányításuk alá tartozó ágazatok számára pótlólagos megrendeléseket külföldön, mindenekelőtt a szocialista országokban. A tavaszi munkákra készülő mezőgazdaságban továbbra is kulcskérdés a gaIvmaeladás. Ennek mértéke februárban az előző hónapokhoz képest emelkedett ugyan, de még mindig hiányzik mintegy 690 ezer tonna gabona az ország kenyerének, a gabona alapanyagú termékek gyártásának biztosításához. Az említett gyakorlati problémák megoldása fokozott mertekben szerepel a LEMP szerveinek és atapszervezeteinek napirendjén a Központi Bizottság múlt héten megtartott hetedik plénuma óta. Az országszerte fólyó vajdasági és ennél alacsonyabb szintű aktívaértekezletek, ülések fő politikai témája a párt eszmei és szerveset! egysegének erősítése. Nemcsak a pártszervezetekben. hanem az üzemekben is sok szó esik egy másik nagy fontosságú kérdésről: a lengyel szakszervezeti mozgalom jövőjéről. A PAP hírügynökség országos körképéből ítélve az üzemekben is erősödik az a felfogás, hogy a szakszervezeteknek a dolgozők valódi érdekeit kell képviselniük. * A lengyel szakszervezeti mozgalom jövőjéről tanácskoztak csütörtökön a LEMP Központi Bizottságának és vajdasági bizottságainak szakelőadót. Mint az ülésen elmondták, szerte az országban minden munkahelyen folyik a vita erről a kérdésről. A nézetek eltérőek, de számos szakszervezeti aktivista most mór arra az álláspontra helyezkedik, hogy a szakszervezeti mozgalmat a jövőben nem szabad hozzáférhetővé tenni a szocíalistaellenes erők számára. A tanácskozáson rámutattak: a Jövőbeni szakszervezetek szocialista jellegéért vívott harc döntő mértékben függ a pártban végbemenő folyamatoktól, a attól, hogy a LEMP milyen mértékben tudja szorosabbra fűzni kapcsolatait a munkásosztállyal. Tudóskapcsolataink fejlődéséről # Budapest (MTI) Befejeződött Budapesten az első alkalommal megrendezett magyar—olasz társadalomtudományi napok e héten lartott eseménysorozata, s a szakmai találkozón részt vett olasz tudoskOldöttseg pénteken elutazott Magyarországról Köpeczl Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese. az MTI tudósítójának nyilatkozott a tanácskozas eredményeiről. Mindenekelőtt azzal vonta meg a rendezvénysorozat történelmi, szociológiai és pedagógiai előadásainak, szakmai véleménycseréinek mérlegét, hogy « találkozó olyan folyamatot indított el. amelynek során szervezettebbé válhatnak és hosszabb távra szóló programokra épülnék majd a két ország társadalomtudományi szakembereinek kapcsolatai. Ezzel is bővülnek, fejlődnek Magyarország nemzetközi tudományos kapcsolatai, amelynek Olaszországgal eddig különösen a közgazdasági területeken, a hungarológiában és általában a művelődéstörténetben alakultak eredményesen. Elmondta azt te az MTA főtitkárhelyettese, hogy a társadalomtudományi találkozó keretében a történészek konferenciáját a modern állam kialakulasa és a politikai gondolkodás fejlődése a XV—XVII század Időszakában Itáliában és Magyarországon témakörben szervezlék. A sokrétűen alakult tudományos véleménycsere lehetőséget adott a kutatások új eredményeinek kölcsönös megismertetésére, s mindkét fél szempontjából az összehasonlításra Magyarország, illetőleg Olaszország történelmi tapasztalatai — immár tudománytörténeti tények — alapján. Megállapodtak egymassal a magyar én az olasz történettudományi vezető szakemberek abban hogy közösen megünneplik a budapesti tudományegyetem olasz tanszéke fennállásának jövőre esedékes 150. évfordulóját A jubileumhoz kapcsolódóan tudományos ülésszakot rendeznek a humanizmus és népi kubtura tárgykörben. Azt is elhatározták a budapesti találkozón. hogy hosszabb távra szóló vállalkozásként megkezdik a XVI. szazadban kibontakozott magyar—erdélyi —olasz kapcsolatok feldolgozását. mégpedig a föllelhető nagy értékű történeti dokumentumok összegyűjtésével, egybevető elemzésével és közös értékelésével Elutazott az SZMBT küldöttsége 0 Budapest (MTI) Elutazott Budapestről a Szovjet—Magyar Baráti Társasa? küldöttsége, amelynek tagjai az MSZMP XII. és az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére indított munkaversenyben kitüntetett szovjet dolgozók voltak. A küldöttség vezetőit fogadta Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára. A delegáció budapesti programja során baráti találkozón vett részt a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában és ellátogatott több fővárosi üzembe, felkereste az ott működő MSZBT tagcsoportokat Provokáció 0 Hanoi (TASZSZ) Mint a VNA vietnami hírügynökség jelentette, március 3-án 40 kínai hajó megsértette Vietnam területi vizeit és Binh Tri Thien tartományban mintegy 4—10 mérföld mélységben behatolt három kisebb folyón. A kínai hajók megtámadtak és megrongáltak egy vietnami halászhajót A térségben tartózkodó vietnami halászhajók közösen szembeszálltak a támadókkal, és felgyújtottak három kfnai hajót, egyet pedig elfogtak. Csönd a parlamontbon Jeruzsálemi felhívás" „Ax ember első számú joga sen és előzetesen elismerik s tartalom nem voft «4*sam sz élethez, » léthez való jog, egymást — mondotta — -A váratlan: a francia efiptomas ez az önök joga, hölgyeim palesztinokra tartozik, hogy ci* a közelmúltban nem fues-uraim —, de joga ez a döntsenek sorsuk felől, s en- karkodott az erre utaló joírGaza-övezetben, a nyugati nek egyetlen feltétele van: zésekkd, parton (Ciszjord&n iában) és saját jogaik mellett tisztelet- Mitterrand beszedőnek -i a Libanonban élő paleszti- ben kell tartaniuk mások >o- jya^ saojyban sokat levon noknak is" — jelentette ki gait is". ^ a ^^ ^ kxmkrtturaütortök este Jeruzsálemben A „^tört^ ^ „tlóérto- mofcba nem bocoátfcosott jaa xsufo ásig megtelt knesszet ^^ M)tterrand elnök- vaslatokat nem terjesztett szószékén Francois Mitterknesszetbeli beszédének io- ctó- Párbeszédet sürgetett a rand francia kozta.sasagiel- ^ixbol következően - Palesztinok és izraeliek könok, akinek félórás beszéde kéts^gbe vonta a nvegszállt zött. de úgy vélekedett, hogy mans ..jeruzsálemi felhívás- kerületeken élő palesztinok- ennek megvalósítása már a Tüií Izrael által szánt _so- két M ügye. Ax Izrael te a leti konfliktus történetébe tonómiát'--1 Camp Dávid-i PFSZ közötti párbeszéd jeAz izraeli parlament pad- megállapodások egyik pillé- lenleg — Begjn kormányésoraira csend borult, amint a rét: „nem osztom azt a véle- nak dühödt elutasítása ás a francia elnök kiejtette szá- ményt. hogy ax autonómja PFSZ vonakodása miatt — ján a PFSZ nevét — eflrt elót- megoldja a palesztin kér- "cm látszik reália — és főu te a knesszetben még egyet- dést" — mondotta. képpen közefi — Illetőségien amerikai elnök, de még Menahem Begin izraeli mL H Szádat sem tette meg. Meg mszterelnök — nem okozva T.-ói?" nagyobb csend fogadta azo- meg)epetest — udvariasan T .JK"L* döntőbíró, kat a mondatokat, melyek- u(Cyan ^ igen határozottan ben Mltterrand elnök „jeru- utasította vissza Mitterrand zsalemi felhívaaanak" lenye- ^valt A palesztin állam gét fogalmazta meg: párbe- tragédiát jelentene Izraelre szédre van szükség, az izra- né/,ve a Palesztin Felszabaeliek és a palesztinok körött, dftá*' Szervezet pedig — s „ennek a dialógusnak le- módsWTeit tekintve, és azt a hetővé kell tennie, hogy mindkét fél teljes mértékben éljen jógáival — a palesztinok, mint mindenki el tényt, hogy nem ismeri Izraelt — a „Mein arab kiadásaihoz" hasonlította. sem a közvetítő szerepére nem vállalkozik" a Közel. Keleten. Nem látszik azonban teljesen alaptalannak az a feltételezés, hogy — míg az elaő szerepkör valóban nem Franciaország testére szabott — a közvetítés ta~ Ián megfelelne Pária ambíciómtoL Mltterrand három hónapon belül Jordániába utazik — lljicsov Madridról más számára ez azt jelenti, „.^J*!? ^ éppen csütörtökön jelen. hogy a kellő időpontban lét- sT^-. ^^^ J^T — _ „..„A^UL. vi—a Reagan elnök „utazó sajtóirodája". hogy a francia elnök március 12-én Waahingu taxik egynapos „munkalátogatásra". A látogatáson — amelynek hírét államalapítás! joga került ggg» rehozzák saját államukat". Ez azonban csak úgy lehetséges. ha a felek kölcaönö• Moszkva (MTI) Azok a próbálkozások, amelyek a madridi tanácskozás moréim menetének megakadályozására, egyes államok megbélyegzésére irányulnak, ax egész. Helsinkiben megkezdett, európai enyhülési folyamat/* veszélyeztetik — jelentette ki Leonyid lljicsov külügyminiszter-helyettes, a madridi tanácskozáson részt vevő szovjet küldöttség vezetője, a Moszkovszki je Novosztyi című. több nyelven megjelenő szovjet hetilapnak. A szovjet diplomata rámutatott: az ax üt. amelyet a Helsinkiben aláírt záróokmány jelölt meg az európai Egyesűit Államok és egyes NATO partnerei Madridban a lengyelországi eseményeket akarják kózéppontha állítani. nemcsak az orazág szuverén jogait nem ismerik el? hanem egyszerűen ürügyet keresnek arra, hogy elodázzák a pozitív döntéseket. vagy éppen teljesen lehetetlenné tegyék a tanácskozás munkáját „Ax enyhülést és annak jövőjét még sohasem fenyegette olyan veszély, mint moet A madridi tanácskozótermet a pszichológiai hadviselés had. színterévé teszik. Ebben a háborúban a hazugság és a rágalom számit a legfőbb fegyvernek. azokat az ornépek számara, a jelek azé- szagokat támadják dühödten, amelyeknek bei- és külpolitikája nern tetszik EÍgyerint korántsem tetézik mindenkinek. mert ellentétes a NATO hatalmas arányú sült Államoknak. Ezzel azonfegyverkezési programjával, ^ „ Helsinkiben megina katonai fölény megszerzésére irányuló törekvéeeivel. A szovjet küldöttség vezetője aláhúzta: amikor az dult folyamatra csapást mérnek" tatta lljicsov. is súlyos — hangozminősités kissé elsietett is, a beszéd kétségtelenül pozitív irányú változást jelent: '"1"". ' a francia elnök mindeddig csak „állami struktúráról" beszélt, ha a palesztin nép szóba. júniusi versailles-i gazdaeaRi csúcsértekezletről tárgya L Mitterrand Reagan elnökkel — de a Washingtonban töltött idő alatt kétségtelenül jeruzsáleIgax. hogy a francia elnök nem ismerte el kifejezetten a PFSZ-1, a palesztinai nép egyedüli törvényes képviselőjének — de arról, mint szó esik majd a ..hadviselő félről bűzéit". mi felhívásról" ., arra a kérdésre, hogy szándékában áll-e meghívni Jasszer Arafatot, a PFSZ vezetőjét Párizsba, nemmel válaszolt ugyan, de hosEátette: Arafát meghívásához „senkitől sem fogok engedélyt kérni". A francia elnök Jeruzsálemben elhangzott, határozott kijelentései azt. a benyomást keltik, hogy Párizsban jóelőre készültek a .Jeruzsálemi felhívásra" —. s Mitterrand elnök nem protokoUfelszolalasnak szánta beszédét Izraeli hivatalos körökben okozott ugyan bizonyos meglepetést, hogy a francia elnök Ilyen nyíltan és hangsúlyosan emelte ki az izraeli—francia nézetkülönbségeket a palesztin kérdésben de Mitterrand elnök „Jeruzsálemi feihívása" egyelőre csak a francia közel-keleti politikában jelent némi módosulást—a közel-keleti helyzetben nem. Butroez Ghall egyiptomi külügyi államminiszter üdvözölte a felhívást. de Faruk Kaddumi, a PFSZ „külügyminisztere" Algírban azt mondotta: a francia elnök „nem a kellő összefüggésbe helyezte a pslesztinok igaz ügyét... úgy beezétt egyes jogainkról, mintha Izraelnek mindenhez lenne joga. nekünk pedig csak bizonyos jogaink lennének". Fodor György Békepolitika vagy ideológiai harc? A kérdés gyakori, de oem reália A mai valóságos nemzetközi viszonyok között nincs „vagy" — itt az „és" kötőszó használata az Indokolt. Nem nyelveszeti, hanem nagyon ia politikai okokból. Megosztott vilagban élünk: két világrendszer befolyásolja döntően az emberiség sorsát. Ezek az országcsoportok azonban nemcsak kétféle politikai-társadalmi-gazdasági realitást testesítenek meg, hanem világnézetileg is különböznek egymástól. De mindezek ellenére is azonos világpolitikai feltételek között élnek: a „túlélésre" egyetlen esélyük van, s ez a békés egymás mellett élés megvalósítasa Mert a másik, teljességgel elfogadhatatlan „lehetőség" a mindent elsöprő nukleáris világháború. Nem túlzás tehát azt állitani, hogy a békés egymás mellett élés korunknak olyan parancsa, amelynek teljesítésétől százmilliók élete függ. De nem kevésbé objektív tény az ideológiai harc. Hiszen elképzelhetetlen, hogy a munkásosztály és a burzsoázia csak a politika síkján vívja meg az osztályharcot, de lemond a céljait és érdekeit kifejező ideológiák küzdelméről. Történelmi tapasztalat, hogy sem a két osztály, sem pedig a szocialista és a tőkés világrendszer nem adja fel elveit, nem hagy fel történelmi céljával. Ennélfogva a két ideológia sem alkudhat meg egymással. Az eszmék harca tehát ugyancsak korszakunk törvényszerű kisérőjelensege. Mindezt látva, a kérdés — úgy érzem — nem is az. hogv szükségszerű-e a mai viszonyok között önmagéban a békés egymás mellett élés. vagy önmagában az ideológiai harc? Sokkal inkább az vetődik fel. vajon együttjárhat-e ez a két jelenség? Lehet-e békepolitikát folytatni, s ezzel együtt vállalni az ideológiai szembenállást is? Fejleszthető-e a különböző társadalmi rendszerű államok közötti együttműködés, ha a szocializmus es a kapitalizmus erői az ideológiai fronton kibékíthetetlen harcot hirdetnek és valósítanak meg? » Együttműködés és harc A reálpolitikusok szenpt igen, mert a politikai-gazdasági együttműködés alapját sohasem a közös eszmék alkották, hanem a közös érdekek. S ilyenek —- az ideológiai különbségek dacára is — kialakulhatnak, legfőképpen a béka megőrzését, a fegyverkezési verseny megállítását, az emberiség életét megkeserítő környezeti ártalmak megszüntetését, az úgynevezett globális problémák (például a nyersanyag- és az élelmiszer-termele- nehézségeinek) megoldását illetően. De mindez már több mint feltételezés: tapasztalat. Az enyhülés egész eddigi folyamata bővelkedik példákban arra nézve, milyen gyümölcsöző kapcsolatok alakultak ki a szocialista és a tőkés országok között az élet különböző területein anélkül, hogv bármelyik fél feladta volna alapvető elveit. Gondoljunk csak a nagy kelet—nyugati kooperációkra. a közös szovjet— amerikai űrutazásra, vagy — hogy direkt politikai példát említsek — a helsinki záróokmány megalkotásában megtestesült erdektalálkozásra. A szocialista közösség országai részéről ez a reálpolitikai magatartás nem valamiféle taktikai meggondolásból fakad, hanem abból a tartós elhatározásbői, hogy egyszerre akarnak és tudnak eleget tenni a különböző társadalmi rendszerű országok egymás mellett élése során Jelentkező két követelménynek. Előreviszik az államok együttműködését és vállalják az ideológiák harcat. Ez azt jelenti, hogv elvi alapon, mindenfajta ideológiai kompromisszumot elutasítva kívánják erősíteni az államok közötti kapcsolatokat. Az ideológiai harcot pedig ugy vívják, hogy az ne sértse, hanem segítse az államok közötti kapcsolatok fejlesztését. És ez nem megoldhatatlan feladat. Sőt, egyes kérdésekben egymást szinte feltételezik. Gondoljunk csak rá: hogyan készítették elő a második világháborút? Katonailag, politikailag, gazdaságilag és — a nemzetiszocializmus hirdetésével — lélektanilag-ideológiailag is. Az újabb világégés elkerülése érdekében ugyancsak szükség van a békés kapcsolatok kiszélesítésére, a politikai-gazdasági háttér erősítésére és a katonai védelmi potenciál fejlesztésére, de pszicholóígiai veszélyelhárításra ia Amikor tehát a hatadó. forradalmi eszmék harcba szállnak a háborús uszítással, a fajgyűlölettel, a fasiszta propagandával, akkor ezzel objektíve a béke pozícióit erősítik a világban. Emellett még az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az egész emberiség számára elönyösebb, ha a két világrendszer nem a katonai hadszíntéren, hanem az ideológia terén küzd meg egymással. A politikai nyomás eszköze Itt kell azonban hangsúlyoznunk, hogy az ideológiai harc szükségességének elismerése és az eszmei harc tudatos vállalása nem jelenti azt, hogy a szocialista országok a békés egymás mellett éles elveivel összeegyeztethetőnek tartják a lélektani hadviselést is. Az emberi jogok védelme. a nemzetközi terrorizmus elleni harc. a „szovjet katonai fölény" leleplezése stb ürügyén I i )