Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-02 / 51. szám

5 Kedd, 1982. márcitis 2. ni tudni keli Van úgy nyolc-tíz nagy társadalmi téma a mai Ma­gyarországon. amelynek mindegyike valóban roppant lényeges ugyan, éppen csak mostanában vészes rémenós­séggel olyaténképpen állítód­nak reflektorfénybe, mintha rajtuk kívül másfajták nem is léteznének. A módszer ve­szélyes kettős: egyrészt imi­gyen válnak leginkább elcsé­peltté. halálosan unt szociá­lis közhellyé a kezdetben éles szemmel, komoly fele­lősséggel és (nem is olyan ritkán) némi bátorsággal fel­fedezett közös bajok. Más­részt a velük történő túlzott foglalatoskodás konkrét ese­tekben (mondjuk, ha szelle­mi-kulturális termékekről van szó) a didaktikus, kam­pányszerű művek fenyegető dömpingjét hozhatják. Itt van például az alkoho­lizmus. Tudjuk, hogy arányai riasztóak, azt is, mily előke­lő helyen állunk a szeszfo­gyasztás világranglistáján. Igaz. arról is tájékoztatva vagyunk: mindez világjelen­ség. Persze, ha vesszük, hogy éppen közeli rokonainknál, a finneknél is mennyire ha­sonló a helyzet, némi szittya magabiztossággal vélhetnénk: csak van a dologban valami ősi, ha nem is turáni, de mondjuk ural-altáji átok. Hogy az emberek Helsinki­ben vagy Budapesten miért isznak annyit, természetesen nem lehet olcsó humorizál­gatással elintézni. Ebből in­dult ki a finn író, Claes Ati­dersson is, akinek a Család című művéből készült tévé­játékot csütörtökön este lát­hattuk. Antialkoholista propagan­dadarabnál jóval több volt vérbeli műalkotásnál jóval kevesebb. Végső soron itt csak az italozás következmé­nyeit szemlélhettük, ama jel­szó jegyében, miszerint a szesz nemcsak öl, butít és nyomorba dönt. hanem szét­rombolja a családot ls, elzül­leszti a gyerekeket, elidege­níti a házastársat stb. A pláne az, hogy a Bodrogi Gyula által kitűnően alakí­tott alkoholistánál szimpati­kusabb fickót ritkán látni. Nemcsak hogy nem volt ag­resszív. nem verte szét éjje­lenként a lakást, nem csap­kodta falhoz a gyerekeket, nem verte félholtra az asz­szonyt, hanem igen ambició­zus. angolul állandóan ta­nulni akaró, joviális kispol­gári emberkének számított, afféle békés részegnek. (Hiá­ba, berúgni tudni kell.) Rá­adásul főhősünk még le is szokott az Italról, nevelni kí­vánta rakoncátlan csemetéit, és nejével igen demokratiku­san, mindig meg akarta be­szélni a napi teendőket. Ám hiába minden. Piásnak nincs kegyelem! Az előzetes tétel szellemében züllik szét a fa­mília. a fiú nemcsak hagyo­mányőrzőén iszik, hanem a rendőrökkel is összevereke­dik, a nagyobbik lány túl rövid idő alatt túl sok hím­nemű egyént részeltet ke­gyeiből, a kisebbik leányzó pedig szorgalmasan kerüli az iskolát. A feleség természe­tesen kiborul, feltehetően ideg-összeroppanást kan. s úgy elhidegül, amint az a nagykönyvben írva vagyon. Szegény jó útrá tért alkoho­lista, gondolhatjuk együttér­zően. A fenti gyászos szituáció­tól már csak egy lépés (a tévéjáték közepétől várhat­tunk is rá), hogy a megja­vult atya visszahulljon a pá­linkás (vodkás?) -poharak világába, amit — némi ví­vódás után — meg is tesz. A- kör imigyen bezárul, tel­jes lesz a kép, keretes a szerkezet és megfelelően di­daktikus a mű. Régi törvény: egy ábrázolt jelenséget csak úgy lehet erőteljessé tenni, ha például következményeit felmutatva, egyértelműen. határozott körvonalakkal áll előttünk mindaz, ami az utólag tör­ténteket magyarázza, indo­kolja. (Ezt nevezik motivá­ciónak.) Ha mindez nincs, akkor a szájbarágás ezúttal az alkoholizmussal kapcso­latos legfrissebb jelentkezé­sén bosszankodhatunk. Mert a Család esztétikai hatásfoka körülbelül „Az alkohol mé­reg!" feliratú plakátéhoz ha­sonló. Vagy a negyvenes évek végén játszódó egvik nagyszerű magyar film ama mondatához, mely így hang­zik: „Ne igyál, elvtárs!" Őszintén szólva, még az is érthető lenne (ha nem is örömteli), ha a tévéjáték után több néző felhajtott volna néhány felest valame­lyik vendéglátóipari egység­ben. Az alkohol ugyan sem­rrfit sem old meg, tudjuk, de legalább feledtet. S nemcsak berúgni, de ellenpropagan­dát csinálni is tudni kell. Domonkos László rádiófigyelő Rostélyosokban elbeszélve Amikor egy-egy jó rádió- nél is szomorúbb: nemcsak És innen már egv súlvcson­műsor hatása alá kerülök, a borjúpörkölt vált hiány- kított sült. tyúk egyetlen lé­álmomban sem tudok meg- cikké, hanem az eladásához pésével el lehet jutni amélv­szabadulni tőle. A minap az értő pincér is. A vendéglő- pontig. El is jutottak. Anno­Üllői úton jártam. Sétáltam tás hivatás, s mint ilven. hi- tói -ig... Az évszámokat Kosztolányi fái alatt, nvár- vatott. embereket kíván. A bárki beírhatja, vége volt. emlékszem, az ét- hajdani vendéglősök elmen­teremnek. ahol habos söröket tek. az újabbak meg úgv ittam. Gödör volt. a neve és felejtették el a követendő hat lépcsője volt. később tradíciókat hogy meg sem valódi sonkából készült »on- tanulták azokat. f"^ * Tudós előadást, izgalmas koszolt. aztán » beszélgetést többet is hal-' fehérkotériyes szakács. aki 1<9tta mar történelmünkről, arról érdeklődött, hogv — A fiatalok nem magvaráz­zák a világot hanem meg akarják változtatni. Sebes­tyén János, ha életkorát te­kintve nem is, szándékait tekintve dicsérhetően fiatal. Hallga tam , ,, , UUiaivi ucímciii a*. — HM - ^., •?,rn.a. ós naplójából legutóbbi adás. (Enni igazából azért eszem. ... o rádiói, elége­jon izlett-e az étel. Szép alom volt össze- nlűfai tökéletes találkozása, gyúlt a nyal a számban. sondoJlam. nem is kell ezt A hajdani ételspecialitások másképpen csinálni. Szeren­nem attól voltak azok. hogy csőnkre Sebestyén János különlegesek voltak, a leg- nem hisz a tartalom és tor­na gyobb gondossággal készí- ma egységének. ilvmódon tették el őket. Frissen és valóban kissé szimpla kon­még véletlenül sem mara- vencióiban. Gondolt egv na­dékból. .. Idősebb Papp Kvot. s elmeséltette a ma­Endrétől tudom mindezt S.var történelem egv darab­aki szerint a magvar ven- iát idősebb Papp Endrével, déglátóipar illő volna, hogv a bécsi Mátyás pince igaz­legalább hajdani becsületét gatójával zónapörköltben, visszaszerezze. A legendája sonkáskockában és hagymás egyelőre a múlté. Valószínű- rostélyosban, leg azért, mert a gasztronó- Euá hallásra bizarrnak mia művészét. Az inter- tűn6 ötlet Mégsem az. Íme perszonális kapcsolatok oe- a bizonyíték, dig a pszichológia tárgykö­rébe tartoznak. Ki ne ta- Ínséges időkben a vendég­pasztalná. hogv vendéglőink- lősök a velőropogós nevű ben manapság kevés a mű- csemegét tehéntógvből. a vész. az emberi kapcsolatok- sonkaropogóst lecsókolbász­hoz profi módon értő pincér ból művészkedték össze. Ne­pedig még annál is keve- héz idők voltak, s így a ven­sebb. Ma úgv van. hogv is- déglősök találékonysága ta­mernek ugyan, de nem is- lálkozott mindazon kevesek mernek a vendéglőben. és tetszésével, akik ezekhez az úgy is van. hogy hiába éhe- akkoriban felségesnek tűpő zünk meg valami speciális ételpóllékokhoz hozzáiuthat­finomságra. sehol sem ta- tak. Néhány vendéglős azon­láljuk. Pontosabban szólva: ban sajnálatos módon am­mindenütt. ugyanazt találjuk, néziát kapott a sikertől, s nagyjából ugyanolyan kö- végleg elfelejtette, hogv a zepes minőségben. Ami- en- velőropogós velőből készül. Feszti válsiker Budapesten, az első or- lődési Központ filmklubjá­szágos kísérleti amatőrfilm- nak tagja Emlékezés című fesztiválon Farda József, a művével harmadik díjat szegedi Juhász Gyula Műve- nyert. Töprengek. hogv miért keltett ennvi emóciót és in­dulatot bennem az Egy rádi­mert muszáj.) Mit hiányolok akkor? Valószínűleg idősebb Papp Endre generációját.. vagy az ő generációjának hű folytatóit. Maradjunk eb­ben. Petri Ferenc Emlékezés Pusztai (Pipicz) Józsefre A munkásmozgalom jeles féle pörben statáriális bíró­szegedi harcosa még szinte ság elé állították őt is. A gyermekként kapcsolódott be hazai és nemzetközi tiltako­a szocialista mozgalomba, zás azonban megmentette a amelyhez egész életében ál- vádlottak életét, ügyüket dozatos hűség fűzte. 1920 ja- polgári bíróság elé utalták, nuárjában, alig 12 éves, ami- 1927 novemberében, a főtár­kor tímártanoncként meg- gyaláson, a vádlottak bát­bizták a Szocialista If júmun- ran éltették a fennállásának kások szegedi csoportjának 10. évfordulóját ünneplő vezetésével. A csoportban Szovjetuniót, irányításával a munkásmoz- vádlói szemébe mondta a galom kiemelkedő harcosai kegyetlen kínzásokat. Kom­nevelkedtek. Eszmei, politi- munista tevékenységéért, az kai fejlődésére döntő hatás- MSZMP-ben kifejtett mun­sal volt Ladvánszki József- kájáért az osztálybíróság 2 fel, az illegális kommunista párt egyik szegedi vezetőjé­vel történt megismerkedése. Ladvánszkit mozgalmi taní­tómesterének tekintette, köz­vetítésével lett 1921-ben a KIMSZ tagja. zölte a Népszava. Verseinek egy része uzonban a cenzú­ra miatt nem jelenhetett meg. 1943 januárjában érkezett haza, a felszabadult Szeged­re. Az ország egyik első munkáskáder igazgatójaként régi munkahelyének, az Ori­on Bőrgyárnak élére került. Pusztai elvtárs Hallatlan lelkesedéssel és ak­tivitással dolgozott. Cikkeket írt a Munka című szakszer­vezeti lapba, népbiró volt, a bőripari szakszervezet he­lyi csoportját vezette és 4 hónapi bortönre szinte lehetetlen felsorolni minden társadalmi funkció­ját. Az 1950-es években az or­szág más részein töltött be jelentős gazdasági vezetői munkaköröket. Az ellenfor­radalom tényét hamar fel­év és ítélte. 1929 őszén tért vissza Sze­gedre. Munkahelyén. az Orion Bőrgyárban Vörös Se­gély csoportot szervezett, kapcsolatot tartott a szegedi Az 1925-ös év fordulópont illegális kommunistákkal. „ „ „,- ^.„„„x volt életében Tímársegéd Nagy szerepet játszott az S^ttoéLe? és megsz! " lett, s azonnal megismerke- 1930-as évek második felé- kotelezeUse8get es meg 'al dett a munkanélküliség ke- ben kiépülő Hivatásszerve­serű kenyerével is. Radiká- zet elleni harcban. A Hiva­lis baloldali politikai maga- tásszervezet elleni fellépésé­ről 1939 januárjában egész Szeged tudomást szerezhe­tett, amikor a szélsőjobbol­dali Szegedi ÜJ Nemzedék név szerint megtámadta őt. Nem is sokáig maradhatott a városban. tartása, nézetei miatt ellen­tétbe került a szociálde­mokrata párt városi vezető­ségével, s kizárták a párt­ból, a szakszervezetből, ki­tiltották a Munkásotthonból. 1926 januárjában Pestre köl­tözött. „ , , , , 1941 júniusában ismétBu­Budapesten aktívan bekap- dapesten keresett munkát csolódott az 1925-ben ala­kult osztályharcos Magyar­országi Szocialista Munkás­párt tevékenységébe. Szerve­ző és agitációs munkája köz­ben a baloldali szociálde­mokrata és a kommunista lottsággal kapcsolódott be a munkáshatalom megszilárdí­tásáért, a konszolidációért folyó munkába. Az ellenfor­radalom leverése után sze­gedi .vállalatok vezetőjeként dolgozott 1967-ig, nyugdíja­zásáig. Nyugdíjas éveit sem töl­tötte munkátlanul. Munkás­mozgalmi emlékeket gyűj­tött, kiállításokat szervezett, megírta emlékiratait és moz­Sok kiváló baloldali szociál- galmi tárgyú cikkeket jelen­demokratával és kommunis- | tával került közeli ismeret- vesen találkozott ségbe, munkakapcsolatba. A Még nincs egy fegyveres ellenállásban ugyan nem vett részt, tevékenysé­ge azonban a fasizmus, a mozgalom kiváló harcosaival német megszállók ellen fel ismerkedhetett meg. Nem lép6k sorait er6s(tette. Há­mindennapi energiáját, szer- ború alatt néhány irógát kö_ vezőképességet jol hasznosi­totta a párt helyi szerveze­teinek létrehozásában. Bu­dapesten és vidéken, így Szegeden is, több alapszer­vezetet létesített, illetve kap­csolatatot teremtett a párt­központ és a munkások kö­zött 1926 nyarán az illegális kommunista párt és a KIMSZ tagjaként részt vett az tetett meg. Gyakran és szí­fiatalokkal. éve. hogy végső búcsút vettünk tőle. 75. születésnapján tiszte­lettel és szeretettel emléke­zünk a munkásmozgalom ki­emelkedő harcosára. B. F. MSZMP .Fintalmiinjcás Alosz­tályának létrehozásában. De­cemberben a KMP ifjúsági bizottsága megtárgyalta a KIMSZ helyzetét és új, ötá­gú központi bizottságot ho­zott létre. Az akkor 19 éves Pusztai József kiemelkedő mozgalmi munkájának elis­merését jelentette, hogy ő is tagja lett a központi bizott­ságnak. 1927 januárjában a part Bécsbe küldte titkárképző tanfolyamra. Életének egyik legnagyobb élménye volt, hogy a párt legfelső vezetői­nek előadásait hallgathatta. Budapestre visszatérve az újpesti és az angyalföldi ke­rületek illegális pártmunká­jának irányításával bízták meg. A rendőrség azonban hamarosan letartóztatta az MSZMP vezetőit, közöttük Pusztai Józsefet is. A rendőrségen válogatott kínzásokkal gyötörték; de nem árulta el illegális kap­csolatait. A Szántó—Vagi­Fúvószenekarok minősítője A Csongrád megyei To­vábbképzési és Módszertani Intézet, valamint a Bartók Béla Művelődési Központ rendezésében vasárnap ke­rült sor a fúvószenekarok V. Országos Minősítőjének Csongrád megyei hangver­senyére Szegeden, a Bartók művelődési központban. A háromévenkénti minősítésre ezúttal öt zenekar nevezett; bemutató jelleggel a Móra­sorrendiséget állapít meg). A Tömörkény István Művésze­ti Szakközépiskola és a KISZ Szeged városi bizott­ságának Ifjú Gárda Fúvós­zenekara arany fokozatot ért el. Kerekes Pál karnagy ve­zényletével. A hódmezővá­sárhelyi Petőfi Sándor Mű­velődési Központ Ifj úsági Fúvószenekara, melyet szin­tén Kerekes Pál vezényelt, ugyancsak arany fokozatot, a Környezetvédelmi vetélkedő Az Országos Környezet-és szegedi Kiss Ferenc Erdé­Termúszetvédelmi Hivatal, a szeti Szakközépiskola III/B Művelődés MihiSiüéyiuiU és osztályának csapata (Czeglé­a KISZ Központi Bizottsága dl László, Maróti Zoltán, Vi­idén először rendezte meg dáts Attila) bizonyult, ók a középiskolások országos vesznek részt a budapesti környezetvédelmi vetélkedő- döntőben. (Felkészítő taná­jét. A dél-alföldi területi ruk Tóth György volt). Má­középdöntőbe tíz csapat ju- sodik helyen a bajai III. tott Bács-Kiskun, Békés és Béla Gimnázium, harmadi­Csongrád megyéből. A na- kon a szentesi Horváth Mi­pokban Szegeden megrende- hály Gimnázium csapata zett vetélkedőn legjobbnak a végzett. Folklórműsor Üllésen Részlet az üllésiek műsorából Nagy sikerű néptáncműsor együttes, a hódmezóvasúrhe® halmi önkéntes Tűzoltó Szentes városi Egyesített Fú­Egyesület Zenekara (Kovács vószenekar, Bánfi László Attila vezényletével) és aZ karnagy vezetésével, ezüst Fú- fokozatú minősítést kapott. Ady Endre Kollégium vószenekara (dr. Mucsi Gé­za vezényletével) vett részt ezen a rangos zenei rendez­vényen. Örvendetes hogy a hang­Marosvári Attila vezényelte a Vasutasok Szakszervezete Petőfi Művelődési Házának Fúvószenekarát, mely a zsűritől az ezüst fokozatú versenyen résztvevő zene- minősítést kapta éppúgy. karok, vagy megőrzik három évvel ezelőtti fokozatukat, vagy továbblépnek (a foko­zat a zenekarok előadói szín­vonalát regisztrálja é6 nem mint a Munkásőrség Szeged városi Parancsnokságának Fúvószenekara, melyet Bulik Ferenc dirigált. B. X volt szombaton este az üllé­si művelődési házban. A Néptáncosok Dél-Alföldi Ta­nácsa és a Csongrád megyei Továbbképzési és" Módszer­tani Intézet néptáncosok be­lyi szövetkezeti bizottság tancosoportja és az üllósi Fonó együttes — műsorát. A Dél-Alföldi Paletta cí­met viselő sorozat segíteni kívánja a három megyében mutató sorozatát indította működő amatőr néptánccso­el, amelynek keretében az portok munkáját, emellett a első folklórműsort Kecske- bemutatók kellemes szóra­méten tartották a közel- kozást nyújtanak a nép­múltban. A sorozat második tánckedvelő közönségnek, programján, Ullésen rendkí- Az elkövetkezendő jdő­vül nagy érdeklődés kísérte szakban még négy alkalom­az együttesek — a kecske- mai kerül sor a Dél-Alföldi méti megyei művelődési Paletta folklórműsorára. A központ táncegyüttese, a rendező szervek a sorozatot vaskútj német nemzetiségi ősszel, tovább folytatják.

Next

/
Thumbnails
Contents