Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-02 / 51. szám

4 Kedd, 1982. márcitis 2. Délszláv nemzetiségek közművelődése A Magyarországi Délszlá- — Pedagógusaink közül rültek oda, csakis ott őrizvok Demokratikus Szövetsé- egyre többen vállalkoznak hetik meg, ápolhatják anyagének tevékenysége boayo- hagyományápoló tevékeny- nyelvüket, hagyományaikat lultabb a többi nemzetiségi ségre. A pécsi, budapesti, — Sokat lehetne beszélni munkájánál, ép- níbhácsi, tótszerdahelyi, desz- 27 néptánccsoportunk, 21 szentpéterfai, énekkarunk, 32 népi zenekaka tymári, runk, szólóénekeseink, prószövetség pen az anyanyelvi kultúrát, ki, kopházi, a közművelődést illetően, hercegszántói, Először erről beszélgettünk battonyai és a horvátkimlei a dél- általános iskolákban kiemelmegbízott kedöen eredményes hagyományápoló kulturális tevékenység folyik. Azonos feltételek között — A közművelődési törvény nemcsak lehetővé teGyurok Györggyel, szláv szövetség főtitkárával: — Szövetségünk két nemzetiség, a szerb-horvát és a szlovén érdekeit képviseli hazánkban. A horvát nemzetiség azonban több etnikai csoportra tagolódik: bosnyákra, sokácra. bunyevácra, Zala menti, Dráva menti és nyugat-magyarországi horvátokra, rácokra. Az etnikai csoportok más és más nyelvjárást beszélnek. Alappillér az iskola — Az MSZMP KB Politikai Bizottságának 1958-as nemzetiségi határozata után — folytatta Gyúrok György — évről évre jobb eredmények születtek a délszláv nemzetiségi oktatásban is. Az ötvenes évek nehézségei — a politikai elhajlások, a magyar—jugoszláv viszony megromlása «— hátrányosan érintették a magyarországi délazlúv nemzetiségeket A határozat után jóleső érzéssel vettük tudomásul, hogy a gyakorlatban is teljes jogú állampolgárai vagyunk hazánknak. A horvát, a szerb és a szlovák nyelvek tanítása, általában hagyományaink ápolása virágzásnak indult. A legfontosabb az iskola, amely a nemzetiségi közművelődés alappillére. A jövő szempontjából lalán ugyanilyen jelentőségbei bfr az óvoda. Hazánkban 102 délszlávok által lakott település 35 óvodájában kb. 1200 gyermek részesül anyanyelvi oktatásban, ötvenkét iskolában oktatják valamelyik nyelvünket, kb. 3500 tanulónak. Nem vagyunk megelégedve azzal, hogy csak 35 óvodában folyik anyanyelvoktatás. Sajnos. kevés a szakmailag és nyelvileg jól képzett óvónó. Sok helyen gondot okoz a tárgyi feltételek biztosítása is. zai előadóink, naiv művészeink tevékenységéről. Van már önálló tv- és rádióadásunk, évente kiadunk egy kalendáriumot, amely nagyon népszerű; 37 éve jelenik meg hetilapunk, a Narodne Novlny. — Államunk figyelmet fordít minden nemzetiségi igényre. Csak egy konkrét példát említek: tíz-húsz évvel ezelőtt kezdtek jelentszi az anyanyelvi nemzetisé- kezni különböző nemzetiségű gi kultura szabad művelését, emberek szépirodalmi alkohanem erőteljesen támogat- tusokkal, népmesegyűjteméja is. A szocialista tudatfor- nyekkel, helytörténeti munmálást, az anyanyelvi és kákkal. Ma már sorra megnemzetiségi kultúra fejlesz- jelennek, elsősorban a Tantését nem lehet és nem is választjuk külön. A nemzetiségi közművelődési munka szövetségünk politikai tevé' könyvkiadó gondozásában. Nemzetiségeink megteremthetik önálló irodalmukat; önálló kutatómunkát végez Tervek, elképzelések — Milyen tervel vannak a kenységének fontos, szerves hetnek, anyanyelvükön pubrészét képezi. likálhatnak. — A magyarokéval azonos feltételek között dolgozunk. A viszonylag kis létszám, a szórt települések, a különböző tájnyelvek stb. miatt bizonyos területeken mégis elmaradtunk az átlagostól. déUzlév"szövetsé^ek? Ennek elsősorban objektív _ Szeretnénk %g folyó_ okai vannak — irreális len- . J ne például egy önálló szín- lratot megjelentetni, melyház létrehozása... ben hazai írásokat, szerb- Nemzetiségi klubjaink szlov'*nyelvű tudo" adják meg ma felnőttek kö- mányos műveket tennénk rében végzett közművelődési közzé. Szövetségünk a nemtevékenységünk bázisát. Kö- zetiségek hídszerepének be7e\jTJíVen dé!szláv klub töltésével a jövőben is hozműködik azorszagban. Nagy ... . jelentóséget tulajdonítunk a za]arui a magyar-jugoszlav városi kluboknak, mert akik kapcsolatok erősítéséhez, zárt falusi környezetből ke- Roxin László Megszólaltak a pintyőkék A Tamási erdőkbe megérkez- egerésző ölyvek naszrepülétek délről a kékgalambok, a sére is. közelgő tavasz első szarnyas A nagyvadban gazdag tahfmökel. A tolnai tájra csa- mási-pári erdőségben megpatosan visszaérkező ván- kezdődött a gímszarvasok dormadarak faodvakban fejdíszének váltása, megtafészkelnek. A február végi lálták az első hullott aganjó idő megszólaltatta a Pin- caokat. A tavasz kopogtatátyökéket. Megkezdődött a sát jelzi az is, hogy Tamási, feketeharkályok tavaszi ná- Simontomya és a szekszársza. s az elmúlt napokban di dombvidék erdőiben megfelflgyeltek az erdőjárók az jelentek az első hóvirágok. RAZASSAG Jámbor Mllelos és Kovács Ftrookn. Farsang István és Szerencse Irén, Barbola Ernő Károly es Földes Sara, Juhász József ös Móraáros Marta, Nagy Fcronc és Wtrtcaheim ArnaUa Eleonura, G vórbíró Péter Károly és Rácz Klára Julianna, BáMot Mihiily cs Szécsl Ilona Kelta, Prlsünscr Árpad. Antal és Varga Rozália Magdolna, dr. Tömbén Imre és Rácz Katalin. Rácz Emi István es Gulyás Anikó, Szálpai Zoltán Istvánnak és Családi események Betn]ám»niné Nagy Rozália, Szeredai Jenő, Frank János. Csontos Andráané Margltai Róza, Hika Ferenc Gyula, Csíkos Mihály József. Ábrahám Józsefnc Fimnagó Marta. Mándokl József, Füico Józsefnc Tószeczkd Erzsébet. forral Mihály, Kovács Kálroán, Novó Lászlóim; Skubacskó Rozália, dr. Schmidt József, Szabó Csaba Sándor, Nemes Istvánnó Arnold Mária. Nógrádi János/né Csonka Krisztina. Bödő Szalma Máriának István. Tőrök Imre. Sebők Jóés Fohsz Éva " Ágnes Uabis Ervin. Körmendi Antalnak és zsefné Fülöp Hermina. Lénért Gyula es dr Hoífin/mn Hdlkó, Kuczora Juliannának Tímea Ju- Imre. Hegyközi PáJ, Hódi AntalS/.ánlel Imre' György és László djt, Tóth Sandornak es Tapodj. né Madár Katalin. Csányi IsiAndrea Éva, Bódi László József Erika Máriának Adrienn, Ménesi vánné Kolonlcs Julianna, Tápai .•s Komaromi Zs uzsonna, Kun- István Itetcrnek és dr. Szoboaz- JAnoanié Juhász Terézia, Varga dász István és lUés Magdolna, tay Dalma Erzsébetnek öatljia, Klrálv Jenő Imire es Gaudl V.uga Istvánnak es Papp Marta- Sandámé Zsiga Matild, Kasza Edit huzasságot kötöttek. lurk Szabolcs, Hegedűs Belanak József, Faragó János meghalt. ' és Vtncze Eréének Adrienn, B ^ SZÜLETÉS Kormányos József Imrének és Tánczos Istvánnak és Rétfalvi Máoa Olga Margitnak Anita, Irén Évának István. Farkas Szil- Nagy László Józsefnek, éa Molveszternek és Nacsa Mariának nar Évának Krisztián László, Zsolt Péter Maróti Andrásnak Ules Jáaios Litvánnak es I arkas es Hajdú Juliannanak András, Maria Erzsébetnek János Győző, Maró ti Ferencnek és Seres Arwn- Varga Alajosnak és Tóth Róza3oa Olgának Krisztián Ferenc, nak Alajos, Lajkó Jánosnak es Szántó Jánosnak es Kávai Má- Fodor Ibolyának Krisztina, Hurián»k Krisztina, Szabó István szar Dezső Lászlónak és Tóth Sámuelnek és Kiss Éváink Oá- Margitnak Gábor, Dobó JánosKapcsolatok Az NDK sokoldalú együttműködésre törekszik Afrika, Ázsia és Latin-Amerika népeivel. Az ország jelenleg e földrészek 87 államával tart fenn diplomáciai kapcsolatot, de jelentós a diplomáciai egyezmények száma is: az első német munkás-paraszt állam 1971 óta több mint 350 államközi egyezményt és egyéb megállapodást kötött a fejlődő országokkal. Az elmúlt évtizedben. 1970 és 1980 között az NDK megháromszorozta a fejlődő országokba irányuló külkereskedelmi forgalmát. Egy másik jellemző számadat: az NDK szakemberei 650 ipari és más objektumot építettek ezekben az országokban. Jelenleg is számos szakember és munkacsapat dolgozik e távoli földrészeken. így például Szíriában tíz darab — egyenként 2500 tonna napi teljesítményű — gabonamalmot szerelnek fel, Mozambikban pedig nagy textilkombinát részeként szakmunkásképző intézetet létesítenek. Nem kevésbé jelentős segítség eme országok számára az a lehetőség, amit az NDK oktatási intézményei nyújtanak: 1970 óta 39 000 fejlődő országbeli fiatal szerezhetett az NDK-ban szakképesítést és mintegy tízezren végezhették itt felsőfokú tanulmányaikat. Segítettek az. NDK oktatói a helyszíni kiképzésben ls: mintegy 55 000 embert hazájukban tanítottak meg különféle szakismeretekre. Korszerű üzemszervezés - javuló jövedelmezőség Kedvező- eredményeket magoló- és á daraboló üzerohoztak a mezőgazdasági üzemeknél, élelmiszeripari vállalatoknál bevezetett szerveben korszerűsítették a termelést. Ösztönző berezést vezettek be, a művezetők zési módszerek, amelyeket hatáskörét kibővítették, az külföldi szakemberek bevo- állásidőkre megszervezték násával valósították meg. » dolgozók hasznos foglalA Mezőgazdasági és Élei- koztatását, s mindezek eredmezésügyi Minisztérium eló- ményeként a szervezés 2,7 zetes összesítője szerint erre millió forintos az import szellemi tőkére nagyobb része költségének már megténégy év alatt költött mint- rült. A vállalat az idén más egy 350 ezer dollár jó be fektetésnek bizonyult. A MÉM a mezőgazdasági, az élelmiszer és fagazdasági üzemek számára pályázatot ír ki szervezés korszerűsítésére, s üzemekre ls kiterjeszti az uj szervezési módszereket A helyzetelemzések felhasználásával készülnek a évenként szervezési tervek a többi köa munka- zött a Nagykőrösi Konzervgyárban is, ahol az energiaa pályázat elnyerőinek a gazdálkodás 15 százalékos külföldi partner költségeit javítására számítanak. A kifizeti. Eddig 10 üzem Kapott így lehetőséget belső lassi Dózsa Termelőszövetkezetben a tehenészet ágatartalékainak feltárásához, zatában vizsgálják feiül a A helyzetelemzés és ennek tartás és a takarmányozás nyomán korszerűsítési technológiáját. Mátrai munkafolyamat kiemelkedő- Erdó és Fafeldolgozó Gazdaen jó eredményt hozott a Pécsi Dohánygyárban. A gépi állásidő csökkentésével, a ságnál elsősorban a fűrészüzem gépkihasználásának javítását és a fakitermelés munkások belső átcsoporto- gazdaságosságának fokozását sításával, az anyagellátás fo- kívánják elérni, lyamatos biztosításával 18 Hamarosan 1982-re is kiírja százalékkal nőtt a termeié- pályázatát a MÉM, s 100 ezer dolláros keretet szán e célra. Azok a pályázók élveznek előnyt, amelyeknél a bekenység az elmúlt évi 15 millió forint többleteredmény döntő .hányada a szervezés-korszerűsítés javá- vezetett új szervezési módra írható. A Békéscsabai szerek más hasonló profilú Baromfi- vállalatoknál is alkalmazhaI feldolgozó Vállalatnál a cso- tók, terjeszthetők. Hetven éve született ]cinossy Lajos Jánossy Lajos a kiváló magyar fizikus 1912.- március 2-án Budapesten született. Édesapja a Mérték ügyi Intézet matematikusa volt. s a Tanácsköztársaság idején tanúsított tevékenysége miatt 1919 után emigrációba kényszerült, ezért fia Bécsben végezte középiskolai tanulmányait. majd az ottani egyetemre is beiratkozott. Később Berlinbe került, ahol egyetemi doktorátust szerzett 1936-ban. huszonnégy éves korában. a kozmikus sugárzás tárgyában írott disszertációja sikeres megvédésével. A később Nobel-díjjal is kitüntetett P. M. S. Blackett meghívta a londoni egyetemre, maid Manchester egyetemén tanított. A fiatal fizikusprofesszor neve ekkor már egész Európában jól csengett. 1947-ben az Ír kormány meghívására elvállalta az Institute for az Ir Tudományos Akadémia tagjául is. A dublini egyetem egyik vezető professzora volt, amikor kézhez vette a magyar kormány meghívását. 1950-ben tért haza Budapestre. Az AkadéAdvanced Studies — az ír mia azonnal rendes tagjául egyetem — Kozmikus Fizi- választotta. kai Intézetének vezetéséti Itthon Jánossy először az bor István, PecsniAny Józsefnek ne,k és Temesvári Magdolnának és Lajkó Julianna Borbálanak Erika. Dúdas Ferencnek és BenHatnnlka. Füredi Lászlónak és de Ilonáinak Ilona. Vas Imre Kádár Ktielkának Gábor. Halász Gyulának és Toinka Anrta MaJózsefnek I* Fodor Piroskának rianak Marianna. Nagy IstvánHajnalka Piroska. Szabó Sándor- nak és Kovács Annanak István nalc és Száraz Rózsa Erzsébet- Gábor. Boldizsár Ferencnek és nek Tünde Mlkló László EmU- vinnal Juliannának Judit, Génnek és Bán irón Évának László, gyén Józsefnek es Fodor RózsaVadi Ferencnek és Fedor Ma- isik BuJúz-s, Vadkerti Józsefnek riannának Ferenc, Fébert taván- és Tóth Editnek Attila Gyula, nak ós Kovács Margit Ilonának Bodó Alfrédnek és dr. Bartos Asno) Krizsán Sándor József- •Z.sazaannanak; Laura, Gyuris nók es Horváth Máriának Má- Rudolfnak ós Zádori Magdolnária Molnár Zoltánnak és Hódi nak Judit, OaJdacsl Jánosnak Marvitnak Csaba Papp István- és Barna Anna Máriának Anikó, j^g^k Csaba.Ajw(PPk AflMla R<>cgW éa Deák MárláJozsef. Inatitoris László György- nak Attila. ítotrovlcs Mihálynak riek éi CtlLllk Eszternek Adám és Kónya Etelkának Mihály, ^Motn Mihály András Papp" Jánosnak és Mo- So* Lajosnak es Molnár Máriánok Erika Mónika nevű gyermesanvl Andrea Máriának Kornéllá PörS Györgynek és Szélpál Má- kük született rlámak Gvórgy Kun-Szabó Gyu- Il lLALOíts árSk és Mágonv 7-suzsanna Gyórfl Istvánná Blczók V«roí^üvának Ovula. Kojnok Lász- mka. Csernai István, Barn. GekraócTs Gángyin Editnek Ro- aa. Juhász Jánosne Csűri Máris, laSd Tjiszló TöriMt Ferenc Kónya Béla. Ábrahám András, iMlósak." Marsizsúzsamna Rádócz Janosné Szűcs Rozália Klárázkót ZJta y+mz-saniui. Gon- Fekete János, Szúcs Istvámté a,íSvtn Jánosnak és Vedrédt Varga Veroiűk-s. Papp LaJOMtc Msrtáííaif MómtaT Balogh Jó- Nyári Irén. Iványi József István, ™k Gácsér Gyöngyi Ka- Ktse András Lajos, Rádl István. Cwtaí íóMtí. Padkás Horváth-özegdell Antal, Csűri Egyidejűleg megválasztották akkoriban ^üiőjszervezödő Szabadság-hegyi MTA Szeged a hazai lapokban 1982 8. [TÖBIAS Aronj (ta) : Iskolás Magyar Nemzet, febr. 1$. [Nyúiíondók különböző előjellel. Nép- galmazott professzor.] Iront. 1982. január. I'A Rycrmek- Kombinált vonatok. - Májusts ifjúságvédelem Csongrád me- tói csak villany. Esti Hírlap, gyei tapasztalatai és feladatal.l febr. 19. [A Szeged—Budapest VIGH Zoltán: szakmunkások knötti vasútvonalon.] lettek. - Az lrezés fél szövés. SZABÓ Iréné: A szakszervezeTextilélet, Jan. 30. IA szegedi tek Csongrád megyeben. NéptexlUmúvekben] szava, febr. 19. [Interjú dr, ZSÍROS Isvtán: A Döl-alföldl Ágoston Józseffel, az SZMT veErdő- és Fafeldolgozó Gazdaság zotó titkárával. Fényképekkel.] tevékenysége. Az erdő, február. VÖRÖS László: A szomszédos BÉKÉSI Zsolt: Messziről ls szocialista országok mai IrodalJönnek mert... — önkiszolgáló ma — Tudományos konferencia FÜSZÉRT-raktár, Kereskedelem- Szegeden. Népszabadság, febr. technika, február, iszegeden. a 20. Maros utcában. Fényképekkel ] Doktoiravatás Szegeden. Magyar A második félidő. - THEKES Nemzet, febr. 21. [Az állam- és István: Szegedi kesergő. Labda- Jogtudományi karon.] rúgás, február. [A SZEOL AK Erőltetett menet. - SZEOL. labdarúgó-csapatáról nyilatkozik Pataki Tamás. Képes Sport, febr Pataki Tamas edző. Fényképek- 23. [Az edző a labdarúgó-csapatkel.) ról. Fényképpel.] SZABADOS Kristóf: Kabaré ENYEDI Zoltán: Az elsfl ..nyárvidéken Békés megyét NépúJ- télen. Népszava, febr. 24. (Femyság, febr. 5. INagy Bandó And- képek a szegedi födött strandrás nyilatkozata a Szegedi Ka- ról.] báréról. Fényképpel.) Szegedi különlegességek. SzöTEMFSI Ferenc: Talpig he- vetkezet, febr. 24. IGabonalpari gedüszóbam. Élet és Irodalom, szakbolt nyílt Szegeden.] febr. 12. [Nekrológ Suki Béla SZABÓ Ferenc: Az üllésl briszegedl tanárról.1 gádröl. Szövetkezet, febr. 24 (RAJ Tamási -Jt-: Koltay- [Az Üllésl Afész „Május 1." Kastner Jenő kilencven éves. szocialista brigádjáról.) Központi Fizikai Kutató Intézete kozmikussugárzási laboratóriumát irányította, majd 1956-ban — a legnehezebb pillanatokban — az ország egyik legfontosabb kutatóhelyének az igazgatójává nevezték ki. Több mint egy évtizeden keresztül állt a KFKI élén: ez az időszak meghatározó fontosságú az intézet történetében is. Jánossy munkásságából a kozmikus sugárzás témakörére vonatkozó dolgozatait a világon mindenütt használják. idézik. Elsősorban az ügynevezett leveRŐzáporok. mégpedig különösen az áthatoló és kiterjedt záporok elméletével vívta ki az őt világszerte övező szakmai megbecsülést. A nagv koineidenciaberendezésekkel végzett nevezetes kísérletes vizsgálataira — melyek az áthatoló levegöza porokban előforduló ' eleimi részecskék természetét segítettek feltárni — máig sokan hivatkoznak. Fontos eredményeket tulajdonítanak neki a mezonkeltés és a levegőzáporok problémáinak kvantitatív tárgyalására vonatkozóan is. Ezekért a dolgozataiért alig egv évvel hazatelepedése után. 1951-ben megkapta a Kossuth-díjat. Jánossy Lajos azok közé a tudósok közé tartozott, akik tudományos alkotómunkájuktól nem választották el az ismeretterjesztést sem. Még a középiskolai fizikaoktatás reformjában is szívesen közreműködött, rendszeresen látogatta a gimnáziumok fizikaóráit. Emlékezetes televíziós ismeretterjesztő előadássorozata mellett a lapokban is gyakran felbukkantak 6zínes és érdekes cikkel. A gravitáció és az atomok közötti kapcsolatról éppoly természetességgel értekezett, mint az oktatás és iskolai túlterhelés kérdéseiről. Köztudott, hogy Jánossy az MSZMP Központi Bizottságának tagjaként a hazai tudománypolitikai Irányítás egyik kulcsszereplője volt. A legkülönbözőbb fórumokon: kongresszusi előadásain, akadémiai bizottsági üléseken. a magyar tudomány eredményességéért, de az ehhez szükséges feltélelek megteremtéséért is síkra szállt. Mindazokon az őrhelyeken szolgált, ahol a magyar fizika és matematika ügyét — akár hazai, akár nemzetközi testületekben — hatékonyan képviselni lehetett. Négy esztendeje. 66 éves korában — szívroham következtében — hunvt eL Szimbolikus, hogv éppen óralátogatásra indult egy középiskolába: az utánpótlás ügye volt lalán utolsó gondolata. Szántó György Tibor